Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-01 / 127. szám
6 n»i Ute ^tírfap 1971. JÜNIL'S 1., KEDD Bubu után madárpók-házaspár Életveszélyes nász Patkányok ellen „rakumin-akció" Egy hónapja kezdte meg a budai városrészben a főváros történetében legnagyobb pat- kányírtó akcióját a Bábolnai Állami Gazdaság speciálisan kiképzett „különítménye”. A főváros öreg közműhálózata ugyanis remek búvóhelyet adott a patkányoknak, amelyeknek kártevése évente töbD milliárd forintra rúg. A Bábolnai Állami Gazdaság a rakumin 57. elnevezésű készítménnyel írtja a patkányokat. Ez a szer már sikeresen vizsgázott más európai nagyvárosok, többek között Hamburg patkánymentesítésében. Az etetőhelyeket naponta feltöltik, s összeszedik az elhullott rágcsálókat. Eddig 20 000 méregládát, 4000 etetőcsövet és tálcát helyeztek el. Szalkay József, a budapesti Állatkert tudományos csoportvezetője gazdag zsákmánnyal tért haza nyugateurópai tanuimányútjáról Különböző állatkertektől 500 rovart hozott haza, 20 különböző faj képviselőit. A szállítmány értékét váratlanul megnövelte, hogy éppen az új szerzemények érkezésekor eltávozott az élők sorából Bubu, az Állatkert kalandos életű, halálos marásra képes madárpókhölgye. Bubuka volt az, „aki” néhány éve, őrzői legnagyobb rémületére pár napos szabadságot .vett ki, eltűnt, majd nem tudni honnan, egyszer csak újra visszasétált a rovarházba. Bu- ,bu most körülbelül 14—15 éves lehetett, de már évek óta gyászos özvegységben, magányosan tengette életét. Saját fajtájából nincs aki megsirassa, csak hűséges gondozója, Olga néni maradt vigasztalhatatlan azóta. Bubu üvegkalitkája azonban nem maradt sokáig lakatlan. Az új szállítmányban megérkeztek az utódok, egy hím és egy nőstény madárpók. Mindketten fiatalok még, és most az ő házasságukat készítik elő az Állat- kertben, de igen nagy óvatossággal. A vőlegényt a nagy üvegdobozon belül külön kis zárt üvsgkalickában tartják, féltvén a hagyományos pókerényeknek megfelelően harcias amazon esetleges támadásától. Egyelőre nem történt siimmi baj. Sőt, egyik reggel hiába keresték a kiszemelt vőlegényt a külön zárkában, ott találták meg békésen üldögélve sötétszürke, szőrös menyasszonya mellett. Ennek ellenére nagy kérdés, sikerül-e megakadályozni egy fenyegető családi tragédiát. Komoly veszély tudniillik. hogv közvetlenül a nász után a hölgy azonnyomban fel fogja falni az ifjú férjet. Már állandó ügyeleti szolgálat szervezésén gondolkodnak, hogy akkor is legyen o'tt valaki, amikor a szerelmi mámorba esett menyecske netán túlságosan ennivalónak találná férjeurát. Tájékoztatást, időben! Vihar a határban Mikrohullám a konyhákon A háztartási gépek segítik a hétköznapokat Szerelőszalag a Hajdúsági Iparművekben Fekete József, a Szabadság Termelőszövetkezet elnöke kissé szabadkozik, kell erről írni, hánytorgassuk még a háromhetes dolgokat? Arról érdeklődtünk ugyanis, hogyan zajlott a normarendezés, amely nagy felzúdulást keltett a kertészetben. — Onnan kell kezdenem — hogy átszerveztük a gazdaság irányítását, két területet hoztunk létre, amelynek élén mezőgazdasági mérnökök állnak. A kertészet és a szőlészet vezetője Barabás Ferenc, a szántóföldek és az állattenyésztés „főnöke” Kakukk János lett. Ezzel egyidöben, még tavaly megkezdtük a régi normákat vizsgálni, amelynek során nagy egyenetlenséget derítettünk ki. Amíg a 10 órás munkanapra eső egyes területeken 78 forint volt a kereset, az uborkások, a 6—7 évi normarendszer alapján 130—140 forintot kerestek. A régi norma már azért is elavult, mert abban az időben, amikor érvénybe lépett, még csak 25—30 mázsa termett holdanként, az öntözéssel és vegyszerezéssel az átlagot ma már 150 mázsára is feltornáztuk. — A szakemberek másfél hónapig rágódtak az ügyön, de a dolgozók tájékoztatására csak akkor került sor — március végén —, amikor kiszivárogtak a hírek. Az új normát április 1-én vezették be. s az eddigi 40 százalékos részesedés helyett 37 százalékos részesedést biztosítottak a vállalóknak. A normarendezés 70—80 embert érintett közvetlenül, akik tiltakoztak, s az intézkedést visszavontuk azzal, aogy bevezetését nagyobb körültekintéssel, később végezzük el. Mit mondanak a közvetlen érdekeltek? Az uborkásbrigád egyik tagja, Farkas Lajosné így vélekedik. — Minden megváltozik, ma már az uborkát is másképp termeljük, mint 8—10 éve. Hajdan ezt a szót, hogy önköltség, nem ismertük, ma már ezzel is számolni kell. 2100 forint egy kilogramm ve- tőuborkamag. Tudom én, hogy nem helyes, hogy minden költséget a termelőszövetkezet vállaljon. A vállalónak is részt kell benne venni. De hát nem így, egyik napról a másikra. Egész télen nem volt rá mód, hogy meghányják, -vessék a dolgokat? A munkák kellős közepén kellett intézkedni? Valóban, egész télen nem volt rá mód, hogy a kertészek véleményét, tanácsait és gondjait meghallgassák? Az emberek megtanultak termelni, számolni, új módon gondolkodni. Ha időben kikérik véleményüket, együttesen vitatják meg azokat a feszültségeket, egyenetlenségeket, amelyek a kertészetben vannak, nem került volna sor arra, hogy „kiszivárogjanak a hírek”, hanem együttesen jutottak volna közös nevezőre. A kész tényeket, ha kurtán- furcsán ismertetik velük, nem fogadják el, sőt, mint ez az eset is bizonyította, egy napra leállt a munka. Az egyenetlenséget a brigádban dolgozók is érezték. Nemegyszer ők tették szóvá, hogy változtatni kell rajta. De nem így, hanem nagyobb körültekintéssel, irányítással, s a vélemények kikérésével — észrevételeivel. A bizalommal, amit a vezetők kaptak, nem szabad játszani! Elkészült a murai vízmű távvezetéke A Nagykanizsa vízellátását szolgáló murai vízmű építése fontos szakaszához érkezett: elkészült a Mura partjától a városba vezető 19 kilométeres távvezeték. Az 50 centiméter átmérőjű csőrendszer ti- cső- kútból kapja a vizet. Egyidejűleg megkezdődött a víztisztítómű, a 2500 köbméteres fogadómedence és az ugyancsak 2500 köbméteres víztorony építése. Nagykanizsa lakossága és az üzemek a terv szerint 1972 első félévében kapnak vizet a Muraparti kavicsteraszból. Népgazdaságunk negyedik ötéves terve a közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelését irányozza elő, figyelemmel a lakosság jobb ellátására, a termékek minőségének emelésére, a választék bővítésére. A közszükségleti cikkek fogalomkörébe — szűkebb értelemben — otthonunk és személyes szükségletünk apróbb- nagyobb tárgyait soroljuk. Ezen belül is főként a műszaki cikkek állnak a figyelem középpontjában, a háztartási munkát leegyszerűsítő mechanizmusok, a szórakozást szolgáló elektromos készülékek. GARANCIA - ÖT ÉVRE A tervek, előirányzatok valóra váltását kutatók, konstruktőrök, technológusok és külkereskedők együttes, összehangolt tevékenységétől várjuk. Háztartási hűtőgépgyártásunkra eddig sem panaszkodhattunk, a Lehel-család tagjai szépek, praktikusak és megbízhatóak. A Hűtőgépgyár szakemberei azonban nem ilyen elégedettek, még jobbat akarnak adni a vásárlóknak. Igen komoly minőségjavulást jelent például az S—60 típusú — Sibir licencia alapján készülő — abszorpciós hűtőgépek forgajomba hozatala. Ennél a meghibásodás lehetősége olyan kicsi, hogy nyugodtan vállalja a gyár az öt évi garanciát. De elkezdték egy új sorozat, a nemzetközi szabványoknak megfelelő Modul 130, 140, 150, 160 típusok gyártását is. Megvalósították a dérréteg (jég) félautomatikus leolvasztását, így teljesen folyamatos lehet a hűtőszekrény üzemeltetése, soha nem kell kikapcsolni (rendszeres takarítására, fertőtlenítésére azért természetesen ezután is szükség lesz). A mélyhűtött élelmiszerek tárolására alkalmas (un. egy-, két- és háromcsillagos) változatokat is gyártja már a hazai ipar, könnyítvén a beszerzés gondjain, hiszen akár egy egész heti élelmiszer is előre bevásárolható, beleértve a mélyhűtött ételféleségeket is. Szabó—Takács URBANIZÁLÓDÓ FALU? A hernádi példa Az iskolaudvaron vagy százötven kerékpár, mind csillogó, új. A tanyára hazafelé gyalog igyekvő gyerekek képét felváltotta az iskolából kirajzó kerékpáros csapat látványa. Hatévesek, hétévesek is nagyko- molyan nyomják a pedált. Hernád azelőtt: Üjhartyán tanyatelepülése. Termelőszövetkezete öt, hat éve még gyengécske. Három éve az átlagéletkor ötvennyolc esztendő — most negyvenhárom! A napokban vették át a Minisztertanács vörös vándorzászlaját, s a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját. A Március 15 Tsz ötezer holdján a négy növényre egyszerűsített termesztésben mindössze nyolc ember dolgozik egész évben! A felszabadult munkaerőt s a visszaáramlott fiatalságot az évi háromezerötszáz sertést kibocsátó sertéstelep, a tehenészet, a baromfitelep, a mezőgazdasági épületszerkezet-gyártó, a házi jellegű sertésfeldolgozó foglalkoztatja. Most kezdődő beruházás egy ötvennyolcmillió forintért építendő baromfifeldolgozó, négyszázötven nőnek adnak ott majd munkát, ide már a szomszéd falvakból is jöhetnek dolgozók. Szívesen, tehetséggel A fejlődést éppúgy nem lehet pusztán a gépesítéssel indokolni, mint ahogy az sem lenne kielégítő magyarázat, ha azt mondanánk, a hernádiak sokat dolgoztak. E fejlődés minőségi változásra utal az emberi oldalon is. A hernádiakat nem kötötték erősen be- idegzett gazdálkodási hagyományok, hiszen a település új, apjuk, nagyapjuk az ország egyéb részeiből érkezett, uradalmakból, sokgyerekes családokból ide, s szerzett nehezen pár hold földet, hogy ott a szegényember szívósságával vesse meg a lábát A község lakói, mihelyt az élet megkívánta, s a lehetőségek tért, alkalmat adtak rá, fogékonyan vetették rá magukat minden újra, ésszerűbbre, az emberek szívesen, tehetséggel sajátították el a legkülönfélébb szakmákat. Képzésre, átképzésre pedig gyakran kerül sor a szövetkezetben, ahol a gépesítés kiszorította a mezőgazdasági munkaerőt, az új üzemek pedig kvalifikált embereket kívánnak. Csak az elmúlt két évben százharmincán szereztek szövetkezetükben szak- munkás-bizonyít ványt! Ne legyen e'lentmondás Cserháti Pál elnök, agrármérnök öt éve került a Március 15 Tsz élére. Azóta szakemberek sorát telepítette le a községben. Mint mondja, a szövetkezeti vezetés a jövővel is számol: hogy a falusi lakosság a tanyákat, kisebb falvakat várhatóan elhagyja, s a nagyobb, városias községekbe költöznek. De ha a szövetkezetük fejlődése, a jó jövedelem, korszerű munka s munka- körülmények, a településszerkezet — nemrég egyesültek három más községgel —, a fiatalság visszaáramlása, a tanyasiak faluba költözése, mind bíztat is a jövőjük tekintetében — az embereket meg is kell tartani. Hogy lélekben se kívánkozzanak el: hogy ne feszüljön ellentmondás a falun- élés és az urbánus kor között. A távlat: a városiasodott falu. Agrármérnök, tanár, orvos találkozik a szövetkezet értelmiségi klubjában. Élménybeszámolót tartanak külföldi, szakmai utakról — Franciaországról, Dániáról, Hollandiáról, Japánról. Meghívták Szepesi Attila költőt, most ifjú Éber Sándor bajai festőművész képeiből rendeztek kiállítást. Patronálják, részben át is vették a községi művelődési házat, — az első szövetkezetek egyike az országban, amelyek ilyenre vállalkoztak. Fedezik a különböző tiszteletdíjakat, tatarozzák, karbantartják, fűtik, takarítják a művelődési házat, ahol népszerű ifjúsági klub, népi tánckör, német nyelvtan- folyam, bélyegszakkör, gyerekeknek furulyaszákkör működik. Gondoskodás 170 családról Üdülőt vásároltak a Balaton mellett. Havi száznegyven forint kiegészítéssel, ezenkívül fuvarral, a háztáji megmunkálásával, gabonával segítik a járadékos tsz-tagokat: ezúton százhetven emberről, családról gondoskodnak. Sportpályát építenek. Az idén átadtak két fürdőt, két étkezőt, bevezették a közétkeztetést — majd saját üzemi konyhát is akarnak. Két év alatt százhetvenezer forinttal járultak hozzá a járás révfülöpi úttörőtáborához. Tavaly nyolcszázhúszezer forintot, az idén még többet költenek szociális, kulturális célra. Urbanizálódó falu? Mindenesetre, e szövetkezet több lépést tett hozzá, az életnek nemcsak gazdasági, de egyéb oldalain is. Padányi Anna PROGRAMOZOTT MOSÁS A mosógépek előállítói az elmúlt években valamelyest lemaradtak a fejlesztésben. Jóllehet a háztartások jól el vannak látva a „hagyományos” forgótárcsás mosógépekkel, s ezekből ma is nagy a választék az üzletekben, a modernebb gépek iránti keresletet azonban nem mindig tudják kielégíteni. A vásárlók figyelme ugyanis egyre inkább a ruhaneműt sokkal jobban kímélő lengőkaros és forgódobos mosógépek felé fordul, és sokan keresik a félautomatikus, automatikus — meglehetősen drága — típusokat is. 1970-ben a jugoszláv OBOD-céggel kooperálva hazánkban is megindult a forgódobos mosógépek gyártása. Az bizonyos, hogy a „mindentudó”, programozható mosógépek még jó ideig sokba fognak kerülni, hiszen a bonyolult mechanizmusú és auto- matikájú gépek megfelelő minőségben való előállítása még ma sem egyszerű feladat. FŐZÉS, FŰTÉS, VASALÁS A villamos főzőlapok, tűzhelyek előállítói is évről évre „finomítják”, tökéletesítik gyártmányaikat. A technológiai fejlesztés eredményeként ma már egyre kevesebb panaszt hallunk a főzőlapok élettartamára. Hőkorlátozós, hőfokszabályozós típusok láttak napvilágot, a többfokozatú kapcsolók alkalmazásával gazdaságosabbá tették a tűzhelyek üzemeltetését. Forgalomba kerültek már a más országokban oly népszerű grillsütők is, a modern konyhák szerves tartozékai. A hőtechnikai elven működő villamos háztartási készülékek közül a hőkandallók, melegvíz- tárolók (és átfolyó rendszerű vízmelegítők), valamint a villanyvasalók felé is nagy kereslet nyilvánul meg. Ezekből ma még nem áll kellő választék a vásárlók rendelkezésére, s addig is, míg az ipar „felnő” a feladatokhoz, import révén kell kielégíteni az egyre növekvő szükségleteket. JAVULÓ MINŐSÉG A híradástechnikai közszükségleti cikkek minősége, műszálé színvonala és választéka egyaránt javul. A Videoton- gyár a rádiók minőségének javítására NDK kooperációban új konstrukciójú forgókonden- zátorok alkalmazására tért át, néhány hazai gyártású, nem kielégítő minőségű alkatreszt pedig jugoszláv és NDK-beli importtal váltott fel. Ugyanott a későbbi hibalehetőségek csökkentésére javították a forrasztási technológiát, és a tetszetősebb „külcsín” érdekében rátértek a műanyagok galvanizálására. Kár, hogy ugyanakkor csalt igen lassan haladnak a típusválaszték bővítésének fontos feladatával. A JÖVŐ TERVEI Az egyik legkevésbé kedvelt háztartási munkát, a mosogatást helyettünk elvégző gépek előállítására még csak most folynak az előkészületei!:. Nem kell szégyenkeznünk, a nálunk sokkal fejlettebb országokban sem terjedt még el általánosan ez a géptípus. Főként azért, mert csak részben automatizálható a mosogatás folyamata, a gép maga pedig igen sokba kerül (s az sem melléltes, hogy 40—65 perc a gépi mosogatás és szárítás időtartama). Mindezek ellenére a hazai ipar felkészül a mosogatógépek forgalomba hozatalára, aki akarja, majd megvásárolhatja. Érdekes, hogy egyelőre semmiféle „mozgolódás” nem tapasztalható hazánkban a nagy- frekvenciás és mikrohullámú tűzhelyek elterjesztése terén. Pedig ezekkel csak néhány percet vagy másodpercet vesz igénybe az étel elkészítése, fel- melegítése. Az sem mellékes, hogy az így elkészített, felmelegített ételekben sokkal kevésbé roncsolódnak az értékes tápanyagok. Hosszú lenne mind sorra venni a kisebb-nagyobb háztartási készülékeket, gépeket — a porszívótól a konyhai robotgépig —, de aki kíváncsian figyeli a kirakatokat, az üzletek egyrl gyarapodó árukészletét, mái most egyre nagyobb megnyugvással veheti tudomásul, hogy az ötéves terv célkitűzései megvalósuló realitások, pedig még csak az első év derekán tartunk! k
