Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-17 / 167. szám
f 4 “icÄirtop 1971. JULIUS 17., SZOMBAT Malom a Séden. Illyés Gyula viszontagságos sorsú drámája két színházban is otthonra lelt a közelmúltban. A veszprémi ősbemutató után a fővárosban a József Attila Színház állította színpadra — ezt az előadást láttuk a képernyőn. A mű kései visszapillantás a felszabadulás napjaira — az író számvetése a dúlt idők keltette téveszmékkel, utólagos szavazata a fenn- költen elvont magyarság-eszmény helyett a cselekvő magyarságra. Az üldözötteket befogadó malom kissé a nemzeti sors időkkel rázkódó jelképe — ám a jelkép akkoriban egybeesett a valósággal. A mű átdolgozása világosan mutatja a szándékot: ma már nem a lírai önvallomás a fontos, hanem a kéményre faragott, tiszta ívű mondatok mögül előbukkanó útmutatás a jövőre. Az előadás sajnálatos egyenetlenségein azonban a jellemek rendszerének gondos egyensúlya szenvedett csorbát. All ez elsősorban Ungvári László Galambos Kálmánjára. Az ő felfogásában a mindenki által tisztelt, tévedéseiben is nemes karakterű tanár dagályosan szónokló karikatúrává torzult. Koncz Gábor feltűnően mesterkélt kezdés után magára talált, Szemes Maritól őszinte érzelmekkel telített alakítást kaptunk. Tetszett még Mádi Szabó Gábor fojtott egyszerűsége, We- genast Róbert célszerűen bonyolított díszlete, viszont Benedek Árpád rendezése jobbára a külsőséges feszültséget táplálta. Nők fóruma. A képernyő nagy előnye — az újságírás más formáival összehasonlítva —, hogy megnöveli szemünk hatótávolságát. Nem egyszerűen kíváncsiságunkat elégíti ki, hanem meglepetést is szerez béidegzett képzeteink megbolydításával. Most például azzal, hogy a nehéziparnak nevezett szakmák adott esetben könnyebbek lehetnek az úgynevezett köny- nyűiparba soroltaknál. Molnár Margit riporter bemutatta: a nőkről szóló párthatározat végrehajtásának ütemétől is függ, mit nevezhetünk a valóságban áehéz munkakörnek. A filmbetétek önmagukért szóltak: a textilgyárban verejtékező lány ok-asszony ok és a konzervipar „kirakatbabái” közti beszédes különbség megrendezettség nélkül árulkodott nehézségekről és eredményekről. Az összegező ke- rekasztal-beszélgetés a dolgok másik oldalát is megláttatta, de hűvös okosságából bizony hiányoltuk a javítani akarás szenvedélyét. A Szóljatok, szép szavak! negyedik bemutatóján a kaposvári Fonómunkás Kis- színpad • produkcióját láttuk, A brechti tantörténet, Az óceánr^pülés előadása a korábbiaknál gyengébbre sikerült, de a műsort megelőző beszélgetésből is kitetszett: a kaposváriak több, hasonló értékű és jelentőségű bemutatónak mintegy képviselőiként kerültek a döntőbe. Meg kell jegyezni, hogy a maga korában fontos szerepet betöltő, rádiójátéknak készült írás ma már csak nagyon pontos, kifejező szcenikai-koreográfiai megformálással számíthat hasonló hatásra. A ma délutáni programban a művészi ízlésről folytatott vizsgálatokról kapunk hírt a Tetszik — nem tetszik című adásban, majd Mátray Mihály vietnami riportfilmjének befejező részét láthatjuk. Az esti főműsorban végre útjára indul a Televízió korábban beharangozott kívánságműsora. Az^éjszakai film a tragikusan elhunyt,lengyel rendező, Andrzej Munk Kancsal szerencse című filmszatírája lesz — egyike a lengyel filmgyártás legjobb alkotásainak. Vasárnap este újabb sorozat kezdődik: A kegyelmes úr szárnysegédje című szovjet film öt részben mutatja be a forradalom utáni idők belső küzdelmeit. LehoÉay-Horváth György A kiskunkapitányság okmányai megtértek Kiskunfélegyházára A múlt század 60-as éveiben Kiskunfélegyházán működött kiskunkapitány.ság iratait egészen mostanáig őrizte Budapesten a Pest megyei Levéltár, ahova még Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye fennállása idején, a kiváltságos kun területek megszűntével kerültek. E közigazgatási intézkedéseket tartalmazó okmányok között több, a kun kiváltságokra vonatkozó értékes történelmi dokumentum található. A megyei levéltár, bár az egykori kiskunság egy része ma is Pest megyéhez tartozik, Kiskunfélegyháza viszont Bács-Kiskun megye része, az okmányokat átengedte a szomszédos megye levéltárának, amely azokat kiskun- félegyházai részlegében helyezte el. Száz évvel azután, hogy a rövid ideig létezett KÖNYVESPOLC Összegyűjtött levelek Egy-egy művész egyéniségé, nek, törekvéseinek legjobb szószólói természetesen mindig az általa alkotott művek. Egy bizonyos ponton azonban nem lehetnek közömbösek az utókor számára életének azok a kisebb-nagyobb eseményei, amelyek közvetlenül vagy közvetve mégis csak befolyásolták munkásságát. Ehhez a közelebbi megismeréshez segít hozzá az is, ha bepillanthatunk levelezésükbe, amely többnyire' nemcsak emberi portréjuk teljesebb kirajzolódását teszi lehetővé, hanem felbecsülhetetlen művészettörténeti értékű is. Ezek a levelek — mint John Rewald írja Cézanne általa összegyűjtött levelei elé: „Emberileg közelebb visznek bennünket hozzá, és életműve előtt érzett IfsraaBaD fZffomMT Nehéz helyzetben van a szabad szombat krónikása, mert alig-alig tudja eldönteni, mit is ajánljon a mostani hétvégekre, amikor is az előrejelzések ellentmondóak. A népművészet kedvelőd vasárnap megtalálhatják örömüket Tápiószecsőn, ahol a népművészeti hét befejezéseként megrendezik a falunapot. Délután 3 órakor a szentmár- tonkátai, a szentlőrinckátai, a maglódi és a tápiószecsői Röpülj páva körök lépnek fel, hat óraikor pedig külön bemutató keretében adják át a legjobb együtteseknek a díjakat A falunap, illetve a népművészeti hét befejezését a fél 8- kor kezdődő aratási bál jelenti, amelyen a Csárdás együttes szolgáltatja a zenét Akinek kedve van, szombaton is nézhet folkműsort Szigetszentmiklóson. A Csepel Autógyár művelődési központjában, az Állami' Népi Együttes lép fel a Tiszán innen — Dunán túl című műsorával. Bizonyára most is sokan mennek Szentendrére, olyanok, akik . még nem látták a Teátrum Botcsinálta bölcsek és a Szüzesség acél-tűköre című műsorát. (Egyébként a hét végén mutatják be ezt a vígoperát, illetve játékot az idén utoljára, a jövő héten már a Pikko herceg-et játszók). Az ide utazóknak ajánlom, hogy nézzenek körül a városban is, ahol a szentendrei festők tárlata várja a vendégeket. Akinek kedve szottyan átruccanni Visegrádra, újdonságokkal találkozhat: tegnap nyílt meg a művelődési házban a Régi fényképek Visegrádról című SZECSŐI FALUNAP PÉ1FORRÁSI KIRÁNDULÁS VISEGRÁDI KIÁLLÍTÁSOK kiállítás, amely 10 órától délután 4-ig tekinthető meg. Vasárnap is lesz megnyitó: a visegrádi Salamon-toronyban Szakái Ernő szobrászművész, restaurátor bemutatóját délelőtt 11-kor nyitja meg dr. Entz Géza, a művészettörténeti tudományok kandidátusa. A Dunakanyar bal parti városában, Vácott, a hét végén lehet utoljára megtekinteni Fabók Gyula és Mizser Pál festőművészek tárlatát, a volt görög templomban. Az aszódi fiatalok túrázni mennek — az ifjúsági klub kirándulásának végcélja Pét- forrás. A természet barátainak ajánlom, hogy kiránduljanak Pest megye ismert és kevésbé ismert helyeire. Akinek nincs kedve gyalogolni, annak is van lehetősége arra, hogy megismerkedjen a Pilis szépségeivel, mert Szentendréről — szombaton és vasárnap is — piros sétaautóbuszok indulnak. Délelőtt 10 órakor Dobogókőre, délután kettőkor pedig a visegrádi Fellegvárba, illetve Esztergomba megy a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal sétajárata, amelyen szakképzett idegenvezető mutatja be a látnivalókat. Mégegyszer felhívjuk azoknak a figyelmét, akik a hét végén MAHART-hajóra szállnak, hogy a Duna alacsony vízállása miatt Szentendrén nem áll meg a hajó. Szerencsére a Dunakanyarban több ilyen állomás nincsen ... Minden kedves olvasónak ragyogó időt, jó szórakozást kíván: Mészáros Sándor . megrendülésünk lesz csak mélyebb ...” Valóban, elsősorban ezt a mély megrendülést kell érez- nünk, amikor az ilyen tárgyú két legújabban megjelent kötetet lapozzuk: Bartók Béla és Paul Cézanne leveleit. BARTÓK BÉLA LEVELEI a Zeneműkiadó sorozatában már a negyedik kötet. Ezúttal az elmúlt másfél évtizedben nyilvánosságra került új dokumentumokat adja közre nagy zeneszierzőnk lelkes kutatója, Demény János; Bartók korábban kiadott családi dokumentumai, a rávanatkozó magyar és külföldi dokumentumok, valamint a magyar, román, szlovák dokumentu- mok kötetei után. A mostani a magyar olvasó előtt eddig zömmel ismeretlen leveleket foglalja időrendbe. Azokat, amelyek Bartók leveleinek idegen nyelven kiadott válogatott köteteiben jelentek meg. Az életművet a maga teljességében megismerni kívánók számára sok rejtett érdekességet nyújt át ez a mostani gyűjtemény, hiszen a halk szavú mesternek megannyi igazi érzését, népdal iránti szeretetét, az igazságtalanságok elleni tiltakozását tükrözik ezek a különböző címzetteknek szóló sorok. Helyénvaló a megállapítás, hogy Bartók leveleiből is kirajzolódik igazi emberi portréja, akárcsak műveiből. Azonfelül pedig, hogy ezáltal is behatolhatunk egyénisége gazdag világának mélyebb rétegeibe, egyben mintegy korrajzot is kapunk véleményei révén korának számos művészi, politikai kérdésében. PAUL CÉZANNE LEVELEI a Corvina Kiadónál jelentek meg „A művészettörténet forrásai” sorozatban Németh Lajos bevezető tanulmányával. A nagy terjedelmű Cézanne-iro- dalom legfontosabb kötetének tekinthetjük, hiszen ebben legteljesebb levélgyűjteményét találjuk. A 232 közreadott levél összegyűjtőjének és feldolgozó jártak, John Rewald- nak szándéka szerint mindenekelőtt azt a célt kívánja szolgálni, hogy miután már diadalra jutott Cézanne életműve, „szükségessé vált, hogy magának a művésznek adjon szót, hogy saját gondolatai, ha néha ügyetlen kifejezési módján is, lépjenek a pontatlanságok és torzulások helyébe”. Azokra a torzulásokra célzott ezzel, amelyek a meg nem értők, irigyek, rosszindulatú mendemondáiból eredtek, és amelyekkel szemben a század- forduló korának nagy francia művésze életében mindig csak az alkotás fegyverével igyekezett szembeszállni. Most itt e kötetben megtaláljuk a fiatalkori évek derűs, kedves, pajkos, verses baráti levelezését éppúgy, mint azokat a későbbieket, amelyekben lényeges művészeti, elvi meghatározásokat fogalmaz meg. A kötet értéke, hogy mindezeken kívül tartalmazza a Cézanne-hoz írt leveleket is, és olyan egykori cikkeket, amelyek a teljesebb megértéshez segítenek hozzá. A kötetbeli gazdag fényképanyag külön értéke és érdekessége a kiadásnak. L. Rdtonyi Róbert: Ne vegyék komolyan •Nyaraláshoz, strandra, útra az ember könnyű olvasmányt, szórakoztató könyvet visz magával, amit bárhol abba lehet hagyni, s bármikor folytatni. Rátonyi Róbert „Ne vegyék komolyan” című, a Kozmoszkönyvek sorozatban Haus- wirth Magda rajzaival megjelent új könyve ilyen útipoggyászba kívánkozó olvasmány. Könnyed hangvételű, egymáshoz lazán kapcsolódó, többnyire rövid, mulattató történetek egymásutánja, öt részben, közel kétszáz oldalon. Az első részben, Ne vegyék komolyan címmel, a szerző életrajzi jellegű, humoros írásait találja az olvasó. A második rész, a Mazsolák, frappáns kis színésztörténetek. Az útolsóban, az ötödikben, Felvonás közben mesélték címmel az Esti Hírlapban megjelent történetek legjavát láthatjuk viszont. A harmadik rész — Elet és (egy pici) irodalom — hét kis táréanovella, irodalmi riport. A negyedik — Szalmakalappal a világ körül — a szerző útinaplója. Ezek a kötet legsikerültebb darabjai. Míg a másik három rész rövidebb írásainak elsősorban a nívós szórakoztatás a, legnagyobb erényük, útinaplójában s tárcanovelláiban Rátonyi igazi szépírói erényeket csillogtat. Másutt sem vádolható bőbeszédűséggel, de ökonomizmu- sa, friss, fordulatos stílusa, írásainak feszes szerkezete ezekben az igényesebb „műfajokban” érvényesül leginkább. 1 Rátonyit, a színészt, a pódiumról, a rádióból, a televízióból nagyon sokan ismerik. Rátonyit, az írót, kevesen. Legalábbis kevesebben. Űj könyve, címe ellenére, megérdemli, hogy komolyan vegyék. P.L kiskunkapitányság megszűnt, iratai visszakerültek tehát a kapitányság egykori székhelyére. Bozsó-kiállítás A „Nagykőrösi Nyár ’71" kulturális program keretében Bozsó János festőművész kiállítását ma délelőtt ll órakor nyitják meg a művelődési központ kiállítótermében. TOVÁBBKÉPZŐN Tíznapos továbbképzésen vesz részt Vácott mintegy 150 megyei művészeti csoportvezető és ifjúsági klubvezető. A bentlakásos nyári továbbképzést a megyei népművelési tanácsadó rendezi minden esztendőben. A foglalkozások a több éves népművelői, öntevékeny művészeti vezetői tanfolyamok gyakorlati részét képezik. A váci tanfolyamon hat csoportot találunk, a színjátszó-rendezőkét s irodalmi színpad vezetőkét, a képzőművészekét, egy filmkört, a bábosokét, a karvezető továbbképző kört és az ifjúsági klubvezetők csoportját. Forgatnak a filmkör tagjak Műtermet, modellt biztosít a nyári továbbképzésen tagjainak a képzőművész kör. Bábkészítéssel, de bábtörténettel és bűvészettel, árnyjátékkal, pantomimmai is foglalkoznak a bábkörben. Nagy szerepet kapott a karvezetők továbbképzésén a népdal. (Foto: Gárdos Katalin)
