Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

1971. JCNITJS 13., SZOMBAT IPARKÖRKÉP a váci járásból A Dunakanyar ma már nemcsak természeti szépségé­vel dicsekedhet az ide látoga­tó turistáknak. Az elmúlt évek­ben egymás után,nőttek ki a földből a modern gyárak. Nem esy nemzetközi hírű üzem van már a váci járásban, s megindult az ipartelepítés a járás északi és nyugati — ke­vésbé fejlett községeiben is. Az elkészült ötéves tervek azt bizonyítják, a gyors üte­mű fejlődés tovább folytató­dik. A legjobban iparosodott község Dunakeszi. Legrégibb üzeme a járműja­vító. Itt 560 milliós beruhá­zással hajtanak végre rekoríst- rukciót. Ebből a beruházásból 360 millió értékű készül el a tervidőszak alatt. Módosul a gyártmányszierkezet is. Jövő­re kezdik az „A ’ jelű belföl­di és három év múlva az „Y” jelű, nemzetközi forgalomban használható vasúti kocsik gyártását. A Mechanikai Laborató­rium Európa legtöbb stú­diómagnetofonját gyártja. A BNV-n mutatták be leg­újabb terméküket, a négysá­vos sztereó magnetofont. So­rozatgyártását hamarosan el­kezdik. A gyümölcs- és főze- lékkonzerv-gyártásban is re­konstrukció folyik. Mindhárom dunakeszi gyár­ban áttérnek a gáztüzelésre. A 43. számú Állami Építőipari Vállalat házgyára 20 ezer 800 lakás elemeit készíti el öt év alatt. A dunakeszi házgyárhoz ha­sonlóan új üzem, a váchartyá- ni Volán. Az autóbusz mellett trélert é^ konténert is javíta­nak. Újdonság, hogy önállóan is gyártanak konténereket. Foton, a budapesti Papírfel­dolgozó Ktsz 30 millió forin­tos beruházással épít új üze­met. öt év múlva már a ktsz termelésének 80 százalékát ad­ja az új telep. Korszerűsödik az őrbottyáni téglagyár, s a meglévőn kívül 180 millió forintért egy újat is építenek. Évi termelése 35 millió téglaegység lesz. A nagymarosi Vas- és Mű­szeripari Ktsz négymillió fo­rintért vásárol gépeket és üzemépületet. A budapesti Építőanyagipari Ktsz szobi te­lepén épít új gyártócsarnokot. Elkészültével a hagyományos betonárak mellett évenként 900 lakás kiegé­szítő elemei készülnek Szobon. Megháromszorozódik a kő­bánya termelése, s a szobi fel­dolgozóüzemet a Malomvölgy­be telepítik. A vámosmikolai LAVA- TERM Ktsz új daruscsarnokot épít. További ipartelepítésre is lehet számítani. A járási párt- bizottság ennek érdekében fel­mérést készít a munkaerő-tar­talékokról, a szakképzett mun­kaerőkről és a lakóhelyüktől távol dolgozó ingázókról. El­sősorban a járás nyugati és északi községeiben kezdemé­nyeznek további iparosítást, mert Dunakeszi és Vác kör­nyékén így is gondot jelent a munkaerőhiány. Kémény Űj üzemi létesítményt ad­tak át a salgótarjáni Síküveg­gyárban: elkészült a hőkezelő kemencéket befogadó épület, s a mellette magasodó ké­mény. így megkezdődhet há­rom hőkezelő kemence épí­tése, technológiai szerelése. Ezeket augusztus végére ad­ják át, és még a nyár utolsó hónapjában üzembe helyezik. Csábítás — Jöjjön fel hozzám, Piriké, megmutatom az új tízforintos- gyűjteményemet ! , (Zsoldos rajza) NE TEGYÉK! lap — aki bánja... HARISNYAK Valamikor nagy dolog volt a nyugdíjas állás. A felszabadu­lás előtt, ha valaki postás lett és tisztességben megöregedett e pályán, megfogta az isten lábát. A múltban a nyugdíj biztos öregséget jelentett. Ma már nincs olyan munka­hely, ahol a megfelelő idővel letöltött évek után ne járna nyugdíj. Ezek tények, s ebből is fa­kad, hogy manapság nem olyan keresett pálya a postás- ság. Nagyon sok bírálat éri a postát — Nagykőrösön is —, a telefonkezelőket (tárgyi okok is közrejátszanak), de különö­sen sokan méltatlankodnak, hogy az újságokat a legtöbb helyen későn kapják meg. Nagy Béláné, a Budapcst- vidéke postaigazgatóságának vezetője a minap arról nyi­latkozott, hogy szeptembertől újítást vezetnek be, elsőnek az országban. Az ötlet, hogy a külterületi iskolákban, termelőszövetkeze­ti tanyákon, állami gazdasá­gok központjában és minden erre alkalmas helyen a posta névre szóló, zárható rekeszsort állít fel — őrzéséről gondos­kodik. A külterületi kézbesítő Munkába kezd az új tanács Tettrekész optimizmus Piliscsabai tervek — Igaz, hogy tizenöt évig Pesten éltem, de mindig ar­ról álmodoztam, hogy egyszer valamilyen formában hozzá­járulhatok egy vidék szépíté­séhez, fejlesztéséhez. Dr. Zvada András két hó­napja a piliscsabai összevont tanács vb-titlcára. Egy éve hozzájuk tartozik az 1300 la­kosú Tinnye is. — Tanácselnökünk, Vecsey Gyula is szívesen veszi, pár­tolja az ésszerű elgondoláso­kat; ő húszéves tapasztalatra tect szert e munkában, de itt ő is. új ember: egy eszten­deje került a csabai tanács élére. Saját megjegyzésként hadd fűzzem hozzá: úgy ér­zem, jó ez így. Friss szem­mel, tisztábban látjuk a hiá­nyosságokat, de az adottságo­kat is. Beszélgetésünkbe bekapcso­lódik Bányász Ferencné igaz­gatási csoportvezető, húsz éve piliscsabai lakos, — és később a község csúcs-pártvezetőségé­nek titkára, Szívós Sándorné is. A kialakult beszélgetésből kitűnik: nemcsak a táji adott­ságok ihletik a kitűnő elkép­zeléseket, hanem aktív mun­katársak is. PARKKÖZSÉG — Kézenfekvő Piliscsaba sokoldalú fejlődése. A táj gyönyörű, a hozzánk tartozó Klotildliget fekvése a Gellért­hegy magasságában van, a helyi gondolkodásmód is haj­lamos a szép tervekhez való felemelkedésre. Sok értelmes, szívvel-lélekkel segítenikész tanácstagunk van. — Mindenek előtti lecke: a köztisztaság intézményes megoldása. Megállapodtunk a tsz-szel, hogy augusztus else­jétől tárolókocsin szállítják el a házi szemetet. Haladás, mert eddig mindenütt kidobálták, vagy elásták a hulladékot, és amíg meg nem teremtjük a feltételeket a köztisztasághoz, bírságolni sem tudunk. Ha ezen túlvagyunk, parkközséget akarunk kialakítani Pilis- csabán. Itt az ilyen varázsla­tokhoz szép számmal kínál­kozik társadalmi munkás. Ta­valy például még a templom­tér is .szemétdomb volt, — tessék most megnézni: parko­sítottuk, KISZ-esek, önkén­tes tűzoltók, az ifjúsági klub segítségével. A rendbentartást is ők vállalták. ÉBRESZTŐ — A tanács és a község pártszervezete kitűnő, aktív kapcsolatot tart; jól működik a helyi Haladás Tsz, — köz­ségünk ötezer főnyi lakossá­gának harminc-negyven szá­zaléka tsz-tag, és a Piliscsaba —Jászfalun működő állami gazdaságban dolgozik. Sajnos, a fiataljaink túlnyomó több­sége viszont bejáró dolgozó. Itt érkeztünk el keserveink egyik forrásához. A tsz-en, állami gazdaságon kívül sem­miféle egyéb munkalehetőség, s ez az egyik oka annak, hogy alvóközség vagyunk. Tárgya­lunk a Fővárosi Kézműipari Vállalattal egy böröndös­részleg idehelyezéséről, — ők, vagy a PEMÜ műbőrüzeme települ hozzánk, ha sikerül. Ehhez meg kell oldanunk a helyiségkérdést. A volt mű­velődési ház épületét magán­örököseinek azzal a feltétellel adjuk vissza, azaz bérleti­kezelési jogainkról akkor mondunk le, ha kiadják üzem céljára. Ez a 100 nőt foglal­koztató kisüzem lenne az első lépés az alvóközség ébreszt- getéséhez. — Nagy hiányosság, és eh­hez a témakörhöz tartozik, hogy nincs egyetlen valamire­való vendéglőnk, szórakozási lehetőségünk. Az egyetlen presszónk népszerűtlen, barát­ságtalan. A vasúti vendéglő elhanyagolt, elsősorban fél- decizésre alkalmas. Szép, pa­tinás kerthelyisége pedig meg­érdemelné, hogy gondot for­dítsanak rá! NEKIVÁGNAK — A tavaly átadott, a já­rási tanács segítségével meg­épített Ifjúsági Házban sport­öltöző, könyvtár, a KlSZ-szer- vezet és kiváló ifjúsági klub működik, — de kicsi a hely. Szeretnénk kibővíteni az épü­letet, hogy rendezvényeket is tarthassunk, hiszen enélltül modern klubélet elképzelhe­tetlen. Ehhez ígéretet kap­tunk felsőbb szerveinktől, a járási pártbizottságtól pedig 18 ezer forint értékű felszere­lést. — Másfél milliót kapunk az ötéves terv utolsó évében, központi szakorvosi rendelő építéséhez; — OTP-hitellel már előbb elkezdjük az épít­kezést, és ami még hiányzik, magunk kigazdálkodjuk. — Hogy derűsebb dolgok­kal fejezzük be a beszélgetést: a 6—800 főnyi Piliscsaba— Jászfalu település, ahol a Pest megyei Tanács Mészúzem Vállálata, és a Pilishegyi Ál­lami Gazdaság működik, sok a kicsi, de óvoda nincsen. Az állami gazdaság félmillióval, a mészüzem építési, bontási anyaggal járul hozzá az' óvo­dához, — nemsokára elkezd­hetjük az építést! Péreli Gabriella így csak egy-két helyre viszi el j a küldeményt és a címzettek munka után itt átvehetik. Egy nagy ipari városban, ahol a város szabta törvények­hez igazodnak — évtizedek éta — az emberek, még ott sem fogadták a posta eme újítását kitörő lelkesedéssel (tv-vita stb.). Lehet, hogy ez az ötlet egy 300 lelkes falu határában nagyon jól bevá­lik, de merem állítani, hogy aligha sikerült megoldás a 40 ezer holdat számláló Nagykő­rös határában — s ekkor még a 13 ezer holdas állaiúi gaz­daságot nem is számítottam bele. Vitatom, hogy az a pa­raszt, aki az Arboz-dűlőben lakik, az Esed-dűlő táján dol­gozik, bemegy a központba. Hová menjen? Az Arboz-dűlő ugyanis a Petőfi Termelőszö­vetkezet területe, az Esed-dű­lő pedig az Arany János és a Szabadság termelőszövetke­zet között oszlik meg. Munkaidőben nem szalad be minden apró-cseprő ügyért sem az iskolába, sem a tanya- központba, vagy az üzem­egység-irodára. Nagykőrösön zömmel részes művelés folyik. A vállalt területet, mihelyt az idő kedvez, művelni kezdik és csak akkor mennek a központ­ba, ha valami nehézség adó­dik. A kérdés nyitott marad! Ezek az emberek miként jut­nak majd leveleikhez, újság­jaikhoz? Takács Paula iaMWiMifc * llllÉ Nagybátonyban 300 főt fog­lalkoztató üzemet létesített a Budapesti Harisnyagyár. Na­ponta tízezer gyermek- és női harisnyanadrágot, negyvenöt- ezer pár női harisnyát és fér­fizoknit konfekcionálnak. Ismerkedés — Üdvözletem... (Már a szemed­ben is van valami sunyítás. Igen, a pupillád összeszű­kül, mintha fény érné, pedig nem éri fény, csak azt hiszed, hogy úgy jobban a vesémbe látsz. Tévedsz. Az én vesémben még katéterrel sem ve­szel észre semmit, mert a követ már két évvel ezelőtt kivették. Még sze­rencse, elmondták rólad, hogy mi van a füled mö­gött. Ronda állat vagy, olyan vad, akivel szépen kell bánni, és mikor a kezemet nyalja a szeme közé kell lőni, mert te su- nyítiasz, és aki su­nyi, azzal nem szabad kesztyűs kézzel bánni ... Mesélték a sztori­dat a kövér Szmo- . dullal, azt a sze­rencsétlen meleg pacnit jól kikészí­tetted. Kitárult, mint a rózsa, gon­dolom, majdnem olyan piros is volt, mert pirulós volt a szerencsét­len, mikor a disz- nóságairól beszélt, mégis, az isten tudja, mindig sze­retett arról be­szélni, talán azért, hogy lássák, az agya nem hízott még el, képes minden szélhá­mosságra. Ismer­tem szegény Szmodult, nem­csak a hája volt meleg, a szíve is, kisebbségi érzése volt. s puha volt, mint egy pléd. te kivettél belőle mindent, együtt sírtál, nevettél ve­le, s ő nem vette észre, hogy a mo­solyod mellett ott az összeszűkült pupilla, ami min­dent elárul belő­led, a pupilla1 az te vagy, a többi hazugság, álarc, a bőröd is hazudik, ha megnyúznának, akkor lennél csak valódi. Igen, hát azt. a kedélyes Szmodult leleplez­ted — nyilvánosan és kegyetlenül, alattomos nyílt­sággal, ő meg sírt a zsebkendőjébe, úgy elérzékenyült. Mindegy. Engem nem fogsz palira venni. Jössz hoz­zám jópofáskodni, azt hiszed, én is kenhető vagyolc, mint a felpuhult vaj, nem, apukám, sem olyan, tiszta, sem olyan puha nem vagyok, vé­dem nehéz dolgod lesz. Persze félte­lek is. Megüt majd a guta. Üssön ...) — Jó napot... (Ismerlek, mák­virág ... A füled eláll, mint a nyú- lé, mindent ki­hallgatsz, mindent meghallasz, még azt is, amit nem mondanak. Nem egy embert tettél tönkre, kettétör­ted őket, mint egy kiflit. Rosszindu­latú ember vagy, örömöd leled má­sok kinyírásában és az.elálló füled, rosszindulatúbb, mint te vagy. mert helyetted fantá­ziái. És mindent a füledre fogsz. Me­sélték a sztoridat a kövér Szmodul- lal. Szerencsétlen ember, hangosan beszélt, az lett a veszte, pedig arany szíve volt. Mesélte a kis szél­hámosságait, ho­gyan visz ki ezt- azt a gyárból, más sem kellett ne­ked, szaladtál. Pe­dig ismerlek, te már egy komplett műhelyt kiloptál, de most már fi­gyelni foglak, a szemem jobb, mint a tied, soha nem fogok veled úgy beszélni, csak figyelni foglak, nem hagyom, hogy előnyhöz juss, hogy a füledbe harapjon a szó és ha kitalálsz vala­mit, megöllek a pupillámmal. Olyan szűkre fo­gom, hogy menten megüt a guta. A Szmodul fegyel­mit kapott, de té­ged kirúgnak, mert észreveszem, ha az ingedbe du­god az alkatrészt, mindennap mást, hogy otthon ösz- szeszereld, persze lehet, hogy nem az én módszere­met használod, máshová teszed, de kifigyellek. A Szmodul egy kis­stílű, kövér ember volt, szerette a baksört, s te gyen­géken próbálod ki először a füledet, hogy aztán na­gyobb kapásod le­gyen, például én! Sajnállak, de meg­üt a guta. Jobb a szemem és a sze­memet ezennel rád aggatom, el­kísér téged és az elálló hallószer­veddel csinálhatsz, amit akarsz...) Két pohárka kö­vidinka. — Akkor szer­vusz, kérlek... — Szervusz. Koccintás. Tamás Ervin pp* Hiäztartäsi biztosítás Asztalos, villanyszerelő, épületbádogos, vízszerelő, lakatos, festő, parkettás, hidegburkoló, kőműves, ács, tetőfedő, vasbetonszerelő, könnyűgépkezelő, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, dömpervezetőt, kubikosokat, segédmunkásokat és betanított munkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), rakodókat, raktári segédmunkásokat azonnali belépésre felveizünk Jelentkezni lehet a PROSPERITÁS KTSZ Munkaügyi Osztályán. Budapest IX. kér. Viola u. 45.

Next

/
Thumbnails
Contents