Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-21 / 170. szám

\ Sportpálya a tsz-ben A kocséri Petőfi Tsz fiataljai többet szeretnének sportolni. Elhatározták, sportpályát épí­tenek. A tsz vezetősége támo­gatja őket, területet bocsátott rendelkezésükre. KISKACSÁKTÓL A KENYÉRIG. Piaci napokon, a Szabadság téren, a ceglédi au tóbuszállomáson, nagy a forgalom. A kosarakban, szatyrokban, a kiskacsáktól a kenyérig, mindenféle található. Foto: Apáti-TóíJi Sándor Jászkarajenön a Sütőipari Vállalat tavasszal korszerű pékséget épített, amelynek szomszédságában, a közelmúlt­Hasznos háztáji Jó eredményeket ért el az idei év első negyedében a Ceg­lédi Állami Gazdaság mellett működő háztáji társulás. 1384 hízott sertést és több mint 610 ezer tojást adták át. A gazda­ság haszna a sertések után ki­lónként 1,45 forint, a tojás da­rabjáért 1,1 százalék. Öröm — üröm Tavaly ilyenkor is foglal­koztunk a háziasszonyok évenként visszatérő gond­jaival: a befőzés szép, de sok időt, anyagi befektetést igénylő munkájával. Akkor — ha csak időközönként is — a kereskedelmet „osto­roztuk”, befőttesüveg, celo­fán, szalicil, lekötő gumi hiánya miatt. Ha a meggy- eltevés ideje elérkezett, nem volt celofán. Ha lek­várnak való barackot hoz­tak a piacra, uccu, először a boltba; kapható-e hozzáva­ló? Most a kereskedelem örömmel jelenti: van — minden mennyiségben üveg, celofán, szalicil, lekötő gu­mi! Ha végigmegyünk a piacon, rögtön rájövünk, miért ez a dömping! A 8 fo­rintos eltenni való ősziba­rack, a 10 forintos körte miatt! Az örömben — ez az üröm. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1971. JÚLIUS 21., SZERDA (Árrélik a szilák sulvmúí Új búza zuhog a garatba Acélom szem. johh limzi. ..íoaófcal»!»** lészla — A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepének dolgozói közül tavaly 52-en vettek részt ideológiai képzésben. Az idén 80 asszony és lány je­lentkezett tanfolyamra. A város és a járás gazdasá­gainak gabonatábláit kombáj­nok járják. A ceglédi Körösi úti malom udvarára súlyos zsákokkal megrakott teher­autók érkeznek egymás után. Üj gabona zuhog a garatba. JAVULT AZ ELLÁTÁS Nyársapáid! iiúsboii, Jászkarajenön pékiizlct nyílt A lakosság élelmiszerellátá­sa Nyársapáton és Jászkaraje- nőn sokat javult: újabb üzle­tek nyíltak. Nyársapáton az Aranyhomok Termelőszövet­kezet húsboltot létesített. Eb­ben a községben nem árusítot­tak húst. Ceglédre vagy Nagy­kőrösre kellett járnia a lakos­ságnak \%'sárolni. Az ÁFÉSZ- nak nem volt pénze új boltra, így a tsz vállalkozott a húski­ban péküzlet is nyílt. A Nép­hadsereg úti bolt vevői elége­dettek a kenyér minőségével. — Öröm az idei aratás — mondja a malom vezetője. — Minőségben, mennyi­ségben jóval felülmúlja a tavalyi termést. Van olyan tsz, amely 28 má­zsa búzát takarított be holdan­ként. Az első gabonaszállít­mány a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ből érkezett, a ceglédi /Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz volt a következő szállító. — A liszt minősége kifogás­talan. A laboratóriumi vizsgá­lat is igazolja: sikértartalma, „terülékenysége” kiváló. A tésztagyúró háziasszo­nyok nem bosszankodnak az idén: „fogósabb”, tehát nem puhuló, keményebb tésztát kapnak mint a tavalyi lisztből. — A búza acélosabb, követ­kezésképp technológiai módo­sítást követel gépeinktől. Hen­gercserére és a sziták selymé­nek kicserélésére van szükség. Ez is javítja a liszt minőségét. — Az aratás, a szállítás ed­dig folyamatosan zajlott. A va­sárnap esti vihar, a csapadé­kos időjárás beleszólt a beta­karításba. Két-hóromnapos pihenőre kényszerültek az aratók, így a szállítás akadozik. Reméljük, a hét közepén már ismét udvarunkon sorakoznak a megrakott kocsik. A jelzések szerint — az időjárástól füg­gően — három hétig tart még az aratás. Cs. I. Portrék és portékák — Szépreményű asszonynép, tessék, tessék! Kezdetét vette a ceglédi piac. Elő a dagadt pénztárcát, mert kapható itt minden: csörgő, toronyóra aranylánccal, tranzisztoros fűzfafütyülő, nagyképernyős nadrágtartó, jégbe hűtött forró nadrág és légfékes aratógatya. Csak szaporán, szaporán! Hé, piros képű menyecske! Ez a melltartó éppen kiskegyed csi­nos alakjára való. Ha meg­unta, napernyőnek is használ­hatja. Itt a finom fagyi! Meg­tapossuk, mint maga az anyó­sát! Ide, asszonyok! Bőrsapkás bácsi járkál a sátrak között. — Férfiak nem merészked­nek a piaira? — Itt még nem vívták ki az egyenjogúságot. Kiűzik őket a pergő asszonynyelvek. — Mennyi helypénzt szedett ma össze? — 1500 forintot, öt-hatszáz piacozótól. — Egyedül „működik”? — Dehogy. Hatan vagyunk. Összesen hat-hétezer forintot „hajtunk be”. Diplomás konyhakés Az asztalon a kollekció: bugylibicska, tőr, konyhakés, tésztavágó, malacölő. A kése­ket kövér asszonyság árulja. Mire körbenézem a termetét, elfárad a szemem. — Fiatalember! Van-e zseb­re való kése? — csap le rám. — Sose volt! — Alikor vegyen! — Minek az? — Elkergetni vele a szerető­je csábítóit — vihorászik. — Sokat kér értük. — Sajnálja azt a rongy pénzt egy szegény asszony­tól?! Szó szót követ. Arca, mint a színes televízió: fehér, vörös, majd kék lesz. A nyelve meg élesebb, mint a kései. A nya­ltamba zúduló beszédzuhatag- ból megtudom, hogy diplomás ember készítette ezeket a szer­számokat. A művelt bugyii ára nyilván nagyobb. Ezután szo­morú szegénysége miatt so­pánkodik. A sátor mögött ott áll a sa­ját kocsija: szürke Volga ... Csizma és forró nadrág A sátorban ruházati cikke­ket árusítanak. Egy fiatal lány a madzagon himbálózó forró nadrágok között válogat. Két atyafi tart errefelé. Fejük búb­ján fekete, tollal ékesített ka­lap. Rézgombos „lajbi” feszül a pocakukon. Teknyőnyi terep­járó csizmában verik a port. Fura öltözet, főleg ebben a melegben. Meg is fordulnak utánuk az emberek. Meglátják a kislányt. A csüngő bajszú ki­böki a pipa mellől. — Hogy ezek a maiak mit föl nem vesznek! Micsoda gú­nya! Ócskaságok Kincsek a földön! Déd­anyáink vackait kínálják itt rikoltozva. Kamrák, padlá­sok poros limlomjait hozzák ide, becses tulajdonságokkal felruházva. így lesz a rozsdás húsdarálóból külföldi csoda- gép, az első világháborút meg­járt bakancsból báli cipő. Haj­lott hátú öregúr kopott baba­kocsit tologat. (Talán őt rin­gatták benne valamikor.) — Fiataloknak adom a ko­csit — rikácsolja. — De babát már maguk szerezzenek bele! Nyikorgó taligát kispénzűek- nek szánnak. Trabant helyett. A fogatlan fűrész, műfogsor­ral, állítólag még használha­tó. Egér rágta nadrágszíj élet­mentő is lehet. Olyan tépett, hogy leszakadna a gerendáról, ha felkötné magát vele valaki. Az ócskapiacon dühöng a kul­túra. A rongyos ponyv.