Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-22 / 171. szám
fü»f meoyeí ’SÉCírltm 1971. JÜLIUS 22., CSÜTÖRTÖK Benépesült a gyopárosl üdülőszálló ' Szerdán birtokba vették az első üdülők a Dunai Vasmű gyopárosfürdői üdülőszállóját. A háromemeletes, 54 szobás korszerű épület és a szomszédos gyógyfürdő kellemes pihenést nyújt a gyár dolgozóinak. Az új létesítmény — az alsóőrsi gyermeküdülő és a balatonszép- lakä üdülőszálló mellett, a Dunai Vasmű harmadik saját üdülője. Az Orosháza meUebti fül dőhelyre autóbusz-különjáratokkal viszik a beutaltaikat VÁLLALATI ERŐPRÓBA A nyár sem holtidény! Évtizedek hagyománya, be- idegződöttsége a szemlélet: a nyár a népművelés holt idénye. Hogy miért lett — s van! — így? Talán mert a népművelés egy korábbi korszakában főként pedagógusok végezték ezt a fontos, munkát, s az ő nyári szünidejükhöz igazodott az „évad”? Talán mert valamiféle „rávetülés” folytán a színházak játszási sorrendjéhez hasonlóan alakult ki a népművelés „szezonja” és „uborkaszezonja”? Vagy talán azért, mert egy valamikor bizonyára helytálló nézet szerint nyáron — és főként falun — nincsen idő és mód a népművelési tevékenység végzésé, re: aratni kell, százféle munka várja a mezőgazdaságban dolgozókat, hajnaltól késő estig a mezőn vannak, kinek van ilyenkor kedve, érkezése „népművelődni"? TÉLEN EG YSZERŰBB ? Tagadhatatlan, hogy vannak időszakok, amelyek eleve ked. vezőbbek a népművelési tevéKÖNYVESPOLC Új termés Mindig izgalmas dolog pályakezdő, jelentkező fiatalok szárnypróbálkozásait figyelni. Tetten érni a pillanatot, amikor valami új testet ölt, megfogalmazódik, létezni, hatni kezd. Az utóbbi hónapokban a Magvető, a Szépirodalmi Kiadó, a Kinősz Könyvek szerkesztősége, sőt még a Pest megyei Tanács jóvoltából is (Borbély Tibor: Gyémánttörvény című kötetének kiadására gondolok) az antológiákon kívül tucatnyi első könyves vagy új műfajban első kötettel jelentkező fiatal író indulásánál lehettünk jelen. Valamennyien azzal az ígérettel jelentkeznek, hogy a még soha ki nem mondott újat mondják ki, a költészet, a próza formanyelvén. Sok általánosítható, érvényes Írásaikra, külön-külön és együtt is, csak az nem, hogy íróik összetéveszthetők egymással. Mindannyian írói értelemben vett egyéniségek. (Ha nem különcök.) Az itt kiválasztott három fiatal — Lugossy Gyula, Csapiár Vilmos és Várkonyi Anikó is — csak azért kerülhet ebben az ismertetőben egymás mellé, mert könyveik szinte egy időben, s a Magvető Kiadónál jelentek meg. A JÖVEVÉNY A három fiatal közül, kétség kívül, Lugossy Gyula a legkarakteresebb, a leginkább kész író. A jövevény című regénye második könyve. Tartalmazza ugyanazokat az eredményeket, amiket nem régen megjelent novellakötete kapcsán már elmondtak róla. Kiváló hangulatteremtő erejét, ragyogó elbeszélő technikáját valósággal csodáljuk. A kisregény egy vidéki városban. játszódik, ahová látogatóba érkezik, régi iskolatársához, a regény főhőse, Áron. A városka csendes, utcái, házai, kerítései, környéke rendezett. Lakói álmos, félbemaradt emberek, Ilyen félbemaradit ember az iskolatárs is, aki most számtant tanít a városban. Nem tudja, mit akar, könyvet ír, de azt is titkolja. Nem szereti az embereket. Nőgyűlölő. Ágotáról, a helyi borbély kétes hírű lányáról, akivel Áron, kóborlásai, ismerkedései közben összeakad. már nem mondható el, hogy férfi- gyűlölő, De Ágota sem tudja, mit akar. Áron sem. aki néhány nap után fogja a bőröndjét, s elutazik a városból. Jól sikerült a kisváros rajza. Van hangulata, rendje. Csak éppen társadalma nincs. Lakói, a könyvben megismert figurák társadalmon kívüli egyének. Ahogy társadalmon kívüli Áron is. Egyetlen ellenérzésünk támad a könyv elolvasása után. Lugossyt elbeszélőnek Ismertük meg. Új könyvét regényként adta közre. Valójában nem az. Hosszúra nyúlt, néhol elnyújtott elbeszélés. LOVAGKOR Csapiár Vilmos szintén elbeszélő. Novellákat ír, s ez nála, vallja, állásfoglalás is. Írói szándékait, úgy tűnik, legjobban valóban a novella műfaja szolgálja. Történeteinek viszonylagos rövidsége erősíti az olvasóban az átmeneti, a határeset érzését, amit novelláiban, ábrázol. Hősei kinőttek a kamasakorból, de még nem értek be, nem felnőttek. Vagy, mert tudati- lag-pszichológiailag még éretlenek, vagy, mert nem akarják, nem képesek vállalni a felnőttek társadalmát. Űj novelláskötetének, a Lovagkornuk a figurád nemcsak generációs okokból állnak szemben (vagy legalábbis ellenérzéssel viseltetnek) a társadalomimaL Idegenkedésüknek mélyebb a gyökere. Nem találják a helyüket rendünkben, köztünk. Azt. sem tudni, egyáltalán keresdk-e? Csapiár, láthatóan, egyetlen hősével sem kíván azonosulni. De megértéssel, némi együttérzéssel viseltetik sorsuk iránt. Rosszallása sem több enyhe személytelen célozgatásnál A „rohadt bulira” utalva mondatja elbeszéléseinek hősével, Sebestyénnel: „Egy csomó értelmes ipse, mind fiatal összegyűlnek egy lakáson ... Olyanok, akik klassz dolgokat csinálhatnának, szóval akiknek a klassz dolgokat csinálniok kellene ...” Szívesen olvashónk Csapiár Vilmostól olyan fiatalokról is, akik a „klassz” dolgokat csinálják. Az ő rajzuk hiányzik kötetéből. A GRIFF IIALÄLA Várkonyi Anikó e kötetében alig több mint hatvan rövid verssel mutatkozik be. Rendkívül szimpatikus költő arcélét rajzolják e versek elénk. Dallamos, könnyed soraik a gondolat frisseségével szólnak hozzánk. Gazdag, népi ihletésű, a folklór mesés kincseiből bátran és tudatosan merítő költői nyelve, eredeti, tiszta képed éppúgy jellemzői kötetének, mint az állandó, versről versre magasabb szinten visszatérő igény a világ gondolati újra fogalmazására. Sokhúrú költő Várkonyi Anikó. Van szava a szerelemre, a iélelemre, a természet csodáira, a színekre, a rend jó szagára. S ez a rend nála nemcsak a kicsi, esetleges dolgok rendje. Az életé is, amelyért Várkonyi Anikó felelősséget érez és vállal Petrovácz István kenység különböző formái sző. mára. Ahogyan ezt kissé vulgarizálva — és nem is kissé kényelmes alapállásból — meg szokták fogalmazni: télen egyszerűbb. Ha ezen a kifejezésen azt értjük, hogy — főként vidéken — a mezőgazdaságban kevesebb elfoglaltságot jelentő késő őszi-téli hónapokban az emberek (idősebbek és fiatalabbak) amúgy sein tudnak mit csinálni, tehát már csak unalmukban is ellátogatnak a különböző rendezvényekre, részt vesznek az öntevékeny csoportok munkájában, altkor sem járunk ugyan messze az igazságtól, de annak csak egy részét mondtuk ki. A másik része pedig nem más, mint hogy az ilyen pzemlélet a régi, ma már nem elegendő, nem korszerű, úgynevezett spontán népművelési tevékenység továbbélésének bizonyítéka. Sokszof elmondott, leír*, megvitatott tény, hogy napjainkban elképzelhetetlen az igazán hatékony népművelés a nagyon komoly tervezés, az összes tényezőket figyelembe vevő, a helyi adottságokhoz igazodó, az igényeket ismerő, azoknak elébe menő, a jó tendenciákat erősítő elemző munka nélkül. Népművelni általában nem lehet; léteznek általános elvek, szabályok, módszerek, létezik a tapasztalatok, nak egy általános köre, de ezekből mindenhol az adott körülményekhez alkalmazott konkrét népművelést kell megvalósítaniuk a népművelőknek. Márpedig akkor az is nyilvánvaló, hogy a népművelés önmaga dolgát nehezíti meg, ha nem gondoskodik saját munkája folyamatának za- vartalánságáról, azaz: ha a népművelésben az egész esztendei munka helyett évadban gondolkodik, s ahelyett, hogy minden évszakra nézve kidolgozná a megfelelő, odaillő formákat, belenyugszik a kényelmes hagyományba, és nyárra „leáll”. NONSTOP MUNKA — Ha egy kerékpáros leáll, sokkal több energiát igényel az újraindulás állóhelyzetből — korábbi sebesség elnyeréséhez szükséges erőt nem is említve — mint akármilyen lassan is, de mozgásban tartja a pedált, s véle a gépet. Nos, valamelyest hasonló a helyzet a népművelésben is: ha beletörődünk a két-, sőt, háromhónapos nyári kiesésbe, elvesztjük az év korábbi szakaszában nyert lendületet, s ősszel I kezdhetjük az egészet szinte a holtpontról. Mire ismét lendületbe jön a „bicikli”, legjobb esetben is októbert mutat a naptár. Vajon ésszerű, s ezen túl, népművelési célkitűzéseink szempontjából helyes-e, hasznos-e ez a valóban holt idő, sőt, elpazarolt idő? Aligha. A munkájával igazán törődő népművelő — akár főhivatású, akár tisztéletdíjat — egész évre tervez, megkeresve a lehetőséget, hogy a nyári hónapokban milyen munkát végezhet. A nonstop nyári tevékenység egyik lehetősége a sorozatok ésszerű megszervezése: mi akadálya lenne, hogy egy-egy ’filmklub, zenetörténeti klub, magnós klub, különböző szakkörök nyáron is működjenek? Ki .kell találni, mikor. hogyan jöhetnek össze a tagok — talán nem olyan sűrűn, mint ráérősebb, kevesebb más elfoglaltságot tartalmazó hónapokban, de azért rendszeresen. Az sem kétséges, hogy a művelődési házak és a KISZ -szerv ezetek közti jó kapcsolat is létrehozhat jó ötleteket, amelyek a nyári „üzemelést” biztosítják: mimivetél- kedők, a táborozásokat előkészítő, országismereti előadások, útiélmény-beszámolók. baráti országokról rendezett kis ki. mit tud?-ök, politikai körök, író-olvasó találkozók, ankétok neves újságírókkal, művészekkel, a képzőművészkörök nyári táborozásai, az ott készült munkákból rendezett tárlatok, zenés-táncos összejövetelek, s még ki tudja, meny- nyi mindenféle lehetőség kínálkozik a fiatalokat is érdeklő programok kialakítására. Mindezek olyan tevékenységek. amelyek szinte észrevétlenül biztosítják a folyamatosságot. a kihagyások nélküli munkát. MOST MÁR KÉSŐ Persze, ha valamely község népművelői most kezdenek hozzá a nyári tevékenység „kitalálásához”, abból minden bizonnyal csak kapkodás származik. Semmiből a népművelésben is csak semmi születhet 1 Ha a népművelők előrelátó szemlélettel dolgoznak, egészen biztos, hogy eredményesebb, tartalmasabb, és hatásában is mélyebb munkát végezhetnek. S ebben az esetben valóban nem lesz holt idény a népművelésben — sem a nyár, sem más időszak. Takács István Bocskai-kastély Az Országos Műemlék Felügyelőség vezetésével helyreállították Bihar megye híres építészeti emlékét, a Bocskai-kastélyt, amely most a község kulturális központja. Művelődési otthont, könyvtárat, filmszínházat létesítettek a kastélyban. Helyet kapott a kastélymúzeumban a történelmi időket felidéző Bocskai-tárgyak, dokumentumok és bútorok néhány darabja is. Kié lesz Eris almája ? A hagyományos Anna-bál közeledte tartja lázban Balatonfüred vendégeit. A szombati — sorrendben 146. — Anna-bál iránt az idén is világszerte nagy az érdeklődés. A bálra az idén is csak korlátozott számban, összesen 600 belépőjegyet adnak ki. Előnyben részesítették a tengerentúli országokból érkező első bálos lányok kérelmét. Az Anna-bál műsorát ezúttal is díszpalotással nyitják meg, majd az első bálozók lépnek parkettre. Éjfélkor tartják a szépség- királynö-választást, aki a közönség és a zsűri együttes szavazatai alapján Eris aranyalmáját kapja ajándékul. A Balaton 200 000 főnyi vendégseregéből csak kevesen jutnak el a füredi Anna-bál- ra, ezért körben a tó partján minden reprezentatív étteremben és szórakozóhelyen műsoros Anna-bált rendezetlek. A leggazdagabb könyvtár Az ország egyik legszebb és leggazdagabb szakkönyvtárát hozták létre a szombathelyi Markusovszky kórházban. Az intézmény rekonstrukciója során a régi szakkönyvtárat