Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-16 / 166. szám

XV. ÉVFOLYAM, 16G. SZÁM 1971. JÚLIUS 1G., TÉNYEK Kell még a kasza Négy-öf féle olajkályha Kombinált tűzhelyek Sok kút készül a tanyákon — Mi újság a vasboltban? SZOMBATON BOZSÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA A „Nagykőrösi Nyár ’71” programjában. szombaton, kiállítás nyílik a művelődési központ kiállító termében, Bozsó János festőművész al­kotásaiból. A kiállítást délelőtt 11 óra­kor Csípő Balázs, a városi pártbizottság osztályvezetője nyitja meg. Tárlatvezető: dr. Telepy Katalin, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa. Kitűnő búzát aratnak Az idén nem lesz panasz a lisztre Pótkocsis teherautón hozták a szép tiszta búzát, ömlesztve. A Terményforgalmi Vállalat raktáraiba folyamatosan szál­lítják a nagyüzemi gazdaságok az idei gabonát, az árpa után a rozsot, most pedig a búzát. — Honnan hozták? — Nyársapátról, az Arany­homok Termelőszövetkezetből — válaszolták a rakodók. — Hogy fizet? — Elég jól, de annál gyen­gébbek a kapásnövények. Ez a kis eső csak frissítőnek számí­tott. Jani Sándor telepvezető is megérkezik. — Milyen a termés és a mi­nőség? — A becslések szerint hol­danként 16—20 mázsát fizetett az árpa, 10—11 mázsát a rozs, a búza termése 20 mázsa kö­rül jár. A minőség kitűnő, jó érett és szárazon takarítják be a termést. Az idén jó liszt lesz, nem lehet majd a lisztre hi­vatkozni — ha rossz lesz a kenyér. Bútorkiállilás Kocséron Csütörtökön reggel, a kul- túriiázban, bútorkiállítás nyílt. A kocséri kiállítás egy hátig, reggel 8 órától, este 6- ig tekinthető meg. A bútorbemutatót Oláh Vil­mos és Biczó Ágnes, az ÁFÉSZ kirakatrendezői rendezték. MIT ÜTÜNK MA A MOZIBAN? Vízkereszt, vagy amit akartok A nagysikerű szovjet film felújítása. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Az időjárás szeszélyes, de .még messze vagyunk a téltől. Az emberek mégis mór időben felkészülnek, ha beköszönt a hideg, ne érje őket váratlanul. Bármilyen furcsa, nyáron kell megvenni az olajkályhá­kat, mert október végén már nincs olyan üzlet, ahol olaj­kályha kapható. Az ÁFÉSZ vasboltjában 4—5 féle olaj­kályhát is árulnak, 1380 fo­rinttól 3360 forintig. Nemcsak olajkályhák láthatók az üzlet­ben, vannak hagyományos tűz­helyek, csempézett kályháit és kombinált, szénnel, fával fűt­hető román kályháit is. — Mi a legkelendőbb? — Nem is tudom hirtelen, melyik a fontosabb — válaszol Bodzsár István. — Főleg für­dőszoba-berendezéseket visz­nek, központi fűtéshez szüksé­ges alkatrészeket, szerelvénye­ket és mivel sok mélyfúrá­sú kút készül, az ehhez szük­séges anyagokat. — Sok fürdőszoba-felszere­lést vesznek? — Igen. Eddig ötvemet ad­tunk el. Szerintünk szép szám, különösen, ha azt vesszük fi­gyelembe, hogy még egy vas­bolt van a városban. Sok kutat A kocséri botrányok hőse segédmunkás, a Mátraaljai Szénbányáknál. Az általános iskola 2 osztályát végezte el. 17 éves koráig juhászok mel­lett dolgozott, ezután a tég­lagyárba, majd a bányába ment segédmunkásnak. Mun­kahelyein kifogás nem esett ellene. Annál inkább otthon, Ko­cséron, ahol Pataki Lászlót kötekedő, izgága embernek ismerik. Szabálysértési eljá­rást is folytattak már ellene, botrányos részegségért, a nagykőrösi városi bíróság pe­dig 7 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte 1968-ban, hivata­los személy elleni erőszak miatt. Ezt a büntetést három­évi próbaidőre felfüggesztet­ték. Ügy látszik azonban, hogy Pataki nem okult. 1970. augusztus 20-án, Ko­cséron, búcsú volt. Két tisza- kécskei fiatalember is elláto­gatott a községbe, de egyikük sem számított ilyen szíves fogadtatásra. A cukrászda előtt Pataki az egyiket leütöt­te, a másikat minden előzetes fúrnak a tanyavilágban, ezek már mélyfúrásúak, s ez külö­nösen fontos, mert a legtöbb helyen eddig egészségtelen ásott kutakból merték a vizet az ottlakók. A kúthoz szüksé­ges felszereléseket itt veszik, nálunk. — Központi fűtéshez is vesz­nek berendezéseket? — Igen, az emberek, különö­sen, akik tehetik, szívesen ál­doznak a kényelemre. Sokan jönnek ilyen berendezésekért. Van is szán- és olajfűtésű ka­zánunk, vannak radiátorok, különféle méretűek, bár a tel­jes igazsághoz az is hozzátar­tozik, hogy nemcsak Kőrösről, de például még a jászberényi Lehel Hűtőgépgyárból is hoz­zánk járnak vásárolni. — Aratnak. Már mindenütt kombájn vágja a gabonát, ke­resett-e valaki kaszát? — Kerestek. Vagy 300-at ad­tunk el, közületeknek, magá­nosoknak. Hogy mit kaszálnak vele, azt nem mondták. — Vállalatokat is ellátnak áruval ? — Igen. 21 millió forint for­galmat hozott a közületi vá­sárlás, 12 millió forintot pedig a lakosság hagyott itt szóváltás nélkül megrúgta. Ügy vélte, most törlesztett azért, mert őt Tiszakéeskén többször megverték. A búcsúnapi vidámság bál­lal fejeződött be. A bálterem előtt ismét összeakadt az egyik kécskei fiatalemberrel. Miután felpofozta, kituszkolta a temetőig: „ládobta" a köz­ségből. Pataki november 16-án újabb botrányba keveredett. Ekkor családostul az ital­boltba ment. Először az ital­boltvezetővel kötekedett, az­után, ahogy Irházi Imre mű­helye elé ért, annak feleségét kezdte szidni, majd agyonszú- rással fenyegette a házaspárt. Az asszonyt földre lökte, és összeverekedett a felesége se­gítségére siető férjjel is. A bíróság két rendbeli ga­rázdaságban találta vétkes­nek Pataki Lászlót, akit 1 év héthónapi szabadságvesztésre ítélt, valamint a közügyektől három évre eltiltotta, s elren­delte a felfüggesztett bünte­tés végrehajtását is. Törlesztés Pataki módra ELÍTÉLTÉK A BOTRÁNYHŐST Olcsóbb a hollandinál az új kecskeméti uborka Uborkatermesztési tanácskozás és bemutató Furcsa, de így van, a haj­dani uborkatermelő városban manapság több szót kell ejte­ni az uborkáról, mint akkor, amikor uborkahegyek maga­sodtak a mai Szabadság té­ren. Termesztették, mert jó pénz volt. Az ínségben is meghozta a hasznát. Soha ilyen rangot nem ért el az uborka, mint napjainkban, hi­szen bármilyen mennyiséget megvesznek a konzervgyárak, de soha sincs elég. Így aztán nem csoda, ha mindig szó esik a „szegény ember fejős tehenéről”, amelyet mindig meg lehet fejni, és naponta Vénzt ad. Az utóbbi években, külö­nösen Nagykőrösön csökkent az uborkatermesztés. Sok-sok olui közül egyik az, hogy nincs elegendő munkáskéz, aki szedje; a fajták is vál­tozó minőségűek voltak. A tudósok feladata, hogy ol­csóbb, jó fajta uborkamagot hozzanak létre. Legutóbb is erről tanácskoz­tak a szakemberek a kecske­méti Zöldségtermesztési Ku­tató Intézetben. Dr. Mészöly Gyula Ko&suth- díjas igazgató ismertette az intézet uborkanemesítési mun­káját. Cél az, hogy jó hol­land uborkafajtákhoz hasonló magyar fajtákat nemesítsenek és olcsóbban jó fajta uborka- vetőmagot biztosítsanak. Az uborkanemesítéssel Kő­rös Lajosné foglalkozik. Kecs­keméten 1963-ban voltak az első . keresztezések nővirágú uborkákkal, ilyen uborkák az 1950-es évek végén már meg­jelentek külföldön. A nyugat­európai piacot az új holland uborkafajták uralják. Ezek nálunk is beváltak (Hócus, Levő, Witló, Parifin, Deli­fin stb.), de vetőmagjuk ára 1300—2100 forint között mo­zog, tízszerese a régebbi ve- tómagfajták árának. Még így is megéri azonban a nő- virágú uborkák termesztése, mert 12 centinél nem hosz- szabb nagyságban is 160—180 múzsa/hektár termést biztosí­tanak öntözés nélkül is. A Zöldságtermesztési Kutató Intézetben beltenyésztéssel és gibberellines kezeléssel gépi szedésre alkalmas, liszthar- mat-ellenálló új fajta elő­állításán is dolgoznak. Gon­dot jelent a nagyüzemi ter­melés az új fajtáknál. Az apa­fajtát 10—14 nappal koráb­ban kell vetni és egy hektár szelektálása 20—22 munkana­pot jelent. Az intézet másik gondja, hogy nem kapta meg idejében az import gibberellin- savat, mely a munkát hátrál­tatta. A nehézségek ellenére is szép eredményeket értek el már kezdetben is. A kecskeméti bőtermőt 1969-ben ismerték el, a Hó- cusnál valamivel rövidebb és vastagabb, az egyik legjob­ban sikerült fajtajelölt. A K. 113 F. 1. fajta 1970-ben ál­lami elismerésben részesült. Amíg egy újítás eljut odáig Nyárig fari ásítható a téli alma Hallottam, hogy Szirmai Sándor gyakorlati újítást dol­gozott ki, mellyel a téli alma eltartását és értékesítési ide­jét 3—5 hónappal meg lehet hosszabbítani úgy. hogy az al­ma teljes frisseségét megtart­ja. Szirmai Sándor Eocskay ut­cai lakásán erről beszélget­tünk. A házigazda ketté vágott egy-agy almát, hogy megkós­toljuk. A gyümölcs illatát és finom zamatét is mag őrizte. A jonatán almán nem jelentkez­tek a szokásos fekete foltok. A csutkája körül csak egy kezdett hibásodni, de a baj nem terjedt át másik almák­ra. — Hogyan jött rá erre a módszerre? — Sokat foglalkoztam a téli alma eltartásával. Az első na­gyobb kísérletet 1961. október 13-án kezdtem, amikor szép, egészséges almát raktam és kötöttem fóftazsákokba, és 1— 3 fok meleg hőmérsékleten tartottam. 1362. április 16-án bontottam ki, s az almák fris­sek maradtak, csak 0,62 szá­zalék volt az apadás a 4—5 százalékos szokásos hűtőházi apadással szemben. — Mi az újítás titka? — Az, hogy a fólia zsákba zárt alma széndioxidot lehel ki, mely lassítja az utóérést, és megőrzi az alma frisseségét. — Mit állapított meg az­után? — A hűtőházi tároláson kí­vül más fagymentes helyen is alkalmazható. 1969-ben a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let pályázatot írt ki a gyü­mölcstermesztés hasznosításá­ra műanyagokkal, én is pá­lyáztam. — Eredmény? — 1970. március 4-én vála­szolt a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület. Közölte, hogy a pályadíjat nem nyertem meg, de újításomat a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­riumnak megvásárlásra aján­lották, mely, minden jog fenn­tartásával, 500 forintot fizet érte (!). A pályázathoz gra­tuláltak, s további munkám­hoz sok sikert kívántak. A le­velet dr. Somos András elnök írta alá. Szirmai Sándor nem pályá­zott az 500 forintra, s elhatá­rozta, hogy újítását közkinccsé teszi. Mindezek után nagy megle­petéssel olvastuk a minap az újságokban, hogy a Műanyag- ipari Kutató Intézet kétéves kísérletezéssel megállapította, hogy az alma, hűtőház helyett, különleges, több száz kilo­gramm termést befogadó mű­anyag zsákokban is megtartja frisseségét, s az egyik ipari szövetkezet már fel is készül a különleges zsákok gyártásá­ra. Megkérdeztem Szirmai Sán­dort, mit szól ehhez? — Az úttörő sorsa, bukni is érdem — mondotta mosolyog­va. — Mindenesetre sok hiba van az elgondolásokban. Az én tárolási módom nem he­A vegyszeres gyomirtási kí­sérletekben a Bálán és Gre- lutin vegyszerkombináció ad­ta a legjobb eredményt. Ba- lanból 0,3 ml/négyzetméter + 40 liter víz, Grelutinból 0.4 gramm/négyzetméter + 40 li­ter víz adag jó eredményt adott a gyomok ellen. Ezenkívül 10 féle növény- védelmi kezelést alkalmaztak Nimbus és IC 113 fajtáknál. A vetőmagvakat TMTD-vel csá­vázták. Jó eredményt adott a Dithane M—45 0,2 száza­lékos és Karathane 0,1 száza­lékos permetezés, továbbá a Thiovit 0,2 és rézoxiklorid 0,25 százalékos permetezés­ben részesült tábla. Csak lisztharmat ellen Karathane 0,1 százalékos oldattal való permetezése, egyéb gomba­betegségek ellen a Dithane M—45, 0,2 százalékos oldat­tal való permetezése nyújtott jó védelmet. Az új kecskeméti fajták előnye lesz még, hogy a ve­tőmag ára várhatóan 750 fo- rint/kg, azaz olcsóbb, mint a holland fajták vetőmagja. Dr. Konrád Zoltán lyettesítője, hanem kiegészítő­je a hűtőházi tárolásnak. A különleges „klíma”-zsákok he­lyett pár forintos polietilén zsákokat alkalmazok, és az én 30—35 kilós zsákjaimban sok­A Kecskeméti úti Dózsa fa - latozóra 120 ezer forintot köl­tött az ÁFÉSZ. Kívülről, be­lülről befestették, és újítás­ként, kerthelyiséget lélesítet­Míg a labdarúgó-játékosok rövid pihenőjüket tartották, addig a Kinizsi elnöksége és a labdarúgó-szakosztály veze­tői az eredményesebb szerep­lés érdekében jelentős szer­vezési munkát végeztek. Több értekezlet után, az elnökség javaslatára, a szak­osztály vezetősége kibővült. Az új vezetőség 12-én, hét­főn, a játékosokkal, együttes értekezletet tartott. Nyikos József egyesületi elnök vá­zolta, miért vált szükségessé a szakosztály vezetőségének ki­bővítése. Visszatekintve: Ceg­léddel és Kecskeméttel együtt startoltunk. Az elma­radás óriási. A labdarúgócsa­pat 1962-ben nyert utoljára bajnokságot, azóta egyhelyben topogunk. A birkózós szakosz­tály teljes sikert ért el a régi sportemberek bevonásával a vezetésbe. Ennek mintájára bővítették most ki a labda­rúgó-szakosztály vezetőségét is. Teljesen indokoltan. Négy csapat, csaknem száz játékos tartozik a szakosztályhoz. Ed­dig a vezetést, ügyintézést három vezető intézte. Minden igyekezetük, jószándékuk, sok munkájuk ellenére sem tudott a szakosztály előbbre jutni. A labdarúgócsapatnak pedig tovább kell lépnie, ez a célja a kibővített szakosztály- vezetőségnek. Kurgyis János ismertette az új vezetőség összetételét: szakosztályelnök dr. Fenyves György, szakosztályvezető Kurgyis János, gazdasági fele­lős Danes György, főrendező Tóth Ambrus, szaktanácsadó Reszeli-Soós Ambrus. Vezető­ségi tagok: Csikós Sándor, Faragó Éva. Fehér László, Juhász Pál, Pécsi Sándor, Pé­csi Zoltán, Vass Sándor. A vezetőségi tagoknak meghatá­rozott feladatkörük van. Egyenjogú vezetőségi tag a csapatkapitány, Kecskés III László. A szakosztály vezetősége minden hétfőn értekezletet tart. Az eddig tapasztaltak alapján remény van a Kini­zsi labdarúgóinak eredmé­kal könnyebb az .almát tárol­ni, szállítani és értékesíteni, mint a több száz kilogrammot befogadó „különleges” zsákok­ban. K. L. tek a falatozó előtt. A hűvöst adó napernyők alá nemcsak a körösi vendégek, hanem az autóval átutazó turisták is be-beülnek egy-egy hűsítőre. nyesebb szereplésére, a játé­kosok igyekeznek majd, és számítani lehet a szurkolók bíztatására, segítségére is. Az első csapat három hé­tig heti négy (!) edzést tart. A keddi edzésen már szép számmal vettek részt a játé­kosok. Az edzések fél 4-kor kezdődnek. Vasárnap, hazai pályán, a kecskeméti Mezőfi SE-vei lesz edzőmérkőzés. P. S. Folytatás szeptemberben A Pest megyei kézilabda- bajnokság őszi idényére au­gusztus 8. és október 31. kö­zött kerül sor. A Kinizsi férfi és a MEDOSZ női csapatai is augusztusban folytatják a küzdelmet. A Toldi ITSK női együttese már néhány őszi fordulóbeli mérkőzését is le­játszotta. A játékosok zöme vidéki, élelmiszeripari isko­lában tanuló lány, s csak szeptemberben jönnek vissza Kőrösre, ezért a Toldi ITSK szeptemberben folytatja sze­replését a megyei bajnokság­ban. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 17 óra: Nagykőrösi MEDOSZ vegyes —Csepel SC sportiskolái ifi barátságos női mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Nagykőrösi Kinizsi vegyes— Csepel SC sportiskolái ifi ba­rátságos mérkőzés. — S — Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szere­tett férjem, édesapám, nagyapánk, Rákosi István temetésén meg­jelentek, fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek, síriára koszorút, vi­rágot helyeztek, és külön köszö­netét mondunk a Kőolajipari Vál­lalat dolgozóinak. A gyászoló csa­lád. Köszönetét mondunk, mindazon rokonoknak, testvéreknek, jó szomszédoknak, ismerősöknek, akik szeretett édesapánk, nagy­apánk temetésén megjelentek, sír­jára virágot és koszorút helyez­tek. Gyászoló Mészáros család. He félik ff kedves utas Az Alpári utca 13-as szám előtt áll a buszmegálló. Hű­vösebb őszi napokon nem lesz gondjuk a várakozóknak, egy kis papír meg gyula, tüzet rakhatnak, amíg a buszra sár­nak. A homokkupaccal már nem tudni mit csináljanak... Vagy mégis? De nem az autóbuszra várók, hanem a város­képet elcsúfító fa és homokdomb tulajdonosa. (Foto: Varga Irén) Tatarozás, kerthelyiség S i P « O 8 R as T LABDARÚGÁS JELENTŐS ÁTSZERVEZÉS A KINIZSI LABDARÚGÓ-SZAKOSZTÁLYBAN

Next

/
Thumbnails
Contents