Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

fEJT kl LU k/CÍrlap 10T1. .lÜNTUS 3., CSÜTÖRTÖK Kreisky beteg - Brandt később utazik A Die Presse szarj ai szá­mában olyan értesülést kozol, hogy Brandt bonni kancellár hivatalos ausztriai látogatásá­ra — amelynek kedden kel­lett volna kezdődnie, de ame­lyet Kreisky osztrák kancellár megbetegedése miatt le­mondtak — a közeli hetek­ben kerül sor. Román-kínai tárgyalások Szerdán Pekingben megkez­dődtek a román—kínai tár­gyalások. A román párt- és kormányküldöttséget Nicolae Ceausescu, a párt főtitkára, az államtanács elnöke, a kínait Csőii En-laj, a KKP Politikai Bizottsága állandó bizottságá­nak tagja, miniszterelnök ve­zeti. Makariosz Moszkvában Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke, szer­dán háromnapos, hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Képünk a vnukovói repülőtéren készült, Makariosz és Nyikolaj Poilgornij (baloldalt), a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnöke cllép a díszszázad előtt. A Kremlben szerdán meg­kezdődtek a tárgyalások Nyi- kclaj Podgornij, a Szovjet-unió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke és Makariosz ér­sek, a Ciprusi Köztársaság el­nöke között. ZAGORSZK Pimen atya Az orosz pravoszláv egyház gyűlése Zagorszkban szerdán Pimen atyát, Krutick és Ko- lompa metropolitáját megvá­lasztotta Moszkva és egész Oroszország pátriárkájává. A nietropoli'a Alethzik pátriárka halála óta a patriarchátus helynöki tisztségét töltötte be. Az oroszországi patriarchátus 14. pátriárkájának ünnepélyes beiktatására csütörtökön kerül sor. Pimen pátriárka 60 eszten­dős, a podmcszkovjei Bogo- rodszkban született. 1927-ben lépett a szerzetbe, 1957-ben püspökké, 1960-ban érsekké, majd két év múlva metropoli- tává szentelték. Pimen tagja a Béke-világta- nácsnak, a Szovjet Békevédel­mi Bizottságnak és a külföl­dön élő honfitársakkal fenn­tartott kulturális kapcsolatok bizottságának. NIXON-SAJIÓÉR TEKEZLET-I . •. y. <T T fre ' « v- JJ.ir ' ' l< • ji (Folytatás az i'oldal Táti,., fegyverkorlátozásról folyó tárgyalásokon olyan fej­lemények következnek be, amelyek ezt szükségessé te­szik, akkor kész vagyok bár­hová elmenni.” Arra a kérdésre, milyen formát ölthet a SALT-tár­gyalásokon elérendő magálla­podás. a védelmi és a táma­dó hadászati fegyverrend­szereket illetően, Nixon ki­fejtette: az úgynevezett ABM rakétaelhárító , rakétarend­szerek kérdése „viszonylag egyszerűbb, mivel a tárgya­lások ebben a vonatkozásban csupán egyféle fegyverrend­szert érintenek és ilymódon a magállapodás szerződés for­máját öltheti. A stratégiai tá­madó fegyverek problémakö­re viszont többféle fegyver­rendszert foglal magába s ennek megfelelően sokkal bo­nyolultabb is. Ezért elkép­zelhető, hogy ebben a vonat­kozásban egyenként, az egyes fegyverrendszereket illető megállapodásra, nem pedig formális szerződésre fog tö­rekedni a két fél” — mondot­ta Nixon. Kérdést tettek fel a szov­* pttaxvt r, qarn jet—.egyiptomi . barátsági es együttműködési szerződésről is. Ezzel kapcsolatban/ Nixon utalt arra, hogy amennyiben ez az EAK-nak nyújtott szov­jet katonai segítség növelését jelentené, akor a térségben kialakult „erőegyensúly’’ fenntartására az USA a maga részéről hozzá fog járulni Iz­rael katonai megerősítéséhez, A Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságáról szólva az amerikai elnök bejelentette, hogy az elemző munka hat héten belül befejeződik és akkor nyilvánosságra hozza milyen álláspontot képvisel majd az USA e kérdésben az ENSZ következő ülésszakán. A kínai—amerikai kapcsolato­kat érintve közölte: június 10-én bejelentést tesz arról, melyek azok a nem stratégiai cikkek, amelyeket felszabadítanak a Kínával szemben alkal­mazott kereskedelmi em­bargó alól. A Vietnamban levő ameri­kai csapatok teljes kivonása kérdésében Nixon kijelentet­te: „Nem aggaszt a szavahi­hetőségi szándék, mert tény, hogy kifelé megyünk a hábo­rúból és tény, hogy az ame­rikai katonák hazatérnek.” CASCO Makariosz elnök szovjet­unióbeli hivatalos látogatása a ciprusi lapok, a rádió és a te­levízió központi témája. A Haragvi című lap vezércikké­ben hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió következetesen támogatta és támogatja a cip­rusi nép harcát és ez a támo­gatás nagymértékben hozzájá­rult az imperialista katonai beavatkozási tervek meghiúsu­lásához. A Nea című lap megállapít­ja, hogy ,a Szovjetunió támo­gatja Ciprus függetlenségét és egységét” és „Makariosz elnök útja rendkívüli fontosságú po­litikai esemény Ciprusra néz­ve.” Itália—25 A köztársaság napját ün­nepük ma Olaszországban. Huszonöt évvel ezelőtt. 1946. június 2-án népszavazást tartottak az államformáról a fasizmus alól felszabadult országban. A népszavazás eredményei vezettek két hétté! később, június lR-án a köztársaság kikiáltásához. Giuseppe Sarasat köztár­sasági elnök a negyedszáza­dos évforduló alkalmából ünnepi .üzenettel fordult Itália népéhez. Üzenetében a gazdaság megerősítését, a nemzeti függetlenség szi­lárdítását, valamint a béke ügyéhez való hozzájárulás fokozását jelölte meg az Olaszország előtt álló leg­fontosabb feladatokként. Az elnök utalt arra. hogy az ország jelenlegi történel­mének egyik legdöntőbb szakaszát éli át. Olaszor­szág feszült légkörben ké­szül a küszöbön álló hely- hatósági választásokra. A hírügynökségek nap mint nap fasiszta provokációkról tudósítanak. A szélsőjobb- oldali provokációs kam­pányra a haladó erők mél­tó választ adtak, tömeg­megmozdulásokon. tünteté­seken, gyűléseken tiltakoz­tak az újjáéledő fasizmus ellen. Vasárnap mintegy 150 000 dolgozó részvételé­vel a fővárosban nagysza­bású tömegtüntetést tartot­tak. A tüntetők harcra hív­tak fel a fasizmus ellen, s gyökeres társadalmi és gaz­dasági reformokat követel­tek. Gyorsított földreform ('Iliiében ’ Kambodzsában ismét fellángoltak a harcok. Kénünkön: a felszabadító népi erők által fogságba ejtett katonák, Lón Nol kormányhadscregéiiek tagjai. Santiagói tudósítás. A napokban fontos paraszt­tanácskozás zajlott le Santia- góban. A Népi Egység kormá­nya hívta össze az ország min­den részéből az újonnan meg­alakított paraszttanácsok kép­viselőit, hogy megvitassák: ho­gyan lehetne nagyobb lendüle­tét adni a földreform végre­hajtásának, és mint lehetne fokozni, a lakosság megnöve­kedett igényeinek megfelelően, a mezőgazdasági termelést. A megbeszélésen teljes súly- lyal vetődtek fel a problémák. Sok helyütt a földbirtokosok szabotálnak, fegyveres, úgyne­vezett „önvédelmi .osztagokba” szerveződnek. Állítólagos cél­juk: ha kell, fegyverrel is megakadályozzák birtokaik el­foglalását. A valóságban per­sze ezek a fegyveres csoportok terrorizálni igyekeznek azokat a parasztokat, akik a földre­form keretében új paraszti kö­zösségeket alakítottak az egy­kori földesúri birtokokon. Ugyanakkor egyes türelmetlen paraszti csoportok, amelyek nem bíznak a földreformban, megrohamoznak olyan virágzó kis- és középgazdaságokat is, amelyek tulajdonosai a föld- reformtörvénvben felső határ­nak szabott 80 hektár öntözött földnél kisebb területen gaz­dálkodnak. Panaszok hangzottak el a földreformbizottság bürokra­tizmusát, lassú munkáját ille­tően az új paraszti termelő­közösségek megszervezésében. Problémaként említették azt is, hogy a paraszt tanácsok amelyek egyesítik az összes eddigi paraszti érdekképvise­leti szervezeteket, néhol csak papíron működnek, vagy nem találják helyüket, szerepüket a földreform végrehajtásában és a mezőgazdasági munka szer­vezésében.' A problémák éles felvetése arról tanúskodik, hogy immár új munkastílus van: nem ta­kargatják a nehézségeket, ba­jokat, hibákat, hanem gyors cselekvéssel kívánnak megol­dást találni. A mérleg azon­ban, amelyet a kormány alig több mint féléves tevékenysé­géről vontait, a problémák el­lenére, egyértelműen pozitív volt. A falvak népe a türel­metlenkedők és az anarchis­ták kis csoportján kívül elé­gedett azzal a fokozott ütem­mel, amellyel Allende kormá­nya a földreformot végrehajt­ja. Az idén ugyanis a földre­formbizottság 75 százalékkal több nagybirtokot akar kisa­játítani, mint a múlt eszten­dőben. Az ezer nagybirtoknak már több mint felét, 503-at vette át a földreformbizottság az év első öt hónapjában. Ed­dig 1 389 463 hektár földesúri földet sajátítottak ki. Ez pe­dig nem kevesebb, mint egy- harmada annak a földterület­nek. amelyet az előző kor­mány hat teljes esztendő alatt sajátított ki. Kisajátították már azt a 730 000 hektáros tűzföldi mammutgazdaságot is, amelyet eddig a világ egyik legnagyobb földbirtokaként tartottak számon. Tizenkét magán-erdőgazdaságból pedig összesen 262 ezer hektáros te­rületen megszervezik Chile első állami gazdaságát. Nyolc­millió öl fát akarnak itt ki­termelni, cellulózé- és papír­gyárakat létesítenek. Elkészült immár az a tör­vényjavaslat is, amely igaz«ágot szolgáltat a déli részeken élő mintegy 800 000 főre becsült indián ős­lakosságnak. A mapuche in­diánokat ugyanis a múltban vagy csellel, vagy erőszakkal megfosztották földjeik egy ré­szétől. A népi kormány már eddig is, csupán Osorno kör­nyékén 23 ezer hektárt jutta­tott vissza a mapuche terme­lő közösségeknek a kisajátí­tott földesúri birtokokból. A népi kormány rendkívüli erőfeszítéseket tesz a parasz­ti gazdálkodáshoz szükséges biztonság helyreállítására. Nemrég ünnepélyes garanciát adott, hogy az, aki elveti az őszi magot, magának takarít­hatja be a termést, bármi is történjék közben. Ott " pedig, ahol anarchista cselekmé­nyek, önkényeskedéssk tör­ténnek, azonnal intézkedik és a legtöbbször miniszteréi utaznak a helyszínre. A kor­mány harcot indított a bürok­ratizmus ellen, s küzd azért, hogy az új munkastílus min­den területen érvényesüljön és kifejeződjék a földreform gyors végrehajtásában. Árkus István Kairótól Asszuánig (III.) Kánaán és homokvihar Alexandriából vissza Kai­róba. Mint vezetőnk közölte, nem a sivatagi betonon — ta­lán a háború miatt —, hanem „mezőgazdasági” úton. Kissé csalódottan vettük tuodmásul. Azt hittük, mel- lékúton fogunk dülöngélni dupla menetidőben. Téved­tünk. Négysávos sztrádán robogott velünk a busz, vá­rosinak is beillő országúti forgalomban. Szerencsénk volt, hogy erre az útvonalra irányítottak bennünket. Fel­tárult előttünk a Nílus-vidék — pontosabban a Nílus-delta — kánaánja. Kitűnően meg­művelt gabonaföldek és gyü­mölcsligetek között suhan­tunk, pálmák alatt. A Nílus- csatornán vitorlások. Alexand­ria és Kairó között árut szállítanak le és fel a kes­keny víziúton. Ezúttal nem a széltől hajtva. Turbános fel- lahok kötélen vontatták ha­jóikat. Ha szélesebb lett vol­na a víz, ha nem szikrázott voina az egyiptomi nap, ha nem egzotikus növényzet ad­ta volna a keretet, valahol az egykori Volga mentén kép­zelhettük volna magunkat. A földeken — bármerre is te­kintettünk — a fellahok. az egyiptomi parasztok sűrű csa­patai szorgalmasan végezték munkájukat. A forradalom után, a föld­osztás során kétmillió fellah kapott földet. A művelhető terület jelentős részén terme­lőszövetkezeti társulások mű­ködnek. A Nílus-delta elénk táruló gazdag panorámája ar­ról tanúskodik, hogy a föld értékét illetően semmit sem változott szemléletük azzal, hogy most szövetkezetekben dolgoznak. Itt valóban kincs minden talpalatnyi heiy, akárcsak minden csepp víz, amely az égből hullván, a Ní­lus csatornáiból táplálja a tá­jat, érleli legalább kétszer évente a gabonát, a gyümöl­csöt. A Nílus azonban már nem önt ki. Mióta megépült az asszuáni gátrendszer, attól északra a folyó engedelmes eszköze a technikai akarat­nak. Ám a Nílus-delta ma is Egyiptom éléstára és kin­cseskamrája. Tapasztalataink alapján azt is elmondhatjuk, hogy nemcsak szorgos fella­hok, hanem egyben rendkí­vül jó szándékú, szelid lelkű emberek művelik ezt a nílusi csodát, amelyen a közel-ke­leti háború egyiptomi „hét csapása” sem változtathatott, sem szándékában, sem ered­ményekben. A nap leszállt, vagyis Rá. a napisten pihenni rendelte szol­gálóját. mire behajtottunk Kairóba. A belvárosba érve már csak a csillagok és a légvédelem kék lámpái jelel­ték az utat szállodánkhoz. Az egyiptomi fővárosban olyasmit éltünk át, amire a legöregebb egyiptomi' is alig emlékezik. Hatalmas szaha- rai homokvihar tört a város­ra. Hajnalban zúgó szélre éb­redtem. Este a légkondicioná­lás ellenére is kinyitottam szállodai szobám ablakát. A vihar így közvetlen az ágyban ért. Ébredés után első gondo­latom az volt, hogy be kell csuknom az ablakot Máris ott álltam. Tekintetem sűrű köd­be ütközött. A 11. emeletről, ahonnan pedig egyébként jó kilátásom volt a környékre, ezúttal nem láttam semmit. Az alattam levő utcai lámpát is alig láttam. Viszont fogam kö­zött ropogott a homok. Sűrű homokpára telepedett a hajna­li Kairóra, és délig üvöltött a szél. A forgalom lelassult, megbénult az élet. Az embe­rek — már aki — orruk elé tartott zsebkendővel közle­kedtek. Szobám bútorait, taka­rómat homokréteg fedte. Az éjs’ .ka csak megvilágosodott, de nem volt igazi reggel, Kai­ro eltűnt. Kora délután csendesedett a szél. áttetszőbbé vált a ho­mokfüggöny. A várost kénsár­ga szaharai homok fedte, majd a lassan megélénkülő forga­lomban az úttesten olyan nyo­mok maradtak, mint nálunk hóesés után. Az alkonytájt fel­támadó. tiszta légáramlás az­tán lefújta a port a pálmák leveleiről, és a háztetőkről. Kairó arca kitekintett a hó­im ’ alól. Nem sokkal később már au­tóáradatban sodródunk, prog­ramunk következő célja, a Nasszer-mecset felé. Kisodró­dunk a város peremére, és a kőbányákat elhagyva, furcsa kép tárul elénk. Óriási város­rész — házak és utcák, zsaiu- g-'teres villák. mecsetszerű épületek kupolákkal — kilo­métereken át, de nincs egy mozgó árnyék, amely megza­varná nyugalmát. Nem is za- ’■írhatja, amit látunk, az a ha­lottak városa. Temető. A mu­zulmán hit szerint az ember második életének hajlékai, a házak, a villák, a kupolák alatt a mamelukok nyugosz- nak. Az épületek karbantar­tottak, majdnem azt mondhat­nám: csinosak. A Nasszer-mecset, a fény- és hangiáték, az Egyiptomi Múzeum. Ez volt még hátra Kairóban. Bármilyen szomo­rú is. de meg kell állapíta­nom, hogy riportsorozatom végén járok, s erről még nem írtam semmit... És nem írtam semmit a kai­rói bazár sikátorairól, zsúfolt nyomoráról, jó árukészlettel tömött üzleteiről, azokról a hi­hetetlen alkudozásokról, ami­ket ott folytattunk ... Nem ír­tam semmit Kairó világvárosi üzletn egyedéről, a lótusz ala­kú kilátótoronyról, a Nasszer nevét viselő, új városrészről a KRESZ nélküli forgalomról a nőkről, a fiatalokról, akik a modern Egyiptom leglelke­sebb hívei, a forradalom gyer­mekei ... Egyiptomot — mint minden más országot — hosszasan kell tanulmányozni ahhoz, hogy az ember mélyebbre ét messzebbre lásson. Több ezei kilométert tettünk meg k4 hét alatt, és az is lehet, hoj más, másként látta. De abban valamennyiét egyetértettünk, hogy életre szóló élménnyel lettünk gaz­dagabbak. Kerekes Imre

Next

/
Thumbnails
Contents