három helyiségesre bővítették, s abban 14 ezer kötet könyvet és 140 külföldi folyóirat példányait helyezték él. A szak- könyvekre 90 ezer forintot, a folyóiratokra pedig 200 ezer forintot költ évente a kórház. Kapcsolataik révén nemcsak a könyvtárban található szakirodalomhoz ‘juthatnak hozzá az olvasók: könyvtárközi kölcsönzés útján, a világ bármely szakkönyvtára rövid idő alatt megküldi részükre a kért anyagot, mikrofilmen. Civil-BEN SZEMÉRMEM JÓZSEF A SZENTENDREI TEÁTRUMBÓL Huszonhét esztendős sincs, pályakezdő. Diplomáját 16 társával együtt az idén kapta meg a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. De máris három színházi, s egy filmfőszerep tartozik művészi életrajzához. Darvas Iván partnereként Sanchót alakítja a Fővárosi Operettszínház La Mancha lovagja című előadásán. Ugyanott mutatkozott be ragyogó karakterszereppel — Bunkóként — Darvas Ferenc Lóvátett lovagok című musicaljében. Megkedvelte a közönség a Reménykedők című legújabb magyar filmvígjáték . főszereplőjeként Is — Tolnay Klári társaságában. Maros Gábor személyi igazolványában ez áll: Mayer Gábor. Természetesnek tartja, hogy magyar színész magyar névvel végezze hivatását — „keresztapja”, vagyis művésznevének „ihlető je” szeretett főiskolai tanóra, Békés András volt. A fiatal művész legutóbb a szentendrei Teátrum zenéstáncos bibliai játékában, a Szüzesség acél-tüköre című darabban mutatkozott ,be — ismét maradandó sikerrel. A szerelmetes Potifár- né — Psota Irén — partnereként alakította nagy sikerrel a szemérmetes Józsefet. Enekadottsága, zenei kulturáltsága ezúttal is feltűnést keltett. Pedig 'az előképzettség véletlen műve, tulajdonképpen a sors játéka. — Zongoristának készültem. Egy gyermekkori baleset azonban terveimet keresztülhúzta. Eltört a kezem, hüvelykujjamat- ma is platinalemez segítségével tudom csak mozgatni. A zenekonzervatóriumban így" ének-tanszakos növendék lettem. — Hivatása a zenés színház? — Hivatásom a színház, amit csak jól, vagy csak rosz- szul lehet csinálni. De zenés színházat csinálni talán még nehezebb. Többet kell tanulnom, s a nonstop munka lelkesít. Talán az előítéletek is jelentősebbek a zenés színházzal szemben, mint amit megérdemelne. Ez ellen a színpadon kell küzdeni, ami újabb nehézség. Ehhez járul tapasztalatlanságom, hiszen pályakezdő vagyok. A feladat tehát sokszoros, ez sokszorozza meg erőmet is, hogy merjem vállalni. Kezében Thomas Mann kötet, József és testvérei. Szórakozásként most Thomas Mann világát választja, hogy Jó- zsef-alakításával másokat szórakoztasson. — Az „elcsábított” Józsei nemcsak kedves és szép fiatalember, inkább jó- eszű, ügyes, életrevaló és életigenlő. Célratörésével a legnehezebb helyzetet is felismeri, gazdálkodni tud önmagával, adottságaival. A hősi póz, külsőségek helyett ezeket a motívumokat, a karaktervonásokat szeretném ábrázolni. Terveiről, a továbbiakról nem szól. A Peer Gynttel foglalkozik. Solvejg alakjával. Felesége, a harmadéves Ben- cze Ilona ezt a szerepet kapta a Madách Színháztól. Huszti Péter partnereként mutatkozik be a következő évadban. A nyári szabadság megmaradó perceiben Ibsen világát idézi a fiatal színészházaspár. 00 Ozbakvadássa t \l !öf\V MÁSODIK SZAKASZÁBA! Az őzbakok selejtezésével megkezdődött a vadászati idény második szakasza. A vadásztársaságok tervszerűen készültek fel az őszi-téli idényre, s együttműködést alakítanak ki a mezőgazdasági üzemekkel. A megállapodás értelmében a tsz-ek. fokozottabb gondot fordítanak a fácán- és fogolyfészkek, a nyúlfészkek megmentésére, erősebb vegyszerek használata esetén jelzéseket adnak a vadászoknak. Együttműködéssel kialakítják a mesterséges apróvadtony esze tét is. Puhatolózás — Mondd, pajtás, nálatok mennyit lehet lógni havonta? (Zsoldos rajza)
