Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A1 MSZMP PEST MEGYEI BÍZOTTSÁGÁ ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA • XV. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM ÁRA »0 FIM.ER 1971. JÜNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Az atombomba a raktárban is öl!-f A szovjet kormány a nukleáris hatalmak értekezletének összehívását javasolja A TASZSZ szovjet hírügy­nökség szerda reggeli közle- ménye szerint a szovjet kor­mány felhatalmazására a Szovjetunió Washingtonban, Pekingben, Párizsban és Lon­Tanácskozik az országgyűlés Napirenden a kormányprogram ; Szerda délelőtt 11 órakor isazeuit az országgyűlés. Az ülésen, részt .vett L,osonczi PaL, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár Ja­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, to­vábbá Aczél György, Apró An­tal, teher Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Javasolta, hogy az or­szággyűlés a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét és a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnökét, akiket az Elnöki Tánács ko­rábban államtitkárokká neve­zett ki, a parlament üléseire tanácskozási joggal, állandó jelleggel hívja meg. Az or­szággyűlés a javaslatot elfo­gadta; az ülésszakon első íz­ben részt vevő új államtitká­rokat Apró Antal meleg sza­vakkal köszöntötte. Ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Taná­csa az országgyűlés legutób­bi ülésszaka óta alkotott tör­vényerejű rendeletéiről szóló jelentését bemutatta, a jelen­tést a képviselők között szét­osztották. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudo­másul vette. Ezután az elnök közölte, hogy a Minisztertanács meg­bízásából Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter beterjesztette a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavasla­tot. A benyújtott törvényja­vaslatot az országgyűlés ál­landó bizottságai előzetesen megtárgyalták, s azt az or­szággyűlés tagjai között szét­osztották. Apró Antal ezután javasla­tot tett az ülésszak tárgysoro­zatára, amelyet az országgyű­lés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: O a Minisztertanács elnöké­nek előterjesztése a kor­mány programjáról; © a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat; O bizottság választása az alkotmánymódosítás elő­készítésére. A tárgysorozat vitájának megkezdése előtt Apró Antal baráti szeretettel üdvözölte az országgyűlés és a Hazafias Népfront vendégeiként ha­zánkban tartózkodó és az ülé­sen megjelent dr. Johannes Virolainent, a finn parlament első elnökhelyettesét és nejét, Kaarina Virolainent, a Finn— Magyar Baráti Társaság elnö­két. Ezután napirend szerint a kormányprogram előterjeszté­se következett. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke» emel­kedett szólásra. A kormány elnökének nagy tapssal fogadott beszéde után_ szünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökleté­vel folytatódott az ülés. Fel­szólalt Gácsi Miklós (Borsod megye), dr. Szokola Károlyné (Somogy megye) és Méhes La­jos (Győr megye) képviselő. Az ebédszünetet követően Varga Gábomé elnökletével folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. Az első felszólaló Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke volt. Mol­nár Endre (Budapest), Nánási László (Szolnok megye), Szép­völgyi Zoltán (Budapest), Ku- rucz Márton (Csongrád me­gye), Bolvári József né (Tolna megye) íképviselő felszólalása után ismét szünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós vette át az elnöfeilést. A szünet után Szurdi István belkereske­delmi miniszter emelkedett szólásra. Beszéde után az or­szággyűlés meghallgatta Varga Sándor (Szolnok megye), Keszthelyi Zoltán (Békés me­gye), dr. Mihályfi Ernő (Buda­pest), dr. Radnóti István (Veszprém megye), Kollár Jó­zsef (Budapest) és Korponai Lajos (Hajdú megye) képvise­lő felszólalását. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Fock Jenő expozéja A miniszterelnök elöljáró­ban a kormány és a maga ne­vében ismételten megköszönte a nép választott képviselőinek bizalmát, amellyel felelős tiszt­ségükre megválasztotta őket. — Célunk — mondotta a to­vábbiakban —, hogy az élet va­lamennyi területén mindjob­ban kibontakoztassuk népünk alkotó erőit. Ez a feltétele an­nak, hogy gyarapítsák az anyagi és a szellemi jayakat* mind szebb és boldogabb éle­tet teremtsünk hazánkban. — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát megelőző taggyűléseken, a kül­döttértekezleteken, majd :a kongresszuson sok szó esett a kormányzati munkáról,' elért eredményeinkről. Jólesett hal­lani a párttagság és népünk elismerését. Természetesen nem hallgattak a fogyatékos­ságokról, a hibákról sem. A bírálatokat megszívleljük, a hiányosságok felszámolására törekszünk. — A választásokon a nép akarata nyilvánult meg. Meg­győződhettünk róla ismét: a nép egyetért politikánkkal. — Az országgyűlés legutób­bi ülésén azzal bíztak meg bennünket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozatait a kormány a maga területén következetesen hajtsa végre. Váltsa valóra a Hazafias Nép­front választási programját, és gondoskodjék a már törvény­be iktatott negyedik ötéves tervünk teljesítéséről. Jól tud­juk, hogy az előttünk álló fel­adatok végrehajtása az eddigi­nél is nagyobb erőfeszítéseket, magasabb színvonalú, követ­kezetesebb munkát követel. Ipar, mszőgazdaság, közlekedés — A következő esztendők munkaprogramját a negyedik ötéves tervtörvényben megfo­galmazott egyértelmű és vilá­gos feladatok adják. Úgy gon­dolom, hogy a kormányprog­ram keretében nem szükséges ismét felsorolni a terv fő cél­jait. Ezért most csak néhány, a terv teljesítésével összefüg­gő gazdaságpolitikai kérdéssel kívánok foglalkozni. Tervgazdálkodásunk fontos eleme a vállalati tervezés. En­nek most, amikor vállalataink a rájuk ruházott hatáskörben saját 5 éves tervük kidolgozá­sán munkálkodnak, a koráb­binál lényegesen nagyobb a je­lentősége. Vállalataink többsé­ge már kidolgozta ötéves ter­vét. A gyors ütemű fejlődéshez mind több és gazdaságosabb energia kell. ötéves tervünk­ben azzal számolunk, hogy az energiahordozókon belül a szénhidrogének aránya az 1970. évi 43 százalékról 1975- re 53—55 százalékra növek­szik. Az energiaforrások szer­kezeti átalakulása egyrészt a hazai energiahordozók terme­lésének megváltozott lehetősé­geire, másrészt a szocialista országokból, mindenekelőtt a Szovjetunióból származó kő­olaj- és földgázimportra épül. A fokozódó energiaigény ugyanakkor jelentős feladato­kat hárít a hazai szénbányá­szatra is. A vegyipari termékek iránti növekvő igények kielégítésére számos intézkedést teszünk, ezek között kiemelkedő fon­tosságú a nemrég megkötött magyar—szovjet olefinegyez­mény. Ez hosszú távra, 1985-ig meghatározza a vegyipar szer­kezeti átalakulását.' Műanyag­feldolgozó iparunk számára új, (Folytatás a 3. oldalon.) donban működő nagykövetei a napokban az amerikai, kínai, francia és angol kormánynak átnyújtották a szovjet kor­mány nyilatkozatát a nukleá­ris hatalmak értekezletének összehívásáról. Nem állítjuk, hogy ez az ok­mány közvetlen és gyors ered­ményre vezet. De annyi már az átnyüjtást követő pillana­tokban is nyilvánvaló, hogy történelmi jelentőségű doku­mentumról van szó. A moszkvai kormánynyilat­kozat szövege nem hagy kétsé­get az iránt, hogy a Szovjet­uniót a lényeg, az értekezlet összehívása érdekli, és a rész­letek, a helyszín, az időpont stb. kérdésében minden ész­szerű javaslat elfogadására hajlandó. Mi teszi aktuálissá egy ilyen tanácskozás összeülését? A kérdés így aligha pontos. Ki kell egészítenünk. Vala­hogy úgy kellene megfogal­maznunk, hogy mi teszi ak­tuálissá és mi tenné lehetővé egy ilyen értekezlet létrejöt­tét? Mert mint az életben ál­talában, a nemzetközi politi­kában sem elég egymagában az aktualitás, ha valamire nincs reális lehetőség. Az aktualitás ugyanis nem újkeletű, inkább a lehetőség. A nukleáris leszerelés az atomfegyverek születésének pillanatától aktuális. Csakhogy amíg a legkorszerűbb tömeg- pusztító fegyver az imperia­lizmus monopóliuma volt, egyszerűen nem lehetett ko­molyan szó semmiféle leszere­lésről. Amíg Washington úgy érezte — igaz, nem sokáig érezhette —, hogy nukleáris monopóliumával fenyegetheti a Szovjetuniót, természetesen, illúzió lett volna minden olyan elképzelés, amely bármiféle amerikai engedékenységgel számolt volna. Amikor az imperialista atom­monopólium megszűnt, a rend­kívül kiélezett hidegháborús viszonyok tették lehetetlenné bármilyen lényegesebb prob­léma megoldását. A mostani szovjet kormány- nyilatkozat mögött vannak ré­gi és új elemek. A régiek: az a tény, hogy a nukleáris fegy­verek a pusztulás rémét idé­zik fel a glóbuson, azonkívül gyártásuk és tárolásuk mér­hetetlen költségeket jelent. Egy szellemes meghatározás szerint az atombomba nem­csak akkor öl, ha ledobják, hanem akkor is, ha raktárban szunnyad, az árából ugyanis éhezők sokaságát lehetne jól­lakatni és betegek tömegét le­hetne meggyógyítani. Az új elem: az erőviszo­nyok világméretű változása és ennek nyomán bizonyos eny­hülési tendencia, mindenek­előtt az európai kontinensen. És még valami: mint közis­mert, a nukleáris fegyverke­zéssel kapcsolatban a francia és a kínai magatartás volt a legnegatívabb. Ennek nem utolsó sorban presztizs-indoka volt. A Párizsnak és Peking- nek is szóló szovjet jegyzék puszta ténye is alkalmas arra, hogy legalábbis komolyan csökkentse az eddig legjobban húzódozó két főváros tekinté- lyi természetű aggályait. Bismku Béla és Nyers Besső 3S«»ssk ban Biszku Béla, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, a Központi Bizott­ság titkárai a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására szerda reggel néhány napos baráti látogatásra Moszkvába utaztak. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, valamint’ Borbándi János és Gyenes András, a Központi Bizottság osztályvezetői. Je­len volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. Biszku Béla és Nyers Rezső moszkvai repülőtéri fogadta­tásán megjelent Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, valamint több más személyi­ség. Jelen volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. Apró Antal hazaérkezett Moszkvából Apró Antal, az országgyűlés elnöke, aki a KGST végrehaj­tó bizottságának 53. ülésszaka alkalmából egy napot Moszk­vában töltött, kedden a késő esti órákban visszaérkezett Bu­dapestre. Mint ismeretes, Apró Antal hazánk képviselője volt a KGST végrehajtó bizottságá­ban az országgyűlés elnökévé nemrég történt megválasztá­sáig. Fogadásánál a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. A Pest megyei képviselők csoportja az ülésteremben. © Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével június 26-án katonai kül­döttség utazik baráti látoga­tásra a Szovjetunióba, Grecsko marsallnak, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének meghí­vására. Magyar—román építésügyi megállapodás. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­nak és Románia Építésügyi Minisztériumának delegáció­ja június 21-től 23-ig tárgya­lásokat folytatott Budapesten, a két minisztérium gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének fejleszté­séről. A megbeszélések jegy­zőkönyvét szerdán este írta alá Bondor József építésügyi .és városfejlesztési miniszter és M. Ghigiu román építési mi­niszter. A jegyzőkönyv 197,1- re és 1972-re intézkedik az együttműködést elősegítő leg­főbb feladatokról. Dr. László Andor államtit­kár, a Magyar Nemzet5 Bank elnöke szerdán Moszkvába uta­zott, a KGST-országok Nem­zetközi Beruházási Bankjának tanácsülésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents