Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

NAPIRENDEN: a Ceglédi ősz Holnap, június 4-én délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart a városi tanács épületében, a kis tanácsteremben a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. A lejárt határidejű határozatok­ról szóló jelentés elhangzása után a „Ceglédi ősz” kulturális napok programjának tervéről tárgyal a vb, majd a város köztisztasági helyzete kerül napirendre. Kocsérra kerül a tejhűtő Tavaly, a budapesti őszi vá­sáron 2800 literes tejhűtötan- kot rendelt nyugatnémet cég­től a kocséri Űj Élet Tsz. A hűtőtankot a cég elkészítette, s miután bemutatta a napok­ban zárt BNV-n, Kocsérra ke­rül a berendezés, melyben 10 perc alatt a szállításhoz szük­séges 4 Celsius Jókra hűl le a tej. PEST MEGYEI HISHAP K ÜLÖM KIAPÁS A XV. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1071. JÚNIUS 3., CSÜTÖRTÖK „Kiküldött munkatársak" Borsót szednek, fejtenek a kombájnok Az előkészítő idénymunkásokat vár Teherautó gördül át a vá­roson, Nagykőrös felé. Rako­mányát nem látni, mégis tud­ni, mit visz, hiszen ínycsik­landó eperillat jár a kocsi nyomában. Epreskertben érzi maigát az is, aki Cegléden, a Bajcsy-Zsilinszky utcai, kon­zervgyári előkészítő telep mel­lett elhalad, vagy a törteli elő­készítőben jár. A gazdaságok június elejére ígérték a gyár­nak szánt eperhegyeket. Az időjárás segített. Közepesnél jobb minőség­ben és mennyiségben tud­nak szállítani. Nagykőrösön már töltik a k*;.i­„Pokol“— hécsiszelettel • A szakácsnő lejen él • Mindennap hatszáz ebéd A téma most mindenütt a hőség. Autóbuszon, hivatal­ban, városon és falun ezzel üdvözlik egymást az ismerő­sök: mit szülsz hozzá? Már­mint ehhez a nyári meleghez. Aki teheti, behúzódik az ár­nyékba, vagy hűvös szobában j keres enyhülés De vannak, akik ezt nem tehetik, akiket nemcsak a nap heve melegít. ' Az ÁFÉSZ ceglédi éttermé­nek konyhájában a főszakács- helyettest, Kiss Józsefnét a hatalmas olajtűzhely melegí­ti. Ezenkívül még három ve­gyestüzelésű üst és két gáz­tűzhely ontja a hőséget. Hány fok lehet itt? A hőmérő hi­ganyszála a maximumnál áll. Ha tovább mehetne, aligha mutatna 50 foknál keveseb­bet. — Reggel hétkor nekiállok főzni — mondja Kiss néni —, és délután kettőig itt kell lennem a tűzhely mellett. Vannak „meleg” percek amikor úgy érzem, nem bí­rom tovább; aztán kiderül, hogy mégis győzöm. Több mint hatszáz személyre főzök mindennap... — Meg leltet szokni a me­leget? — Huszonegy éve vagyok itt szakács, megértem sok ká­nikulát. Annyi bizonyos, hogy az ilyen hőségben képtelen vagyok enni. Egész nap fél li­ter hideg tej az ételem. Meg­szokja a szervezet. Vizet azonban több litert iszom na­ponta. A tűzhelytől jó pár méterre állunk, az egyetlen ventillá­tor alig keveri a meleg leve­gőt. — Tessék közelebb jönni — invitál Kiss néni —, meg le­het próbálni... Megpróbálom. A hőség mellbevág. Elönt a veríték, mosoly helyett kínosan fe­szengek. Ez itt maga a pokol, az ember szemét égeti a hő­ség, falból, padlóból sugár­zik a meleg. — A szabadságát hol töl­ti? — Nem tudom még, jó len­ne egy kis üdülés. De legjob­ban Cserkeszőlőre szeretnék menni. A huszonegy évet na­gyon megérzik a lábaim. — A kiadóablakon beszól a felszolgáló: — Kész a bécsiszelet? Kiss néni hatalmas lábas­ból gőzölgő burgonyát mér a hús mellé. Kint az utcán merőlegesen tűz a nap, mégis hűvösnek tűnik a levegő. Minden vi­szonylagos. Még a hőség is. Cs. I. zerves dobozokat az idei, első eper befőttel. Az illatos gyümölcsrakomá­nyok jelzés szerint érkeznek az előkészítőbe, ahonnét csu- mázva, tisztítva indulnak to­vább a gyárba. A törteli te­lepre a ceglédi, a járásbeii és a Galga menti tsz-ekből, ter­melőktől mintegy négy vagon- nyi epret várnak. Itt is és a ceglédi előkészítőben is szá­mítanak arra, hogy kötetlen munkaidőre, idénymunkára kedvet kap sok sziinidőző diák, otthon dolgozó háziasz- szony. Nemcsak eperfuvar indul nap mint nap Cegléd környé­kéről a konzervgyárba. Több tsz szerződött a gyár­ral zöldborsótermesztésre, szállításra. A borsóföldeken a gyár „ki­küldött munkatársai”, a borsó- szedő és cséplő kombájnok se­gítenek a szüretelésben. Tőről szedve, kifejtve viszik a bor­sót a gyárba — így időt, he­lyet nyernek, frissen érkezik a szállítmány, a visszamaradó zöldet pedig a borsótermesztő tsz-ek saját céljaikra hasz­nálhatják a takarmányozás­ban. Az előrejelzések szerint a borsótermés is eléri a várt szintet. Az előkészítő telepeken most a főzőtökszállítmányok érkezésére, zöldbabra és meggyre készülnek fel. A LEGJOBBAK JUTALMA Területi labdarúgás Albertirsa—Ceglédi MEDQSZ 4:0 (3:0) Cegléd: Boda — Kovács, Kozma, Boldizsár dr. (Katona), Bezzegh, Milus, Sárik, Karsai (Kádár), Máthé I, Fodor, Nagy. Nagyszerű időben, de kissé csúszós talajon mérkőztek a csapatok. A csúszós pálya nem „ízlett” a ceglédieknek, s ezt az irsaiak remekül kihasznál­ták. A hazaiak a 6. percben szerezték meg a vezetést és ezután az első félidőben, vé­delmi hibákból, három gólra növelték előnyüket. A második félidőben a ME- DOSZ támadott, de gólt még a legjobb helyzetekből sem sike­rült szerezniük. Bezzegh 11-est hibázott. Jók: Máthé I és időnként Fodor. U. L. Megyei kézilabda Ceglédi Építők— Dunai Kőolaj 13:7 (7:4) Cegléd: K. Nagy — Pecznik, Csendes J-né, Csendes Gy-né, Kiss, Bálint, Dávid. Csere: Orosz, Dobos, Szaker. Gólszerzők: Bálint (6), Dá­vid (2), Kiss (2), Pecznik (1), Csendes J-né (1), Orosz (1). Az esőtől fel ázott, de játék­ra alkalmas pályán játszottak a csapatok. A víztől a labda a szokottnál nehezebb volt, a mezőnyben több hibát vétet­tek a játékosnők. Az Építők biztosan és megérdemelten győzött a bajnoki címre is esélyes Kőolaj ellen. A ceglé­diek ezzel a győzelemmel vál­tozatlanul pontveszteség nél­kül a tabella első helyén áll­nak. Mindkét együttes kapusa kitűnő teljesítményt nyújtott, a többiek szereplése az átla­gos körül mozgott. U. L. Asztalitenisz NB II Csőszerelő- Ceglédi VS± 21:4 Sérülések miatt a több tarta­lékkal kiálló CVSE hazai pá­lyán súlyos vereséget szenve­dett, a csoport egyetlen veret­len csapatától. Győzött: Kudelich I (3), Bod­rogi (1). Csomós, Gergye és G. Bíró nyeretlen maradt. Megyei bajnokságban: Ceg­lédi VSE II—Budakeszi 12:8. Kiosztották a gazdálkodási verseny dijait a termelőszövetkezeteknek A Dél-Pest megyei Termelő- szövetkezetek Területi1 Szövet­sége, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa támogatásá­val, az elmúlt évben gazdál­kodási versenyt rendezett, melyben Cegléd és a járás ter­melőszövetkezetei is részt vet­tek. A verseny során a szövetség egész évben figyelemmel kí­sérte, hogy a versenyben részt vevő tsz-ek betartják-e a nagyüzemi gazdálkodás kívá­nalmait, kellő szervezettség és rend van-e a gazdaságaikban, alakítottak-e szocialista brigá­dokat, eleget tesznek-e a bal­esetvédelmi szabályoknak, mi­lyen arányban vesznek részt a tagok a közös munkában, be- tartják-e az alapszabályokat, és a szövetkezeti demokrácia feltételeit? A lefolyt gazdálkodási ver­seny értékelését nemrég fejez­te be a területi szövetség. A részt vevő tsz-eket három cso­portra osztották: 3 ezer holdon felüli és aluli területű és na­gyobb melléküzemekkel dolgo­zó termelőszövetkezetekre. Az első kategóriában a dánszent- miklósi Micsurin Tsz 15 ezer forint jutalmat, kitüntető ok­levelet és zászlót, a ceglédi Vörös Csillag Tsz elismerő ok­levelet kapott. A második kategóriában a ceglédi Alkotmány Tsz 6 ezer forint pénzjutalmat, az abonyi Űj Világ 4 ezer forint jutalmat és a ceglédberceli Egyetértés Tsz oklevelet nyert A harmadik kategóriában a törteli Aranykalász Termelő­szövetkezetet 6 ezer forint díj­jal és oklevéllel, a csemői Űj Elet, a kocséri Űj Élet és a kocséri Petőfi ísz-eket okle­véllel tüntették ki. A gazdálkodási versenyben előírt követelményeknek egyébként legjobban a magló- di Micsurin és a vccsési Zöld­mező tsz-ek feleltek meg, me­lyek 10—10 ezer forint jutal­mat, kitüntető oklevelet és zászlót kaptak. K. L. ABONYI KRÓNIKA Tervek, feladatok, öt évre Vízmű, rendelő, szolgáltatóhoz lesz A nagyközség tanácsa a t múlt hét végén tárgyalta azo-1 kát a terveket, melyeket a kö­vetkező öt év alatt szeretné­nek megvalósítani. A közel húszoldalas előterjesztés beve­zetőül emlékeztet a felszaba­dulás óta eltelt 26 év eredmé­nyeire, s ezek tükrében mu­tatja be mindazt, ami a kö­vetkező öt év feladata lesz, amire a legnagyobb szükség van most Abonyban. A tervidőszakban fejleszteni kívánják a kommunális ellá­tottságot, az oktatást, a közle­kedést, a közegészség ügyét, a kereskedelmet és a szolgálta­tást. 1975 végére — három ütemben — 34 és fél millió forintos beruházással a telepü­lés ivóvízellátásának gondját vetik el. 55 kilométer hosszan épül vízvezeték, hozzá köz­ponti telep és 500 köbméteres víztorony. 4 és fél kilométer hosszú szennyvízelvezető ge­rinccsatorna készül, tisztító berendezéssel. Szeretnék fel­számolni a belvizes területeket is Abonyban. A villanyhálózat tovább bő­vül. A lakásgondok szintén enyhülnek a következő évek­ben, mivel az építkezések ter­vei között a hivatalos iratok mintegy 350 lakás építéséről tanúskodnak. Az utak, járdák építésére szintén jelentős összeget szánnak Abonyban — ebből már év végére el is készül a szilárd burkolat néhány útszakaszon. Az oktatás fejlesztéséről ta­núskodik a tervben a Szelei úti iskola jövője: tornatermet kap az iskola, hat tantermét felújítják, bővítik, és gyógype­dagógiai tagozatot alakítanak ki az iskolában. Az egészség- ügyi ellátást egy nőorvosi és gyermekorvosi rendelő, vala­mint lakás építésével segítik. A szociális otthonban növek­szik a férőhelyek száma a kö­vetkező években. Tervezik egy nyolc munkahelyes SZTK-ren- delőintézet kialakítását is. A kereskedelem, a szolgál­tatás fejlesztése ércekében új boltok létesülnek, kenyérüzem és szakbolt nyílik. Közel hét­millió forintba kerül az új cukrászda és cukrász termelő­üzem. Az ÁFÉSZ és a tanács közös vállalkozásban háztartá­si boltot, férfikonfekció szak- üzletet nyit, a megyei tanács anyagi támogatásával pedig korszerű sz.lgálta’.óházat nyitnak Abonyban. A terveit szerint bővül a ceglédi Vas­ipari Elektromos Ktsz abonyi autó-motor szervize, GELKA- kirendeltség nyílik, és 20 szo­bás szálloda is épül. A negye­dik ötéves tervben szerepel a sertéskombinát felépítése, az új téglagyár munkábaállása. Gy.F. Úttörő- és kisdobos­avatás volt Abonyban. A mozgalom legifjabb tagjait Ferenczi György, a KISZ KB tagja köszöntötte, és se­lyemszalagot kötött a jó munka elismeréseként a II. Rákóczi Ferenc csapat zászlajára. Foto: Gyuráki Ferenc ÉDES RIPORT Hírnév — befőttesüvegekben Készül a szezonra az abonyi konzervtelep Finom illat csippent orron, amint a Nagykőrösi Konzerv­gyár abonyi telepe elé érek. Elkapom a „mézes madzagot" és befordulok a kapun. Feszü­lő vaslánc állja utamat. A por­ta szigorú őre stopot int, apró­lékosan meghányjá-veti, ki is a fürkésző idegen. Míg végül tisztázódik, hogy mi járatban vagyok, és csörögve hull le előttem a lánc. A telep udvarán magas lá­dahegyek. A befőttesüvegekből körtp, alma, barack mosolyog felém édesen. Bent az épületben találom meg Jäger Jánost, a délutáni műszak csoportvezetőjét. — Sok a munka? — kérde­zem. — Az mindig akad. Soha­sem unatkozik telepünk 165 dolgozója. Két műszakban látjuk el a teendőket. A beér­kező gyümölcsöket válogatjuk. Az egészségesekből befőtt lesz, a gyengébb minőségűekből dzsepi. Mi végezzük a körte, a megy és a barack magozását, felezését. A készáru-csomago­lás is a mi dolgunk. Sűrített paradicsomot küldünk külföl­di exportra. — A jelenlegi feladatok? — Gondosan készülünk a fő­szezonra, amely július elején kezdődik. A gépeket előkészítettük, mű­szakilag átadtuk. Addigra a meglevő két szín mellé felépül a harmadik is. Ebben az idő­szakban elsősorban zöldborsót, zöldbabot tisztítunk, napi 30— 35 vagonnal dolgozunk fel föl­dieperből, paprikából és sárga­barackból. A hajrá fárasztó munkáját igyekeztünk meg­könnyíteni: korszerűsítettük az öltözőket és a fürdőket. A tájékoztatás után rövid körsétára indulunk Piros ken­dős, édes illatú asszonyok szór. goskodnak az egyik teremben. Bálint Sándorné szól közülük. — Két éve dolgozom itt. Előtte szezon-besegítő voltam. Szeretem, változatos munka. Nagy ö. öat az asszonyok számára, hogy megszűnt az éjszakai műszak. Otthon is sok a tennivalónk, engem a férjem és két gyere­kem vár. Medveczky István, a lakato­sok csoportvezetője érdekes újdonságról számol be. — Most szereljük fel a bab­cséplőgépet. Mindentudó ma­sina ez: szeleli, lecsumázza és kettévágja a babot. Segítségé­vel meggyorsul majd a munka. Nyugodtan várjuk a szezont, műszakilag minden rendben van. A konzervtelepi beszélgetési a jegyzetfüzetem őrizte hazáig. Az édes illatokat az orrom. Otthon megírtam a cikket, és gusztust kapva — megettem egy üveg befőttet... Kohlmayer Adám Selyemszalag, oklevél

Next

/
Thumbnails
Contents