Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-09 / 134. szám

8 ÁMírlap 1971. JÚNIUS 9., SZERDA l evők panasza — szakemberek fórumán Élen a fehérkenyér és a péksütemény Fogyna a félbarna, ha lenne — kevés az egykilós Véget ért a tanítás Június 12 és 17 közöli bizonyitványosztás Metró­tanácskozás A metró kivitelezési mun­káiban résztvevő tíz vállalat még az elmúlt esztendő no­vemberében szocialista együtt­működési szerződést írt alá, vállalva, hogy mindent meg­tesznek a teljes kelet—nyuga­ti metróvonal 1972 végi üzem­be helyezéséért. Kisebb-nagyobb lemaradá­sok, határidő csúszások ugyan adódnak, de az építés ütemé­ből megállapítható, hogy a ki­vitelezők tartani tudják meg­állapodásukat — így összegez­te az elhangzottakat a metró­építők keddi tanácskozásán Pandurovics József, a Szak- szervezetek Budapesti Taná­csának vezető titkára. A tanácskozás részvevői egyébként úgy foglaltak ál­lást, hogy a munkaszervezés javításával pótolják a lema­radásokat, s felkérnek több érdekelt vállalatot, intéz­ményt, hogy csatlakozzanak a metróépítők szocialista szer­ződéséhez. Jázminillat — szintetikus úton A Medimpex-szel és tpbb más magyar külkereskedelmi vállalattal együttműködő oszt­rák Dragoco cég kedden a Gellért Szállóban tájékoztatta a szakembereket és a sajtó képviselőit a modern illat­szergyártás útjairól, a szinte­tikus úton előállított Műanya­gokról. Bemutatták, hogyan nyerik többek között a fenyő-, a mahagóni-, a fakéreg-, a jázmin-, az alma- és a rózsa­illatokat. A Dragoco képviselői el­mondották, hogy rendszeres vásárlói a magyar mezőgazda- sági termékeknek és illóola­joknak, csupán a Medimpex- től évente 60 000 dollár érték­ben importálnak illóolajakat és körülbelül ugyanilyen ér­tékben exportálnak illatosító szereket a magyar kozmetikai ipar számára. A vásárlók gyakran kifo­gásolják a kenyér minőségét és sokszor a választékkal sem elégedettek. A régóta napiren­den tartott kérdésről szak­emberek, sütőipari vezetők, mérnökök tanácskoztak teg­nap a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban. Az országos értekezleten dr. Lénárt Lajos miniszterhelyet­tes számolt be az iparág hely­zetéről és a fejlesztés lehető­ségeiről. A tanácsi sütőipar tavaly összesen 94 ezer vagon kenyeret adott, hozzáve­tőleg 1 százalékkal keve­sebbet, mint 1969-ben. A visszaesést azzal magyaráz­ták, hogy a sütőipari terme­lésbe bekapcsolódott szekto­rok — például mezőgazdasági nagyüzemek — teljesítményét természetesen nem számítják a tanácsi iparéhoz. De tény az is: évről évre csökken a ke­nyérfogyasztás, és fokozódik a kereslet a péksütmények iránt. Hasonló a helyzet a fe­hér kenyérrel, amely a forga­lomba hozott kenyér mennyi­ségének már csaknem 90 szá­zalékát teszi ki. Fokozatosan háttérbe szo­rul tehát a 3 forintos, fél­barna kenyér, bár lehet, hbgy több is elfogyna — ha lenne elegendő az üz­letekben. A miniszterhelyettes hibá­nak tartotta, hogy az egykilós kenyérből kevesebb kerül a boltokba, ahol az igényeltnél több háromkilós kenyeret kí­nálnak a vásárlóknak. A ter­vek szerint 1975-ig napi 2240 tonnával fokozzák a tanácsi sütőipar teljesítményét. Sokat javít majd az ellátáson, hogy a meglevő sütödéket korszerű kemencékkel és a fizikai mun­kát csökkentő technikai be­rendezésekkel szerelik fel. A minisztérium egyebek között tárgyalást kezd külföldi automata ke­mence licencének megvá­sárlásáról, s a termelés fokozását segíti majd elő a korszerű berende­zéseket gyártó hazai gépipar is. KEDVEZMÉNYES ÜDÜLÉS Verőcén és Leányfalun Minden eddiginél nagyobb kedvezményben részesülhet­nek az idén a még kereset nél­küli fiatalok, a középiskolás diákok — jelentették be az Express Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda sajtótájékoztatóján. Egyebek között elmondották, hogy az Országos Ifjúságpoli­tikai és Oktatási Tanács anya­gi támogatásával sikerült még tovább csökkenteni az amúgy sem magas középiskolás üdü­lőtábori díjakat, s így az egy­hetes Kilián-telepi, verőcei és leányfalui üdülés, amelyet ko­rábban még 250 forintért hir­dettek, ma már csak 100 fo­rintba kerül. Kedden véget ért a tanítás az általános és középiskolák­ban. E két iskolatípus nappali tagozatán az 1970—71-es ok­tatási évben 1 millió 350 ezer diák gya­rapította ismereteit. A következő napokban álla­pítják meg a tanulók osztály­zatait, amelyekről — vitás esetekben — a tantestületek egésze dönt. Mint az illetéke­sek elmondották, az egyes osztályzatokat nem gépies szá­molási műveletek, hanem gondos pedagógiai mérlegelés alapján kell megállapítani, fi­gyelembe véve a fejlődés irá­nyát. Ezért a későbbi érdemjegyek a döntőek, de nem szabad figyelmen kí­vül hagyni a félévi osztályza- i tokát sem. A tanévzáró ünnepségek jú- j nius 12 és 17 között lesznek, I Mint hírt adtunk róla, a me­gyei borversenyen 123 külön­böző fajtájú, zamatú szőlőnedű vett részt. Közülük negyven­kettőt talált érdemesnek arra a szigorú bírálóbizottság, hogy a július 6—9 között megrende­zésre kerülő országos borver­senyen induljon. Jó arány ez, mivél egyetlen évben sem ju­tott tovább még a starthoz álló borok több mint 34 százaléka. Mint dr. Patay Árpádtól, a megye fökertészétől megtud­sz igazgató által megjelölt na­pon. Ez alkalommal osztják ki a bizonyítványt. A legjobb tanulmányi eredményt elérők oklevelet, jutalmat kapnak. Azok a diákok, akik az álta­lános iskola felsőtagozatú osz­tályait, valamint a középis­kolának mind a négy évfolya­mát példás magatartással és szorgalommal, s valamennyi tárgyból 5-ös eredménnyel vé­gezték el „kitűnő tanuló” érdem­érem kitüntetésben részesíthetők. A középiskolák első osztá­lyos tanulóit június 14 és 15- én írják be. A tanévzáró ér­tekezletet — amelyen értéke­lik az elmúlt oktatási év ta­pasztalatait és megbeszélik a következő tanév fő feladatait — az általános iskolákban jú­nius 19-ig, a középiskolákban 30-ig tartják, az igazgató ál­tal meghatározott napon. tűk, a gazdaságok erősen ké­szülnek az országos seregszem­lére. Ellenőrzik boraikat, ne­hogy a tárolás miatt veszítse­nek zamatukból, tanulmányoz­zák az országos vetélkedő sza­bályzatát. A főkertész szerint a borok minősége olyan, hogy az országos borversenyen is megőrizhetik azokat a helyezé­seket, melyet a megyei össze­csapáson értek el. Az asztali fehér borok kate­góriájában 10 termelőszövetke­zet és három állami gazdaság bora indul. Az asztali vörös borokat három állami gazda­ság képviseli. A minőségi fe­hér száraz, félédes és édes „súlycsoportban” összesen 24 bor utazik Sátoraljaújhelyre. Minőségi vörös borból kettőt méltatott a zsűri arra, hogy az országos versenyen is részt ve­gyen. Exporteper-pv -t . , t Ez az alkalmi fakanáltárlat réíltCKl tárlat a ceglédi piacon látható. Nyitva tartási ideje korlá­tozott, csak pénteken a piacon tekinthető meg. Akkor viszont a kiállítás gazdagabb, mint bármely múzeumé. Foto: Urbán Napirenden a gyermekélelmezés Kevés fehérjét kapnak a napközisek — Sz.uk és elsimít BORPARÁDÉ JÚLIUSBAN 42 nedű a megye színeiben Júniusban sok eső várható (Folytatás az 1. oldalról) melöszövetkezet főagronómusa arról tájékoztatott, hogy nem Zsoldos rajza minden területükön érte jég­verés a növényeket. Kárt tett viszont a kajszi- ültetvényekben és az őszi- barackosban. Foltokban a kukoricát is elverte. Pontos adatok természetesen még nem álltak rendelkezésre, este indultak határszemlére. Cegléden, a Kossuth Terme­lőszövetkezetben szerencsére csak az egyik üzemegységéből jelentettek jeget. Ott kukori­cát termeT a gazdaság. A helyszínen járt agronó- mus véleménye szerint a fejlődésben visszaveti ugyan a kukoricát a mos­tani jégverés, de a termést nem károsítja. Két kellemesebb hír: Nagy- kátan még eső sem esett teg­nap délutánig, viszont vasár­nap kiadós zápor öntözte meg a földet, segítve a növényzet fejlődését. Püspökhatvanból ugyancsak olyan tájékoztatást kaptunk, hogy nem esett az eső. Telefonbeszélgetésünkkor azonban komor felhők tornyo­sultak a határ fölött éppen úgy, mint Csömörön. H. A. — M. K. A. konyhák — \incs elég személy set Múlt évben kezdte, ez év elején fejezte be a megye egészségügyi hatósága, a rend­szeres ellenőrzésen felül, a gyermekélelmezési konyhák tüzetes vizsgálatát. Pest me­gyében 340 ilyen konyhát tar­tanak nyilván, nagyrészt fő­ző, másrészt tálaló konyhákat napközis óvodákban, iskolák­ban meg bölcsődékben. A többi között 115 főzőkony­hában azt nézték meg, mennyi az engedélyezett adag és hány személyre főznek ténylegesen. Kiderült, hogy 53 konyhá­ban az engedélyezettnél jóval többre. Mind a 115 tulajdonképpen 7503 adagot készíthetne na­ponta, ehelyett azonban 10 503 főre kénytelenek főzni. Medárd az Medárd Nemcsak a föl­dön, a mennyek országában is any- nyi minden a vál­tozás mostanában, mintha már a szentek is forra­dalmi utakon té- velyegnének. Lám csak, Szervác, Pongrác meg Bo­nifác, de Orbán, vagyis a fagyos­szentek egész bri­gádja ez idén nem volt hajlandó fa­gyot csinálni. Sőt, inkább minden hagyománytól el­térően, kánikulai meleget csempé­szett a földgolyó­bis mérsékelt ég­tájaira. Vannak azonban, akik sze­rint elvétették a naptárt és nap­jaik előtt bocsá­tottak ránk hide­get. Mások véle­mény rendha­gyó eljáráshoz a négy szent azért folyamodott, hogy hamarább kezd­hesse és meghosz- szabbíthassa nyári vakációját. Lehetséges, Me­dárd is ilyesmi­ben sántikálha- tott, hiszen hagyo­mányos névünne- pe, június 8. he­lyett már tíz nap­pal korábban je­lentkezett és csak­nem mindennap leküldte zivatar- b a-záporba bur­kolt névjegyét. Kedden pedig még alaposabban kitett magáért, nyilván nem akart négy szent társa sorsá­ra jutni, akiknek talán fegyelmezet­lenségük bünteté­seképpen plusz munkaként jeget kellett keverniük a feLhőszakadásba. De történt, ami történt ezekkel a szentekkel, mi most már azon törhetjük a fejün­ket, vajon a negy­vennapos esős idő Medárd nap­jával kezdődik-e, avagy az ezen a napon lezúduló hatalmas víztö­meg beleszámít a már előbb elkez­dődött esős kor­szakba és nem keddtől kell szá­mítani a negyven napot, azaz nem július 18-án szű­nik meg a min- denapi eső, hanem már 8-án. Hacsak Medárd ez idén nem teljesíti túl a normáját. Esetleg prémiumra szá­mít. de hogy a földlakóktól ez esetben szavakban *# it kap, arról jobb nem beszél­ni. (-y -e) Megvizsgálták 170 főzőkony­ha vízellátását és 160-ban megfelelő minőségű vizet ta­láltak. E konyhák közül mind­össze egyben nincs folyóvíz, vi­szont folyó hideg-meleg víz mindössze 67-ben. Az utóbbi öt éven belül épült új gyermekélelmezési konyhákban viszont a vizsgálat mindent teljesen rendben ta­lált. Például Dány, Vácegres, Üllő, Szigethalom, Felsöpa- kony, Érdliget konyhájában. A meglevő régi konyhák bővíté­sére jóformán mindenütt szük­ség lenne, hiszen évről évre növekszik a napközi iránti igény. Ellenben, ahol bővítés­re kerül sor, ott sem minde­nütt szűnnek meg a régebbi hiányosságok, sokfelé ugyanis nem kérik ki a közegészségügyi hatóság véleményét. Éppen ezért kevés helyen — mint például Csömörön, Daba- son, Dömsödön, Taksonyban, Perőcsényben — felel csak meg a bővebbre átépített konyha. A legáldatlanabb helyzetet Albertirsán, a 400 fő élelmezé­sét ellátó központi gyermek- élelmezési konyhában találták. Sürgősen elrendelték a helyi­ség azonnali kimeszelését és fertőtlenítését Meggyőződött viszont a vizs­gálat — és ez határozottan po­zitívum —, hogy a főző- és tá­lalókonyhák tisztaságára gon­dosan ügyel a személyzet. Mégpedig mindenütt nagy erő­próba árán, de különösen ott, ahol még a vizet is a kútról kell behordani. Takarító sze­mélyzet, ahol van, ott sem ele­gendő, de nagy a hiány a fő­zéssel közvetlenül foglalkozók­ban is. Ebből a szempontból 167 főzőkonyhát vizsgáltak meg, és csupán harminchét olyat találtak, ahol a létszám teljes. A főzőszemélyzettel rosszul ellátott 130 konyhában nyolcszózharminckilenc dolgo­zóra lenne szükség, és nincs több, csak 518. Ilyen kevesen csupán megfeszített munkával képesek ellátni a sok éhes gyerekszájat. A létszámhiány oka nem képezte vizsgálat tár­gyát, köztudomású amúgy is, hogy a gyermekélelmezési konyhák bérezése alacsony. Az ételek íze ellen általában nincs kifogás. Annál inkább az étrend összeállításával szem­ben. Különböző korú gyerme­keknek ugyanazt főzik, és va­lamennyien kevés állati fehér­jét kapnak, vagyis húst, tojást, és teljes tejet, mindazt, amire növekvő szervezetüknek nagy szüksége lenne. Ehelyett laktató, de életta­ni szempontból kevésbé ér­tékes ételt túl gyakran szolgálnak fel, hetenként háromszor vat) pél­dául főtt tészta. Sokszor kerül az asztalra darált hús, amiben zsemle vagy kenyér is van bő­ven, tehát szintén alacsonyabb tápértékű. A kelleténél több krumplit is kapnak a gyere­kek. A gyermekélelmezés higié­niai helyzete Pest megyében egyébként a megyei közegész­ségügyi-járványügyi bizottság legközelebbi ülésének napi­rendjére kerül. Dr. Kelemen Erzsébet, a Pest megyei KÖ­JÁL élelmiszer-higiénikus or­vosa ismerteti részletesen a vizsgálat tapasztalatait. Elő­adását a bizottság megvitatja, és annak alapján a helyzet megjavítására vonatkozó ja­vaslatokat dolgoz ki. Sz. E. BALLAGAS A BABITS-HÁZHOZ Szekszárdon — immár ha­gyományos szokás szerint — Babits Mihály irodalmi mú­zeumnak berendezett szülő­házához vonultak fel kedden a költő nevét viselő helyi 3. szá­mú általános iskola most vég­ző nyolcadik osztályos tanu­lói. A ballagok koszorút he­lyeztek el Babits Mihály em­léktábláján. A szegedi epreskertek, vala­mint a szatymazi, a domaszé- ki, a forráskúti ültetvények valósággal ontják illatos ter­mésüket. A hazai piacok ellá­tása mellett megkezdődött az export is. A szegedi tranzit­telepről már 50 mázsa földi­epret szállítottak hűtővagon­ban a Német Demokratikus Köztársaságba. Húsosok — továbbképzésen Egyhetes tanfolyamot ren­dezett a Pest megyei Állat­egészségügyi Állomás Békás­megyeren a termelőszövetke­zetek élelmiszerfeldolgozó üzemei vezetőinek részére. Tizenhat feldolgozó üzem ve­zetője vett részt a tanfolya­mon, melyen mikrobiológiá­ról, termeléstechncflógiáról és személyi, valamint üzemiv hi­giéniáról hallgattak előadáso­kat. A részvevők arra kérték az Állategészségügyi Állo­mást: évente kétszer tartsa­nak hasonló továbbképzést. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága es • Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: OR. LOKOS ZOLTÁN EószerkesztO- helyettes: SÁGI AGNES Kiadja s Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vili. Somogyi Bela a. A IL em. Let Cicim: Bp. 10. Postafiók 10. Kiadóhivatal: Budapest, Vili. Blahs Lujza tőt 3. 4 szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonjai 343—100. 142 —330. Titkárság: 140—441. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest INDEX: 25 064 leijesztt a Magyal Posta, ttomét- oető Dar mely postahivatalnak a aezbesitokoel. a posta oiriapuzle- teiDeo és a Posta központi Hírlap irodánál (Bp.. V.. JOzsc^nádor tér Ük sz.J. előfizetést dU I hónapra 00 forint

Next

/
Thumbnails
Contents