Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

res» nietet 1911. JÚNIUS 3., SZERDA Vízivirtus (Zsoldos rajza) A honfoglalók virága Nyílik a tátorján A Balaton északkeleti part­vidékén, a Balatonkenese és Balatonakarattya közötti dom­bon, kinyitotta mézillatú, fe- hérernyős virágját hazánk egyik legritkább növénye, a tátorján. A füves pusztaságok­nak ezt a jellegzetes, kóró- szerű növényét — feltevések szerint — a honfoglaló ma­gyarok hozták be. Mélyen földbe nyúló gyökereit a ko­rábbi századokban csemege­ként fogyasztották az ország egyes vidékein. A Káspi-ten- ger vidékén honos tátorján i— népiesen tatárfű — ha­zánkban már csak a Balaton ■partján található. A néhány ■évvel ezelőtt védetté nyilvá­nított tátorjánmezőt bekerít­ve őrzik, s a tenyészhelyeket táblák jelzik. Áthidalt hiányosságok, kínálkozó lehetőségek Isaszegen kerek húsz eszten­deje tanácstag Besztercei Já­nos. A nyugdíjas MÁV-főmű- vezető, a zsenge korú nagy­községnek korra is legidősebb aktívája, de hetvenegy néhány életévét meghazudtolóan, a községfejlesztési állandó bi­zottság tagjaként is lelkes, élénk, érdeklődő, tevékeny, igazi közösségi ember. — Büszkeségünk a négy éve megnyílt múzeum; a rá­termett igazgató, Szatmári Zoltán szorgalmazza, hogy va- sárnaponta is látogassák tá­volból jött turisták, iskolások. Nagy eredmény a csatornázás — akik kezdetben berendez­kedtek a portánként, tíz év alatt törlesztendő, 3600 forin­tos víztársulati hozzájárulás miatt, ma örülnek a komfort­nak. Sok, és sehogy sem javu­ló problémát okoz viszont a közúti világítás —, helyenkint csak jóval sötétedés után gyúl- nak fel az utcai lámpák. Az állomásról tömegesen haza­igyekvő bejárók koromsötét­ben botorkálnak, mert az egy­havi időtartamra beállított automata kapcsolóóra napon­ta öt percet — azaz a hó vé­gei elé már két és fél órát — késik. Tanácsülésen is több­ször felvetettük, hogy sötétek a főútvonal higanygőzlámpái —, az elektromosok nem javí­tanak. Ha pedig valahol rö­vidzárlat van, napokig ülhet koromsötétben a család, néma a rádió, a tv, nem működik a mosógép, a hűtő — mert az elektromosoktól péntek-szom- bat-vasámap nem hajlandók kiszállni. A kiégett vagy huli­gánok által levert égőket szö- kőévenkínt cserélik —, a vas­úti útnál, a sportpályánál pél­dául november óta sötét van. Már- a,.. I,pdas Matyi is megír­ta, hogyha'tanács fifcti az ősz­ÖNÖK iS PIACRÓL ÉLNEK... DE A VEVŐ IGÉNYES ÉS KÉNYES. Különösen az élelmiszer, a gyümölcs, a zöldöm, a tej- és a tejtermék, a húskészítmények minőségére. Nem sajnál többet fizetni gazdaságuk termékeiért, üzemük készítményeiért, de akkor ragaszkodik hozzá, hogy minden teljesen friss és hamvas legyen. Ezért az értékesítés kulcskérdése: a szállítás. A terméknek szedés vagy gyártás után azonnal, üdén és épen a piacra kell jutnia. Ez csak modern szállítóeszközök­kel, termosz- és hűtőkocsikkal lehetséges. Honnét vegyék? Az AUTOKER-től! MOST m A RENDKÍVÜLI ALKALOM: AZ AUTOKER AZONNAL RENDELKEZÉ­SÜKRE BOCSÁTJA EZEKET A KORSZERŰ JÁRMŰVEKET, AMELYEKKEL ÓRÁK ALATT A LEGTÁVOLABBI PIACOK­RA IS FRISSEN, HŰTÖTT Állapotban szállíthat­ják AZ ÁRUT. MÉG MA VÁLASSZAK KI A SZÜKSÉG­LETÜKNEK LEGJOBBAN MEGFELELŐ TÍPUST! NYSA 521-ES TERMOSZKOCSI 50 kg szárazjéggel, 16 órán át 0 fok alatti hőmérsékleten tartja a szállított árut a 4 köbméteres hűtőtérben, miközben a külső hőmérséklet akár +35 fok is lehet. Ar: 100 000 Ft IFA W 50-ES TERMOSZKOCSI Hűtési és forgalmi tulajdonságai minden igénynek megfe­lelnek. Ar: 418 900 Ft IFA W 50-ES HŰTŐKOCSI A 22 köbméteres hűtőtérben az NSZK-ban gyártott aggregát —18 fokos hőmérsékleten tartja az árut. Ez világszínvonal! Ar: 750 700 Ft A FRISS, HAMVAS, HŰTVE SZÁLLÍTOTT ÁRU: JOBB AR, TÖBB JÖVEDELEM. BŐVEN MEGTÉRÜL MINDEN FORINT, AMIT A SZÁLLÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSÉRE FORDÍTANAK! RENDELÉS ÉS TÁRGYALÁS: AiiTfflfCD ÜJAUT0 kereskedelmi egyseg AUlUKCn Budapest XIII., Gogol u. 13. INFORMÁCIÓ TELEFONON: 20-22-20. Most raktárról szál htunk! szes égőkért elszámolt össze­get, de az égők fele nem ég... Évente 60—70 ház Ezek könnyen megoldható problémák, de épp ezért bosz- szantják a lakosságot — csak egy kis gondosság kellene. Sze­rencsére szép számú ered­ményt sorolhatunk. Június­ban nyílik meg az fmsz új vegyesboltja. Két éve házhely- telkeket parcellázott a község, egymás után épülnek a szép családi házak — de talán, pon­tosabban számolhat be mind­erről a tanács elnöke. — Hogy több-e a gondunk vagy kevesebb, mint más, új nagyközségeké — kérdezi visz- sza Bodrogi András tanácsel­nök —, nem az összemérics- kélés a feladatunk, hanem a megoldás keresése. Cselekvő l.ózség vagyunk — s a töb­besszám nem fejedelmi töb­bes: a kilencezer lakosú köz­ség közösségi szellemét érzé­kelteti. Itt, évente 60—70 lakó­ház épül, többségükben 3—í szobás, öszkomfortos, legújab­ban törpekazánnal központi- fűtésesre épített családi házaik. Kevés fiatalabb család lakik együtt a szülőkkel. Az öregek ófalubeli háza áll, de a fiata­lok korszerűbb életkörülmé­nyeket teremtenek maguknak. — Mi, a község vezetői olyan módszerhez folyamodtunk, amely nyugodt lélekkel ajánl­ható másoknak is. Megfordí­tottuk a hagyományossá vált sorrendet. Hogyan? — Az Aulich és a Vadász utcában száz darab, 300 négy­szögöl körüli házhelyet par­celláztunk. Egyrészüket csere­telekként azok kapták, akik földjeit az öt éve felépült, kis lakótelep számára sajátítottuk ki. A telkek többségét pedig eladtuk. Nem olcsón. És még­is ezzel jártak jól a telekvá­sárlók. Mert adhattuk volna négyszögölét hatvan forintért, mégis száztízért adtuk. Csak­hogy itt már közművesített telkeken kezdték az építkezést! Amikor a meszet oltották, már saját vizük Volt. Nagy szó. Sokhelyütt potom pénzért mé­rik ki a közműnélküli telke­ket, s növekednek rajtuk a vi- tyillók és az igények. Az eset­leg nemrég odatelepült, új háztulajdonosok nyaggatjáka szegény — szó szerint szegény — községi vezetőséget, köve­telik a közművesítést. De, ha nincs miből! Méghozzá rész­ben épp azért nincs miből, mert az olcsón vett telkek új tulajdonosai, tizenöt évig tel­jes adókedvezményben része­sülnek. Mi úgy gondolkoztunk, hogy, aki nagyon akar saját házat, és családostul dolgozik, azt a harmincezret összespó­rolja, akárhogyan is, s ha kész­pénze nincs, kap részletfize­tést. De minden épületbe úgy költözzenek be, hogy a víz, vil­lany bekötve. Nem a pénzért — Nem volt könnyű a dön­tés. Rendkívül sürgető az út­építés, az óvoda létesítése is. Ha azonban ezekkel kezdjük, esetleg le kellett volna áll­nunk, pénzünk fogytán. Így pedig — előlegeztük a köz­művesítés költségét, s mint­hogy a közműves telkeket nem elérhetetlen áron, de drá­gábban adtuk, a befektetett pénz egy része visszatérült. Vagyis ismét fejleszhetünk be­lőle, amit éppen kell. — Ebben a körzetben 292 ezer forintba került a víz, 200 ezer a községfejlesztési alap­ból származott. A villanyt egé­szében a község fedezte, ez 310 ezer forint volt. A vízhá­lózatot fél idő (öt év) alatt fejeztük be, és a közvetlen kö­zelünkben nemrég leleple­ződött rossz módszerek ellen­példájául: nálunk csinnad­ratta nélkül, de kitűnően, szakszerűen folyt le a munka. A vízműtársulat vezetői és el­nöke egyetlen fillér fizetést sem fogadtak el. Napi munka­idejük után, mint mondták, nem a pénzért, hanem a köz­ségük fejlődéséért dolgoztak. Még a jutalmazást is vissza­utasították. Felsorolhatatla- nul sok igazi társadalmi mun­kás vette ki részét a közmű­vesítésből. — Kitűnő példa a község­építő aktivitásra a Valkony- házaspár is. Valkony Antal és felesége előzőleg három évig Pestről járt hozzánk ta­nítani, nemrég házhelyet, pe- dagóguskölcsönt kaptak, két szoba, összkomfortos házat építettek, letelepedtek ná­lunk. A férj a Damjanich általános iskola úttörővezető­je is, a művelődési ház igaz­gatói tenndőit is kitűnően ellátja, a feleség: újonnan megválasztott tanácstagunk. A többieket is eredményesen mozgósítják az utcaszépítésre. — A tanács biztosította 300 négyszögöles telken új kör­zeti orvosi rendelőt építünk, most tartunk az alapozásnál. Háromszobás orvoslakás, ren­delő, váró, vegyszeres vizs­gáló laboratórium lesz benne. A 600 ezer forintos költség­hez 200 ezret a községfej­lesztési alapból, a többit a megyei egészségügytől — öt­venezer forint értékű, terű' letrendezési, parkosítási tár­sadalmi munkát a lakosságtól kapunk. A rendelőt a péceli költségvetési üzem kivitele­zi, november 7-én adjuk át. Ezzel is megoldódott egy nagy problémánk. Akik a község túlsó végén laktak, addig ki­lométernyit gyalogolhattak, mert egykupacban voltak a rendelők; a háromból egyet most áthelyezünk az újonnan épülőbe, helyén gyermekor­vosi rendelő és váró műkö­dik. Május elsejétől kijár hozzánk dr. Mihály János gyermekorvos Rákoscsabáról, imádja a gyerekeket, nekünk meg végre van speciális gye­rekgyógyászunk, a több mint kétezer gyerekhez. Sorrendben, ésszerűen — Régi gondunk a Madách Imre utca kiépítése is1 — a megye most másfél milliós támogatást biztosított, 900 méteres útszakaszt kell por- talanított makadámúttá vará­zsolni, korszerű világítással ellátni, parkosítani. — Feladat mindig és min­denütt bőven van. Ügyes gazdálkodással, a területfej­lesztés ésszerű sorrendjével sok minden megoldható. Kü­lönösképpen akkor, ha a la­kosság magáénak érzi azt. ami — az övé! Péreli Gabriella Kilincs, Zsigulihoz Sátorai ja újhelyről Togl ialti ba... Az Elzett Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyára 1969 óta üzemel a Borsod me­gyei városban. Jó munkájukat dicséri, hogy 1970-ben már 120 millió forintos tervet teljesí­tettek. Az épületveretek, kis­gépek, zseblámpák és kávéfő­zőgépek mellett az elmúlt év­ben bekapcsolódtak a Zsiguli- programba. Itt készítik az új szovjet gépkocsihoz a nagy külső és belső kilincset, vala­mint a csomagtartózárat. Ta­valy még csak 45 ezer garnitú­rát szállítottak a Szovjetunió­ba, az idén már 180 ezer gar­nitúra a terv. A megnöveke­dett feladatokhoz automata galvanizáló üzemet építettek 10 millió forintos beruházás­sal. Képünkön: Már próbaüze­mei az új galvanizáló üzem. Üdüléssel az urbanizációs ártalmak ellen LEGFONTOSABB: A MOZGÁS Egészségügyi szakemberek nyaralási tanácsai Az Egészségügyi Felvilágosí­tási Központ szakembereit kérdezte meg az MTI munka­társa: most, az üdülési idény elején, milyen tanácsot adnak a nyaralásra készülő városla­kóknak? Válaszként elmond­ták, hogy az üdülés szerepe az úgynevezet, urbanizációs ártal­mak elleni küzdelemben is je­lentős, ha jól választják meg az üdülés helyét, ha természe­tes körülmények között, üdítő csendben pihenhetünk — Van azonban egy olyan urbanizációs hatás, amely alól sokan kényelemszeretetből nem is nagyon akarják magu­kat kivonni, pedig a veszélyei igen nagyok. Ez a mozgás­hiány. Ennek pedig nagy sze­repe van a szívkoszorúér-meg­betegedések és infarktusok el­szaporodásában, hiszen közis­mert, hogy jól, sőt, túl bősé­Hosszú szálú a gyapjú Több mint száz vagon gyap­jút vásároltak fel május vé­géig a Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági nagyüzemek­ből és háztáji gazdaságokból. A hortobágyi ősgyepen, va­lamint a bihari szikfoltos le­gelőkön az utóbbi években megnövekedett a juhállo­mány, s a gyapjú és tej mel­lett egyre nagyobb mennyi­ségű húst is értékesítenek a gazdaságok. A kedvező idő­járás következtében az idén a szokásosnál hamarabb fe­jeződött be a nyírás a Haj­dúságban, s mintegy kétszáz vagon gyapjú került a zsá­kokba. A minőség sokkal jobb, mint tavaly, a gyapjú tisz­tább, hosszabb szálú. gesen táplálkozunk, ami a mozgáshiánnyal együtt óhatat­lanul az elhízáshoz, a túlsú­lyossághoz vezet, ez pedig egyik főoka a különböző szív­es keringési megbetegedések­nek., — Az üdülés vagy akár a hét végi autós, kirándulás te­hát csak akkor lesz teljes ér­tékű, ha egészségi állapotunk­nak megfelelő, kiadós mozgás­sal párosul. A Balatonon és a többi vízpartd nyaralóhelyen elsősorban az úszás, evezés kí­nálkozik mozgási lehetőségül, hegyvidéken inkább a turis- táskodás, a hosszú erdei séták. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a többi, nyá­ron is űzhető sportról sem. A strandolást, főleg az erősen napsugárzásos Balatonnál, ajánlatos ésszerűen váltogatni az árnyékban tartózkodással. Általános orvosi vélemény, hogy a legszebben bámulni a lombok alatt légfürdőzve le­het, méghozzá leégés nélkül. — Ügy állítsuk össze tehát — kedvtelésünknek megfele­lően — üdülési programunkat, hogy minél több frissítő, üdí­tő mozgást iktassunk be. A kártyázásról, sakkozásról, ol­vasásról, sőt. a tv-ről sem kell lemondanunk, helytelen azon­ban, ha városi szokásainkat folytatva, az egész napot ilyen ülő életmóddal töltjük, mert a legfontosabbtól, az egészségi tartaléktól fosztjuk meg ma­gunkat. Kollektívánk pré­miumot kapott. Az igaz, hogy nem so­kat, de kapott. Mind­össze háromszáz­hatvan rubelt. Az igazsághoz hozzá­tartozik, hogy ez így is arányban állt az elért eredménnyel. Kijelöltük a legrá­termettebbeket, akik ezután hozzáláttak az összeg érdem sze­rinti elosztásához. Iván Petrovicsnak, a kollektíva vezető • jének 60 rubelt sza­vaztunk meg, Venia­min Sztyepanovics- nak, a műszaki ve­zetőnek ötven ru­belt. Kuzkinnak, a bri­gádvezetőnek negy­ven rubelt... Ahogy a beosztás csökkent, úgy csökkent az ösz- szeg is. Az erre ér­demesek közül sen­kit sem hagytunk ki. Vahter Trofi- micsnak így juttat­tunk öt rubelt. Azért J. ZAHAROV: Dicséret ennyit, mert ő még nyugdíjat is kap ezenkívül. Elosztot­tuk — de éreztük, hogy az elosztásnál nincs minden rend­ben. Kérdezzük, hogy lehet-e nagy öröme, mondjuk en­nek a Trofimicsnak, attól az öt rubel prémiumtól? Még meg fog sértődni vé­gül. Ekkor valaki azt ajánlotta, hogy az ösztönzésnek egy más fajtáját, a kö­szönetnyilvánítást, a dicséretet kell széle­sebb körben alkal­mazni a kollektíva munkájának, az elis­merésében. Átnéz­tük a névsort, és né­hány embernél a dicséretet alkalmaz­tuk. így, az egyes kategóriákban. a pénzjutalom össze­ge nőtt. Ennél a va­riánsnál Klavdia Mihajlovna, a mi kedves számlázónk zárta a kört tíz ru­bellel. Ekkor meg azok között kelet­kezett hangoskodás, akik csak dicséretet kaptak: gondold csak meg jól, még azt mondják: köszö­netnyilvánítás, di - csérét, de, ha a pré­mium összege össze­sen tíz rubel, akkor a dicséret értéke csak hét és félre rúg, nem többre. Hát ez már nevetséges! A kritika mindenkép­pen helyénvaló. Azt gondoljuk, hogy va­lóban igen lejárat­tuk a dicséret sze­repét. És ekkor va­laki a helyi szak- szervezeti elnökség tagjai közül azt ja­vasolta, hogy ma­gasra kell emelni a dicséret jelentősé­gét. — Igen ám, de ezt hogyan? — kér­deztük. — Igen egyszerű — mondta. — Iván Petrovicsnak 130 ru­belt kell adni, Venia­min Sztyepanovics- nak 120-at, Kuzkin elvtársnak, mint a legjobb brigád ve­zetőjének meg 110-et. A többieknek meg mindenkinek egyfor­mán — dicséretet. Így mindenki úgy fogja fogadni a di­cséretet, mintha a 2 száz rubelt érne és egy kopejkával sem kevesebbet. Nagy, megható öt­let volt. Nem? Oroszból fordította: Sigér Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents