Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-26 / 149. szám
XV. ÉVFOLYAM, 149. SZÄM 1971. JÚNIUS 26., SZOMBAT A szakmai gyakorlat kötelező Pletykák a toldisok körében - Nyűg a konzervgyári munka? — Kinek mennyi jár? Fiatal, a „Toldiba” járó is- | merősöm háborgott diáktársai j nevében is a számukra nyűgöt jelentő konzervgyári gyakorlatról, arról, hogy 2,50-es órabérért nem hajlandók dolgozni, illetve csak ,.annyit”. Háborgásuknak másik oka, miért nem Várnába mentek gyakorlatra, amikor már minden el volt intézve? Találgatások kezdődtek, s mint ilyenkor történni szokott, minden eszükbe jutott, csak az! igazság nem. Kis utánjárással ugyanis minden nehézség nélkül kiderítettem, hogy a várnai út csak terv volt, s az elindult pletykalavinának annyi az alapja, hogy felvették egy gyárral a kapcsolatot, leveleztek, s terveket szövögettek, mi lenne, ha... Biztos vagyok benne, hogy ezek a tények sem fogják meggyőzni a diákokat, mint ahogy az sem, amit a gyakorlati idő alatt kapott bérről tudtam meg a konzervgyárban. nyitása során a testi épségükre is vigyázni kell. Ebben az esztendőben is változatlan marad a toldisok bérezése. Ha elérik a felnőtt normát, megkapják a munkáért járó bért. Ha nem, akkor természetesen csak az előírt minimumot. Azokban a munkákban, ahol időbérben dolgoznak, megkapják a legkisebb órabért, 6,50- et óránként. Természetesen a konzervgyár az ebédtérítés címén 1 forint 50 fillért levon a keresetből. Ugyanakkor, akik a kollégiumban laknak — fizetik a kollégiumi díjat is. Ennyi az igazság a két szárnyra kapott, pletykából. Mindenesetre oknyomozó útjaim során felötlött bennem a kérdés, vajon az iskola vezetősége értesült-e a gyerekek lázongásáról, ha nem, miért nem, ha igen, miért nem avatkozott be? Mert mégis tarthatatlan, hogy a felelőtlenül fecsegő gyerekek a konzervgyár ellen vagy a*z iskolájuk vezetése ellen hangolják a kívülálló felnőtteket. A diákélet normái is sokat változtak. Önállóságot kaptak a gyerekek, de azt továbbra sem szabad engedni, hogy az önállóságukkal visszaéljenek. Szabó Mária Soka a kocséri baromfipanasz és gyümölcstelepen Mert a kötelező szakmai gyakorlat akkor is kötelező, ha egy rézgarast sem kapnának érte a diákok. Enélkül nem kaphatják kézbe a bizonyítványt. Aki vállalta, hogy ebbe az iskolába jár, az tudhatta, hogy a gyakorlat is az iskolához tartozik. Arra nem is gondolnak, hogy az elmúlt esztendei gyakorlati munka után ka- : pott bérük azért olyan alacsony, mert nemhogy ! többet, de még a kétforintos szintet sem érték el, pedig a kereseti lehetőség tavaly is épp úgy adott volt, mint az idén. Annál tapasztaltabbak már a konzervgyár vezetői, hogy ha 160 munkáskezet biztosítanak nekik egyhónapi munkaidőre, akkor igyekeznek ezeknek a gyerekeknek a munkakedvét növelni. Ha azonban nem akarnak dolgozni, akkor nem tudnak mit csinálni velük. A szakoktatók sem állhatnak ott minden gyerek mellett, és a munka iráKeveset iojnak a tyúkok — Fázik az uborka Kocséron ellátogattam az ÁFÉSZ baromfi- és gyümölcstelepére. A falon tábla hirdeti a felvásárlási árakat: Oltott meggy 10, Zöldbab 7, Uborka 4,50 Paradicsom 19 Ft. Egy, másikon: Tojás 80 fillér. Szabó Ferecné, a baromfi- részleg vezetője panasszal kezdi. — Most már keveset tojnak a tyúkok. Ezen a héten csak 3 ezer tojást hoztak be. Az előző hónapokban 30 ezer is volt egy héten. — Az idei baromi in evelós hogy áll? — Háromezer hízott lúd leadására kötöttek szerződést a termelők. A pulykatenyésztési szerződéskötések még folynak. — Fellendült a leszerződött csipasz galamb beszállítása. 42 forintért vesszük kilóját, és a kis galambokat Olaszországba exportálják. — Táp van? — Csirketápunk igen, de sertéstápot és korpát egyáltalán nem kapunk, pedig Kocséron több száz sertés hizlalására szerződtek. Kőrösre járnak be tápért az emberek, ahol néha-Viéha kapnak. A gyümölcsátvevőhelyen oltott meggy, uborka halmozódik a ládákban. — Meggyből jó termés van Kocséron — mondta Gazda Jánosné —, uborkából sokat várnak a termelők. 110 holdra szerződtek le, de kevés a termés, a hűvös éjszakákon nem nő az uborka. A zöldbab inkább a piacot járja, ott többet adnak érte, a paradicsom még néni érik a háztáji termelőknél. K. L. Kőrös a legrégibb oklevelek tükrében AZOK az oklevelek, amelyekről itt szó lesz, már barnák és megfakultak. Legféltettebb kincsei a levéltárnak. A legtöbbjük nem is nagyobb egy tenyérnél, és állatbőrre íródtak. A városra vonatkozó első oklevelek a XIV. századból maradtak ránk.' Ez időben Kőrös mint királyi birtok szerepel. Egy 1317-ből való iratban Károly Róbert király saját birtokaként említi. 1332. szeptember 5-én a budai káptalan 1. Károly augusztus 24-én kelt meghagyásában jelenti, hogy Balassa fia Jakab királyi ember Imre pappal megjárta „Gyal” birtok határait, s többek között a körösi utat. A következő oklevél számunkra nagyon nevezetes, ugyanis ennek alapján nyilvánították 600 éves várossá Nagykőröst. 1368. október 2-án a budai káptalan jelenti Lajos királynak, hogy szeptember 1-én Visegrádon kelt parancsára a királyné famulusa jelenlétében György diák bejárta Cegléd határát. Az oklevél Kőrösről (Keurus) mint az óbudai apácáknak ajándékozott városról (oppidum) szomszédos helységről beszél. VAN EGY NAGY tölgyerdő ■— írja a káptalan —, amellett található három város, név szerint Cegléd (CheíPed), Körös (Keurus), Kecskemét (Kechkemeth). Egy 1332-ben kelt oklevél szerint a város földesura Erzsébet királyné, aki ebben az okmányban megtiltja a három város határában húzódó iölgyerdők használatát a hunoknak. 1390-ben Mária királyné Dezső mesternek adományozza azzal, hogy az itt szedesse a földesúri adót. A Jenkeiek után a Dezsófiek és a Jalsovaiak bírják. IV. Béla király az országba befogadott hunokat részben a Duna—Tisza közén telepítette le. Az itt lakók ennek egy cseppet sem örültek. Erre megvolt az okuk. A hunok még jóval fejletlenebb társadalmi •viszonyok között éltek, mint a magyarok. így aztán olyan dolgokat is közösnek tekintettek, amit viszont őseink már magántulajdonnak. Nagykörös urai nem is voltak hajlandók átengedni területeiken a hunokat, sőt állataikat clszedték, továbbá vámot követeltek tőlük az átvonuló jószág után, de vetéseiket sem tűrték meg a sajátjuk mellett vagy közelében. A hunpör egészen a királyig hangzott el. A földesuraknak hiába volt magas beosztása. nagy hatalma, az uralkodó biztosította a hunok jogait és kiváltságait. VÉDLEVELET is kaptak ezzel kapcsolatban 1423-ban Zsigmond királytól, amelyben az uralkodó szigorúan figyelmeztette Kőrös urait és Kecskemét polgárait, és követelte a törvények betartását. 1424. április 4-én András diák kérésére a budai káptalan átírja azt az oklevelet, amelyet 1405. május 6-án készíttetett Garat Miklós nádor. A nádor itt bizonyítja, hogy Pest és Pilis megyék április 27-én Szenter- zsébet falu mellett tartott György óbudai bíró az ottani apácák nevében bejelentette, miszerint az apácák Harazth nevű rubetumát a nevezettek elfoglalták Ez a terület Kap- ka-i Dezső, Pelbart Leustach fiai György és Peter Keivewa (Kőrös) birtoka, továbbá Kechkemeth és Cegléd birtokok közt fekszik. A két megye nemesei kijelentették: amikor Kőrös a fenti három birtokosé volt. Harazth abba tartozott, egyebet a dologról nem tudnak. 1445. június 7-én a budai káptalan előtt Csehkátai Mihály azon 600 forintért, amelyet neki Guthori Nagy László alnádor kölcsönadott, honv testvérét, FWövöt a iogsáahól kiválthassa,, két évre elzólo- aositin neki a nála is zálogban levő Kecskemét várost. Kecskemét egyik szomszédaként Kőrös is meg van említve, de esete faluként, mint ezenkívül mén számos helyen, lay az 1405.. 1473.. 1424.. 1435. évi oklevelekben is. ennek ellenére. hoan envrn főbb kiváltszenei rendelkezik. A helyzetében csak annyi változás állt be, „Meszelés“ parafinnal A konzervgyár félkész termékeit, a különböző pulpokat és velőket kénezett állapotban a gyártás megkezdéséig föld alatti betontartályokban, úgynevezett ciszternákban tartják. A pulp kémiai hatóanyagai megtámadnák a betonfalat, s ezért parafinnal „meszelik” be a betontartályokat a szezon kezdete előtt. Ezt a munkát Rajnai Sándor vezetésével két parafinozó: Bogár László és Turcsány István végzi. Üstben forrósítják meg a parafint, amit azután „feimeszelnck”. Csak ezután várják az éhes betongyomrok a gyümölcsöket. Foto: Varga Irén Egyért nem érdemes Valóban, egy családért nem érdemes vacsorát főzni a konzervgyárban. Amikor az új ebédlőlcombinátot átadták rendeltetésének szó volt arról, hogy az asszonyok második műszakján könnyítsenek. Felmérést végeztek — 3 ezer embert kérdeztek meg, igényli-e a vacsorát és a kihordását? A válasz meglepő volt. Mindössze egy család szavazott a vacsora mellett. A konzervgyárban dolgozó asszonyok nem éltek a lehetőséggel — műszak után — inkább otthon főznek, sem mint a gyár konyhájáról vigyék a kész vacsorát. hogy 1435-ben a király Ördögei Besenyő Miklósnak zálogba adja. Ekkor szintén faluként emlegetik, de 1445. évi irat már városnak. 1465-ben a Kátai nemzetség itteni jobbágyait emlegetik, és az 1467. évi, amely szerint már a Pásztói családnak is vannak birtokai, arról tanúskodik, hogy a városnak a XV. század első felében is városi kiváltságai vannak, sőt ebből a forrásból győződhetünk meg vámhely voltáról. 1481-től kezdve már mindenütt városként szerepel, annak ellenére, hogy 1511-ben az országos összeírás alkalmával kimaradt a városok jegyzékéből. TALÁLTAM EGY IGEN ÉRDEKES, 1482. február 22-én kelt oklevelet is. Ebben a váci káptalan jelenti Ország Mihály nádornak, miszerint az 1481. december 24-én kelt parancsára végzett vizsgálat igazolta Henc Pál panaszát. 1481 nyarán Debmeeben-i Miklós és Wyslas-i Barac Zsigmond emberei megtámadták Nagh- keer birtokát Nógrád megyében, és 40 juhot elhajtottak. Keurus (Nagykőrös) városba, emellett Jerkei Larántffy János és Tóbiás, Kürt és Zobor birtokok egy részét elfoglalták. Ez az oklevél bizonyítia. hogy Mátyás király sem tudta teljesen megfékezni a hatal- maskodókat, bár jóval előbbre ha’ndt ezen a téren — mint elődei. Ezekből az oklevelekből nagyon kevés van, ezért pótolhatatlan forrásértékek Pesti László MULATUNK MA A MOZIBAN? A gyilkos a házban van. Izgalmas bűnügyi történet magyar filmen. Főszereplő: Stanislav Mikulski. Kísérőműsor: Kitárt ajtók. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Június 13-án Székesfehérvárott, a Videoton-stadionban bonyolították le a megyei női válogatottak közötti atlétikai Béke Kupa vetélkedő egyik csoportja első fordulójának küzdelmeit. Minden számban egy-egy versenyző képviselte megyéjét. Pest megyét 9 versenyző. Közülük öten — a mezőny legfiatalabbjai — a Nagykőrösi Pedagógus SE sportolói közül kerültek ki. Kitűnően előkészített versenypálya várta a sportolókat. A verseny hűvös, oldal- ellenszeles időben kezdődött, majd egyórai versenyzés után kisütött a nap és valamit enyhült a szél. A körösiek igy végeztek: 100 méteres síkfutás: ... 5. Balogh Julianna, 13.2 másodperc. A győztes versenyző 0.8-del ért el jobb eredményt mindössze. 200 méteres síkfutásban: ... 6. Balogh, 27.7 mp. 1500 méteres síkfutás: ... 6. Lengyel Magdolna, 5:35.2 perc. 4x100 méteres váltófutás: ... 5. Pest megye (Hanny Judit, Balogh, Horváth Ilona, Klingl Györgyi) 51.4 másodperccel. A váltó m,ind a 4 tagja körösi volt, s csak 1 másodperccel nyújtottak gyengébb teljesítményt a győztesnél. 100 méteres gátfutás: ...5. Hanny J. 17.4 mp. Magasugrás: ... 6. Klingl 140 centiméterrel. Távolugrás: ...5. Hanny J. 516 centiméterrel. A pontverseny végeredménye: 1. Tolna megye 71,5; 2. Csongrád 61; 3. Fejér 56; 4. Bács-Kiskun 53; 5. Pest 35; 6. Békés 34; 7. Komárom 19 ponttal. A Pest megyeiek serdülők és ifjúságiak, ellenfeleik zömmel felnőttek voltak. Elektromost?lálkozó Gyulán Pénteken reggel harminc- tagú csoport utazott külön autóbusszal a gyulai elektromos- találkozóra. A kirándul ócsoport tagjai a DÉMÁSZ nagykőrösi üzemegységének dolgozói, akik szakmai tanácskozáson, valamint különféle sportrendezvényeken vesznek részt. KISZ-bál Feketén A Szabadság Termelőszövetkezet KISZ-ftataijai a feketéi klubhelyiségben szombaton este 8 órától, éjjel 2 óráig bált rendeznék. Citeraszó Ebédidő volt, ilyenkor kihaltak az utcák. Valami különös, furcsa zene ütötte meg beatzenéhez, vad ritmusokhoz szokott fülemet. Citeraszó! — a ráros közepén. Követtem a hangot, egy apró cipészműhelybe vezetett. Mint a mesében, ősz apóka pengette a hangszert. Rámnézett, elmosolyodott, de nem szólt. Játszott, leültem és hallgattam. • Fürgén siklottak a tollak, tele lett a kis műhely zenével. Körülnéztem Péntek István cipészmester birodalmában. A falon órainga lengett, az asztalon liliom, a citera mögött cipők sokasága. A nélkülözhetetlen kötény jellemezte a mestert. Aztán megállt. — Gyermekkorom óta játszom a citerán. Régen is volt olyan fiatal összejövetel, mulatságokat csináltak, odajártam muzsikálni. Ma már csak magamnak játszom. Figyelje csak. Belekezd. Énekel is hozzá, tiszta kellemes a hangja. Akik a műhely nyitott ajtaja előtt elmennek, benéznek, kevesen állna!: meg, mennek útjukra. A 80. évet taposó Péntek István komótosan dolgozik, egy-egy félórára leteszi az árt, kezébe a tollat veszi. Megpihen. Körülötte zajlik tovább minden. Köszönök, ahogy kilépek a műhelyből, egy darabig elkísér a citerázá kedvű ember hangja. Rosszul jöttek össze a körülmények is. Az első két helye- zatt az A, a 3—4. a B, az 5—6. helyezett megye — így Pest is — a C-döntőbe jutott Nem kaptak jó szelet a vitorlás hajómodellek Ismét a Balaton adott helyet az országos vitorlás hajómodellező Dajnokságnaü. A hatalmas mezőnyben elindul taK az MHSZ Nagykőrösi Kinizsi modeilezőklub versenyzői is. Amikor kis hajójuk „pályán” volt, a szél minimálisan mozgott, s így eredményeik nem lehettek jobbak. Ilyen is előfordul a vitorlás hajómodellezőknél. Fonyódon, június 9-én és 10-én a felnőttek országos bajnoki vetélkedőjét tartották meg, 60-as mezőnnyel. Nagy Pál 36 pontos teljesítményével nem jutott tovább a selejtezőből, Várócni Teréz 54 ponttal a középdöntőbe került, tovább nem. 13-án szintén Fonyód volt a színhelye az országos ifjúsági döntőnek. A 120-as mezőnyben Nagy Zoltán 36, Jó- zsa Rozália 30 pontot ért el. A Bánhalmi Állami Gazdaságban rendezett Szolnok megyei vitorlás hajómodell- bajnokságon közbejött akadályok miatt nem vettek részt a körösi modellezők. — S — Szombati sportműsor Birkózás Budapest, Játékcsarnok: Románia—J ugoszlá vi a—Magyar- ország nemzetek közötti ifjúsági csapatviadal (Szécsény Dénes). Szolnok: felnőtt és ifjúsági Tisza Kupa viadal. 5 3 P Ilii O 8 R 8 T Megyék közti női atlétikai viadal 1 i v
