Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

PtSI

megyei

cMíHím

1971. JÚNIUS 13., VASÁRNAP

Nem a székház feszi

Az ország legnagyobb agrárklubja

Székházuk, de még helyiségük sincs, a vándorklub névre hallgatnak. Megalakulásukat nem felülről szervezték, programjukat maguk állítják össze, életük az önkormányzaton alapul, alapszabályzatukat maguk fogalmazták, programjaik költségét is nagyrészt maguk fedezik. Mégis, soha rendezvényük el nem maradt, s összejövetelei- iken az egybegyűltek száma gyakran nagyobb, mint a tagok száma. A ráckevei járás- beli agrárszakemberek vándorklubja, ha nem is az első, de a legnagyobb, s legmozgalmasabb életű agrárklub az országban.

Százhatvanöt alapító tag

1 Az alapítás ötlete Puzder 'Ferenc agrármérnöktől, a járási pártbizottság akkori munkatársától, jelenleg a kis- kunlacházi szövetkezetközi építőipari vállalat munkatársától származott, a szervezés oroszlánrészét is ő végezte. 1967. februárban alakult meg a ráckevei járásbeli

agrárszakemberek klubja, százhatvanöt taggal, agrármérnökökből, termelőszövetkezeti elnökökből, nagy gyakorlatú technikusokból, főkönyvelőkből, üzemgazdászokból. Létszámuk ma százötvenhat, köztük nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az állami gazdaság, állami biztosító, állatforgalmi vállalat, a mezőgazdasági oktatás agrárszakembereit is megtaláljuk.

A klub fennállásának, ösz- szejöveteleiknek, programjaiknak célja a járási agrárértelmiség összefogása, továbbképzése a növénytermesztés állattenyésztés, gépesítés, öntözés, növényvédelem, mezőgazdasági építészet területein, s a tapasztalat- szerzés, tapasztalatcsere különböző formáinak megszervezése.

Erdei Ferenc,

Veres Péter is

Alapító s tiszteletbeli tag- , jaiik, előadóik névsora is 1 nagy igényre vall. Országos

Június 28-án kezdődnek az írásbelik

Megalakullak az egyelem! felvételi bizottságok

Június 28-án országszerte megkezdődnek a felvételi vizsgák a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatain.

Az írásbeli vizsgákat 28-án a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, a gazdasági főiskolákra, a felsőfokú • külkereskedel- I mi szakiskolára, valamint az orvostudományi egyetemekre jelentkezők kezdik.

Másnap írásbeliznek a műszaki egyetemekre, a tudomány- egyetemek természettudományi karaira, a műszaki főiskolákra és felsőfokú technikumokra pályázók. A tudományegyetemek bölcsészettudományi karain június 30-án tartják az írásbeliket. Az írásbeli vizsgák utolsó napja július 1-én lesz, amikor a tudományegyetemek állam- és jogtudományi karain adnak számot tudásukról a jelöltek. Az írásbeli pótvizsga időpontja azok számára, akik kivételes indok miatt nem tudtak a kijelölt időpontban megjelenni, egységesen, július 7-én lesz.

Az írásbelit követően egykét napon belül valamennyi tagozaton megkezdődnek a szóbeli felvételik, s általában július közepéig, de legkésőbb 31-ig befejeződnek.

A több tízezer jelentkező tudásának, alkalmasságának és rátermettségének elbírálására országszerte megalakultak a felvételi bizottságok.

Fazekasmúzeum

Karcag nagy szülötte, Kántor Sándor 77 éves fazekas népművész alkotásaiból állandó kiállítás megrendezését vette tervbe a városi tanács a Szolnok megyei Tanács segítségével. Több, mint százéves nádfedeles házat vásárolnak meg és abban helyezik el a népművészet mesterének munkáit. A tervek szerint a jövő év elején nyílik meg a fazekasmúzeum.

Ipari tanulónak felveszünk

14-16 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra:

KŐMŰVES, ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ,

VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLOZO ÉS MŰANYAGBURKOLO, VILLANYSZERELŐ, ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBURKOLÓ (hidegburkolatok), MŰKŐKÉSZITÖ,

VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ.

Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat a vállalat ad.

Jelentkezés levélben vagy személyesen a következő címen:

Pest megyei

Állami Építőipari Vállalat

Budapest XXL, (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19-21.

hírű agrárszakembereket, megyei társadalmi, politikai, mezőgazdasági vezetőket találunk köztük. Mindig emlékezetes marad számukra például dr. Erdei Ferenc, Veres Péter látogatása, előadása.

Havonta egyszer rendeznek előadást, amelyet általában élénk vita követ. Minden esetben más és más termelőszövetkezet, állami gazdaság vendégei, igaz, a következő években szeretnének állandó klub- helyiséget is. Gyakran rendeznek tanfolyamot, most éppen könyve1 ői tanfolyamot indítottak. Évenként gazdászbált rendeznek, a legutóbbira a közelmúltban került sor a kis- kunlacházi Kiskun étteremben. Országjáró kirándulásaik során megismerkednek a legnagyobb hírű gazdaságokkal — e tapasztalatszerzések számát a jövőben bővíteni szeretnék. Három éve negyvennégy tagjuk jugoszláviai, tavaly harminchat tagjuk dániai utazáson vett részt, ahol tanulmányozták az illető ország mezőgazdaságát. Az idén negyvennyolcán Romániába, Bulgáriába, Jugoszláviába készülnek.

Paksra tőlük vetlek át

Az ország legnagyobb, legaktívabb agrárklubja a ráckevei járásbeli. Példájuk serkentően hat, országosan: így a gyulai, és a paksi agrárklubok szó szerint átvették alap- szabályzatukat. Igaz, az érintett termelőszövetkezetek, gazdaságok anyagilag jelentős mértékben támogatják rendezvényeiket, utazásaikat. Ennek ellenére is a ráckevei járásbeli agrárklub létének, működésének tanulsága, hogy a valóban tartalmas klubélet nem épület, berendezés, függetlenített szervezők stb. kérdése elsősorban.

P. A.

Élő színház - eleven városban

Valaki nemrégiben azt mondta: Magyarország a szabadtéri színházak országa ... Ezt a játékos meghatározást korántsem vehetjük komolyan, de annyi igaz belőle, hogy szerencsésebb éghajlatú, hosz- szabb tavaszú-nyarú, kevésbé csapadékos európai országok legtöbbjében nem tartanak annyi szabadtéri előadást, mint nálunk.

Ez év nyarán Budapesten, Margitszigeti Színpad öt drámát, tánc- és daljátékot, valamint operaelőadást, a Budai Parkszínpad egy hazai és egy külföldi zenés bohóságot, a Városmajori Színpad bábjátékműsort mutat be. A Szegedi Szabadtéri Színpadon tánc-, illetve daljáték, történelmi dráma és opera kerül színre. A szombathelyi lseumban két operaelőadást rendeznek, Gyulán, a várjátékok keretében egy magyar és egy spanyol szerző művét adják elő, a fer- tőrákosi Barlangszínházban egy klasszikus opera és egy görög tragédia hangzik el. s ha ezekhez a tlárosligeti Körszínház „fedett szabadtéri” Ramajana bemutatóját is hozzávesszük, még akkor sem teljes színházon kívüli, nyári színi előadásaink, 1971yévi repertoárja.

Már csak azért sem, mert végére hagytuk az egyetlen Pest megyei szabadtéri színház: a Szentendrei Teátrum előadássorozatát, amely július 2-án kezdődik, a város főterén. Végére hagyhattuk, mert ások rangos hazai szabadtéri produkció mellett az 1969-ben alapított Szentendrei Teátrum sajátos szerepet tölt be. Színhelye, környezete világ- viszonylatban is ritka: élő színház eleven város közepén, s két idénye alatt bebizonyosodott, hogy létrehozásával nem csupán nyári színpadaink száma növekedett, hanem Szentendrén a színház ősi formáihoz viszonyuló színjátékkeret telt meg tartalommal.

Szentendre főterének ódon házacskáiban lakók élnek, az

A szentendrei publikum

rummal.

üzletekben árusítanak a (zöld- ség-gyümölcsbolt feliratát, a Pikkó herceg és Jutka Perzsi előadásának egyik sikeres mókájába is belefoglalták) —, s ez az élet, bizonyos szükség- szerű és önkéntes korlátozásokkal, sem a próbák, sem az előadás alatt nem szűnik meg. A környező házak ablakai esténként „vendégnézőkkel” telnek meg, egyes környéken lakó famíliák színészöltözőnek kölcsönzik otthonukat. a Teátrum művészei az előadás menetében a színtérrel szomszédos kapukon át, a szűk szentendrei utcácskákon közlekednek, az ideiglenesen ácsolt színpadi emelvény és a nézőtér ülőhelyeinek karéja pontosan illeszkedik a főtér foglalatába.

Az 1969. évi műsor két sikeres darabjának: a Comico- Tragoedianak és a Pikkó herceg és a Jutka Perzsi-nek 1970. évi megismétlésekor a két darabot magyar vásárkomédiák vezették be. Ez természetesen következménye volt a Szentendrei Teátrum stílusának, hiszen a hevenyészett dobogók, a piacra gyűlő publikum ülőlócái, a játszók és a nézők között kialakult bensőséges kapEgy ember tok minden lehet

Mesterségére nézve bognár ifjú Gábor József: tizenhét éves korában tette le a szakmunkásvizsgát háromesztendei tanulás után. Azaz, hogy a bognárságot még az iskolai tanulmányok előtt elkezdte tanulni apja, idősebb Gábor József mester műhelyében. Bognárdin asztia a Gábor Pándon, az öregebb József, apja is ezt a mesterséget űzte a községben.

— Méghogy gyerekfővel engem az apám fogott volna be a szekércsinálásba? Szó sincs róla! Ott lábatlankod- tam körülötte a műhelyben, ellestem tőle, mit, hogyan csinál, aztán megpróbálkoztam magam is. Dicsérgetett édesapám, azt mondta, ügyes a kezem. Amikor pedig kijártam a nyolcadikat és azt mondtam neki, bognár szeretnék lenni, hát leszerződtetett tanulónak. Nagyon szerettem én már akkor is a fát, meg a megmunkálását.

Röviddel azután, hogy 1959-ben Pándon is termelő- szövetkezet alakult, az idősebb Gábor szintén belépett, vitte magával a szerszámait, de a fiát is, nem tagnak ugyan, csak besegítő családtagnak. Hogy lelkesedett volna az öreg a kollektív gazdálkodásért, azt a fiú nem tudja. Inkább azt hiszi, látta, a tsz-en kívül már meg nem él. Minden kuncsaftja belépett, vitték magukkal a szekerüket, a műhely küszöbét hamarosan felverte volna a gvom. Az apa aztán 1964-ben kilépett, elment az állami gazdaságba, ott bognárkodik most is. A fiú akkor lett tsz- tag és olyannyira becsülik a tagtársak, hogy a vezetőségbe is beválasztották, ott meg a vezetőségi bizottságba.

Ha aztán a tsz-vezetők ellen esetleg fegyelmi indulna, abban elsőfokon döntést ez a bizottság hoz. Mások fegyemijében viszont fellebbezési fórum, második fokon. Tagok és a tsz között felmerülő kártérítési vitákban dönt. Egyszóval szükség esetén bírói feladatot is ellát az Egyetértés bognárja.

— Ketten vagyunk bognárok a tsz-ben, meg egy tanuló is van mellettünk. Ma fogtunk hozzá az új, 15 000 férőhelyes csibenevelő tetőszerkezetéhez.

— No, ilyet meg mióta csinál bognár?

— Amióta új szekeret már nem. A tsz-nek tizennégy fogatja van, de húsz lőcsös szekere, meg hat gumikerekes társzekere, azokat karbantartjuk, javítgatjuk telente. Máskor az építkezéseknél áccsá vedlünk. Nincs ács a faluban és a lakosságnak is dolgozunk, persze csak a tsz- nél megrendelt munkát vállaljuk el. Most is vár ránk három épülő ház odakint. Az egyik ház- ablakait, ajtajait is mi csináljuk.

— Hát ez pedig már megint másik szakma, az épületasztalosé.

— Kérem, én minden famunkát elvégzek, annyira szeretem a fát.

Beszélgetésünk egyik tanúja megszólal:

— Síremléket is farag.

A pándiak kálvinisták, sírjukra nem márványkövet, nem fakeresztet tesznek, hanem kopjafát. A környékbeli, református temetőkben azonban ilyen szépen cifrán kifaragot- takat, mint a pándiban, se- holsem találni.

— Hát igen, ezt is az apámtól tanultam.

— Holott ez megint más mesterség, a fafaragóé. De ezt már aztán biztosan maszek alapon csinálja?

— Nem. A tsz-irodában kell megrendelni. Tagok csak az önköltséget, száz forintot fizetnek be a pénztárba, kívülállók azonban kétszázért kapják.

Megint az épülő csibenevelőt hozza szóba. Hogy a leégett régi csibeház helyén épül.

— Február 25-én gyulladt ki nádteteje a kéménytől. Mire odaértünk, láttam, minden menthetetlen, hát hadd égjen. Kiadtam a parancsot, hogy a sugárcsöveket a szomszédos épületekre irányítsák, azokat kell a lángoktól megvédeni, ami sikerült is. A tüzet aztán a monori állami tűzoltók fojtották el.

— Kiadta a parancsot?

— Persze. Mi egyebet tehettem volna, amikor három éve én vagyok a községi önkéntes tűzoltótestület parancsnoka.

No, ennyi hivatás vagy hivatal igazán sok elfoglaltsággal jár. És emellett férj, meg családapa is. A fiacskája most éppen hároméves.

— Biztosan a gyerekből lesz a negyedik bognár a Gábor családban.

— Én ugyan sem rá, se le nem beszélem róla, tőle függ, mi akar lenni. Csakhogy, mire akkora lesz, hogy pályát választ, a bognáré nem lesz már pálya. Hol lesz addigra szekér?

S ahogy ezt az utolsó mondatot kimondja, egy percre komorrá válik derűs tekintete. Sok mindenhez ért és amit csak tud, azt mind a közösség hasznára igyekszik fordítani — ahogy a faluban és a tsz-ben is mondják — szívvel lélekkel. De azért szemmellát- ható, szíve szerint mégiscsak bognár. Szokoly Endre

együtt é! a Szentendrei Teál- Fotó: Gajzágó Jolán

csolat. a régi népi komédiá- zásnak a színhelyhez és közönséghez fonódó közvetlen kapcsolatait teremtették újjá.

A tavalyi szentendrei évad záróelőadásán a közönségnek, a színpadi játék befejezésével egybe fonódott vidám kedve utcabálon pezsgett tovább — akkor este Szentendre főterén a különleges színjátékélmény és az elragadó helyszín- élmény egymást követő örömét ünnepelték.

Ennek az esztendőnek július havában, 23-án, 24-én és 25-én, a Szentendrei Teátrum ismét műsorra tűzi az elmúlt két évad sikerdarabjait, de előtte, július 2-án, új bemutatót is tart, amelyet tizennyolcadi- káig visznek színre.

Az egész estét betöltő két új mű közül az egyik ismét a magyar színháztörténet kezdő lépéseit idézi. Pesten ugyanis 1793 őszén játszottak először magyar nyelven olasz vígoperát, Giovanni Paisiello: 1 filo- sofi immaginari című Európa szerte .énekelt_remekművét. A német fordítás nyomán magyarított zenés játékot hajdan nálunk csak részben énekelték, az énekbeszédeket prózai rövidítésben deklamálták. Békés Istvánnak, az olasz eredetiből készült mostani, teljes tolmácsolását Szentendrén kiváló operaénekeseink szólaltatják meg, és a Teátrum közönsége Oberfrank Géza vezényletével és Ruszt Józseffel közös rendezésben, a hazai ősbemutató után közel száz esztendővel, hiánytalanul élvezheti majd a Botcsinálta Bölcsek címre keresztelt mulatságosan csipkelődő vígopera emberségét, életkedvét és derűjét.

Az új szentendrei műsor másik darabja: a Szüzesség acél tüköré újszerűén vi- szonylik színházi-irodalmi hagyományainkhoz. A szerző: Békés István olyan drámai hagyatékból merített, amely soha nem jutott színpadra, részben könyvtárak polcain és kézirattárakban lappangott, részben ponyva formájában kallódott el. A szerző idegen és saját elemeket egybeötvöző munkamódszerével feltámadásra érdemes színműtöredékek ihletésére mához szóló művet alkotott, amely azonban rengeteg szállal kötődik a múlthoz. A bibliai József históriájának sajátos hazai hagyományait továbbfejlesztő komédia zenéjét a különböző st'lusok ötvözetének harmonikus érzékeltetésével Vuji- csícs Tihamér szerzetté, a zenés-táncos bibliai komédiát a szentendrei színművész-törzs- gárda. valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékeinek közreműködésével Sík Ferenc rendezi. Mindkét darab díszleteit: Forray Gábor, jelmezeit: Székely Piroska tervezte, a koreográfus: Ligeti Mária.

A Szentendrei Teátrum munkáját összefogó művészeti vezető: Békés András, a két bemutatóval évszázadok, sőt évezredek kulturális örökségéhez nyúl vissza, de úgy, hogy ez az örökség a mai ember számára kedvtelés, öröm és tanú! .ág lehessen. Nem iskolát akar tartani a régi magyar színjátszásról, hanem életszerűen és korszerűen kíván szórakoztatni. S. N.