Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

fist use 'zJüfs’Hap 1071. JULIUS 13., KEDD Önállóan, a település igazi gazdájaként 1968-tól, a gazdasági reform kezdetétől az állami élet, a1 tanácsszervezet korszerűsíté­sében egyre több intézkedés született. Megszűnt a tanácsi testületek tevékenységének egész sor formális vonása, ez­zel és az önállóság, a hatás­körök növelésével pedig szaba­dabb útja nyílt a szocialista demokrácia érvényesülésének. Az intézkedések azonban, bármennyire is fontos lépé­seknek tekinthetők az állam- igazgatás korszerűsítése út­ján, mégiscsak részintézkedé­sek voltaic, mintegy irányjel­zők a továbbiakat illetően. Az állami élet, a szocialista de­mokrácia, illetve a tanácsok tevékenysége továbbfejlesztésé­nek egységes és minden rész­letre kiterjedő koncepcióját a párt X. kongresszusa dolgozta ki és fogadta el. AZ ÁLLAMI ÉLET — amelynek egyik legfontosabb része a tanácsok munkája —, valamint a szocialista demok­rácia továbbfejlesztése a szo­cializmus teljes felépítésének egyik központi feladata ha­zánkban. Ezt azonban úgy kell megoldani, hogy erősödjön a központi hatalom, fokozódjon a kormányzati szervek munká­jának hatékonysága és ugyan­akkor növekedjen a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége és mind aktívabb legyen a la­kosság részvétele is a tanácsok munkájában. Ezért oda kell hatni, hogy a tanácsok hatás­körébe kerüljön a döntés mindazokban a kérdésekben, amelyekben a tennivalók csak adott terület, illetve település lakosságát érintik. Ennek elő­feltételeként a tanácsok mun­káját oly módon szükséges fejleszteni, hogy erősödjön mind népképviseleti, önkor­mányzati, mind államigazgatá­si funkciójuk. Érdemes röviden arra is ki­térni, hogy ez a nagyarányú elvi, szervezeti, módszerbeli j felkészülés a tanácsok részé­ről milyen közvetlen, már a IV. ötéves terv időszakában megoldandó feladatokra irá­nyul. Az egyik legfontosabb adat: a tanácsi fejlesztési alap országos összege csaknem 80 milliárd forint, amelyből ki- 6ebb-nagyobb beruházások sokaságára kerül sor. A kö­vetkező öt évben mintegy 800 000 köbméter/nap vízter­melő kapacitást, 4900 km víz- vezetékhálózatot, 370 000 köb- méter/nap szennyvíztisztító ka­pacitást és 1000 kilométer csa­tornahálózatot építenek. A ta­nácsi utak, hidak fenntartásá­ra, illetve korszerűsítésére, 8,5 milliárd forintot fordítanak, és tovább javítják a tömegközle­kedést. A tanácsi ipar terme­lési értéke — a szolgáltatá­sokkal együtt — évente 7 szá­zalékkal nő, az ipari javítás­szolgáltatás központi támoga­tására pedig 1,5 milliárd forin­tot irányoztak elő. AZ ÜJ TANÁCSTÖRVÉNY alaptétele így hangzik: a ta­nácsok a szocialista államszer­vezetnek a demokratikus cent­ralizmus alapján működő nép­képviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. A három jellemvonás közül kétségtelenül a népképviseleti jelleg hangsúlyozása a legfon­tosabb, ami nagy léptekkel előrehaladó szocialista társa­dalmunkban egyrészt termé­szetes, másrészt könnyen ki is mutatható. A tanácsokban a választók valamennyi rétege képviseletet kap, s a népképvi­seleti jelleget erősíti az is, hogy a tanácstagoknak évente leg­alább egyszer kötelességük be­számolni munkájukról válasz­tóiknak, akik, ha nincsenek megelégedve velük, akár visz- sza is hívhatják funkciójukból őket. A népképviselet teljes érvé­nyesülésének leglényegesebb feltétele a tanácsok önkor­mányzati jellegének követke­zetes és folyamatos erősítése! Mik a törekvések ezen a téren az új tanácstörvény értelmé­ben? Mindenekelőtt a helyi önállóság gyorsabb növelése, kiváltképp a községi és a vá- rc.'i tanácsoknál a hatáskörök további bővítése, saját szerve­zetük saját hatáskörben való létrehozása és irányítása. Az önkormányzatok életképes és eredményes működésének dön­tő előfeltétele azonban az ön­álló helyi gazdálkodás megte­remtése, hogy elsősorban a községi és a városi tanácsok szélesebb körű bevételi forrá­sokkal rendelkezzenek, s azok célszerű felhasználásáról, va­lamint költségvetésük és fej­lesztési terveik meghatározá­sáról szabadabban dönthesse­nek és területükön érdemi ,A vállalat veszi a könyveket SEGÍTIK AZ ANYÁKAT A DCM-BEN A gyermekeiket egyedül nevelő és a nagycsaládos anyák könnyebb munkáját, életük megkönnyítését szol­gálják azok az intézkedések, amelyeket a nőkről szóló párt- határozat nyomán léptettek életbe a váci DCM-ben. Az ilyen asszonyokat — ha gyer­mekeik között tizenhat éven aluli is van — szombaton és vasárnap nem oszthatják be éjszakai műszakra, gyermekeik is igénybe vehetik a kedvez­ményes üzemi konyhát és első­ként kapnak óvodai és bölcső­dei ellátást. A párt és szakszervezet azt is javasolta, hogy minden év­ben kapjanak jutalmat, amely- lyel társadalmilag is elismer­nék: egyszerre helytállnak a munkában és otthon. A DCM-ben elhatározták azt is, hogy enyhítik a szeptembe­ri iskolakezdéssel járó gond­jaikat: az iskolás korú gyere­kek tanszereit, könyveit a jö­vőben a vállalat veszi meg. koordinációs és kooperációs jogkörrel rendelkezzenek. Mindezt az új törvény bizto­sítja is a tanácsok számára. A TÖRVÉNY RENDELKE­ZÉSEIN KÍVÜL más jogsza­bályok is igyekeznek előmoz­dítani a gazdálkodás jobb le­hetőségeit: a többi között e célból fizetnek a vállalatok és a szövetkezetek ezentúl nyere­ségükből — a vállalatok és szövetkezetek nyereségük 6, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek 1 százalékát — városi, illetve községi hozzájárulást a tanácsok pénzalapjai javára. Az államigazgatási funkció erősítése, további tökéletesíté­se az igazgatási, hatósági mun­ka lehetőségeinek és minőségé­nek javítását követeli meg, aminek fontossága azért rend­kívüli, mert emberek milliód állnak mindennapos kapcso­latban a tanácsapparátussal, a születéstől a halálig. Ki tagad­hatná, hogy a törvények és rendeletek pontos végrehajtá­sának, a lakossági ügyek hely­ben való, gyorsabb, szaksze­rűbb és eredményesebb elinté­zésének hatalmas a politikai, gazdasági és társadalmi jelen­tősége? Márpedig mindez a hi­vatalra, az egyre képzettebb köztisztviselői karra hárul, de a jó igazgatási munkában nagy szerepe van a végrehajtó bi­zottságok irányító tevékenysé­gének is. Németh Géza Körömlakk halpikkelyből Szegeden az Universal Ktsz szakemberei, egyetemi kuta­tókkal, vegyészekkel közösen dolgozták ki a halpikkelyből készülő természetás gyöngy­házpigment nagyüzemi gyár­tásának módját. Az eljárást oly nagy sikerrel alkalmaz­zák a gyöngyházfényű köröm­lakk készítésénél, hogy az idén már az egész Balaton „haltermése” kevésnek bizo­nyul. A szövetkezet most új „gyöngyház-területek” után kutat, mert hazánkon, s né­hány európai országon kívül egyre több afrikai ország is érdeklődik a különleges kö­römlakk iránt. Érnek a legízlet őszibarackok Csongrád megye nagy őszi- barcak-termő vidékén, a szaty- mazi tájkörzetben „lefutottak” a mayflov/er és az egyéb ko­rai fajták. Ezeket most már a legízletesebb, a hazai és a vi­lágpiacon keresett bársonypír, napsugár, aranycsillag, mery- gold, valamint egyéb sárgahú­sú fajták követik. A kiváló minőségű sárgahúsú gyümöl­csökért az átvevőtelepeken felárat fizetnek. Szerencsés Az egyik váci járásbeli ter­melőszövetkezet elnökével be­szélgettem. Néhány éve még elég gyenge volt a gazdaságuk, de azóta rendeződtek a dol­gok. Arra voltam kíváncsi, mi okozta a változást? Az elnök — félig tréfásan, történettel válaszolt. Nem messze az Ipolytól van a szövetkezetnek egy sóder­bányája. Régebben, csak úgy kisipari módon használták. Odaállt egy szekér, két-három markos legény lapáttal meg­dobta. Igazi bányaművelésre gondolni sem leheteti, hisz az rengeteg befektetést, gépet, munkaerőt igényel. A tsz-nek pedig nem volt pénze. Másnak is szemet szúrt a bánya. Közel fekszik a műút- hoz, kiváló minőségű anyagot ad. Jelentkezett az egyik nagy- vállalat, jó pénzért bérbe ven­né a bányát. Néhány százezer forintért gépeket hoztak, el­kezdték a művelést. De hát az Ipoly, ez a különben igen jám­bor folyó, gondolt egyet és ki­öntött, olyan hirtelen, hogy a gépek is a vízben maradtak, nem is lehetett kimenteni őket. Szívták a fogukat a be­ruházók, s hogy mentsék ami menthető, eladásra kínálták a tsz-nek a víz alatti berende­zést. Ök csak kérették magu­kat, aztán egy kis alku után, ötvenezer forintot kifizettek a vállalatnak. öreg szokása az Ipolynak, ha kiárad, egy idő után szépen visszacsorog a medrébe. Né­KI­VITELE­ZŐK, TERVEZŐK, BERUHÁ­ZÓK! Az ország egész területén rövid határidőre vállaljuk fúrt kutak építését, tisztítását, felújítását (350 m-ig). Vállalunk továbbá talajvizszint-sűllyesztést vákuum- és Siemens-rendszerrel. CÍMÜNK: Közmű- és Mélyépítő Vállalat 8. Főépítésvezetősége Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 15/e. Telefon: 127-014. hány jó kezű lakatos, szerelő kiment a bányába, egy hét múlva ismét működött a be­rendezés. Csak egy baj volt. A téesz-nek munkaerő-gondjai vannak, kit küldjenek a bá­nyába? Aztán ez is megoldó­dott. Utat és vasutat építenek a környéken. Mindkét építő vállalat jelentkezett: bérbe vennék gépekkel együtt a bá­nyát — nem is kis pénzért. Egy szó mint száz: az ötven­ezer forint egymilliót fialt. Persze, a téesz szénája nem ettől az egy milliótól jött rend­be, de arra mindenképpen bi­zonyság: nem árt, ha „szeren­cse” kísér egy vállalkozást. És még arra is: egyes vál­lalatok vezető munkatársai mennyire érzik a magukénak a rájuk bízott drága gépeket, ha ilyen könnyen túladnak rajtuk­Cs. A. A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységé­ben az NSZK, a Szovjetunió és az EAK részére készülnek tengerjáró hajók, óriás úszódaruk. A bugaci pusztától a gemenci mocsár erdőig Alig három hónap alatt mintegy 4000 kiránduló járt a gemenci vadrezervátumban. 750 külföldi, köztük belga, francia, NSZK-beli, svájci és svéd turista is megtekintette a Duna. mocsárerdőségének szarvasbirodalmát. Ilyen sok külföldi eddig még nem kereste fel a gemenci erdőt, s a vadászati világkiállítás idejére az idegenforgalom to­vábbi fokozódása várható. Augusztus 15-ig a Szekszárd székhelyű Tolna megyei ide­genforgalmi hivatal rendsze­resen vezet kedvezményes, olcsó gemenci túrákat a ki­rándulócsoportok részére. Au­gusztus végétől szeptember végéig pedig több különleges társaskirándulás érinti majd Tolna megye két világhírű vadrezervátumát. A bugaci pusztától a gemenci mocsár­erdőig elnevezésű háromna­pos autóbuszkirándulás Bu­dapestről induló utasai Kecs­kemétet, Bugacoí, a lenes! fácántelepet, Kalocsát, Szek- szárdot, Sárközt és a gemenci vadrezervátumot látogatják meg hajón és kisvonaton. A Dunántúl lankás erdeiben el­nevezésű háromnapos auto­bus zkirándulás résztvevői előtt feltárul a dámszarvasok híres erde­je. a gyulaji vadrezervátum. A kirándulók a fővárosból sió­foki. kőröshegyi és zselicségi élményeik után érkeznek Ta­másiba és Gyulajra. JEGYZET ...te dolgozol, ődolgozgat „Én hajtok, te dolgozol, ő dolgozgat.” Ha a munka szó­ba kerül, valahogy ilyen sajá­tosan ragozzuk az igét mos­tanában. Mert munkaügyek­ről nehéz úgy beszélni, hogy valamilyen formában ne érintsük a fegyelem, a szorga­lom kérdését s hiányát. Per­sze, másoknál, kritikusan, önmagunkkal szemben álta­lában megértőek vagyunk. Azt nem mondanám, hogy el­nézőek, igénytelenek is, de mentségünkre mindig talá­lunk indokot. Ha többet nem, hát azt, hogy nem lógunk ki a sorból úgy, sőt jobban elvé­gezzük feladatainkat, mint sokan mások. Nagyon kitűnni egyébként sem érdemes, mert még félreértenek. Sikertelen­ségünkért pedig gyakran kör­nyezetünket, főnökeinket, a feltételek hiányát okoljuk. Mi húzódik meg az igényte­lenséget, a középszerűséget igazoló és egyben elítélő köz­felfogás mögött? Örök emberi tulajdonság, hogy saját hely­zetünket — de társainkét sem — tudjuk teljesen tár-^ilago- san értékelni. A jószándékot, a tenni akarást mindig csak másoknál vonjuk kétségbe. Mert cselekvésük indítékait kevéssé ismerjük és értjük, sajátunkéra viszont minden­kor találunk, legalábbis ön­magunk számára meggyőző magyarázatot. Ezúttal azon­ban nem csupán általános emberi gyengeségekről, több­ről. valami másról is szó van. Sokan a gazdaságirányítás rendjének átalakításával ma­gyarázzák, hogy objektíve nö­vekedtek az igények, miköz­ben lazultak a normális eresz­tékek, s mérsékeltük az ön­magunkkal szemben támasz­tott követelményeket. A meg­állapítás az első pillanatban igaznak tűnhet, jóllehet e két ellentétes irányú folyamat gyorsaságának megítélésében becsaphatnak érzékszerveink, mint ahogy a vonat ablaká­ból nem tudjuk helyesen meg­becsülni a szomszédos vágá­nyok ellentétes irányba haladó szerelvény sebességét. Viha­ros iramot diktál a kor, amelyben élünk. Érezzük, hogy mások a munkahely: követel­mények, mint akár két-három évvel ezelőtt. Mi magunk is többet várunk a társadalom­tól, szemlátomást átalakul az életmód, a fogyasztás szerke­zete, s növekedő költségveté­sünket döcögve követik a be­vételek. Magasabb szinten folytas­suk a szocializmus építését — így összegezte a X. pártkong­resszus a jelen és a jövő fel­adatait. s mélyreható elem­zés után vázolta az ellent­mondások, a felszültségek feloldásának konkrét prog­ramját. Népgazdaságunk az intenzív fejlesztés korsza­kához ért. Az ipari és a me­zőgazdasági termelés-növelés fő módszerévé a létszámeme­lés helyébe a termelékenység fokozása kell, hogy lépjen. Gyorsítani szükséges a szol­gáltatások, az egészségügyi, a szociális, a kommunális, a kulturális ellátottság bővíté­sét Más szavakkal: a haté­konyság növelése került szo­cialista építőmunkánk kö­zéppontjába. Ez — sok más mellett — nagyobb fegyelmet, szorgalmat, szervezettséget kí­ván. Mégsem egyszerűen ar­ról van szó, hogy dolgozzunk egy kicsit jobban. Másként kell dolgozni, vezetni, gon­dolkodni, élni ahhoz, hogy mindenütt felszabadulhassa­nak az alkotó energiák, hogy elérhessük a gazdaságban, a társadalomban, az életszín­vonalban és — az életfelfogás­ban azt a magasabb szintet, amelyet számunkra a fejlett szocialista társadalom jelké­pez. Érzékeljük e kor feszítő igé­nyeit. Ezért vagyunk jogosan türelmetlenek körnvezetünk- kel, társainkkal, főnökeink­kel, lehetőségeinkkel szem­ben. Tulajdonképpen önma­gunkkal, saját munkánk ha­tásfokával vagyunk elégedet­lenek, de nem eléggé követ­kezetesek. Másokat könnyebb bírálni, az igét egyszerűbb hirdetni, mint követni. Fo­galmazzunk szemtől szembe keményen: én dolgozom, te dolgozgatsz... Ám ezt csak akkor tehetjük, ha magunk már kellő önvizsgálat után elkezdtük azt a bizonyos ma­gasabb szintet megközelíteni, h.. jobban és másként dolgo­zunk, mint tegnap. Ebben nem várhatunk másokra. Kovács József ANGYALFÖLDRŐL - A TENGEREKRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents