Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

1971. JÚNIUS 27., VASÄRNAP nsr HEGYEI '^Círlap Tanárok vakáción Bizonyára a tanárok is fel­sóhajtanak — a diákokhoz ha­sonlóan — : itt a vakáció! Azután... Aztán Mucsánszky János, a váci Löwy Sándor gépipari szakközépiskola nevelési igaz­gatóhelyettese — történelem— ének szakos tanár — leül író­asztala mögé és megkezdi az éy végi statisztika összeállítá­sát. ötödik napja dolgozik a statisztikán — néhány társá­val együtt —, hogy megtegyék jelentésüket a minisztérium­nak — létszám, tanulmányi eredmény, érettségi stb. — s közben belátogat az érettségi vizsgákra, részt vesz a vizsga- bizottságok alakuló értekez­letén, majd a befejező ak­tusokon, ahol megállapítják az osztályzatokat. Mindezeken kívül készül a jövő tanévre is, egyelőre még úgy, hogy terveket készít — kollégái közreműködésével — az óra­rendeket állítja össze, a tankönyvrendeléseket intézi, a papír-írószer bolttal felveszi a kapcsolatot, bejelenti az isko­la igényeit arra, hogy milyen füzetek kellenek, hogyan ál­lítsák össze a füzetcsomago­kat ... Azután kezdődhet a vakáció. Persze, hetenként benéz az iskolába, a postát átveszi, szemrevételezi a javítás-kar­bantartások menetét — ter­mészetesen az iskola többi vezetője is, főleg az igazgató, és a műszaki igazgatóhelyet­tes —, aláír, a javítóvizsgákat készíti elő ... Mikor pihen? Két teljes hetet, amikor kikapcsolódása tényleges és valódi. Akkor majd kijár a Duna-partra, olyan helyet keres, ahol más emberfia nincs, teljes a csend. Főleg a sződligeti, vagy a hegyek közötti börzsönyligeti részt keresi fel. Szeret tollas- labdázni. Kedvenc szórakozása a zene ■— Lisztet, Beethovent, Erkelt kedveli — és a könyvek, fő­leg a művészettörténet érdek­li, ezt a nyarat erre szánja. Mucsánszky János legfőbb nyári programja azonban egy külföldi túra lesz, amely nem nevezhető sem pihenésnek, sem szórakozásnak — ennek is, annak is — főleg élmény lesz, fárasztó élmény, de jól­eső fáradtsággal. Egy hónap alatt bejárja a családdal, ko­csival, Ausztriát, Nyugat- Németországot, a Benelux ál­lamokat, Olaszországot. Kem- pingezni fognak — és a törté­nész szemével figyeli majd a tájat, a városokat, a műemlé­keket, az embereket. Izgalom­mal várja a találkozást a köl­ni dómmal és a Garda-tó vi­dékével. Palya Mihály magyar—latin szakos tanár ott ül az igaz­gatóhelyettes szobájában és a jövő évi tervet, meg a sta­tisztikai jelentést tárgyalják. Tehát jelen pillanatban ő is dolgozik még. Azután — július 2-án le­megy Balatonzamárdiba a családjával együtt és augusz­tus 23-ig ott nyaral. Illetve: dolgozik. Segédmunkás lesz. No, nem kell meghökkenni, mert a segédmunkát víkend- háza építéséhez végzi. A tel­ket három évvel ezelőtt vet­ték, azóta építenek. A ház már áll, de még be kell ve­zetni a vizet, kifesteni stb. Szakmunkások lesznek — só­gora kőműves, öccse építész- mérnök. Esténként majd pecáznak. A tanár úr is szeret tollaslab­dázni — úgy látszik, most ez a divatos sport. Vendégeket is fogadnak Za- márdiban — holland pedagó­gus-házaspárt —, akiket kör- bekalauzolnak a Balatonon, megmutatják a nevezetessé­geket. Közben Palya Mihály arra is gondol, hogy az iskola év­könyvét elkészítse. Ez lesz az első évkönyv. Lektorál, ren­dezi az anyagot, hogy nyom­dakész állapotba kerüljön. Azt mondja, hogy azt sze­reti legjobban a vakációban, ha figyelheti: „hogyan nő a fű” — vagyis a csendet, a nyugalmat, az idegnyugtató természetet. o Csendes Csabáné gépész- mérnök — a váci hajógyárban dolgozott — gépgyártástech­nológiát tarnt majd jövőre az iskolában. Már most készül elmélyülten új feladatára, technológiával foglalkozik majd a nyáron. Meglátogat néhány gyárat Vácott is, Pes­ten is, főleg a hegesztés tech­nológiája érdekli. Ez a nyári munkája. Gyárlátogatásai so­rán tervezi, hogy filmet ké­szít a különböző technológiai folyamatokról, hogy az óráin bemutathassa. Szombathelyi születésű, ha­za is látogat és a kellemest összeköti a hasznossal: az ot­tani szakközépiskolában ta­pasztalatcserét akar folytat­ni, ezenkívül egyik öreg, 80 éves rokonára vigyáz majd három hétig. Amikor visszajön, újabb munka várja itthon: festés, parkettcsiszolás, fényezés. Nagy munka lesz, nagy a la­kás — négy szoba. Ha jó idő lesz, és házi mun­kája engedi, kijár majd a po­kolszigeti strandra és férjé­vel együtt egy-egy napos ki­Ipari tanulónak felveszünk 14-16 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZO, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLOZO ÉS MOANYAGBURKOLO, VILLANYSZERELŐ, ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBURKOLÓ (hidegburkolatok), MÜKŐKÉSZITŐ, VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ. Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndijat a vállalat ad. kV\V\\V\V^V\\\V\»\ Jelentkezés levélben vagy személyesen a következő cimen: Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXI., (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19-21. rándulásokat tesznek. Különö­sebb szenvedélye, hobbyja nincs — a hegesztés technoló­giáján kívül. / Czmarkó Gyula matemati­ka—fizika szakos tanár nem­régen kapott új lakást, de nem tetszik neki a konyha elren­dezése, ezért át akarja épí­teni. Ki-kijár a környékre, szülei gyümölcsösébe, segíteni, ez jó kikapcsolódás is lesz — a gyü­mölcs kitűnő, nemkülönben a friss levegő. Tervez egy nagyobb kül­földi utat is: Jugoszláviába megy, a tengerpartra, egy kicsit kikapcsolódni, lebar­nulni, meglátni a tengert, hogy jókedvűen, kipihenten kezdhessen az új tanévhez. Berkovits György ELŐBB KELLETT VOLNA! A Dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat gyermekszandál üze­me különböző típusú gyermek­szandálokból a tervezettnél harmincezer párral többet, összesen 390 ezer párat gyárt az első félév végéig. Megkezd­ték az őszi-téli termékek gyár­tását is. Perforált, lyukasztott felsőbőrrésszel új típusú nyár végi, őszi, száras gyermekcipő­ket szállítanak a kereskede­lemnek. Gyermek túracipőket és műszőrme szárral gyermek bundacipőket is készítenek majd. Kiállítás a BNV-n Négyezer termék a korszerűbb háztartásokért A Belkereskedelmi Minisz­térium a fogyasztási cikkeket gyártó iparral és a társadalmi szervezetekkel együttműködve, nagyszabású kiállítást rende­zett a BNV területén. A ház­tartási munka megkönnyítését, gyorsítását szolgáló áruk be­mutatóját Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter szom­baton nyitotta meg az élelmi­szer pavilonban. Ott volt a megnyitón Keserű Jánosné könnyűipari miniszter is. Szurdi István elmondotta, hogy a belkereskedelem öt esztendő alatt a gyorsfagyasz­tott, a félkész- és a készételek forgalmát megháromszorozza, 40 százalékkal növeli a tisztí­tott zöldség és burgonya áru­sítását. A következő eszten­dőkben 30 százalékkal több lisztes árut hoznak forgalom­ba. A kiállítás mintegy négyezer termékkel szemlélteti a ház­tartások korszerűsítésének le­hetőségeit. A július 8-ig — vasárnapon­ként is — nyitva tartó kiállí­tás rendezősége széles körű közvéleménykutatást tart, megkérdezi a látogatókat a bemutatott termékek minősé­géről, használhatóságáról. Ész­revételeiket a kereskedelem és az ipar értékeli, s figyelembe veszi a megrendeléseknél, il­letve a gyártmányfejlesztés­nél. ffliilor oldalán Harminc évvel ezelőtt. ISII. június 27-én lépett be Magyarország a Hitler-fa- sizmus oldalán a Szovjet­unió elleni háborúba. E szégyenletes dátum kö­rülményei az idősebb nem­zedék előtt még meglehető­sen ismeretesek. Közis­mert, hogy' Horthy és nép­ellenes kormányzata kez­dettől elkötelezte magát a hitleri Németország mel­lett. Bárdossy László akko­ri miniszterelnök a Szovjet­unió ellen intézett német fasiszta támadást követő napokban a német repülő­gépekkel elkövetett kassai „szovjet provokációra” hi­vatkozva — a parlament megkérdezése nélkül — csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz. A második világháború kezdetén a magyar kor­mány elsősorban fokozott élelmiszer- és nyersanyag­szállításokkal segítette a fasiszta hadigépezetet, de a német szövetség hamarosan nagyarányú ember- és vér­áldozatot is követelt. Is­meretes, hogy német köve­telésre 1942 nyarán a front­ra került a 200 ezer főből álló 2. magyar hadsereg és 50 ezer m u n kaszol g álatos. Ez a negyedmillió honfi­társunk a szovjet hadsereg megsemmisítő csapásai alatt többségében a Don mentén, vagy az azt követő pánikszerű menekülés so­rán vesztette életét. PEST MEGYEI SÍKEK Családi hagyomány Évről évre — immár hagyo­mányosan, — megrendezik a MÉM középfokú tanintéze­teinek országos tanulmányi versenyét. A jövő mezőgazda- sági szakemberei most hét különböző ágazatban — nö­vény-, gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés, állatte­nyésztés, erdőhasználattan, valamint élelmiszeripari tárgy­ként laboratóriumi gyakor­laton — mérték össze tudásu­kat. A házi erőpróbák után a tanulók a területi versenye­ken találkoztak egymással, s NÉGY ARC ESTÉRE EGY HOLD A földön kél asszony és két férfi dolgozik, korukat tekintve három nemzedék. A föld a kosdi Naszályhegyalja Tsz tulajdona. Itt, ahol dombtetőkről lehúzódó több lejtő fut egymás­ba, dohány és krumpli terem. Az öreg Az öreg Bánszky Mihály ott ül a szekér mellett, amely elé egy lovat fogtak be. Várja, hogy hozzákezdhessen a munkához. 73 éves, de még mindig dolgozik, mert kevés a járadé­ka, csupán 300 forint. Néhány évvel ezelőtt egy gyümölcsfát vág­tak ki, akkor rázuhant a fa, megsérült a ge­rince, egy ideig kórházban feküdt, azután megoperálták. Azóta jól bírja magát, csak egy kicsit hajlott. Nem dolgozik rendszeresen, de ezt a bur­gonyát gondozza, mivel az övé. A tsz ugyanis az időseknek adott földet, vessenek bele krumplit, műveljék, hadd legyen, ne kelljen a piacon venni. Hát Mihály bácsi munkálja is a krumplit, éppen töltögetni készül. — Megéri? — Hát hogyne, lesz krumplim. — Meddig dolgozik még? — Ameddig bírok. Ugye, krumpli mindig kell, hát dolgozom. — Ha most nem dolgozna, mit csinálna? — Olyan nincs. Én Ilyenkor mindig dolgo­zom. Nyár van, ki hallott már olyat, hogy va­laki ilyenkor ne dolgozzon?! — Nem nagyon beszélgetünk, dolgozunk, ha meg pihenünk, akkor pihenünk. — Ha most "nem dolgoznál, mit csinálnál? — Rádiót hallgatnék, de ilyenkor nyáron erre mindig kevés időm van. A két asszony A két asszony reggel hétkor már kint volt a dohányföldön, gyorsan szétnéztek, aztán át­öltöztek, a rendesebb ruhát fölváltották azzal, amiben dolgoznak. Aztán kapálni kezdtek. Aki vállalt dohányföldet, annak magának kell művelnie. Egy hold bekapálásáért 100 forintot kapnak. Egy holdat egy nap alatt elintéznek. Délben abbahagyják, és kibontják az elemó- zsiás csomagot. Pelcz Jánosné rántott csirkét hozott, Varga Lajosné sült sonkát. Megeszik, aztán újból neki a kapálásnak. Este hétig vé­geznek, akkor, sötétedéskor indulnak befelé. Fáj a derekuk, már ők sem kapálnak minden­nap, egy kicsit elszoktak a kapálástól. Azt mondják, hogy a dohány jófajta, jó ke­resetet biztosít. Igyekeznek egymás közelé­ben haladni, hogy beszélgethessenek. Pelcz Jánosné 58 éves, özvegy, egyedül él, gyerekei is elmentek már a háztól. Varga La­josné 44 éves. Rokonok. Vargáné apja Pelczné testvére. — Miről beszélgettek? — Családi ügyekről, ismerősökről. Főleg A fiatal A fiatalember hallott már ilyet. Ott van fent a szekéren, s kényelmesen elkeveredik. M. Lajos 15 éves, de nem látszik annyinak. Tavaly végezte a nyolcadikat, eddig otthon volt, segített a ház körül, s csak két hónapja dolgozik. A lovat hajtja, segít a bácsinak. Órabérben, 7,50-ért. Elég szép pénz. — Mire költöd? — Odaadom édesanyámnak. — Mi akarsz lenni? — Gépszerelő. — Megértitek egymást Mihály bácsival? azért, hogy gyorsabban teljen az idő, s ne vegyük annyira észre a munkát. Pelczné lánya röntgenasszisztens, veje or­vos. Vargáné fia a postán dolgozik. Férje fegyőr. — Csak az asszonyok maradtak a földeken? — Valakinek maradni kell. — Mire lesz a pénz, amit a kapálásért kap­nak? — Gyűjtjük. — Mire? — Azt még nem lehet előre tudni. Csak úgy... — Ha most nem dolgoznának, mit csinál­nának? — Akkor otthon, a ház körül dolgoznánk. Munka mindig van. Ki teheti meg, hogy ne dolgozzon? B. Gy. akik innen is továbbjutottak, azok már az országos döntő­kön képviselhették iskoláju­kat. Az állattenyésztők országos versenyén Pest megyei si­ker született: Lakatos Ma­riann, a váci mezőgazdasági technikum tanulója került az első helyre. Győzelme után. kétezer forint pénzjutalmat vehetett át. Ám ő mégsem ennek örült leginkább: — Azért vagyok különösen boldog, mert most már egy kicsit „felzárkózhattam” a család többi tagja mögé ... — Ezt nem értjük egészen... — Zebegényben lakunk. Er­dős, dombos vidéken, s lent a völgyben kanyarog a Duna. Ezen a csodálatos tájékon a természet, s az állatok szere­tető szinte öröklődő tulaj­donság az emberekben. A mi családunkban apám növény- termesztő, a bátyám állatte­nyésztő. így azt hiszem már érthető a dolog... — Ezekután leendő élet­hivatása is nyilvánvaló... — Én is állattenyésztő sze­retnék lenni. De nem a csa­ládi hagyomány kedvéért. Csakis azért, mert ez a mun­ka az, melyet valóban öröm­mel és szívvel végeznék. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen szeretnék tovább­tanulni. Remélem, sikerülni fog... Beszélgetésünkkor Lakatos Mariann még érettségi előtt állt, s bizony kicsit izgatot­tan lapozta tankönyveit. Az­tán egy telefon hírül adta: kár volt idegeskedni, hiszen kitű­nőre végzett. Az országos ver­seny után tehát még egyszer bizonyított. Tanárai és diák­társai nagy örömére. r. Z6 Hatféle zöldség színejavát tartalmazza az az új üdítőital­különlegesség, amelyet a Kon­zerv- és Paprikaipari Kutató Intézet szakemberei állítanak elő. A legtáplálóbb főzelék­alapanyagok valamennyi táp­értékét koncentrálja az újdon­ság. Megőrzi azok A-, B- és C- vitamin, valamint értékes ás- ványianyag-tartalmát is. A Z6 elnevezésű üdítő egyelőre csak a kísérleti üzemben készül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents