Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
4 nsr hegvei KfCíriem 1971. JÚLIUS 20., KEDD Harminc festő — három szobrász Négyrészes produkció a magyar ellenállás A két Madáchné. A történelemmel folytatott szórakoztató, de felelőtlen játék jegyében fogant szólásmondás a „keresd az asszonyt”. Mármint a nőt, aki ott áll minden döntő fordulat mögött, úgyszólván ő az események titkos mozgatója. Királyi és egyéb „halhatatlan kedvesek” árnya libeg az efféle tetszetős elméletekben, de nem szükséges marxistának lennünk ahhoz; hogy ne vegyük komolyan az oknyomozás e megvesztegető zsákutcáit. Székely Júlia darabja — melyből most tévéjáték készült — mégis mintha erről kívánna meggyőzni. Mert a valódi halhatatlan, Az ember tragédiája megalkotója mintha ehhez a tételhez statisztálna. Nyílt színen megy tönkre két asz- szony viaskodása következtében, akik mellesleg szólva, meg sem értik művészi nagyságát. A dolgokon mit sem Változtat, hogy a köztudatban yétkesebbként élő feleség, az elűzött Fráter Erzsi helyett az anya kerül a vádlottak padjára. Néhány vitathatatlan igazság melletj jobbára érzelgős közhelyek szolgálnak bizonyításul, valódi emberi dráma helyett megkopott síneken mozgó színpadi cselekményt kapunk, nem pedig a probléma korszerű újraértékelését. Nagy idők és nagy emberek lektűrszerű megjelenítése nem teszi szükségessé ennek tévé-nyilvánosság előtti terjesztését. A történelmi témákban máskor otthonos biztonsággal mozgó Hajdufy Miklós rendezése sem enyhített a szervi hibákon, a kitűnő színészek pedig nem tehettek egyebet, mint hogy eljátsszák, ami ját- szaniok adatott. Kancsal szerencse. A művészi élményt a szombat éjszakai filmelőadás hozta. A tragikus baleset folytán fiatalon elhunyt rendező, Andrzej Munk a lengyel filmgyártás legkiválóbb szatírájában olyan eszközökkel élt, melyek a képernyőn is kitűnően érvényesülnek. A kesernyésen fölényes humor, mellyel mindig rossz lóra tevő hősét ábrázolja, annak a gyötrő felismerésnek része, melynek folyamán a lengyel filmművészet legA SPARTACUS A SZEGEDI SZABADTÉRI .JÁTÉKOKON Jelenet a szegedi Spartacusból (Enyedi Zoltán feflvételtó) Szombaton — mint tudósítottunk róla — megkezdődött Szegeden az immár negyven éves szabadtéri játékok idei programja. A négy évtizedes múlt természetesen csak az 1931-es nyitányra igazít el, a háborúval megszakadt hagyományt 1959-ben újították fel, azóta viszont nyaranta, rendszeresen. A legfrissebb adatok szerint általában négyszázezren fordulnak meg a városban ilyenkor, nyolcvanezren tekintik meg a játékokat, melyeiknek idei öt premierjén, élőadásain várják az egymil- liomodik nézőt. Jutalma öt évre szóló kétszemélyes bérlet. A szegedi szabadtéri játékok történelme az ország legnagyobb népszínházának történelme. Szombaton este és vasárnap Hacsaturján: Spartacus című historikus témájú balettjét mutatta be az Állami Operaház együttese, Seregi László koreográfiájával-rendezésével, Sereginek 1968 májusában Budapesten ez az első nagyszabású munkája hozta meg az igazi nagy sikert. Sokat tanultam Howard Fast regényéből, mely az ókori rabszolgalázadás mindmáig legjelentősebb művészi megfogalmazása — nyilatkozott a rendező. — Az én szövegkönyvemben másképpen heroikus Spartacus, mint az eredetiben: csupán egy a névtelen ezrek közül, akinek hősiessége is azoké, kik példáját azóta követték. A díszletező Forral Gábor elhagyta az operaházi bemutató kellékeit, s a festett falak helyett a dóm sajátos hangulatú kőrengetegéhez, színhatásához alkalmazkodó mértani ábrákat komponált. A Spartacus megérdemelt szegedi sikere nincs előzmények nélkül, hiszen eddigi hetven bemutatója között szerepel a libanoni is, ahol a kétezer éves baalbecki romváros „természetes” környezetében rendkívül hasznos tapasztalatokkal gazdagodott. A szegedi premier főszereplői Fülöp Viktor, Kun Zsuzsa, Havas Ferenc és Sipeki Levente voltak, a fesztiválzenekart Pál Tamás dirigálta. A szegedi ünnepi hetek eseménysorozatában — ha