ák — stílszerűen ,— ponyván hever­nek. Régi újságok bővítik a „repertoárt”. Akad itt Pest megyei Hírlap is. Ez kritika? Egy kiló szex A fiatalember, éhes szemek­kel: — Szép a melle, nagy a combja. Finom falat! Egészen lázba jön, felkiált: — Éppen ilyet kívántam! Ez jó lesz. Mérje le! — Jó volt a felhozatal a csirkepiacon. Áldomás Kifut a hab a korsóból. Két férfi áldomást iszik. — Úgy kell pénzt szerezni az asszonytól, ahogyan én! — Nyögje már ki! — Két kacsát bízott rám, hogy adjam el. Hamarosan el is vitték őket. De otthon csak egyet számolok el. — Mint mond a feleségé­nek? — Azt. hogy a másik meg­döglött az úton. Nem bírta a hőséget. Üres zsebekkel Letörten, üres zsebekkel vánszorgok haza a piacról. Mi lesz velem? Egy fillérem sem maradt. Pedig csak néhány kiló gyü­mölcsöt vásároltam. Kohlmayer Ádáin Miénk az utca is Vannak dolgok, amelyek, ről sohasem lehet eleget ír­ni, megoldásukért eleget tenni, cselekedni. Ilyen az utcák, utak, általában a la­kóházak, telkek előtti ré­szek tisztántartása, ápolása, karbantartása. Tiszteletre méltó, jó szokás, hagyo­mány rendet tenni a ház körül. A jelenleginél sokkal több gondot kell fordíta­nunk erre a teendőre. Ez érthető, hiszen ki ne szeret­né a szép. tiszta, rendezett környezetet? Sajnos, nem mindig teszünk meg min­dent érte. Vannak akik még nem érzik eléggé a rend, a gondozottság fontosságát, a köztisztaság jelentőségét. A tennivalók elmulasztó» sa olykor károkat okoz. Az utcai gaz, gyom, a fák vil­lanyvezetékre lógó ága, a piszkos utca, az eltömődött áteresz sok gondot, bosszú­ságot okoz, s jelentős ká­rokat is. Az utca rendjéért, gondozottságáért valameny- nyien felelősek vagyunk, mindenki a saját háza, tel­ke előtti közterületért. Az ingatlan előtti rész rend- bentartása embertársaink iránti kötelezettség, megbe­csülés is. A vízelvezető árkok tisz­tántartása, a fák nyesése, a magas fű, gaz lekaszálása, a virágültetés, a járdák söp­rése kevés időt igénylő, egyáltalán nem megerőltető munka, csak néhány órás, célszerű tevékenység. Természetes, hogy a csa­padékvíznek az utcai árok­ban kell lefolynia, nem az úttesten vagy a gyalogjá­rón. A faág nem érhet a villanyvezetékhez, hiszen ez kárt. balesetet okozhat. A piszok, szemét, hulladék be­tegséget terjeszt. A házi szennyvíznek semmi helye az utcán, csak a telken be­lül, arra alkalmas helyen tárolható. Fontos lenne, hogy min­denki felszólítás nélkül el­végezze, ami ráhárul, hiszen ennek mindannyian hasznát látnánk. Skulicii József AGROKÉMIAI KÍSÉRLETEK Hogyan terem több? Ceglédi szakember a KGST tudományos ülésén Rohamosan nő a Föld lakóinak száma. .A fokozatosan szaporodó emberiségnek egyre több táplálékra van szüksége, s ez megköveteli az élelmiszertermelés növelését. Ezt a célt szolgálja a többi közt az agrokémiai kutatások eredményeinek átültetése a gyakorlatba. A szocialista országok kötelessé­güknek érzik a fejlődésben elmaradt országok támogatását, s ez a segítségnyújtás nemcsak az iparra, hanem a mezőgaz­daságra, következésképp az élelmiszergazdálkodásra is ki­terjed. A DÉL-PEST MEGYEI Termelőszövetkezetek Terüle­ti Szövetségének agrokémiai laboratóriuma 1969-ben ké­szült el. Talaj- és takarmány­vizsgálatokat végez a körze­téhez tartozó termelőszövet­kezetek számára. Ehhez min­den szükséges felszerelése, feltétele megvan. A vizsgá­lati eredményekhez szaktaná­csokat is mellékelnek a ta- lajerőpótlázhoz, és a helyes takarmányozáshoz. A terme­lőszövetkezetek igénylik ezt a segítséget, és bőven ellát­ják munkával a laboratóriu­mot. Borsos Arnold mérnök sze­mélyében jól képzett, tapasz­talt szakember áll a labora­tórium élén. A Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium Műszaki Fejlesztési Fő­osztályától kapott megbízatás alapján, kísérletekkel is fog­lalkoznak. A kecskeméti G— 13-as fajtájú, konzervgyár- tásra alkalmas, paradicsomon makro- és mikroelem lomb- trágyakísérletet hajtanak végre, növényvédelmi per­metezéssel kombinálva. Hor­ton, a nagykőrösi Szabadság Tsz-ben és Békéscsabán, gaz­daságonként 36 holdon, foly­nak a kísérletek. A legjobb porlasztású, legkorszerűbb Teejet szórófejjel permetez­nek. Ehhez, Horton, helikopte­res növényvédelem párosul. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet katonatelepi kísérleti telepén és a kiskun- majsai Jonathán Szakszövet­kezetben is folytat kísérletet, Borsos mérnök irányításával, a ceglédi laboratórium. Cél­juk: megállapítani az egyes hazai és külföldi gyártmá­nyú makro- és mikroelemek­ből álló, lombtimgyázásra al­kalmas szerek hatását a szőlő növekedésére és terméshoza- | mának alakulására. A dán- | szentmiklósi Micsurin Tsz- I ben almafa-lomblrágyázási kísérletet folytatnak. EZEKNEK A KÍSÉRLE­TEKNEK szervezője, irányí- tója és segítője a MÉM Mű­szaki Fejlesztési Főosztályá­nak vezetője, dr. Nagymihály Ferenc, aki elméleti és gya­korlati tanácsaival támogat­ja a i utatási programot. Az erőfeszítések célja: an­nak az időnek a lerövidítése, amíg egy-egy befejezett ku­tatási anyag átkerül a gyakor­latba. A gazdálkodásban ők próbálják ki először az új eredményeket. A műtrágyákat gyártó cé­gekkel nemzetközi munka- kapcsolatok alakultak ki. A linziekkel rendszeresen kon­zultálnak, azok már több al­kalommal tettek látogatást itteni partnereiknél. Rövide­sen — a tsz-szövetség szer­vezésében — termelőszövet­kezeti szakemberek csoport­ja megy tanulmányútra Linz- be. A KCST-N BELÜL műkö­dik az agrokémiai szakbizott- j ság, an ely a közeli napokban | tartja 34. szekcióülését a Szovjetunióban. Itt az agro­kémia elméleti és gyakorlati felhasználásáról tárgyalnak, módszereket egyeztetnek. Ezen a véleménycserén vesz részt és fejti ki álláspontját — a magyar küldöttség tagja­ként — Borsos Arnold, a ceg­lédi agrokémiai laboratórium vezetője is. Tamasi Tamás VÍZILABDA Vereség hazai pályán ÍIPOGRÁFIA—CEGLÉDI VSE Cegléd: 200 néző. Cegléd: Sárközi—Túlik, Beck Nyiri, Kelemen, Zsíros, Vámo­si. Csere: Túri. Góllövök: Zsíros (2), Kele­men. Edző: Paál Attila. A ceglédiek öt győztes mér­kőzése után a bajnokságban csak rosszabb gólaránnyal má­sodik helyen álló. fővárosi együttes ellen nem sikerüli a győzelem. A csapatból senki sem emel­hető ki, mindenki formája alatt játszott. A ceglédiek a másik mérkő­1:3 (3:1, 1:0, 1:2, 1:0) zésüket vasárnap délelőtt ját­szották. az első helyen álló Elektromos ellen. A mérkőzé­sen kitűnő játékkal kezdtek a hazaiak, s hamar 3:l-es veze­tést szereztek, de ekkor a já­tékvezető sorozatos fordított ítéleteinek hatására, amelyek mind a hazai csapatot sújtot­ták, a fővárosi csapat 4:3-as vezetést szerzett. A harmadik negyedben a bí­ró. egy újabb súlyos tévedése után. a közönség sorozatos be­kiabálása miatt lefújta a mér­kőzést. Beck Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents