Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

1971. JÚNIUS 12., SZOMBAT rí«P 3 ERDEMES-E TANÚNAK LENNI? Mi történt a Jó Kérjük a gödöllői Jókai ut­ca lakóinak segítségét Legye­nek tanúk. Vegyék észre, lás­sák meg, hallják meg mi tör­ténik körülöttük, hogy tanús­kodhassanak. Csinálhat bárki bárkivel bármit — ha nincs tanú. Ha pedig véletlenül akadna tanú, akkor az ne hagyja magát megfélemlíteni. S most pedig következzen a történet 1970. szeptember 18-án dél­után hat óra körül Nyitó Zsu­zsanna Jókai utca 14. szám alatti lakos — aki egy szobát bérel a tulajdonostól, Szabó Istvántól — egy lavór vizet öntött az udvarra. Szabó Ist­ván úgy látta, hogy a víz fel­csapódott a ház falára, s- ezt kifogásolta, majd Nyitó Zsu­zsanna Után ment és hajánál fogva a kerítésre rántotta. A szerencsétlen nő segítségért kiáltott, akkor Szabó elenged­te. Az orvosi látlelet „a máso­dik csigolya felett nyomásérzé­kenységet, felületes hámlior- zsolódást” észlelt. Nyitó Zsuzsanna feljelentést tett, s ezt azért tehette, mert az esetnek . tanúi voltak, a szomszédban lakó Bolváry Sa­rolta tanárnő és nővére, akik a biróság előtt Is megtették val­lomásukat. A Gödöllői Járásbíróság Szabó Istvánt bűnösnek találta és elítélte — 800 forint pénz- büntetést szabott ki rá. Szabó fellebbezett, ezt a Pest megyei Bíróság elutasította, sőt ezt az észrevételt tette: a büntetés „súlytalan és nem alkalmas a vádlott újabb bűnöse lelemé­nyektől való visszatartására, sem a társadalom'védelmére”; majd megjegyzi, hogy „á me-1 gyei bíróság a pénzbüntetést megfelelően nem súlyosbította, mert a magánivádló a vádlott terhére fellebbezést nem jelen­tett be”. Mindez azt jelenti: ha Nyitó Zsuzsanna fellebbez, a megyei bíróság súlyosbíthat­ta volna Szabó István bünteté­sét. Ez az ügy tehát lezárult. Csupán annyit lehetne megje­gyezni, hogy Szabó István a házat nem üresen vette meg, Nyitó Zsuzsanna lakott benne, aki egyedülálló nyomdai mun­kásnő, paralízisből visszama­radt betegsége miatt testi hi­bás. Mondhatna még egyet és mást a megpróbáltatásairól, de nem teheti, mert nincs ta­núja. Néhány hete fél otthon tartózkodni. Sőt. Bolváry Sarolta tanár­nő sírva panaszolja: — Sze­rencsétlenek voltunk, hogy lát­tuk az esetet, azóta nincs nyugtunk, azóta nem tanítha­tok, idegileg tönkrementem. Bolváry Sarolta — ez a Gö­döllőn köztiszteletben álló ta­nárnő— az egészségével fize­tett azért, mert tanúskodott, mert a Magyar Népköztársa­ság törvényeinek szellemében eleget tett állampolgári köte­lezettségeinek és amit látott, nem tagadta, hanem őszintén elmondta. Segítette népi álla­munk igazságügyi szerveinek munkáját. Egyeseknek, úgy látszik, ez nem tetszik. Nem tetszik, hogy törvényesség van, nem lehet szabadon garázdál­kodni, szigorú törvények védik az emberi jogokat, s a tanúk­nak védelem és megbecsülés jár; hogy nálunk a tanúk az igazságszolgáltatás Védelmét élvezik. Bolváry SaróLtáék élete po­kollá változott — az iskolában összeesett, többször Sírógörcsöt kapott. Megtette feljelentését a rendőrségen Szabó István és lánya, Rab Sándorné ellen. Sajnos Szabóék nem minden egyes tettére van tanú — eze­ket nem is soroljuk fel, ne­hezen is tehetnénk^ mert a nyomdafesték nem bírná el —, de amire van, az bizony súlyos és ezt még tetézi, hogy azóta tették a szomszéd Bolváryék életét, pokollá, amióta azok el­lenük az igazság nevében ta­núskodtak. Sőt, Szabó kijelen­tette, hogy Bolváryék hamis tanúk voltak. Ez olyan súlyos vád, ami a becsületsértésen és a rágalmazáson is túlmegy, mert megirt gatni szándékozik a bíróság törvényerőre emelt íté­letét, vagyis azt sugallja, hogy a Magyar Népköztársaság egyik bírósága nem megfele­lően ítélkezett volna. Bolváryék nehezen várják a tárgyalás napját, a rendőrségi vizsgálat végét,- mert ráadásul közben Szabóéit ellentámadás­ba lendültek és feljelentették őket a bíróságon, s jelenleg ők a vádlottak — ez szinte fan­tasztikus! Érdekes, hogy több éves szomszédságuk történeté­ben éppen mostanában Szol­gáltattak „okot” arra Bolvá- ryók, hogy feljelenthessék őket. Hát érdemes tanúnak lenni? — kérdezd elcsúkió hangon Bolváry Sarolta. © Érdemes, sőt kötelessége is mindenkinek, hogy ha kell, megtegye vallomását a bírósá­gon. Akkor vét a törvények el­len, ha nem így cselekszik, s letagadja, hogy látott, vagy hallott, vagy tud valamiről. Bolváryék mellett kevesen tanúskodhatnak, mert arra Szabóék vigyáztak, hogy ne le­gyen tanú. Akadt azonban né­hány, például az egyik utcá­ban lakó család, akik először nem akartak tanúskodni, fél­tek Szabóék bosszújától, de látva azt, hogy Bolváryék mit élnek át, kötélnek álltak, s bár félve, de jelentkeztek tanú­nak. S hogy ők ne juthassanak Bolváryék sorsára, azt biztosí­tani az igazságügyi szervek dolga. Berkovits György • , 4-.rí!. ' s t • Folytatódott Egerben a közgazdász-vándorgyűlés Egerben pénteken szekció­üléseken folytatódott a tizedik közgazdász-vándorgyűlés. Az ipari, valamint a belke­reskedelmi szakemberek fóru­mán megjelent Keserű János- v.é könnyűipari miniszter is. A makroökonómiai szekció­ülésen Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter, a TIT közgazda- sági választmányának elnöke, az ipar- és építőipari szekció­ülésen Buda István munkaügyi miniszterhelyettes, az élelmi­szer-gazdasági szekcióülésen Tamás László kandidátus, az ÉDOSZ főtitkára tartott elő­adást. A belkereskedelmi szek­cióülésen dr. Sághy Vilmos­nak. a belkereskedelmi mi­niszter első helyettesének el­nökletével tanácskoztak. A vándorgyűlés, valamint a szekcióülések tapasztalatait, eredményeit szombaton plená­ris ülésen összegezik. GAZDASÁGI TÁRSULÁS TERVEZETET DOLGOZZAK KI Napirenden Százhalombatta koncentrált gazdasági íejiesztése A Pest megyei párt-végrehajtóbizottság a helyszínen tárgyalt a nagy ipari beruházás jövőjéről Pest megye, de túlzás nél­kül tehetjük hozzá, hogy az egész ország egyik büszkesé­ge Százhalombatta. Ez a va­lamikor szinte nevesincs tele­pülés, ahol alig egy évtized alatt két iparóriás és körülöt­te egy életképes kis város nőtt ki a 'puszta földből, szinte a semmiből. Azaz, hogy valójá­ban csak a puszta földből, de nem a semmiből, hanem mun­kások, mérnökök tíz- és tíz­ezreinek erőfeszítéseiből, párt- és állami vezetők cél­tudatos, megalapozott elgon­dolásainak valóraváltásaként, sok-sok fáradságos munkával, küzdéssel, gonddal. S most. amikor Pét és Leninváros mellett, a legnagyobb nagy­ságrendű beruházásnak le­hetünk tanúi, továbbra sem szorulhatnak háttérbe a gon­dok. a nehézségek, amelyek­kel számolná kell, amelyeket meg kell oldani az egész nép­gazdaság és az itt dolgozók korszerűbb munkakörülmé­nyeinek, életviszonyainak meg­teremtése érdekében egy­aránt. Ezért is ült össze itt tegnap a megye legmagasabb szintű politikai testületének végre­hajtó bizottsága, hogy mind­ezekről. a százhalombattai be­ruházások helyzetéről, az ille­tékes területek vezetőinek be­vonásával tárgyaljon, és reá­lisan vegye számba a tovább­fejlődés lehetőségeit. Országos érdek Az Ü2emlátogatással egybe­kötött hosszú tanácskozásnak vezérmotívuma volt az az alapelv — amiben a megyeiek és aZ országos szervek vezetői egyaránt megegyeztek —, hogy az itt folyó nagy beruházás nemcsak megyei, hanem első­rendűen Országos érdekeket szolgál. Az itt folyó munka jelentősége túlnő a megye határain. Elég, ha csak arra utalunk, hogy milyen megha­tározó szerepe van népgazda­ságunkban a gazdaságosabb energiafelhasználás területén a kőolaj és földgáz növekvő részarányának, amelynek a IV. ötéves terv is kiemelt sze­Pfsimstá Tréfát űzne velünk a siva­tag? A szél váratlanul tör az oázisra. Előző délután zápor vert végig a homokdűnéken. Feléledtek a tikkadt növé­nyek, s a fák leveleit elszín­telenítő, sárga homokport le- rtiosta a- víz; üdezöld szín­ben kivirágoztak az oázis fa- és kőházai előtti kis kertek. Aztán jött a szél. A változat­lanul felhőtlen ég alatt végig­korbácsolta a sivatagot, s most'mindent újra bepermetez a homok. Beletapad hajunkba, bőrünk minden pórusába, s homokszemek csikorognak fo­gunk között. A hőmérséklet, szinte egyik óráról a másikra, 15—20 fokival csökken. A rakétaállásokban á szo­kott ütemben tart a gyakor­lat _________ — Célmagasság: 140, oldal 120 fok, távolság 70! Elsőfokú készültségben mindkét alegység. A Duna 3. vezérlőkabinjában a tűzvezető tervtábla köreiben ceruzavo­násokkal hosszabbodik egy vo. nal, s mind közelebb ér a kö­zépponthoz. A vonal a cél út­ját jelzi, a középpont a raké- taállások helyét. Gyakorlat — „papírcélokkal”. - Minden úgy történik, mint majd a valóság­ban, éleslövószeten. Riadóztat a harcálláspont. Bezárulnak a kabinok ajtajai, a szemek a műszerfalakra tapadnak, csön- genek a harcállásponttal ösz. szekötő telefonok. Az ún. „pa­pírcélok” előre betáplált ada­tait folyamatosan közli a lo­kátor, s az indikátor képer­nyőjén ezek a célok ugyanúgy jelennek meg, mintha valódi támadó repülőgépek suhanná­nak sebesen felénk. S ezeket a célokat is el lehet veszíte­ni, ha csak egy pillanatra is lanyhul a figyelem, ha csak! egyetlen katona is hibázik. A Duna 3. parancsnoka 44 éves alezredes. Több mint 20 éves katonája légvédelmünk­nek. Textilmester volt, annak idején a párt hívta a hadse­regbe. Végigjárta a katonai ranglétra minden fokát, kitün­tetéssel végezte az akadémiát. Szívélyes, de zárkózott ember. A fiúk tartanak szigorától, de ő az a tiszt, aki emberileg a legközelebb került hozzájuk. Az alezredes és alegységének törzsfőnöke, egy őrnagy, so­kat tapasztalt szakember. A többi pályatárs, a technikai és a politikai helyettes, s a ráve. zető tiszt, aki életében először repít majd egy gombnyomás­ra rakétát a levegőbe — fia­tal tanítvány. Több cél is feltűnik az in­dikátor ernyőjén: kis és nagy magasságokban, megtévesztési szándékkal manőverezve, za­varásokkal is védekezve a le­leplező lokátorok ellen. Párbe­széd a harcállásponttal. Gyors számítások: melyik cél érhet előbb fenyegető közelségbe, melyik célra, melyik alegység kap tűzparancsot. — Duna 3., semmisítsd meg a 4802-es számú célt! A kabinban csak félszavak a parancsok. Egy kerek mon­dat másodperceket vesz el — erre nincs idő. Parányi pont a képernyőn: az imitált rakéta. Műszerkapcsolókon a kezek. Millimétemyi kanyarokkal igyekszik előre a pontocska egy közelgő másik felé, mint­ha mágnes vonzaná hozzá az ernyő mezőjén ... összeolvad a két pont. A cél megsemmi­sült. Pillanatnyi csend a ka­binban. Ha a cél és a rakéta valódi, most iszonyú dörrenés után, valahol messze, a ma­gasból roncsok vágódnának le a sivatagba. A gyakorlat folytatódik, őrá. kon keresztül — két napon át. Rakétaállásairakban mára befejeződtek a gyakorlatok. Még nem indulunk hazafelé, ritka látványosságra várunk — ezúttal mint szurkolók. A „szomszédban” fegyverbarátok vizsgáznak: szovjet rakétás al­egységek készülnek éleslövé­szetre. Céljuk a magasban: ra­kéta ... A lokátorok már fi­gyelik a sivatag egy távoli pontjáról fellőt célpontot. Ég­re szegeződik a légvédelmi ra­kéták csúcsa. Lángnyelv, ezüst villanás a levegőben, dörrenés. Tűzpiros pont az égen, szá­guld szabad szemmel nem lát­ható célja felé. Fehér füstgo- moly bomlik ki a magasban. — Telitalálat! — kiáltja ki az eredményt mellettem egy tizedes, mint a többi sorkato­na, ő is most látott először nem imitált, valódi rakétaki­lövést. A látvány megsokszorozza az izgalmat. Holnap mi vizs­gázunk. Szitnyai Jenő (Folytatjuk.) repet biztosít. Az itteni olaj­finomító-kapacitás 1975-ben az országos feldolgozás 60 szá­zalékát, a hőerőműkapacitás pedig a hazánkban termelt villamos energiának addigra mintegy a felét adja majd. A kőolajfinomító tavaly már ötven féle terméket állított elő. és termelésük lehetővé tette, hogy egyes termékek­ből — így egyebek között ke­nőolajból, amelyből korábban importra szorultunk —. ex­portigényeket elégítsünk ki. De milyen gondok nehezí­tik az itt folyó és eredmé­nyes, áldozatos munkát? Megértésükhöz mindenek­előtt tudni kell. hogy a IV. ötéves terv időszakában mind­két nagyüzem jelentős továb­bi fejlődését irányozzák elő. A Dunamenti Hőerőmű ösz- szevont beruházási javaslata a legkorszerűbb berendezése­ket és megoldásokat tartal­mazza, a kőo/ajfinomítónál pe­dig a Gazdasági Bizottság az építkezések ütemének meg­gyorsítására intézkedett, ami­nek azért van nagy jelentősé­ge, mert a nyersolajellátás egyenletessége, valamint a késztermékekkel szemben je­lentkező szezonális igények sürgetően követelik a tároló­kapacitás bővítését. A Gazda­sági Bizottság azt is elhatároz­ta, hogy háromszáz fős Nagy­nyomású Kutató Intézetet Százhalombattára telepítik, mintegy 100 millió forintos költséggel. Mindehhez gondos kivitelerő muní-ca", építőanyag, szakmunkásgárda, és jelenté­keny egyéb munlcaerő szüksé­ges, biztosítva természetesen kultúrált ellátásukat, lakásu­kat, napi szükségletük kielé­gítését. A fejlődés gondjai A gondok mindezek körül komplexen jelentkeznek. Ebből indult ki a tegnapi tanácsko­zás is, amelyen körvonalazó­dott, hogy az építőipar szűk kapacitása, a szerelőipari vál­lalatok anyag- és munkaerő­nehézségei máris bizonyos le­maradást okoztak. Ez a lema­radás részben csak viszonyla­gos ugyan, mert a meggyorsí­tott, megnövekedett program­ból ered, de mégsem elhanya­golható. Annál inkább nem, mert minden kis lemaradás veszedelmessé nőhet, hiszen nagy volumenű beruházásról van szó, ahol a helyi tervek késedelmes megvalósítása nép- gazdasági szinten jelent hátrá­nyokat. Itt pedig — mint az egyik felszólalásban elhangzott — az ország energiaellátásá­nak szívéről van szó. A másik nehézség, hogy az építészeti, kiviteli tervek mi­nősége sok esetben kifogásol­ható, a tervek -szállításának határidejét a tervező vállala­tok olykor jelentősen túllépik. A lemaradásban ugyancsak nagy szerepe van az eseten­ként jelentkező építési anyag és szállítóeszközök hiányának, valamint az építőipari és tech­nológiai berendezések áralaku­lásának, amely esetenként 20— 40 százalékos eltérést is mutat a jóváhagyott tervhez képest. Végül — de talán egyik leg­főbb gondként — a létszám- hiánnyal kell számolni, amely a közismert országos helyzeten túlmenően a helyi lakásépítési program elhúzódásával. az elégtelen lakáshelyzettel is összefügg. Nagyobb összehangoltsággal A párt-végrehajtóbizottság a meghívottakkal közösen ele­mezte mindezeket a gondokat és alapos vitában arra az egy­öntetű megállapításra jutott, hogy számos részkérdés meg­oldása mellett két legfonto­sabb feladatkörre kell az erő­ket összpontosítani. Az egyik, hogy a további munkában na­gyobb koordináltságot, össze liangoltságot érjenek el, an: felveti a két beruházás kor: centrált fejlesztését és enne érdekében — generálterve/ hiányában — gazdasági társ lás létrehozása szükséges. ■, másik — lényegében az elől bin belül jelentkező, de elei: gedhetetlen feladat —, hog" a lakásépítéssel és a dolgozó életkörülményeivel összefügg beruházásokat időben és mc radéktalanul valósítsák mec vagyis nagyobb legyen az Össz hang az iparfejlesztés és a la­kótelep, a városfejlesztés kö­zött. A végrehajtó bizotfeá határozatot hozott ennek meg­felelően, hogy a beruházásod előrehaladását akadályoz! problémák felszámolására fel­sőbbszintű tárgyalást kezde­ményeznek — a nehézipar' miniszter és az Országos .Terv­hivatal támogatásával — a: Építésügyi és Városfejlesztés. Minisztérium, valamint a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium érdekelt vállalataival gazdasá­gi társulás megalakítására. Az erre vonatkozó tervezetet ne­gyedéven belül kidolgozzák. Szükségesnek mondták t ki szakközépiskola létesítését is, hogy a két nagy nehézipari üzem szakmunkás- és szakká- derellátásához helyileg is jobb feltételeket biztosítsanak. Kedvezőbb munkssellátást A tanácskozáson kiemelt he­lyet foglalt el á két nagy mun­kahelyen dolgozók kommuná­lis ellátottságának kérdése, amiről Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első tit­kára vitazáró értékelésében külön is igen hangsúlyozottan szólt. Elengedhetetlennek mon­dotta a munkásszállások ellá­tásának minél gyorsabb meg­javítását, üzletekkel, elárusító­helyekkel, a körülmények mi- * nél kedvezőbbé tételével. A napi fáradságos munkát ne ne­hezítsék beszerzési, és hasonló gondok addig sem, amíg fel­épülhet az ilyen nagy ipari te­lepülés szükséges velejárója, a korszerű, egészséges lakótelep, áruházakkal, kulturális intéz­ményekkel. Mindezek érdeké­ben Százhalombatta lakossága is igen sóikat tesz, hiszen a- nyolc és félezer lakos mintegy hatmillió forintos társadalmi munkát vállalt a városfejlesz­tési programban. Csak közös erővel, a város, valamint az ipartelep bejáró munkásai gondjainak közös együttes vál­lalásával lehet azonban meg­nyugtató eredményre számíta­ni. Rámutatott még a megyei pártbizottság első titkára arra, hogy igen fontos a személyi közlekedés megjavítása is. Er­ről a kérdésről, együttesen az építési szállítási problémákkal, a közeljövőben a megyei párt­bizottság megbeszélést hív ösz- sze a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, valamint az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium illetékes vezetőivel. 1973-ban ismét A százhalombattai célkitűzé­sekhez jelentős lépést tett elő­re a megyei párt-végrehajtóbi- zottság pénteki ülése, amelyen végül — az első titkár javasla­tára — azt is elhatározták, hogy 1973 utolsó hónapjaiban ismét vb-ülésen térnek vissza a beruházás kérdéseire és megvizsgálják, hogyan halad­tak előre ezen a területen a IV. ötéves terv végrehajtásá­ban. A mostani tanácskozás —. mint azt a m egh í vottaikk • J egyetértésben megállapíthat­ták — igen hasznosan vittt előre népgazdaságunk e ki­emelt területén jelentkező problémák megoldását. Lőkös Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents