Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-21 / 170. szám

1971. JÚLIUS 21.. SZERDA MST HLGY c/CírSap Az aszódi tanácskozás után A hatékonyabb közművelődésért Dr. Csicsay Iván, a Pest megyei tanács elnökhelyettese a népművelők időszerű féladatairól Július első hetében két napig tanácskoztak Aszódon a megye népművelői. A megbeszélésen — amint arról tudó­sítottunk — részint az eltelt négy esztendő munkáját érté­kelték, részint a soron következő közművelődési feladatokat beszélték meg a résztvevők. A tanácskozás eredményes volt — állapította meg zárszavában dr. Csicsay Iván, a Pest megyei tanács elnökhelyettese, akitől most azt kértük, hogy össze­gezze a tanácskozás néhány fontos gondolatát a következő esztendők célkitűzéseinek jegyében. az Értelmiség szere­pe. Pest megye közművelő­désében tekintélyes helyet foglal el az értelmiség. A köz- művelődési intézmények irá­nyítása, a színvonalas és szo­cialista ízlésformálás, a kul­turális, művészeti propaganda nehezen elképzelhető munká­juk nélkül. Tevékenységük ma már — a tapasztalat ezt bizo­nyítja — kiterjed a közműve­lődés szinte valamennyi terü­letére. Ma még a pedagógusok köz- művelődési tevékenysége a legjelentősebb, számarányuk­nál és társadalmi szerepüknél fogva. Kulcsfontosságúak a felnőttoktatásban, a szakmun­kásképzésben s a különböző intézmények irányításában. Jelentős az orvosok üzemek­ben, intézményekben, lakóhe­lyükön kifejtett egészségügyi felvilágosító munkája A mű­szaki értelmiség nagy része so­kat tesz a munkások szakmai képzése, továbbképzőié, tech­nikai ismereteinek bővítése ér. bekében. Tudunk a jogászok általános jogismereti előadá­sairól, munkajogi felvilágosító tevékenységéről. A termelési kultúra, a korszerű.. mezőgaz­dasági technológia ismertetése, népszerűsítése mellett mind több agrárértelmiségi vállal szerepet a mezőgazdasági dol­gozók általános műveltségé­nek emelésében is. A NÉPMŰVELŐK MEGBE­CSÜLÉSE^ A népművelői szakképzettséggel rendelkező fiatalok egy része nehezen ér­vényesül. Egyrészt azért, mert sok községi vezető nem igé­nyelte eddig a diplomás nép­művelők munkába állítását, másrészt, mert a községék már régebben ott élő értelmi­sége nem minden esetben fo­gadta be őket. A ráckevei já­rásban például néhány év le­forgása alatt tíz diplomás nép­művelő hagyta ott munkahe­lyét. Nem tudtak gyökeret ereszteni sem Dunaharasztin, sem Tökölön, sem Ráckevén, sem Kiskurtlacházán. Hogy ml a helyzet jelenleg a megyében? A művelődési házakban dolgozó 79 szakal­kalmazott közül mindössze 18 rendelkezik egyetemi vagy fő­iskolai végzettséggel. Tanító­képzőt végzett nyolc népmű­velő. 45 azoknak a száma, akik csupán érettségivel, nyolcán pedig csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Valamivel jobb a helyzet a könyvtárosoknál. A 97 főhiva­tású könyvtáros közül 18 ren­delkezik felsőfokú képesítés­sel. Középfokú szakmai kép­zettsége 32 könyvtárosnak van. 47-en középiskolai végzettség­gel, de szakmai képesítés nél­kül dolgoznak. TÁRGYI FELTÉTELEK. A megyei pártbizottság határo­zata kimondta az agglomerá­ciós övezet kulturális feltéte­leinek javítását. Meg kell ál­lapítanunk, hogy a harmadik ötéves terv során e követel­ményekből igen keveset való­sítottunk meg. Csak annak a meghatározásáig jutottunk el, hogy mely nagyközségekben kell az erők helyes koncentrá­lásával mielőbb felépíteni vagy újjáépíteni a művelődési in­tézményeket. Többek között Érd, Dunakeszi, Főt, Dunaha- raszti, Isaszeg, Pomáz közsé­geket, Vác, Százhalombatta és Gödöllő várost soroltuk ide. S mi valósult meg ebből? Érden már ez évben meg­kezdi működését az új műve­lődési intézmény, amely meg­felelő otthont ad a művelődési háznak és filmszínháznak. Po- mázon példamutató tanácsi, vállalati és társadalmi össze­fogás eredményeképpen láttak hozzá az új művelődési ház létrehozásához. Vácott a város ötmilliója mellé a váci üze­mek, intézmények további húszmilliót ajánlottak fel. Százhalombattán még nincs nagyságához és rangjához méltó művelődési ház. A Vá­ros vezetői azonban elsőrendű feladatuknak tartották, hogy hozzákezdjenek a gazdasági és társadalmi erők összefogásá­hoz és megszervezéséhez. Ad­dig is, amíg felépül az új mű­velődési ház, a két nagyüzem­mel közösen szervezik szocia­lista városunk kulturális éle­tét. Ennyit az eredményekről. Gödöllő viszont öt éve vá­ros, és a művelődési ház még ma is olyan állapotban van, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a besorolásnál megál­lapítottuk korszerűtlenségét, és azt, hogy még a nagyközsé­gi igényeknek sem felel meg. Ezért volt helyes a járási szer­veknek az a kezdeményezése, hogy a járási művelődési köz­pont tevékenységét a bagi mű- yejydp.fi központra bízzák, amely minden tekintetben al­kalmasabb a feladatok ellátá­sára. Ugyanez történt a rácke­vei járásban is, ahol Rácke­véról Kiskun!acliázára került a művelődési központ. És akad olyan példa is, mint Dunake­szié és Fóté, ahol az épület életveszélyes volta miatt be kellett zárni a művelődési há­zat. VENDÉGLŐ ÉS MÜVELO- DÉS. A növekvő szabad idő. és különösen a növekvő jöve­delem lehetőségeit a közmű­velődésnél sokkal jobban és nagyobb sikerrel használja ki a vendéglátóipar. Az elegáns monori Rétes­csárda közelében omladozik a monori járási művelődési ház. Az isaszegi zenés bisztró ter­meit a közönség hétről hétre zsúfolásig megtölti, hogy lás­sa a fővárosi művészek eszt- rádmüsorát, ugyanakkor a mű­velődési ház nem képes az Állami Déryné Színház foga­dására. A tízegynéhány mil­liós költséggel épült reprezen­tatív Gödöllő étteremben szmokingban szolgálnak fel a pincérek, de a művelődési ház költségvetéséből ez évben csak a meszelésre telt. A Váci Ven­déglátóipari Vállalat az elmúlt években csak Vácott többször építette át, korszerűsítette üzemegységeit a Pokolcsárdá­tól a faburkolaté Fehér ga­lambig, mialatt a Madách Im­re Művelődési Központ tataro­zására egyszer jutott pénz, s akkor is csak részlegesen. Ezek a vendéglátóipart lé­tesítmények számunkra is örömteliek, mivel megyénket szépítik, de úgy érezzük, hogy az a szemlélet, amely az előbb részletezett aránytalanságokat lehetővé tette, vitatható. A be­ruházási és felújítási költség­vetéseknek nem lehet mércéje az amortizálódás forintban ki­fejezhető ténye: a művelődés­be fektetett forintok nem ak­kumulálódnak azonnal, csak hosszú távon hozhatnak kimu­tatható eredményeket. A kul­túrát és anyagi feltételeit il­letően ez a szemlélet felcseré­li a célt az eszközzel, a szelle­mi javak befogadására és gyűjtésére is kizárólag az anyagi eszközök direkt vagy indirekt megszerzéséért haj­landó. Márpedig, ha az em­berek hosszú ideig lemonda­nak művelődésükről, önmaguk képzéséről, ismereteik gyara­pításáról, abból tényleges gaz­dasági kár származik. FELADATOK, Pártunk X. kongresszusa és az új tanács- törvény egyértelműen megál­lapította: szélesítsük a demok­ratizmust, fejlesszük a helyi öntevékenységet, növeljük a központi irányítás és ellenőr­zés hatékonyságát, a munka szakszerűségét. Világos tehát, hogy a jövőben csak a felül­ről történő irányítással, utasí­tással — tegyük hozzá, min­den probléma megoldásának fentről várásával — nem tud­juk megvalósítani az egysége­sen értelmezett célt: a köz- művelődés kiszélesítését, haté­konyabbá tételét. A közműve­lődés helyi ügyeinek intézésé­ben lehet és kell is biztosíta­ni a lakosság részvételét. A művelődés amúgy is önmagá­ban feltételezi a résztvevők, a művelődés alanyainak érdek­lődését, kezdeményezését, ér­dekeltségét a műveltség meg­szerzésében. Ezért rendkívül fontos, hogy a tanácsok helyi közművelődést szervező, irá­nyító - tevékenységére odafi- gyeljünk, segítsük, mivel a közművelődés mindennapos életében a helyi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak kulcs­szerepe van. Az új irányítási rendszer számol azzal, hogy a társadalmi tevékenység igen fontos területeinek alakulása helyben dől el, ezért is növel­ték meg a helyi tanácsok jog­körét, A nagyobb hatáskörrel azonban nagyobb felelősség is jár. Kimondjuk: a helyi ta­nács felelős a település köz­művelődéséért. VÁC PÉLDÁT MUTAT Segítség a dolgozó nőknek Lehetőség és szemlélet Molnár István, a városi pártbizottság ipari referense „naprakész” adatokkal szolgál a dolgozó nők — elsősorban az egyedülálló és sokgyermekes anyák — gondjairól és ezek megoldásáról. A napokban ké­szült el ugyanis dr. Németh Lajosnénak, a városi pártbi­zottság nőfelelősének az a be­számoló jelentése, amely a végrehajtó bizottság legköze­lebbi ülésén kerül megvitatás­ra. — Amikor a dolgozó nők helyzetét, élet- és munkakö­rülményeit vizsgáljuk az üze­mekben, két tényezőt kell szem előtt tartanunk a további teendő meghatározásánál: a népgazdaság teherbíró képes­ségét — vagyis a munka­helyek anyagi lehetőségeit — és a szemléletben máig is meglévő maradiságot. Nem­csak a férfiak, hanem a nők körében is — szögezi le Mol­nár István. Szavait példákkal illusztrálja: — A sokgyermekes anyák életkörülményeit vizsgálva ki­derült, hogy legtöbbén napi 6—7 órát fordítanak háztartási munkákra. Ez pedig, heti 42— 49 órát — egy teljes második munkahetet — jelent! Nyil­vánvaló, hogy ésszerűbb, igaz­ságosabb munkamegosztással, a családfő segítségvei ezt az időt lényegesen csökkenteni lehetne. Lehetne — ha a fér­jek, nagyfiúk egy része nem tartaná ma is méltóságon alu­linak, „férfiatlannak” a házi­A nagyon „Fekete Holló” Fock Jenő miniszterelnök az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán mondta: „Számos vál­lalat és intézmény akkor is hozzákezd a beruházáshoz, ha a finanszírozási források nin­csenek biztosítva. Ezek vezetői abban reménykednek, hogy a költésgvetésből majd csak se­gítséget nyújt az állaim. Min­denkinek tudomásul kell ven­ni, hogy bármennyire szeret- nérilc is a fejlesztést gyorsíta­ni, a beruházásoknak korláto­kat szab erőforrásaink mérté­ke és a kivitelező szervek tel­jesítőképessége.’’ o Bizonyára sokan látták a te­levízióban, hogyan adták át Ráckevén a Fekete Holló ven- déglőt-borozót és bárhelyisé­get. A kamera valóban nagyon szép, luxusigényeket kielégítő berendezést mutatott. Az átadást követő napon a MÉSZÖV tanácstermében gondterhelt emberek ültek a hosszú asztalok mellett. Az egyikük azt mondta: a rácke­veiek találtak egy nagyon szép gombot, és varrtak hozzá egy még szebb kabátot. Csakhogy a varratás hitelbe készült. Dr. Magyar Lajos, a Kis- Dunamenti ÁFÉSZ igazgatósá­gi elnöke azt kérte ezen az ülésen, hogy segítsenek sza­nálni az építkezés miatt ke­letkezett több mint két és fél millió forintos adósságukat. rülmények miatt kerültek ne­héz helyzetbe. Ebben gyakran van is igazság. A bizottság, amelyet a MÉ­SZÖV küldött ki már az át­adás előtt, amikor nyilvánvaló lett, hogy valami nincs rend­ben, a bajba jutott ÁFÉSZ anyagi helyzetéről a követke­ző tájékoztatást adta: az ÁFÉSZ az építkezés költségeit mindössze 2,7 millióra taksál­ta. A valóságban azonban meghaladja a négy és fél mil­liót. Induláskor mindössze egymillió forint készpénzzel rendelkeztek. Egymillió-há­romszázötvenezer forintot az Országos Műemléki Felügyelő­ség adott, s ezt az utolsó fillé­rig felhasználták. Megállapí­tották továbbá, hogy az alap­költségvetés a három évvel ez­előtti árak szerint készültek, és műszaki okokból további pótmunkákat kellett végezni. A KÖJÁL szigorú előírásai is drágították az építkezést. A régi házban nehéz lett volna a szociális helyiségeket elhe­lyezni. emiatt külön épületet kellett emelni. Nem terveztek, de miután már benne voltak — s így mutatkozott célsze­rűnek —, építettek és beren­deztek egy szép kerthelyiséget. Jelentősen növelte a kiadáso­kat, hogy a belső és külső dí­szítő elemeket neves iparmű­vészekkel terveztették, s ezek egymagukban félmilliós pluszt jelentettek. O o Szakmai körökben célorien­táltnak nevezik azokat a ter­veket, amelyeket a meginduló beruházás előtt úgy állítanak össze, hogy tükrözze: az adott fejlesztés mennyire fontos, vi­szont játék lesz nyélbeütni. Optimális eredményekkel szá­molnak, a költségeket gyakran alátervezik. A bankok a baj­ba jutott cégek egyik leggyak­rabban hangoztatott érvét is ismerik: a megváltozott kö­Vajon megérte-e, szükség van-e ilyen épületre? Igen. Szükséges a fővárosban s ki­emelt idegenforgalmi csomó­ponton, a külföldieket vonzó Balaton partján. Ráckeve azonban a kisemberek, a hor­gászok paradicsoma. A horgá­szok esténként tréningruhát húznak, ha már hűvösödik a víz felett és kiskocsmát keres­nek pacalpörkölttel. A vizsgálat megállapította, hogy a beruházási program­ban a vendéglő évi forgalmát 3 millióra tervezték, több mint ötven fős személyzettel. Ké­sőbb — 1972-re — már telje­sen irreális, több mint négy­millió forintos forgalomra szá­mítanak. Ráckeve járási szék­hely — 8 ezer lakossal és ál­landóan növekvő idegenforga­lommal. Ez az építkezés mégis túlméretezett, a luxushely jó­idéig nem hoz nyereséget. Kétségtelen, hogy a Kis- Dunamenti ÁFÉSZ s az elgon­dolásaikat támogatók a lehető legjobbat akarták, amikor a ráckevei Dunának reprezenta­tív szórakozóhelyet kívántak nyújtani. Azt viszont nemcsak nekik, hanem feletteseiknek is látniok kellett, hogy a beru­házás meghaladja az ÁFÉSZ erejét. Igaz, hogy egy millió forintos támogatást kapnak végül, de a még mindig hiány­zó másfél milliót saját maguk­nak kell előteremteniük ingat­laneladásból és jövőbeni tá­mogatásuk terhére. A Fekete Holló még sokáig jelképe lesz szövetkezeti kö­rökben annak, hogyan nem szabad a szép tervektől, a nagy lehetőségektől megigézve vállalkozásba kezdeni. Jogosan állapították meg az elnökségi ülés résztvevői, hogy a Kis- Dunamenti ÁFÉSZ az egész szövetkezeti mozgalom teher­bírásúra támaszkodott. A vál­lalatokat a termelésben és az értékesítésben ezernyi szál kapcsolja össze. A nem túlsá­gosán nagy központi tartalé­kokat egy-egy ilyen vállalko­zás szanálása alaposan meg nyirbálja s szinte ösztönzést ad másoknak: fogjunk bele majd lesz valahogy. Az ilyen szemlélettel pedig nemcsak önmaguknak, a szövetkezeti tagoknak, hanem áttételesen az egész népgazdaságnak is kárt okoznak. Komáromi Magda egyedülálló anyák 60, a sok- gyermekesek 65 százaléka be­tanított. vagy segédmunkás. Ebből viszont az következni, hogy kereseti szintjük ala­csony: a többség havi jöve­delme 1000—1800 forint között mozog. Pedig e két munkás­asszony réteg keresete egyál­talán nem tekinthető a családi jövedelem kiegészítésének, sokkal inkább a családfenn­tartás egyik vagy egyetlen for­rásának ! A túlterheltség másik, fi­gyelmeztető következménye az, hogy az egyedülálló és nagycsaládos anyák alvásideje alatta marad a biológiailag szükséges alsó határnak! — Ezért is szentelünk foko­zott figyelmet Vácott a nök éjszakai műszakban való fog­lalkoztatásának — veti közbe Molnár István. — Üzemeink­ben már eddig is sokat tettek a kisgyermekes anyák mente­sítéséért az éjszakai műszak alól. Sajnos, minden erőfeszí­tés ellenére, még ma is két-há- rom műszakban dolgozik az egyedülálló anyák 60, a sok- gyermekesek 44 százaléka. A végrehajtó bizottság ülésére készített beszámoló ezért is sürget további intézkedéseket a húrom műszak végleges vagy teljes megszüntetésére. Politikai nevelés és teljes támogatás Címszavakban is sok lenne felsorolni, mit tettek már ed­dig is a váci üzemekben a nő­kért, s még inkább, hogy hány probléma vár még most is or­voslásra! Néhányat csupán, mutatóba: a legtöbb üzemben elsők között jönnek számítás­ba az egyedülálló és nagycsa­ládos anyák a jutalmazások­nál, segélyezéseknél; előnyben részesülnek gyermekeik böl­csődei, óvodai, napközi otthoni elhelyezésénél, a bérfejlesztés­nél, a jutalom- és póiszdbfld- ságoknál, a családi üdültetés­nél, az önköltséges étkeztetés­nél, a túlórázás alóli felmen­tésnél, a gyermekek nyári munkahelyének biztosításánál. — Ugyanígy előnyt kell biz­tosítaniuk az illetékeseknek e rétegek számára a lakások el­osztásánál — idézi a beszámo­ló javaslatát Molnár elvtárs. — Az egyedülálló anyák leg­többje nem rendelkezik önálló lakással: szüleinél él vagy al­bérletben szűkösködik. A nagycsaládosok rendszerint kis, zsúfolt lakásokban szoron­ganak. Ezen az áldatlan hely­zeten kell — a lehetőségekhez képest — mielőbb változtatni. Egy-két nagyüzemünk példájá­ra, mindenütt szorgalmazni kell a dolgozó anyák általános és szakmai továbbképzését. Ehhez a szakszervezetek anya­gi támogatása és az szükséges, hogy a tanítás egy része mun­kaidőben történjék. Végül, de nem utolsósorban, fokozni kell a pártszervezetek tudatformá­ló, politikai nevelő munkáját, a felvilágosító harcot a nők családon belüli egyenjogúsá­gáért, az igazságos munkameg­osztásért! Nyíri Éva Festői környezetben kellemes pihenési nyújt Szentendrén A PAP-SZIGETI STRANDFÜRDŐ Nyitva - kedd kivételével — 9-től 19 óráig. munkát. Egy másik példa, ez­úttal a nők gondolkodásának maradiságáról: megállapítot­tuk, hogy a nagy családok szá­mára még a viszonylag ala­csony szolgáltatási díjak is drágák. Egy hat tagú család nem veszi igénybe a mosodát; az expressz mosás díját anya­gilag nem győzi, az olcsóbb, de hosszú határidőre vállalt mo­sáshoz pedig nincs elég vál­tás ágyneműje, fehérneműje. A Forte gyárban ezen úgy próbáltak segíteni, hogy üzemi mosodát nyitottak: a reggel beadott szennyest délután tisz­tán kaphatja vissza tulajdo­nosa. Azaz — csak kaphatná. Értesüléseim szerint ugyanis a mosoda csődbe jutott. Az asszonyok egy része azért nem vette igénybe, mert reslellte, hogy ruhaneműje fakó, folto­zott, más része pedig azért nem, mert „csak az a tiszta, amit magam mosok". Tanulás és pihenés A túlterhelés, a szabad idő hiánya számos problémát vet fel. Az egyik a nők politikai, szakmai fejlődésének gondja. Vácott az egyedülálló anyák 61 százaléka, a sokgyermekesek 52 százaléka végzett csupán nyolc osztályt; 24, illetve 35 százalékaik még ennél is keve­sebbet. Középiskolában mind­össze hatan tanulnak, egye­temi továbbtanulásra pedig csupán hárman vállalkoztak. Nem jobb a helyzet a szak­mai képzés terén sem. Ez a magyarázata annak, hogy az Mi az oka vajon, hogy Vácott, szinte minden más várost j messze megelőzve fáradoznak a dolgozó nők élet- és munka- j körülményeinek megjavítását célzó párthatározat végrehaj- j tásán? Talán az, hogy ebben a fejlett iparú városban szám- I arányukkal, produktivitásukkal egyaránt fontos szerepet töl- | tenek be a nők a termelésben? Talán a város politikai és \ gazdasági vezetőinek megkülönböztetett figyelme és érzékeny­sége a nők problémái iránt? Bizonyára ez is, az is közrejátszik abban, hogy V ác sok tekintetben követendő példát mutat, hogyan lehet — és kell — tettekre váltani a pártkongresszus útmutatását.

Next

/
Thumbnails
Contents