Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

1971. JŰNIUS 24., CSÜTÖRTÖK ""ZKíríap 3 TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) korszerű alapanyagbázist ho­zunk létre. A feldolgozást a Szovjetunióval együttműködve tervezzük. Az alumíniumipar fejlesztési programjának célja, hogy — az ország bauxitvagyonára tá­maszkodva — az, alumíniumr felhasználás minden olyan* te­rületén, ahol ez a mi feltéte­leink között gazdaságosan megvalósítható, elérjük a fej­lett nemzetközi színvonalat. A feladat nagysága érzékelhető abból is, hogy a következő 15 évben az építőipar és a me­zőgazdaság alumíniumigénye mintegy 7—8-szorosára növek­szik. Az építőiparban több mil­liárd forint beruházással létre­hozzuk a hazai könnyűszerke­zetes építési mód modern, ma­gas termelékenységű szerke- zetgyártó ipari bázisait. A számítástechnikai prog­ram célja a modern gazdaság­ban ma már nélkülözhetetlen számítástechnikai módszerek elterjesztése, az ehhez szüksé­ges számitógépek gyártásának megalapozása. A program szé­les körű nemzetközi együttmű­ködést irányoz elő, és a szak­emberképzés fejlesztésére is kiterjed. A központi fejlesztési prog­ramokhoz hasonlóan kiemel­kedő a textil- és textilruháza­ti iparban előirányzott re­konstrukció. Sor kerül az el­használt, elavult gépek kicse­rélésére, korszerű technológia bevezetésére, megváltozik a gyártmányösszetétel. Szocialista mezőgazdasá­gunk az eltelt években si­kerrel oldott meg számos nagy feladatot, így — egyebek kö­zött — a kenyérgabona-ter­mesztést is. A kenyér- és ta­karmánygabona-termesztésben elért eredményeket a követ­kező években tovább kell fejleszteni, emellett megol­dásra vár néhány különösen munkaigényes növény, így a cukorrépa és a zöldségfélék termelésének problémája. Zöldségfélékből a lakosság növekvő szükségleteinek ki­elégítésére olyan gépsorok beszerzéséről és fajták el­terjesztéséről kell gondoskod­nunk, amelyek a zöldségter­melés kézi munkaigényét és költségeit csökkentik, s fokoz­zák a termelést. Ugyanezt kell tennünk — a cukorgyárak ha­tékony közreműködésével — a cukorrépa-termelés növelé­se érdekében is. Erőink koncentrálásával biz­tosítani kívánjuk zavartalan sertés- és marhahusellátást. A nagyüzemi sertéstenyésztést nagy erővel, gyors ütemben fejlesztjük, korszerűsítjük, iparszerűvé tesszük, megszün­tetjük a ciklikusságot. Lerak­juk a modern nagyüzemi szarvasmarha-tenyéslztés alap­jait. A növekvő termelés, a di­namikusan fejlődő külkeres­kedelem, a népjólét növeke­dése, az egyre bővülő idegen- forgalom, az örvendetesen gyarapodó tranzitszállítások mind nagyobb feladatok elé állítják a közlekedési ágaza­tokat — mondotta a továb­biakban Fock Jenő. — A közlekedési tevékenység — mindenekejlőtt a személyszál­lítás — nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Gazdasági együttműködés és termelékenység Fock Jenő ezután a nemzet­közi gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozva el­mondta: kormány unk irány­mutatónak tekinti a párt X. kongresszusának megállapítá­sát, amely szerint a Magyar Népköztársaság teljes mérték­ben támogatja a KGST-orszá- gok arra irányuló törekvé­sét, hogy minél sokoldalúbban valósuljon mag az önálló nem­zetgazdaságokon alapuló szo­cialista gazdasági integráció. Az integráció jellemző sajátos­sága, hogy egy időben kiterjed a gazdaság majdnem minden szférájára, s minden részvevő ország számára hasznos. Az in­tegráció hosszabb folyamat. Ennek kezdeti szakaszában va­gyunk, s kibontakoztatásáért még nagyon sokat kell ten­nünk. A kölcsönös előnyök, az pózéban sok szó esett az idegenforgalom gyors üte­mű fejlődéséről: az elmúlt öt esztendő alatt meghá­romszorozódott a forgalom, s a negyedik ötéves terv vé- 'gére ismét emelkedés vár­ható! Évente nyolc-tízmil- lió külföldi itt-tartózkodá- sára vagy átutazására szá­mítanak. Ehhez azonban sok-sok feltétel biztosítása szükséges, a több határát­kelőhelytől kezdve az úthá­lózat korszerűsítéséig. Több szálloda, jobb Jellátás, a kommunális szolgáltatások fejlesztése, színvonalas kul­turális rendezvények soro­zata, a közlekedés gyorsab­bá 'és kényelmesebbé tétele —, mind-mind részkérdése e nagy feladatnak. — A legnagyobb probléma az — mondta Tausz János —, hogy az idegenforgalom kívánt fejlesztése nem egy, hanem több szaktárca együt­tes'jó munkájának az ered­ménye lehet, ugyanakor nincs pillanatnyilag még egyetlen olyan szerv sem, amely érdemben koordi­nálni tudná a különböző szakterületek ilyen irányú tevékenységét. Képeslap Érdre A sok-sok beszélgető cso­portból akaratlanul is kitű­nik a képviselők doyenjé­nek, dr. Stark Jankának a különhúzódása. Az egyik, aránylag csendes sarokban képeslapokat ír. Íme az egyik: „Sok szeretettel üd­vözlöm választópolgáraimat, Érd nagyközség valamennyi lakóját’’. — Talán különcnek tart — jegyzi meg, de ez a különc­ségem azóta tart, hogy elő­ször képviselőnek választot­tak. Azóta egyetlen ülés­szak sem múlt el anélkül, hogy ne küldenék üdvözlő­lapot, innen, a Parlament­ből azoknak az embereknek, akiknek rám esett a válasz­tásuk. Különcség? Apró figyel­őn: wild frigyes szentendrei képviselő (Rózsahegyi György rajzai) messég? Én az! hiszem, sokkal több annál: együtt élés, együtt gondolkodás mindazokkal, akik bizalmat szavaztak képviselőjüknek. . Prukner Pál egyenjogúság alapján fejleszte­ni kívánjuk külgazdasági kap­csolatainkat a nem szocialista államokkal is — mondotta a továbbiakban Fock Jenő. — A kereskedelmi forgalom bővíté­sével, termelési kooperációval, szellemi exporttal segítjük a fejlődő országok iparosítását, gazdasági fejlődését, gazdasági függetlenségük megszilárdulá­sát. Gazdaságpolitikánk megva­lósításának sikerei mellett szólni kell arról is — folytat­ta expozéját a Minisztertanács elnöke —, hogy két területen kevéssé haladtunk előre. A be­ruházásokról és a munka ter­melékenységének emeléséről van szó. A beruházási egyensúly mi­előbbi • megteremtése érdeké­ben a már eddigi intézkedése­ken kívül az építő-, szerelő- és építőanyagipar, valamint az építőipart kiszolgáló üzemek fejlesztésére a kormányzat nagy erőfeszítéseket tesz. Emellett tovább kívánjuk fo­kozni a személyes felelősséget is. A szükséges gondosság és körültekintés elmulasztásáért a jövőben szigorúbb anyagi fe- lelösségrevonást alkalmazunk. Ezután fejlődésünk kiemel­kedően fontos ügyével, a mun­ka termelékenységének alaku­lásával foglalkozott Fock Je­nő. Ai életszínvonal emelésének feltételei Változatlanul célunk, hogy a nemzetközi jövedelem emel­kedésivel összhangban fejlőd­jön a nép életszínvonala. Ne­gyedik ötéves tervünk a reál- jövedelmek 25—27 százalékos növekedését irányozza elő. A munka szerinti jövedelmeket a jelenleginél jobban akarjuk differenciálni, a családi jöve­delmek közötti jelentős kü­lönbséget pedig csökkentjük. A dolgozó jövedelme ugyanis attól függ, hogy a család össz­jövedelmét hány családtag között osztják fel. Növelni fog­juk a társadalmi juttatásokat. Ezzel elsősorban az alacsony jövedelmű családok életszín­vonalát javítjuk. Az állam fo­kozottabban részt vállal a gyermekek és a munkaképte­len öregek eltartásából. A na­gyobb termelékenységre ösz­tönző bérek pedig a jól dol­gozók keresetét emelik. A jövedelmeket nagymérték­ben befolyásolja az árszínvo­nal alakulása. A jelenlegi rendszer a korábbinál jobban orientál a gazdasági dönté­sekben. . Helyenként — visszaélve az adott lehetőséggel — a jöve­delmezőség javítása érdekében tisztességtelen eszközökhöz is folyamodtak, és egyes esetek­ben, megszegve a minőségi elő­írásokat, illetéktelen jövede­lemhez futottak. A kormánynak az a véle­ménye: a negatív jelenségek nem adnak okot arra, hogy árpolitikánkat megváltoztas­suk. Arra azonban minden okunk megvan, s azt fokozott kötelességünknek tartjuk, hogy az ellenőrzést — ha szükséges, a felelősségre vonást — erő­sítsük. Néhány élelmiszer és szol­gáltatás fogyasztói ára nem fe­dezi az előállítási költséget. A húsárak például egyre inkább elszakadnak a termelési költ­ségektől. A különtíözetet az állami költségvetés terhére 'egyenlítjük ki. Ezért meg kell vizsgálnunk a jobb összhang megteremtésének lehetőségét az állattenyésztés költségei és a húsárak között. Ugyanakkor gondot okoz a ruházati cikkek magas ára. Indokoltnak lát­szik az ár leszállítása, ha en­nek termelési feltételei létre­jönnek. Hangsúlyozom: egyet­len olyan árintézkedésre sem kerülhet sor a közszükségleti cikkeknél, amely keresztezhet­né az életszínvonal emelésének az ötéves tervben szereplő elő­irányzatát. A kereskedelemben arra ké­szülünk fel, hogy az iparcik­kek és a tartós fogyasztási cik­kek forgalma továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben növekszik. Az idegenforgalom fejlődése is meggyorsult: 1970-ben az öt évvel ezelőttihez képest — az átutazókat is figyelembe véve — háromszor annyi — több mint 6 millió — külföldi látogatott hazánkba. Azzal kell számolnunk, hogy 1975-ben már 8—10 millió külföldi lá­togat el hazánkba vagy uta­zik át országunkon. Az élet megköveteli a szol­gáltatások állandó bővítését. Fock Jenő ezután az egész­ségügy fejlesztésének felada­tairól szólt, hangsúlyozva: mind több figyelmet kell for­dítanunk a betegségek meg­előzésére, az egészséges élet­módra. Majd arról beszélt, hogy: a nyugdíjas korhatárt elérők közül sokan munkaké­pességük birtokában vannak. Már a jövő évtől célszerű ar­ra ösztönözni őket, hogy ne menjenek valamennyien azon­nal nyugdíjba. Indokoltnak látszik a nyugdíjasok kerese­tének korlátozására, valamint a nyugdíj felső határára vo­natkozó rendelkezések felül­vizsgálata és a jelenleginél célszerűbb szabályozása. A családi jövedelmek ki­egyenlítődését azzal is elő kí­vánjuk segíteni, hogy a családi póitlék összegét emeljük. Az emelést valószínűleg két lép­csőben tudjuk végrehajtani, s ez a munkás, az alkalmazotti és a mezőgazdasági termelő­szövetkezeti családokat egy­aránt fogja érinteni. Az életszínvonal egyik leg­fontosabb tényezője a lakás- helyzet alakulása. Tizenötéves lakásépítési programunk kere­tében, 1975-ig egymillió lakás felépítését irányoztuk elő. A negyedik ötéves tervben 400 ezer új otthon felépítése vár ránk. Ennek nyomán hoz­závetőlegesen 1 millió 200 ezer ember költözhet új otthonba. Lakásépítési tervünk teljesíté­sét kiemelt feladatnak tekint­jük. A kormány tervet készít a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére. Csakis ott, s olyan körülmények között te­hetünk újabb lépéseket, ahol ez az egész társadalom érde­keivel összhangban valósít­ható meg. A kultúra fejlesztéséről szólva elmondotta: a szocia­lizmus magasabb szintű épí­tésének fontos követelménye a szocialista ember formálása, a tömegek tudatának, képzett­ségének, műveltségének eme­lése. Alapvető feladat okta­tási rendszerünk fejlesztése. A továbbiakban a Miniszter- tanács elnöke a szakszerveze­tek tevékenységéről szólva el­mondotta, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit meghatározó politikai és gaz­daság} kérdések eldöntéséhez, a kormány munkájához — a 3 és fél millió szervezett dolgo­zót egyesítő — szakszervezetek aktív, cselekvő közreműködése nélkülözhetetlen. Állami élet, szocialista demokrácia — Fejlesztjük a. hatásági jogkör ellátását, az ágazati irányító tevékenységet és a tu­lajdonosi funkció gyakorlását. Szigorítanunk kell a központi akarat végrehajtásának ellen­őrzését. Meg kell szilárdítani az irányító szervek közötti együttműködés rendszerét. — A szocialista demokrácia és az állami élet továbbfejlesz­tése érdekében a következő négyéves ciklusban számos új és sokrétű feladatot kell meg­oldanunk. A közvetlenül előt­tünk állóak közül kiemelném a következőket: fontosságánál és jelentőségénél fogva első­sorban említem az alkotmány­módosítás előkészítésének munkálatait. ' A következő években módosítjuk a nők helyzetét sok vonatkozásban érintő családjogi törvényt, szé­les körűen felülvizsgáljuk a dolgozó nők helyzetét a köny- nyűiparban, s ennek alapján megfelelő intézkedéseket ho­zunk. Távlati elképzelésünk a dolgozó nők éjszakai műszak­ban történő foglalkoztatásának fokozatos csökkentése. Előkészítjük az ifjúsági tör­vény tervezetét, hogy azt még ez évben az országgyűlés elé terjesszük. Külpolitikánk: békepolitika Fock Jenő expozéjának be­fejező részében a Magyar Nép­köztársaság külpolitikájáról szólt. Elmondotta: hazánk. külpolitikáját, csakúgy, mini1 belpolitikáját, a magyar nép, a szocializmus ügye, a , nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom iránti mélysé­ges felelősség és kötelesség tu­data hat ja át. Valamennyi kül­politikai lépésünkkel az egye­temes emberi haladás, a világ népeinek érdekeit kívánjuk szolgálni. A Szovjetunió, a szocialista világrendszer léte reális tartalmat ad ehhez. A szocializmus építésének elengedhetetlen feltétele a tar­tás béke és a biztonság. Kor­mányunk külpolitikája céltu­datosan a béke fenntartására irányul. Azon fáradozunk, hogy — összhangban a szocia­lista testvérországokkal — a vi­tás nemzetközi kérdéseket tár­gyalások útján oldjuk meg. — Amint az ismertetett fel­adatokból kitűnik — mondot­ta befejezésül a miniszterel­nök —, nehéz munka áll előt­tünk. Az elmúlt években sem panaszkodhattunk arra, hogy kevés a tennivalónk, de most még jobban összpontosíta­nunk kell erőnket. Céljainkat csakis közös összefogással tud­juk elérni. Számítunk — s tudjuk, biztosan számítha­tunk — társadalmunk minden osztályának, rétegének támo­gatására: — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy a kormány most előterjesztett munkaprogram­ját fogadja el, s valóra váltá­sához adjon segítséget. Kállai Gyula felszólalása A Hazafias Népfront-mozga­lom magáévá tette a pártkong­resszus alapvető célkitűzéseit — mondta elöljáróban Kállai Gyula. — A több mint száz­ezer népfrontbizottsági tag és a több százezer aktivista gya­korlati munkájával bizonyí­totta be e megállapítás igazát. A mozgalom az országgyűlé­si képviselők és tanácstagok választása során széles körű — nyugodtan mondhatjuk, össznépi — beszélgetést folyta­tott hazánk egész felnőtt la­kosságával, több mint 7 millió választópolgárával. Ennek az eszmecserének a végső össze­geződése a választási eredmé­nyekben nyilvánult meg, ame­lyek egyértelműen bizonyít­ják, hogy népünk is magáévá tette a párt X. kongresszusá­nak céljait. Kállai Gyula hangsúlyozta: a választások eredményei alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy államhatalmi és ál­lamigazgatási szerveink min­den szinten jó kezekben van­nak. ■ A szocializmus teljes fel­építése, a fejlett szocialista társadalom megteremtése na­gyon sokoldalú, a társadalmi élet minden területét érintő munkát követel meg. A gaz­dasági kérdések változatlanul közérdeklődésünk előterében állanak. Feladataink megoldá­sában három fontos eszközünk van: ötéves tervünk végrehaj­tása; a gazdasági reform po­zitív vonásainak teljes értékű kibontakoztatása; a szocialista integráció elmélyítése és a nemzetközi munkamegosztás. Szólt arról, hogy határozot­tan és következetesen fel kell számolnunk gazdasági éle­tünknek negatív jelensé­geit, és az eddigieknél hatá­rozottabb intézkedésekre vap szükség. Majd így folytatta: a kormány beszámolója helye­sen állapította meg, hogy tér-' veink végrehajtásában döntő jelentősége van a vezetés színvonala emelésének. Ter­mészetesen ez nemcsak a kor­mányra, hanem minden — a kis és nagy ügyekben dön­tésre jogosult — vezető testü­letekre vonatkozik. Beszédében továbbá kitért az országgyűlés és a kormány kölcsönös viszonyára, és meg­állapította, hogy azok az al­kotmányos elvek, amelyek meghatározzák az országgyű­lés és a kormány • jogállását és egymáshoz való viszonyát, az elmúlt ciklusban is teljes mértékben érvényesültek. Kállai elvtárs beszéde kül­politikai részében helyeselte kormányunk következetes bé­kepolitikáját, megjegyezte, hogy társadalmunk aktivitásá­nak is része volt abban, hogy a Béke-világtanács fővárosun­kat választotta közgyűlése színhelyéül. — A kormány programja jó és helyes — mondotta be­fejezésül Kállai Gyula. — A Hazafias Népfront-mozgalom hatékonyan támogatni kívánja e program megvalósítását, és erre mozgósítani fogja a tár­sadalom minden rétegét át­fogó aktívahálózatát. Szurdi István felszólalása Szurdi István részletesen szólt a belkereskedelem mun­kájáról, feladatairól. — A belkereskedelem irá­nyító szervei, a kereskedelmi vállalatok fokozták erőfeszíté­seiket, hogy megfelelő meny- nyiségű, összetételű áruval elégítsék ki a megnövekedett keresletet. A lakosság minden 100 forint kiadásból 70—75 fo­rintot a boltokban, vendéglátó egységekben költött el. A fo­gyasztási cikkek választéka az utóbbi 3—4 évben jelentősen bővült, s a minőség, — ha nem is a kívánatos mértékben —, de szintén javult. A kiskereskedelmi forgalom­ban az átlag árszínvonal az elmúlt évben, 1969-hez képest 1,3 százalékkal emelkedett. Ezt a növekedést, sőt ennél vala­mivel többet, az 1970. évi la­kossági jövedelmek tervezésé­nél figyelembe vették, 1970- ben a bérek és jövedelmek en­nél gyorsabban emelkedtek. 1975-ig a lakosság fogyasztá­sa várhatóan további 29—30 százalékkal, ezzel összefüg­gésben a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma 40 százalékkal növekszik. Az élelmiszereknél az egy főre jutó kalóriafogyasztás­ban elértük a szükséges szin­tet. Ezért a lakosság élelmi­szer fogyasztásában növelni kell az állati fehérjék és a vi­tamintartalmú élelmiszerek arányát. A következő években tovább nő a kereslet a ruházati cik­kekből, főleg a jobb minőségű termékekből. Nagyobb lesz az igény a kötöttáruk és a lakás- textíliák iránt is. Növekszik az igény a háztartások gépesíté­sére is. A lakásépítési prog­ram megvalósulása fokozza a bútorok iránti keresletet. A következő öt évben esztendőn­ként 50—60 ezer személygép­kocsi értékesítésére kerül sor. Hangsúlyozta a miniszter: változatlanul fontos kötelessé­güknek ■ tekintik az alacso­nyabb jövedelmű családok' jó és választékos ellátását. A kö­vetkező években tovább növe­lik a fogyasztási cikkek beho­zatalát. Jelenleg a kiskereske-. delemben forgalmazott fogyasz­tási cikkek 16—17 százaléka importáru. Ezt az arányt a következő 4—5 évben 20 szá­zalékra akarják emelni. Az eredmények ellenére egyes termékekből a következő években sem lesz kifogástalan az ellátás. Például annak el­lenére, hogy az építőanyagok kiskereskedelmi forgalma az elmúlt öt évben 75 százalék­kal emelkedett, és a tervek szerint a következő öt évben 63 százalékkal emelkedik, — az egyes építőanyagoknál a kereslet lényegesen meghalad­ja ezt az ütemet, s a terme­lési kapacitások ilyen gyorsan nem bővíthetők. A kereskedelem fejlesztésé­nek egyik kulcskérdéseként említette meg a vásárlási kö­rülmények korszerűsítését. Befejezésül aláhúzta: ahhoz, hogy a belkereskedelem ma­radéktalanul teljesíthesse kö­telezettségeit, nemcsak az anyagi feltételek előteremtése, a dolgozók és vezetők ügybuz­galma, szorgalma szükséges, hanem a kereskedelmi munka nagyobb megbecsülése. és el­ismerése is. A Minisztertanács munká­járól elhangzott tájékoztató­val, és az új kormányprog­rammal egyetértett és elfoga­dását javasolta.

Next

/
Thumbnails
Contents