az időjárás is kedvez — július 23-án, pénteken lesz a következő bemutató a szabadtéri játékokon: a Magyar Állami Népi Együttes mutatja be az Ecseri lakodalmas című műsorát. Másnap, 24-én, szombaton Musszorgszkij: Borisz Go- dunovja kerül a közönség elé a bolgár Nikolai Gyuszelev címszereplésével, Vaszy Viktor vezényletével, Szinetár Miklós rendezésében. Farkas Ferenc kedvenc daljátékának, a Csínom Palkónak premierje augusztus 6-án, Illyés Gyula: Dózsa György című drámájának szabadtéri ősbemutatója pedig augusztus 15-én lesz. A szegedi ünnepi hetek augusztus végén záródó programjában a szabadtéri játékok mellett tudományos, zenei, ifjúsági, sport- és más rendezvények is szerepelnek — köztük a már megnyílt ipari vásár, a lezajlott szak- szervezeti néptáncfesztivál és a július 11-én megnyílt pedagógiai nyári egyetem. N. I. A SZENTENDREIEK KIÁLLÍTÁSA László már nem tudja feledtetni a nagy elődöket. Kósza Sipos László és Tót Endre pályájuk elején tartanak. A szentendreiek egyik nagy mesterének, Czóbel Bélának a képein a már jól ismert és magas színvonalú „festőiség”, a színek, a líra, a kitűnően ..érthető” formák ismét bizonyítják, hogy a különböző stílusirányzatok jól megférnek egymással. Kmetty János sokszor látott alkotásai pedig azt példázzák, hogy a „festőiség” és a konstruktív formák is olyan egységbe hozhatók, amelyek harmonizálhatnak egymással. Néhány nagy mesternek azonban sikerültebb képeit láttak már Szentendrén is, máshol is — például: Pirk János, Perlott Csaba Vilmos, Paizs Goebel Jenő, Főnyi Géza, Amos Imre, Anna Margit, Szántó Piroska, Diener Dénes Rudolf, llosvai Varga István, Göllner Miklós, Miháltz Pál — ez is rávezethet arra, hogy gondosabban kellene válogatni az évenként megrendezendő tárlatra. Hiányoztak a fiatalok is, akik bizonyíthatnák — vagy nem —, hogy a szentendreiek hagyománya most milyen kezekben él tovább. Néhány nagy mester valóban kiemelkedő alkotása ellenére ez a tárlat szürkébbnek bizonyult, mint amilyet a híres szentendrei iskola megérdemel. A „szürkeséget” még csak elmélyítette, hogy a terem világítási viszonyai között sok kép ,láthatatlanná” vált. B.Gy. hőseiről A következő hónapok egyik rangos vállalkozása: négy — egymással szorosan összefüggő, de önmagában is egész — film készül a magyar ellenállás hőseiről. Az egy-egy órás részekből álló sorozat első darabja az ellenállás hazai tradícióit eleveníti fel. A második, „Magyarok a Szovjetunióban” címmel — az emigráció éveit idézi. A következő folytatás a nyugat-európai ellenállási mozgalomban részt vett magyarokat, köztük a spanyol polgárháború hőseit mutatja be. A befejező rész a környező államok magyar vonatkozású partizánharcainak állít emléket A második világháború antifasiszta megmozdulásainak ismertetéséhez több ezer korabeli dokumentumot használnak fel. Sajtótájékoztató az oroszlánketrccbcn Vasárnap sajtótájékoztatót tartott a Kecskeméten vendégszereplő Probst cirkusz. A főleg állatprodukcióiról híres cirkusz sajtófogadása rendhagyó volt: oroszlánketrecben zajlott le. A Probst cirkusz nagy sikerrel vendégszerepei Magyarországon, Kecskeméten alig négy nap alatt 10 000 nézőt szórakoztattak. A cirkusz következő állomása Szolnok. Obszidiánkések Az obszidián — vulkáni üveg — féldrágakő, de a kőkorszak embere még ennél is többre értékelte. Ebből a rendkívül ritka ásványból készítette fegyvereit, mindennapi szerszámait. Európában alig néhány helyen található, a Zempléni hegységben viszont bőven előfordult és cserekereskedelem útján Európa távoli országaiba is eljutott. A régészet számtalan példát ismer a zempléni obszidiáneszkö- zök európai vándorújáról. A Hollóháza melletti, Nyíri község legelőjén felkutatott 5 ezer éves településen talált obszi- diánkés-anyag Tolcsváról való, a barnasávos obszidián csak itt fordul elő. A régészek kutatják is. jobbjai leszámoltak a nemzeti illúziókkal, a romantikus történelemszemlélet jelent-jövőt egyaránt mérgező maradványaival. Mindez tragikomikus hangolásban, egy „sorsszerűén” balszerencsés kisember Odüsszeiájában ölt testet, amit Bogumil Kobiela slemi- les játéka a legmaradandóbb filmszatírák magasába tud emelni. S a kétbalkezes törtető kalandjaiból nem csupán egy gúnyorosan mély látásmód csillan elő, hanem a tudatosan cselekvő embertípus iránti vágy is kitetszik. Ne- meskürty István bevezetője szűkszavúságában is pontosan tette helyére Műnk filmtörténeti jelentőségű alkotását. Röviden. Inkább lírai kísérlet, mint dokumentumfilm volt a lóidomításról szóló Karám és box, mely az ösztönvilág civilizációba illeszkedésének keserves folyamatát érdekes képkapcsolásokkal, kép és hang vibráló játékával érzékeltette. Ember és ló viszonyának e miniatűr tanulmánya elsősorban a filmértő közönség számára szerzett kellemes perceket. A zenei ízlés szociológiai vizsgálatáról adott képet a Tetszik — nem tetszik című műsor, melyben a Vitányi Iván vezette kutatókollektíva- állásfoglalás nélkül is riasztó képet festett a slágerek művilágáról. Érdemes volna a kérdést többször, több oldalú- an is megvizsgálni, Jacques Cousteau kapitány és kutatócsoportja páratlanul érdekes és vonzó dokumen- tumfilm-sorozatot készített a tengermélyi kutatómunkáról, mely az emberi bátorság és találékonyság példái mellett gyerekkorunk felfedező ösztöneit is újraéleszti. Ma este az Abody Béla által előző héten beharangozott operafilm-csemege, A bűvös vadász kerül képernyőre. Szerdán Pasteurt és korát ismerteti Benedek István az orvosi gondolkodás fejlődés- történetében, este pedig kitűnő színészek segítségével fedezik „mindenheti” krimiszükségletünket. A csütörtök az irodalomé. A Szóljatok, szép szavak! utolsó adása egy híres Karinthy-paródia, Az emberke tragédiája — utána a korán elhunyt prózaíró, Szántó Tibor válogatott elbeszéléskötetét mutatja be a Nyitott könyv. A péntek este figyelemre méltó vállalkozása Bessenyei György művének, az Ágis tragédiájának feltámasztása a képernyőn. Utána ifjú finn fuvolaművész fertődi játéka, a Telegroteszk, majd a divat társadalmi vonatkozásairól szóló műsor következik. Lehotay-Horváth György Olvastam: az üzempszichológus dolga többé már nem a lelkizés. A pszichológus nem afféle lélekbúvár, hanem tudós ember. Nélküle már nehezen képzelhető el egy modem nagyüzem. Úgy, hogy nálunk is egyre több helyen alkalmazzák. Mondhatnánk, több az üzempszichológus, mint a modem nagyüzem. Persze, nem mondjuk, mert vigyázunk az olvasók jó közérzetére. A közérzet egyre fontosabb. Van már munkahelyi közérzet,' közéleti közérzet, az ifjúságnak is van közérzete. A nyugdíjasoknak mindig is volt. Már akkor is, amikor elmaradottabb öregurak úgy panaszkodtak: „Ezelőtt harminc évvel nem is tudtam, hogy közérzet létezik a világon .. Egyébként ezelőtt harminc évvel is volt pszichológus. Sőt, pszichológusvicc is. Egy áruház pszichológust alkalmaz. A játékosztályon egy gyerek bömböl, hogy hintalovat akar. Az anyja azonban búgócsigát akar venni neki. A pszichológus felajánlja szolgálatait, va- mit súg a gyerek fülébe, s az elhallgat. A mama kíváncsian A szentendrei iskola ma már művészettörténeti értékeket hordozó képzőművészeti fogalommá vált nemcsak hazánkban, hanem Európában is. Ez a kisváros megtermékenyítette a magyar festészetet, nemcsak létével — régi és új művésztelepével —, hanem múltjának motívumaival, festőiségével, egyszóval vizuális szellemiségével. A szentendrei festők ez évi kiállításán ugyanúgy tükröződik ez, mint ahogy tavaly vagy azelőtt hosszú esztendők óta. 30 festő képét állították ki — és három szobrász alkotását. A vitathatatlan értékek most is szembetűnőek: A nagyon fiatalon elhunyt Vajda Lajos olyan intellektua- litással ötvözte egybe a Szentendre környéki népi motívumokat szürreális és konstruktív stílusába — itt látható két képe is mutatja —, hogy valóban ebből a kisvárosból nőtt európai rangú festővé. Barátai és követői Korniss Dezső és Bálint Endre. A nonfigurációt formai tökéllyel művelő Kor- niss és a népművészet elemeit szürrealizmusába beépítő, társadalmi élkötelezettséggel alkotó Bálint itt látható festményed legjobb törekvéseiket példázzák. Nagy mesterünk, Barcsay Jenő Asszonyok című mozaikja — amely állandó helyét a kiállítóterem vagyis a városi tanács dísztermének előcsarnokában találta meg — ismét tanúságitétel, hogy a konstruktív törekvéseknek, a szigorúan kezelt és leegyszerűsített formáknak milyen kitűnő kifejező lehetőségeket nyújt a monumentális mozaik. Barcsay iskolát teremtett Szentendréin, nagyon sok fiatal szentendrei festő került hatása alá. Közülük kiemelkedik Deim Pál, aki egyéniségének fölülkerekedésével folytatja Barcsay konst-, ruktív és Vajdia, Bálint nonfiguratív törekvéseit. Balogh érdeklődik: vajon mi voit az a varázsmondóíka, amely így hatott csemetéjére. A lélék tudása elárulja: „Azt súgtam neki, hogy ha nem hallgat el, kap két olyan hatalmas pofont, hogy ő érzi magát búgócsigának”. A mai pszichológus azonban nem azzal foglalkozik, hogy a gyerekeket ijesztgesse. Feladata, hogy a felnőtteket megnyugtassa. Különböző vizsgálatokat végez, amelyeknek teljességgel tudományos alapjuk van. Például, nekilát, s hónapokig tartó munkával megállapítja: megfelelő ember való a megfelelő helyre. Régen ez közmondás volt. Ma tudományos megállapítás. Elméleti. Mert: ha a pszichológus a vezetőt nem találja megfelelőnek, lélektani okokból kénytelen hallgatni. Ha viszont a beosztottak nem megfelelőek, kénytelen tudomásul venni: már nem megfelelő emberből is kevés van a magyar iparban. A jó üzemi pszichológust azonban ez a kudarc sem kedvetleníti el. Jól megtanulta a szakma alapigazságát: mindenkinek sikerélményre van szüksége. Tehát nem elég a korholás, a bírálat, mert ez csak elkedvetleníti az embert. Még a legtrehányabbat is meg kell dicsérni, ha megérdemli. És mindenki érdemel valamilyen dicséretet. Például, ha valaki egész nap lóg a munkahelyéről, mielőtt erre rámutatnánk, gondoskodni kell sikerélményről is a számára. S meg kell dicsérni azért, hogy reggel csak fél órát késett. így a dolgozó tudja, hogy jóllehet nem csinál semmit, továbbra is számítanak rá, s élvezheti az erkölcsi és az anyagi megbecsülést. A jó pszichológus — ellentétben a rossz főkönyvelővel — azt is tudja, hogy az erkölcsi megbecsülés éppúgy pénzt jelent, mint az anyagi megbecsülés. Az erkölcsi megbecsülés abban különbözik az anyagiaktól, hogy a pénzt kézfogás kíséretében nyújtják át Az üzempszichológia egyik fontos felfedezése, hogy a pénz kevesebbet ér kézfogás nélkül. Még fontosabb tudományos eredmény: a kézfogás pénz nélkül annyi, mint egy hitvesi csók, harmincévi házasság után — jó vacsora helyett A pszichológia premisszái természetesen magára az üzempszichológusra is érvényesek. Az a tudomány, amely egy magyar üzemben azt állapítja meg, hogy sok minden nincs rendben, csali afféle sarlatánkodás. Ha viszont a pszichológus azt állapítja meg, hogy kenyéradója a legjobban vezetett üzem az országban, nemcsak kenyérre számíthat élete végéig, hanem előbb- utóbb kocsira is. Keserű csalódás, ha a pszichológus, aki az egyetemen azt tanulta, hogy tudományága nélkülözhetetlen, rájön, hogy az üzemben ő könnyen nélkülözhető. Nem ismeri a pszichológiát az a pszichológus, aki azt emlegeti, hogy csak akkor van rá szükség, ha szükség van rá és tiltakozik azellen, hogy azt kelljen megállapítania, amit a főnökök mondanak. Ma már (vagy még?) ugyanis sok az olyan igazgató, aki ha nem is az egyetemen, de az életben remek pszichológusnak bizonyul. S hívatja a pszichológust, aki megállapította, hogy a vállalatnál sok minden nincs rendben. Két percig tárgyalnak párnázott ajtók mögött. A pszichológus kijön, s elkezdi hirdetni, hogy ez a legjobban vezetett vállalat az országban. „Mit mondtál neki?” — kérdezi a főkönyvelő az igazgatót. „Semmi különöset — hangzik a válasz. — Csak annyit, hogy ha továbbra is akadékoskodik, úgy kirúgom, hogy a lába sem éri a földet!” Pintér István JEGYZET PSZICHOLÓGIA
