Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

fü»f meoyeí ’SÉCírltm 1971. JÜLIUS 22., CSÜTÖRTÖK Benépesült a gyopárosl üdülőszálló ' Szerdán birtokba vették az első üdülők a Dunai Vasmű gyopárosfürdői üdülőszálló­ját. A háromemeletes, 54 szo­bás korszerű épület és a szomszédos gyógyfürdő kel­lemes pihenést nyújt a gyár dolgozóinak. Az új létesít­mény — az alsóőrsi gyer­meküdülő és a balatonszép- lakä üdülőszálló mellett, a Dunai Vasmű harmadik sa­ját üdülője. Az Orosháza meUebti fül dőhelyre autó­busz-különjáratokkal viszik a beutaltaikat VÁLLALATI ERŐPRÓBA A nyár sem holtidény! Évtizedek hagyománya, be- idegződöttsége a szemlélet: a nyár a népművelés holt idénye. Hogy miért lett — s van! — így? Talán mert a népműve­lés egy korábbi korszakában főként pedagógusok végezték ezt a fontos, munkát, s az ő nyári szünidejükhöz igazodott az „évad”? Talán mert vala­miféle „rávetülés” folytán a színházak játszási sorrendjé­hez hasonlóan alakult ki a népművelés „szezonja” és „uborkaszezonja”? Vagy talán azért, mert egy valamikor bi­zonyára helytálló nézet sze­rint nyáron — és főként falun — nincsen idő és mód a nép­művelési tevékenység végzésé, re: aratni kell, százféle mun­ka várja a mezőgazdaságban dolgozókat, hajnaltól késő es­tig a mezőn vannak, kinek van ilyenkor kedve, érkezése „népművelődni"? TÉLEN EG YSZERŰBB ? Tagadhatatlan, hogy vannak időszakok, amelyek eleve ked. vezőbbek a népművelési tevé­KÖNYVESPOLC Új termés Mindig izgalmas dolog pá­lyakezdő, jelentkező fiatalok szárnypróbálkozásait figyel­ni. Tetten érni a pillanatot, amikor valami új testet ölt, megfogalmazódik, létezni, hatni kezd. Az utóbbi hónapokban a Magvető, a Szépirodalmi Ki­adó, a Kinősz Könyvek szer­kesztősége, sőt még a Pest megyei Tanács jóvoltából is (Borbély Tibor: Gyémánttör­vény című kötetének kiadásá­ra gondolok) az antológiákon kívül tucatnyi első könyves vagy új műfajban első kötet­tel jelentkező fiatal író in­dulásánál lehettünk jelen. Valamennyien azzal az ígéret­tel jelentkeznek, hogy a még soha ki nem mondott újat mondják ki, a költészet, a próza formanyelvén. Sok ál­talánosítható, érvényes Írá­saikra, külön-külön és együtt is, csak az nem, hogy íróik összetéveszthetők egymással. Mindannyian írói értelemben vett egyéniségek. (Ha nem különcök.) Az itt kiválasztott három fiatal — Lugossy Gyula, Csapiár Vilmos és Várkonyi Anikó is — csak azért kerül­het ebben az ismertetőben egymás mellé, mert könyveik szinte egy időben, s a Magve­tő Kiadónál jelentek meg. A JÖVEVÉNY A három fiatal közül, két­ség kívül, Lugossy Gyula a legkarakteresebb, a legin­kább kész író. A jövevény cí­mű regénye második könyve. Tartalmazza ugyanazokat az eredményeket, amiket nem régen megjelent novellaköte­te kapcsán már elmondtak róla. Kiváló hangulatteremtő erejét, ragyogó elbeszélő technikáját valósággal cso­dáljuk. A kisregény egy vidéki vá­rosban. játszódik, ahová láto­gatóba érkezik, régi iskola­társához, a regény főhőse, Áron. A városka csendes, utcái, házai, kerítései, kör­nyéke rendezett. Lakói ál­mos, félbemaradt emberek, Ilyen félbemaradit ember az iskolatárs is, aki most szám­tant tanít a városban. Nem tudja, mit akar, könyvet ír, de azt is titkolja. Nem szere­ti az embereket. Nőgyűlölő. Ágotáról, a helyi borbély kétes hírű lányáról, akivel Áron, kóborlásai, ismerke­dései közben összeakad. már nem mondható el, hogy férfi- gyűlölő, De Ágota sem tudja, mit akar. Áron sem. aki néhány nap után fogja a bőröndjét, s el­utazik a városból. Jól sikerült a kisváros raj­za. Van hangulata, rendje. Csak éppen társadalma nincs. Lakói, a könyvben megis­mert figurák társadalmon kí­vüli egyének. Ahogy társa­dalmon kívüli Áron is. Egyetlen ellenérzésünk tá­mad a könyv elolvasása után. Lugossyt elbeszélőnek Is­mertük meg. Új könyvét re­gényként adta közre. Valójá­ban nem az. Hosszúra nyúlt, néhol elnyújtott elbeszélés. LOVAGKOR Csapiár Vilmos szintén el­beszélő. Novellákat ír, s ez nála, vallja, állásfoglalás is. Írói szándékait, úgy tűnik, legjobban valóban a novella műfaja szolgálja. Történetei­nek viszonylagos rövidsége erősíti az olvasóban az átme­neti, a határeset érzését, amit novelláiban, ábrázol. Hő­sei kinőttek a kamasakorból, de még nem értek be, nem felnőttek. Vagy, mert tudati- lag-pszichológiailag még éret­lenek, vagy, mert nem akar­ják, nem képesek vállalni a felnőttek társadalmát. Űj novelláskötetének, a Lovagkornuk a figurád nem­csak generációs okokból áll­nak szemben (vagy legalább­is ellenérzéssel viseltetnek) a társadalomimaL Idegenke­désüknek mélyebb a gyöke­re. Nem találják a helyüket rendünkben, köztünk. Azt. sem tudni, egyáltalán keresdk-e? Csapiár, láthatóan, egyetlen hősével sem kíván azonosul­ni. De megértéssel, némi együttérzéssel viseltetik sor­suk iránt. Rosszallása sem több enyhe személytelen cé­lozgatásnál A „rohadt buli­ra” utalva mondatja elbeszé­léseinek hősével, Sebestyén­nel: „Egy csomó értelmes ip­se, mind fiatal összegyűlnek egy lakáson ... Olyanok, akik klassz dolgokat csinálhatná­nak, szóval akiknek a klassz dolgokat csinálniok kelle­ne ...” Szívesen olvashónk Csap­iár Vilmostól olyan fiatalok­ról is, akik a „klassz” dolgo­kat csinálják. Az ő rajzuk hiányzik kötetéből. A GRIFF IIALÄLA Várkonyi Anikó e kötetében alig több mint hatvan rövid verssel mutatkozik be. Rend­kívül szimpatikus költő arc­élét rajzolják e versek elénk. Dallamos, könnyed soraik a gondolat frisseségével szól­nak hozzánk. Gazdag, népi ihletésű, a folklór mesés kin­cseiből bátran és tudatosan merítő költői nyelve, eredeti, tiszta képed éppúgy jellemzői kötetének, mint az állandó, versről versre magasabb szin­ten visszatérő igény a világ gondolati újra fogalmazásá­ra. Sokhúrú költő Várkonyi Anikó. Van szava a szerelem­re, a iélelemre, a természet csodáira, a színekre, a rend jó szagára. S ez a rend nála nemcsak a kicsi, esetleges dol­gok rendje. Az életé is, amelyért Vár­konyi Anikó felelősséget érez és vállal Petrovácz István kenység különböző formái sző. mára. Ahogyan ezt kissé vul­garizálva — és nem is kissé kényelmes alapállásból — meg szokták fogalmazni: télen egy­szerűbb. Ha ezen a kifejezésen azt értjük, hogy — főként vidéken — a mezőgazdaságban keve­sebb elfoglaltságot jelentő ké­ső őszi-téli hónapokban az emberek (idősebbek és fiata­labbak) amúgy sein tudnak mit csinálni, tehát már csak unalmukban is ellátogatnak a különböző rendezvényekre, részt vesznek az öntevékeny csoportok munkájában, altkor sem járunk ugyan messze az igazságtól, de annak csak egy részét mondtuk ki. A másik része pedig nem más, mint hogy az ilyen pzemlélet a régi, ma már nem elegendő, nem korszerű, úgynevezett spontán népművelési tevékenység to­vábbélésének bizonyítéka. Sokszof elmondott, leír*, megvitatott tény, hogy nap­jainkban elképzelhetetlen az igazán hatékony népművelés a nagyon komoly tervezés, az összes tényezőket figyelembe vevő, a helyi adottságokhoz igazodó, az igényeket ismerő, azoknak elébe menő, a jó ten­denciákat erősítő elemző mun­ka nélkül. Népművelni általá­ban nem lehet; léteznek álta­lános elvek, szabályok, mód­szerek, létezik a tapasztalatok, nak egy általános köre, de ezekből mindenhol az adott körülményekhez alkalmazott konkrét népművelést kell megvalósítaniuk a népműve­lőknek. Márpedig akkor az is nyilvánvaló, hogy a népműve­lés önmaga dolgát nehezíti meg, ha nem gondoskodik sa­ját munkája folyamatának za- vartalánságáról, azaz: ha a népművelésben az egész esz­tendei munka helyett évadban gondolkodik, s ahelyett, hogy minden évszakra nézve kidol­gozná a megfelelő, odaillő for­mákat, belenyugszik a kényel­mes hagyományba, és nyárra „leáll”. NONSTOP MUNKA — Ha egy kerékpáros leáll, sokkal több energiát igényel az újraindulás állóhelyzetből — korábbi sebesség elnyerésé­hez szükséges erőt nem is em­lítve — mint akármilyen las­san is, de mozgásban tartja a pedált, s véle a gépet. Nos, va­lamelyest hasonló a helyzet a népművelésben is: ha beletö­rődünk a két-, sőt, háromhó­napos nyári kiesésbe, elveszt­jük az év korábbi szakaszá­ban nyert lendületet, s ősszel I kezdhetjük az egészet szinte a holtpontról. Mire ismét len­dületbe jön a „bicikli”, leg­jobb esetben is októbert mutat a naptár. Vajon ésszerű, s ezen túl, népművelési célkitűzé­seink szempontjából helyes-e, hasznos-e ez a valóban holt idő, sőt, elpazarolt idő? Alig­ha. A munkájával igazán törődő népművelő — akár főhivatású, akár tisztéletdíjat — egész év­re tervez, megkeresve a lehe­tőséget, hogy a nyári hóna­pokban milyen munkát végez­het. A nonstop nyári tevé­kenység egyik lehetősége a so­rozatok ésszerű megszervezé­se: mi akadálya lenne, hogy egy-egy ’filmklub, zenetörténe­ti klub, magnós klub, külön­böző szakkörök nyáron is mű­ködjenek? Ki .kell találni, mi­kor. hogyan jöhetnek össze a tagok — talán nem olyan sű­rűn, mint ráérősebb, kevesebb más elfoglaltságot tartalmazó hónapokban, de azért rendsze­resen. Az sem kétséges, hogy a művelődési házak és a KISZ -szerv ezetek közti jó kapcsolat is létrehozhat jó öt­leteket, amelyek a nyári „üze­melést” biztosítják: mimivetél- kedők, a táborozásokat előké­szítő, országismereti előadá­sok, útiélmény-beszámolók. baráti országokról rendezett kis ki. mit tud?-ök, politikai körök, író-olvasó találkozók, ankétok neves újságírókkal, művészekkel, a képzőművész­körök nyári táborozásai, az ott készült munkákból rendezett tárlatok, zenés-táncos összejö­vetelek, s még ki tudja, meny- nyi mindenféle lehetőség kí­nálkozik a fiatalokat is érdek­lő programok kialakítására. Mindezek olyan tevékenysé­gek. amelyek szinte észrevét­lenül biztosítják a folyamatos­ságot. a kihagyások nélküli munkát. MOST MÁR KÉSŐ Persze, ha valamely község népművelői most kezdenek hozzá a nyári tevékenység „kitalálásához”, abból minden bizonnyal csak kapkodás szár­mazik. Semmiből a népműve­lésben is csak semmi szület­het 1 Ha a népművelők előrelátó szemlélettel dolgoznak, egé­szen biztos, hogy eredménye­sebb, tartalmasabb, és hatásá­ban is mélyebb munkát végez­hetnek. S ebben az esetben valóban nem lesz holt idény a népművelésben — sem a nyár, sem más időszak. Takács István Bocskai-kastély Az Országos Műemlék Felügyelő­ség vezetésével helyreállították Bihar megye híres építészeti em­lékét, a Bocskai-kastélyt, amely most a község kulturális köz­pontja. Művelődési otthont, könyvtárat, filmszínházat létesí­tettek a kastélyban. Helyet kapott a kastélymúzeumban a tör­ténelmi időket felidéző Bocskai-tárgyak, dokumentumok és bútorok néhány darabja is. Kié lesz Eris almája ? A hagyományos Anna-bál közeled­te tartja lázban Balatonfüred ven­dégeit. A szomba­ti — sorrendben 146. — Anna-bál iránt az idén is világszerte nagy az érdeklődés. A bálra az idén is csak korlátozott számban, összesen 600 belépőjegyet adnak ki. Előny­ben részesítették a tengerentúli or­szágokból érkező első bálos lányok kérelmét. Az An­na-bál műsorát ezúttal is díszpa­lotással nyitják meg, majd az első bálozók lépnek parkettre. Éjfélkor tartják a szépség- királynö-válasz­tást, aki a közön­ség és a zsűri együttes szavaza­tai alapján Eris aranyalmáját kap­ja ajándékul. A Balaton 200 000 főnyi vendégsere­géből csak keve­sen jutnak el a füredi Anna-bál- ra, ezért körben a tó partján minden reprezentatív étte­remben és szóra­kozóhelyen műso­ros Anna-bált rendezetlek. A leggazdagabb könyvtár Az ország egyik legszebb és leggazdagabb szakkönyvtárát hozták létre a szombathelyi Markusovszky kórházban. Az intézmény rekonstrukciója so­rán a régi szakkönyvtárat há­rom helyiségesre bővítették, s abban 14 ezer kötet könyvet és 140 külföldi folyóirat pél­dányait helyezték él. A szak- könyvekre 90 ezer forintot, a folyóiratokra pedig 200 ezer forintot költ évente a kórház. Kapcsolataik révén nemcsak a könyvtárban található szakiro­dalomhoz ‘juthatnak hozzá az olvasók: könyvtárközi kölcsön­zés útján, a világ bármely szakkönyvtára rövid idő alatt megküldi részükre a kért anyagot, mikrofilmen. Civil-BEN SZEMÉRMEM JÓZSEF A SZENTENDREI TEÁTRUMBÓL Huszonhét eszten­dős sincs, pályakez­dő. Diplomáját 16 társával együtt az idén kapta meg a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolán. De máris három színhá­zi, s egy filmfősze­rep tartozik művészi életrajzához. Darvas Iván partnereként Sanchót alakítja a Fővárosi Operett­színház La Mancha lovagja című előadá­sán. Ugyanott mutat­kozott be ragyogó karakterszereppel — Bunkóként — Dar­vas Ferenc Lóvátett lovagok című musi­caljében. Megked­velte a közönség a Reménykedők című legújabb magyar filmvígjáték . fősze­replőjeként Is — Tolnay Klári társa­ságában. Maros Gábor sze­mélyi igazolványá­ban ez áll: Mayer Gábor. Természe­tesnek tartja, hogy magyar színész ma­gyar névvel végezze hivatását — „ke­resztapja”, vagyis művésznevének „ih­lető je” szeretett fő­iskolai tanóra, Békés András volt. A fiatal művész legutóbb a szentend­rei Teátrum zenés­táncos bibliai játé­kában, a Szüzesség acél-tüköre című darabban mutatko­zott ,be — ismét ma­radandó sikerrel. A szerelmetes Potifár- né — Psota Irén — partnereként alakí­totta nagy sikerrel a szemérmetes Józse­fet. Enekadottsága, zenei kulturáltsága ezúttal is feltűnést keltett. Pedig 'az elő­képzettség véletlen műve, tulajdonkép­pen a sors játéka. — Zongoristának készültem. Egy gyer­mekkori baleset azonban terveimet keresztülhúzta. El­tört a kezem, hü­velykujjamat- ma is platinalemez segít­ségével tudom csak mozgatni. A zene­konzervatóriumban így" ének-tanszakos növendék lettem. — Hivatása a ze­nés színház? — Hivatásom a színház, amit csak jól, vagy csak rosz- szul lehet csinálni. De zenés színházat csinálni talán még nehezebb. Többet kell tanulnom, s a nonstop munka lel­kesít. Talán az elő­ítéletek is jelentő­sebbek a zenés szín­házzal szemben, mint amit megérde­melne. Ez ellen a színpadon kell küz­deni, ami újabb ne­hézség. Ehhez járul tapasztalatlanságom, hiszen pályakezdő vagyok. A feladat tehát sokszoros, ez sokszorozza meg erő­met is, hogy mer­jem vállalni. Kezében Thomas Mann kötet, József és testvérei. Szóra­kozásként most Tho­mas Mann világát választja, hogy Jó- zsef-alakításával má­sokat szórakoztas­son. — Az „elcsábított” Józsei nemcsak ked­ves és szép fiatal­ember, inkább jó- eszű, ügyes, életre­való és életigenlő. Célratörésével a leg­nehezebb helyzetet is felismeri, gazdál­kodni tud önmagá­val, adottságaival. A hősi póz, külsősé­gek helyett ezeket a motívumokat, a ka­raktervonásokat sze­retném ábrázolni. Terveiről, a továb­biakról nem szól. A Peer Gynttel fog­lalkozik. Solvejg alakjával. Felesége, a harmadéves Ben- cze Ilona ezt a sze­repet kapta a Ma­dách Színháztól. Huszti Péter partne­reként mutatkozik be a következő év­adban. A nyári sza­badság megmaradó perceiben Ibsen vi­lágát idézi a fiatal színészházaspár. 00 Ozbakvadássa t \l !öf\V MÁSODIK SZAKASZÁBA! Az őzbakok selejtezésével megkezdődött a vadászati idény második szakasza. A vadásztársaságok tervszerűen készültek fel az őszi-téli idényre, s együttműködést alakítanak ki a mezőgazdasá­gi üzemekkel. A megállapo­dás értelmében a tsz-ek. fo­kozottabb gondot fordítanak a fácán- és fogolyfészkek, a nyúlfészkek megmentésére, erősebb vegyszerek haszná­lata esetén jelzéseket adnak a vadászoknak. Együttműkö­déssel kialakítják a mester­séges apróvadtony esze tét is. Puhatolózás — Mondd, pajtás, nálatok mennyit lehet lógni havonta? (Zsoldos rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents