Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-23 / 146. szám
real wtt 'v/t/rfep 1971. JÚNIUS 23., SZERDA Mióta érettségizünk? ® Selection ingeniorum ® Hajdani tételek ® Pénzbüntetés segítésért Véget ért az iskolai év. Befejeződött a tanítás. A múlté mar a vizsgák izgalma, feszültsége. Ki-ki megkapta bizonyítványát, jó vagy kevésbé jó osztályzatait. Sok ezren tettek pontot tanulmányaikra a sikeres érettségivel. Miért, mióta érettségizünk? Hogy alakult ki ez a fajta vizsgarendszer? Négy évszázada ' Már a 16. században, Basel- ben, Oeculampadius (Erasmus tanítványa) iskolareformjában megtalálhatók az érettségi vizsga előzményei. Iskolai szabályzatában azt írja: „ha azután kellő gyakorlatra tettek szert, mindkét nyelv (a latin és a görög) grammatikájában, s kezdeti eredményeket értek el a dialektikában és a retorikában, s elég jártasak az auktorokban ahhoz, hogy immár nem németül, hanem latinul magyarázzák, akkor haszonnál vizsgázhatnak és beiratkozhatnak az egyetemre”. Ezek a vizsgák az egyetemi felvételt előzték meg, igaz, annak nem volt előfeltétele — isupán az egyetemen kapható kedvezmény odaítélésénél vették számba, S ahogy nőtt a középrétegek tanulási igénye- vágya, úgy az érettségi vizsga bizonyos szelekciót jelentett. A „selectum ingeniorum” — a tehetségesek kiválasztása, a jobbágyok és polgárok gyerekeit — legalábbis a rosszul vizsgázókat, távol tartotta az egyetemektől. A tanulók éretlensége nem zárt el senkit az egyetemi felvételtől, csupán az ottani kezdvezménytől. Akinek tehát elegendő pénze volt, tehetségtelen, éretlen gyerekét is taníttathatta. Ma közepes lenne az átlag 1575. május 5-én kelt a Kárpát alatti Késmárkon Sebas- tianus Lamnius bizonyítványa, amelyet Matthias Thracony- mus állított ki imigyen: „Se- bastianus Lamnius jó képességekkel rendelkezik, kiválóan sajátította el a latin nyelvet, közepesen a görögöt, megfelelően a matematikát. Megérdemli, hogy ne sorolják a tudatlanok közé.” A mester kéri a „jámbor és tudós férfiakat, hogy fogadják szeretetükbe, és vegyék pártfogásukba”. Németországban az érettségi bevezetéséről, kötelezővé tételéről II. Frigyes Vilmos iskolai főtanácsának ediktuma rendelkezik 1783-ban. E szerint „a nyilvános iskolából távozó minden ifjút előzetesen meg kell vizsgálni az általuk látogatott iskolában, és részletes bizonyítványt kell kapniuk, ekként megállapított érettségükről vagy éretlenségükről”. Előírja, hogy a vizsgán jelen kell lennie a tartományi iskolatanács képviselőjének. És pénzbüntetéssel büntetik azokat a tanárokat, akik „megkísérlik valamely rosszul felkészített ifjú átsegítését a vizsgán”. Az érettségi vizsgák egységesítésére Humbolt kezdeményezésére 1812-ben kerül sor. Két évtizeddel később az anyagot megszigorították. írásbelizni kellett német és latin fogalmazásból, görög és francia fordításból, valamint matematikából. A szóbelinek tíz tantárgya volt A francia érettségit, a bak- kalaureatust, 1808-ban Napóleon tette kötelezővé. Ami most is érvényes Hazánkban a múlt század derekán rendelet (az Organi- sations-entwurf) írta elő az érettségi bevezetését. Szabályozta a vizsga célját, helyét, feltételeit, lebonyolítását, tantárgyait és követelményeit. Érdemes feljegyezni, hogy a szabályzat egy része még ma is érvényes, iviint ahogy aktuális az a függelék is, amely a vizsga követelményeiről így szól: „mm a gimnáziumi ismeretek legmagasabb csúcsait írják elő, hanem a tudás szilárd törzsanyagát, ebben azonban nem holt tudást kívánnak, hanem az ismeretek élő feldolgozását”. íme, néhány érettségi fogalmazási feladat a múlt század ötvenes éveiből. „Az erény az igazi boldogság eszköze és alapja”, vagy „Az önszeretet káros következményei.” Egy évtizeddel később ezeket a tételeket adták az érettségizőknek: „A polgárháború rémüle- tes következményei”, „A növény élete a négy évszakban az emberi életviszonyok képe”, majd: „Az öngyilkosságot mentegetni nem lehet”, s 1867-ben, a kiegyezés évében: „Mi volt a magyarnak Mária Terézia?”. Később irodalmia- sodtak a tételek: Vörösmarty, Széchenyi István, Arany, Katona, Kisfaludy Károly, Szigligeti Ede, Garay János, Eötvös József, Tompa Mihály, Mátyás király életéről, munkásságáról kellett beszámolniuk a vizsgázóknak. Petőfi lírája 1883-ban volt először tétel, azután a millenniumig többet nem is. Természettüdományi tárgyakból ilyen tételeket írtak: „A galván villamosság különböző hatásai”, vagy: ,.A hipotézis szerepe a fizikában”, maid: „Az elektromos erő az ember szolgálatában.” K. IW. Rekord az olvasmányok piacán Egymifliárd forint fölött az éves könyvforgalom A Művelődésügyi. Minisztériumban mérleget készítettek a kiadók és terjesztők ötesztendős munkájáról. Érdekes tapasztalatokkal szolgál a számadás. Különleges feladatokat jelentett például a harmadik ötéves tervidőszakban a nagy történelmi évfordulókra való felkészülés, amelynek eredményeként politikai, tudományos és szép- irodalmi szempontból egyaránt értékes, esetenként alapvető művek is születtek. A tankönyvkiadásban befejeződött az általános iskolák és gimnáziumok új, úgynevezett reform tankönyveinek megjelentetése. Említésre méltó, hogy megszűnt a kötelező tankönyvbegyűjtés, eltörölték a használt tankönyvek szervezett felhasználását. Gyakorlatilag nem változott a mögöttünk levő években a Szénát hordanak... Szokatlan látvány a főváros forgatagában a szénahordás. A budai pázsitok értékes szénáját a Pest környéki állattartók hasznosítják. kiadványok száma: 1965-ban 5259, 1970-ben 5238 könyv készült. A példányszám viszont — összességében — növekedett: 53,3 millióról 57,8 millióra. Ágazati megoszlás szerint a könyvkiadás a legnagyobb példányszámban tankönyveket produkált. Utánuk az ismeretterjesztő és szépirodalmi művek, majd a gyermek- és ifjúsági könyvek következnek. A sort a szak- irodalmi és egyéb kiadványok zárják. Az utóbbi négy évben több mint 4 millió magyar könyvet cseréltünk a szomszédos szocialista országokkal. A könyvkülkereskedelem révén magyar könyvek 1966— 1970 között 11 szocialista és 67 tőkésországba jutottak cl. Évente átlagosan 2,6—2,7 millió könyvet adtunk el — természetesen különféle nyelvekre lefordítva — külföldön. A könyvexportnak mintegy 75— 80 százalékát a szocialista országokkal bonyolította le Magyarország. Ba rla ngrek ord a Kárpát-medencében Budapesti alpinisták a vecsem-bükki expedícióban — Rákászok. Évek óta halásszák már a Dunavölgyi főcsatornán a folyami rákot. Nagy szakértelmet kíván elfogásuk. A csalétket vízen úszó tálcára rakják, s amikor meglepik a rákok, észrevétlenül partra húzzák. A zsákmányt a MAVAD-nak adják el. Az út meredek, törött fenyők keresztezik. Autó itt nem megy tovább. Gyalog, kilométereken át kurjongatva keressük a vecsem-bükki ex- pedíciós tábort. Végre! Itt-ott fára szegeit fémlapok elvezetnek a kék és sárga sátrakhoz, a füstölgő tűzhöz, mely fölött kon- dér lóg. Kétszáz méter ide a zsomboly és műszeres barakk. Szanaszét száradó ponyvák, ruhadarabok, fülig sáros csizmák. Tegnap felhő- szakadás volt, úszott a tábor. Lakói élelemért se tudtak lemenni Bódvaszilasra, mely tí£ kilométerre az utolsó emberlakta hely. Ivóvíz és szépség Mit akar itt tulajdonképpen a Budapesti Vörös Meteor harminc alpinistája? — Karsztvizet, új barlang- rendszert igyekszünk feltárni Kessler Hubert nyomdokain — mondja Szente István táborvezető geológus. — Lejutottunk három függélyes, egymásba torkolló kürtőn 280 méter mélységbe, ami barlangrekord a Kárpát-medencében. Most igyekszünk pontosan feltérképezni az üregeket. Majd mélyebbre hatolunk. Vízfestéssel, egyéb kutató módozatokkal Kesslerék megállapították, hogy 300 méteren több kilométeres, karsztvízzel teli barlangrendszernek kell lennie. Húsz méter választ el bennünket tőle. A környék vízellátása szempontjából óriási jelentőségű lenne, ha mielőbb rátalálnánk. Arról nem beszélve, micsoda természeti szépséggel szolgálhat a hegymályi, ismeretlen barlangvilág. Már a levezető, második természetes akna fala csupa színes, dús fürtű cseppkő ... Hasznos szenvedély Dolgozni kezd a csörlő, s kisvártatva sisakos, bőrig ázott ruhájú fiatalember emelkedik ki a zsomboly mélyéből. A táborvezető rásandít. — Ügy látom, megizzadt Gyurkó Barna! Tudja, csodálkozom, hogy nem szökdöstek még el a munkatársaim- Itt nincs ám fizetség. Minden táborlakó önkéntes alpinista, vagy amatőr barlangász. A kutatótábor lakóinak fele rendes szabadságának terhére költözhetett ki ide az isten háta mögé, hogy hasznos szenvedélyének hódoljon. A vecsem-bükki expedíció anyagi helyzete nem valami rózsás. A Vízgazdálkodási Kutató Intézet csupán 40 ezer forintot irányzott elő a kéthetes expedícióra, s ennek fele elmegy kosztra, útiköltségre. A felszerelésit úgy sírták össze. Sátrakat a sportkör adott, víztároló kannáidat, főzőedényeket az Egyesült Vegyiművek. A Villamos Távvezeték Vállalat áramfejlesztő masinával és egy Gaz 63-as terepjáróval segíti vállalkozásukat, míg a négy csörlőt, mely személyt és tárgyat hevedereken mélybe szállít, s felszínre hoz: a jósvafői TMDÉRRÚZSÁK VIRÁGZANAK Idegenforgalmi cltidény a szabadtéri játékot városában Szegeden, a szabadtéri játékok városában már megkezdődött az idegenforgalmi elő- idény. Népes turistacsoportok fordulnak meg a Tisza-parti városban, és a legtöbben felkeresik a József Attila Tudományegyetem híres füvész- kertjét. Az 5000 féle növény birodalmában sok érdekes látnivaló fogadja a természetkedvelőket. A langyos vizű dísztavakban, nyílnak már a fehér és a sárga tündérrózsák. A víztükröt beborító haragoszöld levelek közül bújnak elő a színpompás virágkely- hek. A nagy tavat övező fűzfákon függő kosarakbán bontogatják szirmaikat a tigrisfoltos orchideák, kellemes vaníliaillattal árasztva el a kert legszebb részét. Az arborétumban most mindenütt illatfelhőben járnak a vendégek, mert nyílnak az ezüsthársak és a kör alakú rózsakert sokszínű virágai is. kutatóállomás bocsátotta rendelkezésükre. Személyi felszerelésük már saját zsebf-e megy, ami komoly megterhelés. Palánkéi János például háromszor dolgozott eddig a mélyben. Ezalatt vízhatlan overállja szétfoszlott, s dobhatja el azt a két tréningruhát, amit a barlang páradús hidege ellen felvett az overall alá. A barlangmélyben Délután fél négy. A barakkban recsegve megszólal a hangszóró: Lujza, akaszd ki magad, s állj félre! Belóg a villanyvezeték! A figyelmeztetés a harmadik szintről, kétszáz méter mélyből tör a napvilágra, ahol egy brigád éppen mér. Kérdő Péter, a villamostechnikai berendezések főnöke rögtön sze- delőzködik, hogy kapcsokkal, szögekkel alászálljon, s végig a sziklafalhoz rögzítse a huzalt. Ha beleakad valaki, s elszakad: súlyos balesetet okozhat. Két napja a telefonzsinór ment tönkre. Süket volt három órán keresztül az egész tábor, az egész barlangmély. A rövidhullámú rádióállomás az expedíció idegközpontja. Örömet és bajt közvetít, külszíni világot és nyirkos, szűk barlangmélyt köt össze. Hasonlóan fontos szerepe van a csörlönek. Egy elvétett mozdulat, s zuhan a feneketlen sziklasírba akár a legtapasztaltabb, legügyesebb barlangász. Duzzadt, véres szemekkel ül Kányási József a csörlő dobjánál. Mint aiki három napja nem aludt. Mikor szóvá teszem, rábólint. — Körülbelül úgy van. Tegnapelőtt éjfélig működtünk. Az éjjel pedig le sem felehettem. Folyt a munka. ★ Harminc megszállott természetbarát így küzd június végéig a vecsem-bükki zsomboly titkainak megfejtéséért, a jó és egészséges ivóvízért, hazánk eddig ismeretlen föíclmé- lyi szépségeinek feltárásáért. Moldvay Győző Virágban a gesztenyések Virágba borultak Nyugat- Dunántúl nagy szelídgeszte- nye-ligetei. A több ezer faóriást beborították a hosszú fürtű virágok. A szakemberek jó gesztenyetermésre számítanak. Kőszeghegyalján, a legnagyobb összefüggő szelídgesztenyés tájon a fiatal telepítések egy része is termőre fordult. C. SAfflOVICS: // t Őszinte beszélgetés — Beszéljünk őszintén — ajánlotta az igazgató. — Rajta! — egyeztem bele. — ön korábban mérnökként dolgozott? — Igen. — Meg tudott birkózni a feladatával? — Nem tudtam megbirkózni a feladatommal. — Mi elnézőek voltunk, és részlegvezetővé neveztük ki, hogy bizonyítson. De ismét adós maradt. Ismét nem tudta kellően ellátni a feladatát. — Ismét így volt. — Mi újból a hóna alá nyúltunk. Főmérnökké léptettük elő. Ezt a feladatát sem volt képes ellátni. — Ezt sem — mondtam. — Ideje, hogy megváljunk egymástól. Azt ajánlom, írásban önként mondjon fel a cégnek. — Beszéljünk őszintén — ajánlottam most már én. — Beszéljünk — felelte az igazgató. — Mérnökként nem végeztem el a feladatomat, igaz? — Igaz. — Elnézőek voltak, és kineveztek részlegvezetőnek, igaz? — Tökéletesen igaz — hagyta jóvá az igazgató. — Ismét képtelennek bizonyultam a munkám ellátására, de önök előléptettek főmérnökké — vagy nem így van? — De így, ez az igazság. — Ha ez így van, akkor ajánlom, beszéljünk még őszintébben — mondtam erre én. — Ha eddig jó voltam, akkor miért kellene elmennem éppen most? Van lehetőség még íoedbb emelkedni a ranglétrán. Halálos csend következett. En az igazgatót néztem. Ö pedig engem. — Igen, igaza van — mondta elgondolkozva az igazgató. — Legyünk következetesek. Az következik, hogy kitievez- tessem a saját helyettesemmé, műszaki igazgatónak. De figyelmeztetem, hogy ez az utolsó állomás, ettől feljebb már nem juthat! 1 (Oroszból fordította: Sigér Imre)
