Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
Új boltok, mozgó gáz- és olajtelep Vecsésen, Üllőn, Monoron, Péteriben 1 A 4-es műút mellett, Üllőn egy újonnan festett cégtáblára ütközik az autósok szeme: „Négy szürke”. Ez az új vendéglő neve. Közelebbről ismerkedni vele még nem lehet, legfeljebb az üzemeltető tájékoztathat. ez azonban az üllői ÁFÉSZ, illetve elnöke, Massza Sándor. Tehát: mi ez a „Négy szürke”? — Harmadosztályú hely, falatozó-borozó. Meleg étel is kapható majd itt, nem rendszeresen, csak „óhajra”, alkar lomszerűen. Egy hét múlva megnyitjuk, már csak a tanácsi engedélyre várunk. A „Négy szürke” magánkezdeményezésre született, akadt egy ember, aki felépítette az épületet, az ÁFÉSZ berendezte — és máris új létesítménynyel bővült a 4-es melletti vendéglátó hálózat. Van-e még ilyen példa? — Igen, Vecsésen, még a negyedik negyedévben átadásra kerül egy reprezentatív szórakozóhely, ugyancsak magánkezdeményezés nyomán. A szórakozóhelyek létrehozását, ha nem züllenek kocsmává, és kultúrhelyek maradnak, mint a nyitás első napjaiban — örömmel fogadjuk. Mit épít ezenkívül az ÁFÉSZ? — Vecsésen egy hónapon belül élelmiszerüzletet nyitunk, a felső telepen. Szükség lesz rá, ezen a környéken nincs üzlet. Monoton, a Kossuth Lajos utcán már elkezdtük egy élelmiszerbolt építését, az átadását nyár végére tervezzük. Ugyancsak Monoton átvesszük a vágóhíd kezelését, felújítjuk, korszerűsítjük. Üllőn, a központban éttermet, presszót nyitunk az épülő irodaház földszintjén. S van az ÁFÉSZ-nek egy rendkívül életrevaló terve is: a működési területéhez tartozó községekben intézményes gáz- és fűtőolajszállítást terveznek. Azaz: Vecsésen, Üllőn, Monoron, Péteriben, a községek adott helyén, adott időpontban megáll egy gépkocsi, és gázt, fűtőolajat értékesít. Gépkocsiparkjuk megfelelő ehhez az akcióhoz, s ha ez a kezdeményezés megvalósul, komoly konkurrenciát jelent majd a gázcseretelepeknek. A lakosságnak azonban mindenképp hasznos lesz, ez már biztosra vehető. K. Zs. A P 'E. S,T "M í G Y.EI;HÍR4"AP KÜLÖN KIA-DAS ,A~ XIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1971. JÜNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Jobb munkaszervezéssel 50 százalékos termelésnövekedés Hová lettek az építők - Tízből, kettő A gyöinrői kulturális napok mai műsora A gyömrői művelődési házban működő ifjúsági klub féléves, sikeres vetélkedősorozatot zár a mai nappal. A havonta, kéthavonta megrendezett vetélkedőkön — például: Ki tud többet Lengyelországról? Ki tud többet a Tanács- köztársaságról? —, a fiatalok alapos felkészültségről.—adtak tanúbizonyságot. Ma este, a záróvetélkedőn a téma: a Rá- káczi-kor történelmi emlékei. Előzetes: holnap délután 3 órai kezdettel avatják a Ság- vári Endre ú;törőházban, a Rákóczi-emlékszobát. Az utcai frontról jelenleg látható hatalmas gödrök sejteni sem engedik a tervezett változásokat. A kiásott alap fölé egy kétrészes, korszerű üzemház kerül, az építtető a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet, az építő: a TÖVALL. — Nagyon örültünk, amikor áprilisban felvonult a vállalat, és a rövid idő alatt jelentős földmunkát végzett — mondja Galambos Miklós, a szövetkezet elnöke. — Azután befejezetlen munkára hivatkozva eltávoztak, magukkal víve a már hozzánk hozott tégla egy részét is. — Milyen határidőben állapodtak meg az építővel, s milyen munkát végeznek el? — Az építkezés befejezésének határideje a jövő év augusztus vége. Az idén mintegy kétmillió forint értékű munkát kell elvégezniük. Felújíttatjuk a régi épületet is. Jövő ősszel már korszerű mosdókkal, öltözőkkel és egy nagyon régen szükséges tanácskozóteremmel is rendelkezünk. — Az átépítéssel milyen változások várhatók az üzem életében? Asszonyok a szövőgép mellett Egy megy — egy jön 9 A költöző üzem * Még a művezető is? 1 Az úri termelőszövetkezeti major kapujában már hallani a zúgást, csak azt nem tudni egyelőre, hogy a sok épület melyikében székel a szövőüzem. Tavaly a nagy pirosban volt, de azóta bizonyára elköltözött, mert ez „költöző üzem” — az új épület már ott emelkedik a központban, kopár vastraverzekkel, sárgavörös téglafallal. Hogy ide mikor költöztetik át az asz- szonyokat és a gépeket, azt biztosan nem lehet tudni, eddig ugyanis több határidőt szabott ki a TÖVÁLL, de egy sem valósult meg. Talán a mostani, a júniusi dátum meghozza majd az átadást... A bérelszámoló irodában fiatal lány hajol a papírlapok fölé. ő a számadatok ismerője, de mikor azt kérdezem: hány nő dolgozik a szövőüzemben, furcsa mellék- mondattal zárja a választ: 48 az össizlétszám, de majdnem minden szövőnő új munkás, ugyanis a gárda az indulás óta tötbször is teljesen kicserélődött... Miért? — Azzal indokolják, hogy zajos, egészségtelen, és hát mégis csak tsz-melléküzem ... Megtanulták a szövést, levizsgáztak — aztán átmentek az Ikarusba. Aminek semmi köze a szövéshez, és Pesten van, nem helyi munkaalkalom! A fiatalok szerint pedig az a három óra utazás a fővárosba ad nekik valamit, egy bizonyos szórakozást, amit nem lehet helyettesíteni ... Egy munkás jön — egy elmegy. Legutóbb éppen a brigádvezető lépett ki. Hogy miért, azt nem mondta el... Az üzemben fülsiketítő zúgás, zörögnek, csattognak a gépek, finom pehely száll a levegőben tömegével, az elszívóberendezés ellenére is, lassan-lassan rátelepszik a szösz az emberre, gépre. Kézzel-lábbal kérek meg néhány szövőnőt, jöjjön ki egy rövidre szabott beszélgetésre — mert a szót csak szájmozgásból lehet érteni a dübörgésben. Pintér Istvánné a kezdet kezdete óta itt dolgozik, tulajdonképpen fűzőnő, de most beállt a gépek mellé, nincs munkás, rá is itt van szükség. — ... akik elmennek, mind azt mondják, hogy ez idegölő munka. Persze, én a szövőnők nevében nem is nyilatkozhatok, a fűzőműhelyben más a munka, ott csend van, és nem is normában, hánem teljesítményben dolgosaink. Én rosszat mondani nem tudok, a fizetés megvan akkor . is, ha nem hajtjuk agyon magunkat, utazni sem kell... Van fürdő ... Meg aztán átadják az új üzemet, új gépeket kapunk, ezeket a rossz, régi gépeket kiselejtezik, hát biztosan sokkal jobb lesz. Csak nehogy azt írja, azt azért ne, hogy én agyondicsérem ezt az üzemet! Dehát... akik elmennek innen, azok úgyis tudják, hogy miért... Pintér Istvánné vajon elmenne? — Nem! Szluka Jánosné azt mondja: — Hát nehéz a munka, ezt nem lehet letagadni, de Pesten sem könnyebb. A három műszak... Az éjjeles héten én olyan beteg vagyok ... Viszont több a szabad időm, és pénzben is több marad. Itt falun több dolga van az embernek a háztartással, kerttel, jó, ha meg tudja takarítani az órákat, nem fecsérli utazásra. Borbás Mária még nincs húszéves. Neki vajon hiány- zik-e a vonatozás, ami a kilépő fiatalok szerint „valami pluszt ad”, szórakozást? Az asszonyok nevetve válaszolnak helyette: — Szombaton volt az eljegyzése! Elvégre itt is van fiú, nem kell a vonaton keresni! Az úri szövőüzemet azért hozták létre elsősorban, hogy helyi munkaalkalmat biztosítson a lányoknak, asszonyoknak. A gárda mégis cserélődik, egy megy, egy jön ... Vajon megváltozik mindez az új szövőüzem átadása után? K. Zs. — Az építkezés hatmillióba kerül, és külön négymillió forintért úgynevezett gyors fordulatú, sima varrógépeket és célgépeket vásárolunk. A régi gépeken elvégezhetjük a szükséges felújítást. A tervek szerint körülbelül 40-nel nő a munkáslétszám, s ezáltal a termelésünk mintegy 30 százalékkal növe.:edik. További 50 százalékos termelésnövekedést jobb munkaszervezéssel, új technológiai eljárásokkal, s a bedolgozói rendszer bizonyos mértékű fejlesztésével szeretnénk elérni. Főleg Mendén szeretnénk növelni bedolgozóink számát, munkaalkalmat teremtve a mendei nőknek. — Változik-e az üzem profilja? — Nem. Jelenlegi termékeink iránt van kereslet. Továbbra is versenyképesek akarunk maradni belföldön, külföldön egyaránt. A tízmilliós beruházás, s az említett tervek igazi eredménye először 1973-ban jelentkezik majd. Addig még sok napi problémát kell a fentieken túl is megoldani. — Például? — Először is munkaerőgondunkat. Az 1971—72-es tanévre 10 ipari tanulót szerettünk volna iskolába küldeni, eddig ketten jelentkeztek. Várjuk a fiatalok jelentkezését. A szövetkezet birtokolja a kiváló címet. A jövőben is szeretne ehhez méltó lenni. Az évi 30 milliós termelési érték még a jelen. Jövőre is az lesz. De 1973-ban már... Furuglyás Géza Befejeződtek és kezdődnek az érettségik A múlt hét végén befejeződ-' tek a n onori József Attila Gimnáziumban, a nappali tanulók érettségi vizsgái. A négy IV. osztály 102 tanulója állt a vizsgabizottság elé, s tett eredményes vizsgát. A legjobb eredményt, 3,6-et a IV/B érte el, csak 2 tizeddel maradt el mögötte a FV/A. Érdekesség, hogy mindkét osztály úgynevezett nyelvi tagozatos, négy éven keresztül magasabb óraszámban tanulták az oroszt, illetve az olaszt, s végül is tanulmányi eredményüket nemhogy rontotta, inkább javította. A nappali tanulók tehát túlvannak a nehezén, a levelező osztály azonban csak most kezdi. Egészen pontosan: ma kezdődik számukra az érettségi, s tart három napon keresztül. olvasó népért Könyvszerető gyerekek ISorbás Máriának szombaton volt az eljegyzése. Péterffy felvételei Februárban kapcsolódtak be az olvasó népért mozgalomba a gyömrői úttörők, s erről Fábián Zoltán író, az írószövetség titkára jelenlétében írást is adtak, szerződést kötöttek. Az első néhány hónap eredményét ősszel fogják értékelni, a legjobb csapatok vándordíját is kapnak, néhány örvendetes részeredmény azonban már ismeretes. A Petőfi- telepen például, amely a központtól eléggé kiesik, s ahol eddig nem volt könyvkölcsönzési lehetőség, három „minikönyvtárat” létesítettek az Erzsébet-telepi iskola tanulói. Tizenöt-tizenöt kötet van mindhárom helyen, s az állományt a gyerekek háromhetenként frissítik. A nyár folyamán is... Sok gondja van a gyömrői könyvtárosnak is (akárcsak a többi községben) a feledékeny olvasókkal. A Kossuth iskola egyik tanulója vállalta, s vállalását szorgalmasan teljesíti is: elmegy „könyvbegyűjtésre”. Eddig 22 könyvet hozott be... Eddig mintegy 20 úttörőről hallottunk, aki szíwel-lélekkel teljesíti a februári szerződés pontjait. Mindez kezdetnek nem rossz, de bízunk abban, hogy a szeptemberi iskolakezdéskor még nagyobb lendületet vesz ez a mozgalom. S azt is el tudjuk képzelni, hogy más községek is csatlakoznak a _ gyömrőiekhez... Furuglyás Géza BOKÁIG VÍZBEN Ha valaki a nagykátai vasútvonalon utazik és kitekint a vonatból a gyömrői vasútállomáson, egészen biztosan azt mondja, ez a legszebb állomás a környéken. Am ha az utazó egy kiadósabb eső után Gyomron szeretne felszállni a vonatra, akkor meglepetésben lesz része. Az aluljáróban ugyanis összegyűlik a víz, sekélyebb részeken bokáig, mélyebb részeken térdig ér. Bizony, nem a legfeleme- lőbb látvány nézni, amint egy-egy vonat érkezése után felhajtott nadrágszárral, zoknival és cipővel a kézben gázolnak át az utasok a vízen. Igaz, választhatnak egy másik megoldást is: keresztül a síneken. De ott csak pénzbüntetés terhe mellett és életet, testi épséget veszélyeztetve „szabad” az átjárás. A gyömrőiek egyik büszkesége a néhány éves álló_ más. A jelek szerint azonban ráfér egy kis tökéletesítés. Hamar Mária Hogy járt a makrancos kordésló? A rugósakat eladták — Csak a szaladgálósak Ha valakinek Üllőn fuvarra van szüksége, csaik beszól, vagy telefonál a TÜZÉP-te- lepre, s megrendeld a Kossuth Tsz szállításvezetőjétől. A termelőszövetkezet fuvaroz Üllőn a lakosságnak, szállítanak tüzelőt, építési anyagot, bútort, mindenfélét. Hét pár ló vonul ki minden reggel a Gyár utcai majorból. A majorban hárman gondozzák a lovakat, régi parasztemberek. Valamikor nekik is volt kettő-kettő, most 48 az övék. Pillanatfelvétel Új kocsi? A monori Petőfi út elején egy ízléses kis zöldségesbolt húzódik meg a beszögellésben. Tulajdonosa Bokros László, fiatalember, tele lendülettel. Hajnali kettőkor már talpon van, sokszor távoli vevőktől, termelőszövetkezetektől szerzi be a zöldborsót, zöldpaprikát, újburgonyát, élőbaromfit, s kocsijával reggel hétre már vissza is érkezik. Távolléte alatt besegít neki édesanyja, a mindenki által ismert Irma néni. Vevőköre állandóan bővül, mert az áruk szépek, s mert nem törekszik tisztességtelen haszonra. Sokszor alacsonyabbak az árak nála, mint a piacon. Megy a kocsijával ha esik, ha fúj. A múltkorában megkérdezték tőle: „Mi az, új kocsija van?” „Nem — felelte —, lemostam." 1. J. VI AI MÚSOR MOZIK Gomba: Egy magyar nábob + Kárpáthy Zoltán. Monor: Fehér robbantás. Űri: Családi fészek. Vecsés: Bűn és bűnhődés I—II. Sok lesz az amerikai szövőlepke Az előrejelzések szerint ebben az évben minden feltétel kedvező az amerikai szövőlepkék tömeges ‘ elszaporodásához. Ezért született meg az új rendelet: a szövőlepke elleni védekezést elmulasztó termelők ellen a szabálysértési eljárást soronkívül kell lefolytatni. A monori járásban a végrehajtás ellenőrzése a járási hivatal igazgatási osztályának feladata lesz. A HELVÉCIÁI TÁBORBAN Százharminckét diák vesz részt a nyár folyamán a különböző táborokban, a monori József Attila Gimnáziumból, az iskola tanulóinak közel egy- harmada. A Kecskemét melletti Helvéciái Állami Gazdaságban dolgoznak az idén a lányok, 84-en. A tábor parancsnoka is monori, Kékesi Klára tanárnő. Az első lánycsoport már elutazott, s mire e sorok megjelennek, már túl vannak az első izomlázon is. Az istálló korszerű, az állatok előtt cementvályú, a trágyát síneken tolják kocsival, s a lovak alá bálázott szalmát terítenek. Etetés után — illatos lucernaszéna és kukoricadara a reggeli, a vacsora — jönnek a fogatasok, mindegyik lecsutakolja a maga lovait és indulnak. — A lovak között nincs rágós — mondják az állatgondozók —, azokon túladtunk. Nekünk olyan lovak kellenek, amelyek szeretnek szaladgálni és maguktól visszamennék az istállóba. Van azonban egy kedvencünk, a Bogár kordésló, amelyik kivétel, ö viszi az agronómust a határba. Ez a Bogár, ez egyszer „kitolt” velünk. Négy hóna pens csikajával kiszabadult az istállóból és nekivágott a határnak, a fácános erdőnek. Lóháton mentünk utána, hogy visszatereljük, sikerült is, de az istállóba semmiképpen sem volt hajlandó bemenni. Ha toltuk, húztuk, akkor harapott. Nem csinálhattunk vele mást, menjen, ahová akar! Ráfizetett. Egy éjjel megszomjazott és bement a tehénkarámba vizet inni. Az éjjeliőr rácsukta az ajtót. Azóta nagyon vigyázunk rá. De a többi lóval nincs semmi bajunk. Szeretjük őket, épp úgy, mint a traktoros a traktort A lóistálló mellett hatalmas gépszín áll. Nagyobb, mint az istálló. Jól megférnek egymás mellett. EM Utaznak az öregfiúk A régi sportbarátságot elevenítette fel a monori öregfiúk labdarúgócsapata azzal, hogy a közelmúltban vendégül látta Monoron a csehszlovákiai, sturovói öregfiúk csapatát. A visszavágóra a monoriak szombaton utaznak el Sturovóba. i— Pintér Istvánná elmenne? — Nem!
