Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

XV. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1971. JÚNIUS 13., SZOMBAT DÓZSA-VIZSGA Új gépek segítenek a munkában - Sikerűit a vegyszerezés Aratják a borsót - A kombájnok várják az aratást — A búzák későn kerültek ugyan a földbe, viszonylag mégis jól mutatnak — kezdi Papp István, a Dózsa Terme­lőszövetkezet elnöke. — Mennyi a vetésterület? — 466 hold a rozs, 260 a búza. — Mi lesz az aratással? — Három kombájnunk a jö­vő héten készen lesz. Még az alkatrészhiányra sem panasz­kodhatunk, hiszen rögtön az év elején megkezdtük az után­járást. — A termelőszövetkezet többi földjein mi terem? — Az őszi vetés kevés, több a kukoricánk. 664 hold. Ebből vegyszeres gyomirtást végez­tünk 349 holdon. Jól sikerült. — Cukorrépánk 115 holdon terem, zöldborsó pedig 251 holdon. — Megkezdték az aratást? — Az utolsó percben érke­zett meg az egyik aratógép, Makóról. A másikat, egy UBA-t, a Szabadság. Terme­lőszövetkezet gépüzemében alakították át, hogy jobb le­gyen. Igazából kedden kezdő­dött meg a borsóbetakarítás. — A cséplőgépek felkészül­tek? — Haladunk, csak nagyon friss a borsó — tájékoztat Bukta Mihály műszakvezető. Ilyen frissen nagyon össze­verheti a gép a szemeket, in­kább fonnyasztjuk a borsót. — Eddig mennyit csépelték ki? — Hétfőn 90 mázsa szemet szállítottunk a gyárba. — Hányán dolgoznak most a kezdődő szezonban? — Két műszakban 10—10 ember. Jól keresnek benne az emberek. — Minőség? — Eddig kiváló. — Újítás? — Műanyag ládákat kap­tunk a gyártól, hogy még ke­vesebb törődéssel szállíthassuk a borsót. — Minden rendben? — Éppen szólni akartam, — fordul az elnökhöz a műszak­vezető — az egyik cséplő ra- koncátlankodik. Szólni kell a konzervgyári szerelőknek, néz­zék meg. ' — Intézkedem — mondja az elnök. i Valóban, most mindennél fontosabb, hogy a borsószüret rendben haladjon. A termelő- szövetkezet előtt nehéz év áll. Bizonyítani kell vezetőknek, tagságnak, hogy a szövetkeze­tük életképes. Cola — fagylalttal Három kívánságunk című május 2-i cikkünkre reagált a Róna Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, lesz Cola — mond­ta, a szállítást megkezdték. (Igaz, ide még nem érkezett azóta sem.) A második kívánság az volt — legyen krémfagylalt. Hogy hol helyeznék el a gépet, ez már csak elhatározás kérdése. Krémfagylaltgépet nem tud venni a Róna Vendéglátóipari Vállalat, mert ennek költsége meghaladja a 100 ezer forintot. Ceglédnek vettek (!), de az is igaz, hogy jutányos áron. Ez a kívánság tehát nem tel­jesül. Bár a két cég, az ÁFÉSZ és a Róna Vendéglátó­ipari Vállalat vezetőinek, ha nem is tudnak vermi krém- fagylaltgyártó gépet, azon mindenesetre el kellene gon­dolkozniuk, hogy miért akado­zik az idén a fagylalt-ellátás? Délelőtt 11 óráig legtöbbször csak egy fajta fagylalt kap­ható, akár kánikula van, akár zuhog az eső. 11 óra után bő­vül a választék — cukrászdája válogatja —, hogy a három­nál, vagy az ötnél áll-e meg. Délután 5 óra után a két cég cukrászdáiban rendszerint vagy semmilyen vagy csalt egy­két fajta fagylaltot lehet kapni. Miért? Erre a cukrászdák vezetői tudnának felelni. MÁLHÁZÓ — Nekünk kell a csomagokat kezelni, altár érkezik, akár indul, a levélkezelés szintén a mi dolgunk, az állomás rendbentartása pedig természetesen szintén a mi feladatunk — Gaál László így kezdte. — Juttatások? — Amit minden vasutas kap, azt mi is, de többet nem sokat. Néha 100—150 forint juta­lom, de amúgy semmi. — Ünnepek? Csendesen, belenyugodva mondja: — Nincsenek. Legalábbis a mi számunkra. Ünnepnapokon annyiból jobb, hogy dupla pénzt kapunk. De a szolgálat az akkor is szol­gálat marad. — Nehéz a munka? — Nem mondhatnám. Inkább az állandó talpalás fárasztó. — Pénz? — 1200 forint alap, plusz a különböző egyéb pénzek. Havopta úgy 1600 körül kapunk. — Szórakozás? — Nem az ital. Itt olyan nincs. (Ügy mond­ja, mintha feltételeztem volna.) Szolgálatban meg különösen résen kell lenni. Kis figyel­metlenség és kész a baj. A múltkor például — igaz, nem szesz miatt — az egyik kocsikí­sérő lábát levágta a vonat. Az a hely most is fehérre meszelve figyelmeztet a veszélyre. — Hosszú a szolgálat ? — Ahogy vesszük. Tizenkét óra, aztán 24 óra szabad. Az sok idő. Én éppen 24 órásban vagyok. — Nem fárasztó? — Dehogynem. Csakhogy ez van, ezt kell szeretni. Vonat érkezik. Nekilódulna. — Még egy kérdés. Jó málházönak lenni? Elmosolyodik: — Én? Én nem vagyok málházó. Én csak helyettesítem őket, mert szabadságra mentek. Mondhatni úgy is, hogy segédmálházó vagyok. B. J. a múzeum kaputerében A némán lóg az „ápolda” harangja. 100 éves ez a ha­rang. Rajta a következő fel­írás olvasható: „Nemes Gál János úr a Nagykőrösi Apói­dénak 1871 Nemecsik János intézeti igazgatóságában. Ön­tötte Walser Ferenc Pesten.” Gondolatot ébreszt ez a néma hasrang. A város első kórházát hívták ápoldának. A szegény betegeket ápolták itt. Már a XVIII. század vé­gén említik a város levéltá­rában őrzött iratok , A benne levő ágyak száma 6—7-nél több nem lehetett. Később 26 volt. Ezt a 2ß ágyas kór­házat ajándékozta meg Gál János 1371-ben ezzel a ha­ranggal. Az idősebb korosztály még emlékszik a hangjára. Feles­legessé vált, és 1951-ben a múzeumba került. Minden reggel és minden este haran­goztak vele 6 órakor. A hangja végigsírt a városon. Gyakran napközben is szólt. Főként akkor, ha az ápolda valamelyik lakóját kellett el­siratni. /\regek laktak az ápoldá­1/ ban, mely később a „szeretetház” nevet kapta. Mi volt benne a „szeretet”? Nem volt könnyű megállapí­tani, mert zsúfoltsága az éj­jeli menedékhelyre emlékez­tetett. Az ápolda lakóira a város orvosa ügyelt fel. A helyét többször változ­tatta. 1948-ig a Homokolda­lon, a Kórház utcában mű­ködött. Itt volt a harang is magas faállványon. Bacsó Karcsika harangozott vele lyok, de ezek részben öregek voltak. Leginkább a beret- váláson túl egyébhez sem értettek. A betegeket gyó­gyítani nem tudták. Az ak­kori orvosnak az emberi be­tegségéken túl a beteg mar­hákat is gyógyítani kellett. Az elnémult harang este és reggel. Ez különös ember volt, kit a város bo­londjaként ismertek. A ke­nyérkofáknak a kenyeret fu­varozta a piacra talicskán (taliga, tragacs). A posta al­kalmazta akkor távirat-kéz­besítőnek, ha a tanyára kel­lett azt vinni. Ha a szeretet- házi ebéd nem volt ínyére- való, felháborodott. Egyszer még a polgármestert is meg- hajigálta zúzott kővel, mert ritkán főzetett húst a szere- tetházban. K k gyógyítottak? Mióta van orvosa a városnak? 1791. december 10-én ezt jegyezték be a város vegyes tárgyú jegyzőkönyvébe. „A nemes tanács által látván, mely nagy szüksége legyen ily népes városnak egy jó orvosra.” Voltak a városban borbé• Állatorvosa még nem volt Nagykőrösnek.-yt agykőrös város 1791. de­ls cember 10-én fogadta fel az első városi orvost Komlódi János orvos sze­mélyében. Komlódi orvostu­dományokat tanult. Nem sok időt töltött Nagykőrösön, mert a város béremelése ké­relmét nem teljesítette 1794- ben már Szentpéteri János borbélyt fogadták fel, ki 1797 augusztusában lemon­dott betegségére való hivat­kozással. Helyette Szenl- györgyi József orvosdoktort alkalmazták, belgyógyász (phisicus) tudománnyal ren­delkezett. O vetette fel elő­ször a bábák tanításának a szükségességét, mert a kép­zetlen bábák miatt sok szü­lő anya és csecsemő meghalt. Gyógyszertárat is sürgetett. Kotlós alól fácán Nem könnyen szereztek 180 kotlóst. De addig talpaltak, míg mégis megszerezték. A Rákóczi Termelőszövetkezet kö­zösen keltette ki a Kinizsi Vadásztársasággal a 3 ezer 500 kis fácánt. Az első csíkos fácáncsibék 3—i napja keltek ki. Három vadőr 24 órás váltással vigyáz a fürge jószágokra. Müszakvál- táskor Borsos József és Nagy Ambrus közösen ellenőrzik a mesterséges fészkeket. Szöveg, foto: Pallai József LÁDIÁDA Bérmunka az udvarban KOPÁCSOLÁS - OTTHON Üterpes kopácsolás. Ugyan ki épít házat, tanakodom, ahogy Lencsés felé haladok. Ahogy jobban körülnézek, se­hol sem látok ácsolatot, de az egyik kis udvar tele van ki­szabott ládákkal. Mellette két­soros hollandi ládák. Halmi István egy nyitott fészer alatt szorgalmasan kalapál. Sehol egy tábla, amely hírül adná, hogy itt bognár vagy asztalos dolgozik. — Nem is láthatja, mert nem vagyok én se bognár, se asztalos. — Minek akkor ez a sok lá­da? — Ez a munkám. — Kinek csinálja? Tsz-nek? — Nem. A Volt ládagyár, tudja, az a hosszú nevű (Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat) emberhiánnyal küsz­ködik. Nem tudom, ki találta ki, de jól kitalálta. Gyümöl­csös- és zöldségesláda-alap- anyagot ad ki szögezésre, aki ezt vállalja, az otthon elvégzi. Én vállaltam. Idehozzák az anyagot, és elviszik a kész lá­dát. — Jobb itthon? — Sokkal. Beteg ember va­gyok, de annyira nem, hogy ne dolgozhassak. Ha elfáradok, abbahagy om. — Mennyi ládát ver össze egy nap alatt? — 100—110 darabot. — Megéri? — Darabonként 70 fillért adnak, havonta összejön hol 2000, hol 2500 forint, mikor hogy. — Az jó pénz. — Jó. Ezért van, hogy most már harmincán vagyunk ilyen bedolgozók. Főleg asszonyok vállalják ezt a munkát, mert nekik aztán a férjük is segít. Helmeczi Eva, özv. Sipos Gá- bomé (1798) végrendeletében 200 rajnaforintot hagyomá­nyozott a gyógyszertár léte­sítésére. Szentgyörgyi József Győrből jött Nagykőrösre, és innen 1799 októberében Deb­recen szabad királyi város főorvosnak hívta meg. He­lyébe Valdecz Mihály orvos­sebész került. Hosszú ideig viselte a városi orvos tisztét. Tekintélyes vagyont gyűjtött, melyből 2596 forint 53 kraj­cárt a kórház alapítására is juttatott. Nagy összeg volt ez, mert egy jó ló ára 46—65 forint volt Egy városi tiszt­viselő egész évi fizetése 100 —150 forint. a z első orvos 200 forintot yi kapott egy évre és árendábi alkalmas házat. Ha a beteg lakására kellett mennie, 7 krajcárt, ha a ma­ga házánál vizsgálta a bete­get, 3 krajcárt kérhetett. (60 krajcár volt 1 forint.) 1756. augusztus 28-án tör­tént bejegyzéssel Pest me­gyei rendeletek szerint a vá­sárokban nem állíthatnak sá­tort az olyan kikiáltó dokto­rok és borbélyok, akiknek „confiteror” (esküdt) bor­bély uram írásos engedélyt nem adott. , Dr. Balanyi Béla De én egyedül vagyok, felesé­gem meghalt, hat gyermekem van — kell ..a kereset. Szigorú előírás szabja meg, Jrogy a városi utcák képét nem szabad elcsúfítani. Az év elején a városi tanács építé­si és közlekedési osztályának vezetője arról nyilatkozott, hogy ezentúl csak engedéllyel és meghatározott időre lehet — az utcán, illetve a járda­szélen különféle építőanyagot tárolni. Ezzel mindenki egyetértett. Az utóbbi években függetle­nül egy-egy nagyobb építke­zéssel járó anyagtárolástól — valóságos közraktárak lettek az utcák. Ezt az állapotot kellett és kell megszüntetni. Csakhogy az engedély kiadása ne legyen mechanikus! Több mint egy éve rakták le — természetesen éjjel — a járdaszegélyköveket a Rákóczi utcai egészségügyi szakiskola parkjának kellős közepére. Amikor eljött a ta­vasz — a parkot nem hozhat­ták rendbe, mert a kövek ott álltak sziklaszilárdan. Most, Június 2-án Budapesten, a Sportcsarnokban országos, fér­fi ifjúsági . tornászválogatót tartottak a tervezett bolgár— magyar ifjúsági találkozóra. Donáth Ferenc (Nk. Pedagó­gus), bár, fáradt volt, az ösz- szetett versenyben az ötödik helyen végzett, szerbekerülés alapján pedig hetedik lett. A példás szorgalmú körösi spor­toló ismét helyet kapott a héttagú országos ifjúsági tor­nászválogatottban. Jók serdülő kosarasaink Június 6-án valóságos kosa­rasfesztivál volt a Sportott- honban. A Kecskemét városi összevont serdülő fiúkosárlab- da-bajnokság tavaszi elmaradt mérkőzéseit vívta a beneve­zett hat csapat, egy műsor ke­retében. 70 fiatal kosaras, 2vl0 perces mérkőzések keretében mérte össze erejét. A körösi csapatok nem nyújtották iga­zi tudásukat, de az első gár­da jobban játszott ellenfelei­nél és a legjobban szerepelt, a második csapat időnként ügyeskedett. Kár, hogy a zá­poreső sűrűn eleredt. így reg­gel fél 9-től délután 4-ig tar­tottak a küzdelmek. Nem tud­tak lejátszani minden találko­zót, amiket majd ősszel bepó­tolnak. A körösi vonatkozású eredmények: Nk. Pedagógus 1—Kecske­méti I. sz. isk. 48:16 (26:6). Kosárdobók: Kapás (14), Mo­A TÜZÉP háza táján Szénhegyek tornyosulnak. Most aztán van brikett, fa, be- rentei szén. Igaz, a hőmérő 20 —25 fok körül jár. Nem csoda, ha a TÜZÉP-telep dugig van tüzelővel. De mi van az építőanyagok­kal? Sok az épületfa, kevés a kereslet? — Nem — kapom az infor­mációt Faragó Ferenc telep­vezetőtől —, csak, azért lany­hább az érd&klődés, mert ke­vés a tégla. Negyedévenként 600 ezer téglát kapnak a tég­lagyártól, de mi az egy ekko- kora városnak, egyetlen dél­előtt az utolsó tégláig megve­szik. Tetőcserép, mész, cement van bőven. Pusztán a beton- gerendákból kellene több. Kapható farostlemez, samott- tégla, sőt beton járdalap is. , i MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Lépd át a küszöböt. Az érettségi előestéjén. Szovjet film. Kísérőműsor: Szobor va­gyok. Színek a festészetben. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. a minap egyévi tárolás után, végre felrakták az útépítők, és máshová szállították. Miért kellett ennyit várni vele? Más hely ezen a környé­ken nem volt, csak éppen ez a parksáv? Esetleg átellenben is talál­tak volna üres helyet a táro­lásra — ha körül néznek!! NYÁR A BENZINKÚTNÁL IS Beköszöntött a szezon a ben­zinkúthoz. Naponta sok autó tankol, két-háromezer literrel nagyobb a forgalom, mint máskor — tudtam meg Sziget­vári Józsefnétől. A külföldiek is egyre nagyobb számban ke­resik fel a benzinkutat, és va­lószínű, hogy a forgalom za­vartalan lebonyolítása érdeké­ben kisegítőket alkalmaznak. csai (12), Boros (10), Molnár (6), Marton (4), Nagy M. (2). Kiskunfélegyházi Vasutas— Nk. Pedagógus II 19:11 (8:6). Kosárdobók: Mühl (6), Rutt- ner Z. (5). Kecskeméti I. sz. isk.—Nk. Pedagógus II 9:6 (4:0). Kosár­dobók: Ruttner Z. (4), Mühl (2). Nk. Pedagógus I—Kecske­méti Sportiskola 1. 28:10 (12:8). Kosárdobók: Molnár (10), Bo­ros (8), Kapás (8), Mocsai (2). Nk. Pedagógus II—Kecske­méti SI II 10:7 (8:3). Kosárdo­bók: Társi (4), Gergely (2), Kenderes (2), Ruttner Z. (2). Kecskeméti SI 1—Nk. Peda­gógus 11 28:12 (7:3). Kosárdo­bók: Ruttner Z. (4), Gergely (3), Czira (2), Varga (2), Mühl (1). A bajnokság állása: 1. Kecskeméti Sportiskola I 9 4 1 118: 39 9 2. Kiskunfélegy­házi Vasutas 4 S 1 77 : 48 7 3. Kecskeméti I. sz. isk. S 2 3 85:113 7 4. Nk. Pedagógus II 4 1 3 39 : 63 5 5. Nk. Pedagógus 1 2 2 — 76 : 26 4 5. Kecskeméti Sportiskola n 4 — 4 46:102 4 Szombati sportműsor Úszás Városi strandfürdő, 10, illet­ve 14.30 órától: a delfin és béka korcsoport területi sereg­szemléje + kiegészítő ver­senyszámok. — S — OH! MERT OLY KÉSŐN.., Az egyiknek szabad, a másiknak nem? S is P sí O ss R ■ T DONÁTH ISMÉT IFIVÁLOGAT OTT l I*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents