Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-11 / 109. szám
4 ^k/CmHud 1971. MÄJUS 11.. KEDD Megkezdődött az Akadémia idei közgyűlése ERNST JENŐNEK ÍTÉLTÉK AZ AKADÉMIAI ARANYÉRMET Bem u ta tkozott a Lucnica Vasárnap a budapesti Nemzeti Színházban bemutatkozott az egy hétig hazánkban vendégeskedő Lucnica szlovák népi együttes. Az államközi kulturális egyezmény alapján hazánkba érkezett százhúsz tagú folklórcsoport Szlovákia legszebb dalait, táncait mutatta be az első előadás nézőközönségének. A nagy sikerű előadás után a Pozsonyból érkezett vendégeink vidékre látogatnak. Csővezetéki szerelvény-ankét Ma és holnap csővezetéki- szerelvény-ankétot rendez a Gépipari Tudományos Egyesület közösen az Ipari Szerelvény- és Gépgyárral. Az első napon Budapesten, a Technika Házában kilenc előadás hangzik el a csőszerelvények gyártásáról, alkalmazásáról és üzemeltetéséről. A második napon a tanácskozás részvevői meglátogatják az Ipari Szerelvény- és Gépgyárat. A tanulmányút alkalmából Maus Péter tart előadást Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár szerepe és feladatai a hazai armatúragyártásban címmel. A Pilis ölében meghúzódó Soaymár nagyközség területéin épül az ország egyik modern tégla- és cserépgyára. Az építkezéssel kapcsolatos földmunkák során került napfényre — amint arról annak idején már beszámoltunk — Pannónia legnagyobb utntCtetnétöjé. Nyomaira dr. Valkó Arisztid nyugalmazott muzeológus, az ismert solymári helytörténész bukkant és fölfedezéséről értesítette a Nemzeti Múzeumot. A múzeum régészei azonnal megkezdték a leletmentő mun- | kát Itt, Mátyás király hajdani vadaskertjének területén megkezdték a nagy kiterjedésű római urna temető feltárását. Ennek eredményeképpen számos olyan új adattal gazdagodott Solymár helytörténete, amely a régi feltevések módosítására késztette a szakértőket Az egyik legrégibb település Az archeológusok Solymárt, alioi Mátyás király vadászkastélya állt, már korábban is számon tartották, főleg azóta, hogy dr. Valkó Arisztid a Várhegy felszíne alatt megtalálta a solymári vár alapfalait Néhány régi okmányban volt csak nyoma ennek a várnak, azt js tudták róla, hogy Ulászló király 1496-ban szerezte meg és vadászkastély céljaira használta. Solymár később Mátyás királynak is kedvelt vadásztanyája volt. A várat a törökök rombolták le, majd minden nyoma eltűnt a föld színéről. Valkó Arisztid a régi okmányok alapján kezdte meg a kutatást és nemcsak a vár alapfalait tárta fel, hanem sok olyan leletre bukkant, amelyek azt bizonyítják, hogy Solymár egyike az ország legrégibb településeinek, már a bronzkorban is lakott hely volt, a római karban pedig népes katonafalu terült el a helyén, mint az aquincumi katonai körzet egyik fontos állomása. A feltárt leletekből a helytörténész valóságos múzeumot rendezett be lakásán. Gyűjteményének tudományos értékét bizonyítja, hogy a Nemzeti Múzeum saját felügyelete alá vonta. A cserépgyár építésével kapcsolatos földmunkákat állandóan ellenőrizte, így találta meg az első urnákat is. Egy másik lelkes helytörténeti kutató, dr. Jablonkay IstHétfőtn az Akadémia dísz- i termében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia idei, immár 131. évi közgyűlése. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese. Az Akadémia tagjain kívül nagy számmal vettek részt a megnyitáson politikai, társadalmi és tudományos életünk ismert személyiségei, az akadémiai kutatóintézetek vezetői és munkatársai. Az elnökség beszámolóját Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke terjesztette elő. A beszámoló elsősorban azokkal a feladatokkal foglalkozott, amelyeket a tudománypolitikai irányelvek és a X. pártkongresz- szus határozatainak elvi iránymutatásai jelöltek meg az Akadémia mint az ország legfőbb tudományos testületé számára. Kiemelte, hogy a ván solymári tanár segítségével tovább folytatták a kutatásokat Közben egy fiatal solymári traktoros, Taller János szintén érdekes leletre bukkant a közelben: egy latin feliratos és domborművel díszített római sínkőre, amely megőrizte az alája temetett római vitéz nevét is: Vivianus Fűim Artii volt a halott neve; A Nemzeti Múzeum leletmentő brigádja dr. Kocztur Éva muzeológus vezetésével kezdte i meg Solymáron a kutatásokat, amelyek mindenben igazolták Valkó feltevésének helyességét. Száznál több urnát találtak a 150 feltárt sírban, különböző egyéb mellékletekkel, fibulákkal, korsókkal, ételmaradványokkal, tálakkal együtt. A leleteket a Nemzeti Múzeumba szállították és megkezdték az anyag tudományos feldolgozását, restaurálását Találtak néhány római kori érmét is, köztük Hadrianus és Domitianus pénzét, amelyek alapján pontosan j meghatározták a temetkezések | korát. Az, umás sírok között feltártak néhány csontvázas sírt is. Ezek azt bizonyítják, hogy az időben, időszámításunk első és második századában már keveredett a hódító rómaiak temetkezési kultusza a kelta őslakosság temetkezési szokásaival. Ikrek a sírban Dr. Kocztur Éva a napokban vetített képekkel illusztrált előadást tartott a solymári ásatásokról a Kossuth Klubban. Elmondotta, hogy a római temetőben feltárt 150 sír közül 32 csontvázas volt, 90 pedig umás. A sírokban 9 érmét találtak. Megállapítása szerint ezen a helyen egy korábbi periódusban is temetkeztek már, de a régi sírokra a második és harmadik században, a római uralom idején, újból rátemet- keztek. A sírokból számos ruhakapcsolótű, úgynevezett fibula, ezenkívül gyűrűk, nyakláncok, függők és lándzsák derültek elő. A csontvázas sírokban a halott mellé helyezett ételes tálakat és italos korsókat is találtak. A legérdekesebb sírnak azt találják, amelyben egy női csontvázat leltek, medencecsonttal között egy kis magzat csontjaival, és közvetlen közelében egy másik magzat csontmaradványaival. Lehetséges, hogy a nő szülés közben halt meg, ikreivel együtt. ___________ kongressz us határozata minden területen követelményként állította az áttérést a fejlődés intenzív módjára, s ennek érdekében a tudomány és a technika vívmányainak széles körű alkalmazását a termelésben. Ebből következően az Akadémia fontos feladata. hogy számon tartsa s értékelje a nemzetközi műszaki és tudományos eredményeket, szélesítse a félhasználásukhoz szükséges tudományos tevékenységet és segítse elő alkalmazásukat. Jóformán minden téren vannak olyan komplex tudományos problémák — állapította meg —, amelyekkel az Akadémia tudományos osztályainak és bizottságainak foglalkozniuk kell. A beszámoló után, amely az Akadémia tudományos testületi tevékenységét foglalta ösz- sze, a múlt évben végrehajtott szervezeti reformnak megfelelően, Akadémiánk történetében első ízben hangzott el a I Dr. Valkó Arisztid elmondotta még, hogy Solymáron kezdeményezésére kulturális bizottság alakult a régészeti kincsek megőrzésére. A bizottság két mémöiktagja elkészítette Mátyás király vadászkastélyának restaurálási tervét is. A terv szerint a kastély egykori toronyrészét egy emelet magasságig újraépítenék, megfelelő módon befednék és falai között helyeznék el aztán a régészeti anyagot. Ez a gyűjtemény valószínűleg Solymár egyik vonzó idegenforgalmi érdekessége lenne. A környéken előkerült régészeti anyag tanúsága szerint az egész környék szerves része volt a rómaiak katonai településének, és egy igen fontos hadiút vezetett keresztül rajta. A terveket rövidesen fölterjesztik a Műemlékek Országos Felügyelőségéhez, és a további munkálatokat a felügyelőség irányításával végeznék. A bizottság bízik abban, hogy a tervek megvalósításához Solymár megfelelő összeget biztosít. Magyar László főtitkárnak mint a szak- igazgatás fejének beszámolója. Ezt a beszámolót a betegsége miatt akadályozott Erdei Ferenc akadémikus helyett Kö- peczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese terjesztette elő. A tetszéssel fogadott főtitkári beszámoló után dr. Ajtói Miklós, a kormány elnök- helyettese szólalt fel. Átadta a Központi Bizottság és a kormány üdvözletét, jókívánságait az Akadémia elnökségének, tagjainak és a közgyűlésnek, majd egyebek között ezt mondta: — Egyetértőén üdvözlöm az akadémiai kutatóintézetek intenzívebb és szervezettebb kapcsolatát a társadalmi szükségletekkel. Véleményünk az. hogy —a prakticizmus veszélyét elhárítva és a tudományos munka színvonalát megőrizve — lehetséges olyan kölcsönös információs csatornákat kiépíteni az ipar-, a mezőgazdaság és más népgazdasági ágak és az akadémiai kutatóintézetek között. amely csatornákon egyrészt a társadalmi igények, másrészt a prognózisok, tanácsok és megoldott feladatok áramlanak. Dr. Ajtai Miklós nagy tapssal fogadott felszólalása után a közgyűlés nyilvános ülése az akadémiai aranyérem és az akadémiai díjak átadásával fejeződött be. Az 1971. évi akadémiai aranyérmet a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Ernst Jenő Kossuih-díjas akadémikusnak, a pécsi Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete igazgatójának, a Magyar Tudományos Akadémia biofizikai tanszéki kutatócsoportja vezetőjének adományozta. Az elnök ezután átnyújtotta az akadémiai díjakat 21. kiemelkedő tudományos munkásságot kifejtett kutatónak. A közgyűlés nyilvános ülése Erdey-Grúz Tibor zárószavával végződött. Kedden, szerdán és csütörtökön több osztálygyűlés, valamint fontos problémákat megvitató tudományos ülés kerül sorra. A közgyűlés pénteken zárt ülésen folytatja és fejezi be munkáját. Gazdag lelefek Múzeumépítési tervek A solymári tanács segítségét várják Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállalat Központ: Budapest V., Kálmán I. utca 13. Telefon: 112-842 FÉLFOGADÁS: MINDENNAP KIRENDEL TSEGEK: CEGLÉD VÁC NAGYKATA ÉRD DUNAHARASZTI GÖDÖLLŐ GYAL SZENTENDRE FÉLFOGADÁS: mindennap mindennap mindennap mindennap szerda, szombat kedd, csütörtök mindennap szerda, szombat DÍJMENTESEN hirdetjük eladó ingatlanát DÍJMENTESEN adunk eladó ingatlancímeket. TV-figyelő Nehéz dió a szórakoztatás Egyre jobb nyomon jár a kifejezésmód sokrétűsége tekintetében a Századunk című sorozat. Érdekfeszítő téma, ügyes, leleményes feldolgozásban; könnyedén vegyíti a dokumentumanyagot a rekonstruálással és a történet még élő szereplőinek megszólaltatásával. Sikerült, és tovább fejleszthető ötvözet. Kezdi kinőni magát a Tévé galéria is. Az eleinte mindenáron erőltetett álközvetlenséget felváltja lassan egy természetesebb, könnyedebb s1 mégis tartalmasabb hangnem. Hogy így van, az köszönhető D. Fehér Zsuzsa művészettörténész közreműködésének is, akiben rendkívül kellemes előadót, értő tárlatvezetőt, fesztelen csevegőt talált a tévé. Hát még ha a vezető riporter végre átérezné, hogy a tévé maximálisan, vizuális műfaj, s a beszélő látványánál sokkal fontosabb annak láttatása, amiről szó van! Galambos Tamás — a Galéria kiállitóművésze — rokonszenves riportalany, s még a riporterkedéstől sem riadvisz- sza (mint a kis betétfilm dokumentálta). Jó festőt ismertünk meg képeiből — de a szuperlatívuszokat célszerűbb a valóban legnagyobbakra tartogatni. Sehogysem akar sikeredni az Ön például hogy folytatná? című folytatásos műsor. Már jogelődje, a Mit tenne ön az én helyemben? sem hozott felpezsdülést sem ötletben, sem feldolgozásban. Annyi életképes, népszerű s ugyanakkor jó értelemben véve Korszerű — azaz időtálló — szórakoztató műfaj van! Nem a mindenáron kipréselt „új” forma a döntő, hanem az igazi, ötletes szórakoztatás. Ezt várja el a tévénézők serege a tévétől. A pénteket a szobrászok napjává avatta a múlt héten a tévé. Szép igyekezet, de ilyen tömény adagolásban célját téveszti. A délután látott kisfiún Thorvaldsent mutatta be; pontos, alapos munka — de vajon fontossági sorrendben, épp Thorvaldsen nem ismerése a legsürgetőbb hiány a tévéközönség körében? Alig hihető. Ellenpélda az aznap este látott dokumentumfilm, amely Goldman Györgyiről, a fiatalon mártírhalált halt tehetséges szobrászról adott hírt Bemutatásával adósságot rótt le a tévé, méghozzá becsületes, lelkiismeretes, értő munka keretében. Ez esetben valóban Hitchcock fémjelezte az Egy óra Alfred Hitchcockkal című műsort. Ezúttal ő rendezte a krimit gördülékenyen. A láttam mindent című film értéke mégsem a rendezés, hanem jó emberismeretre valló, ötletes történet s annak különösen frappáns befejezése volt. A szombatonként játszott sorozat, a Jó éjszakát, felnőttek! eddig minden esetben remekül mulattatott. Péreli Gabriella CSEHSZLOVÁK FILM A börtönőr Sajátos, minden mástól különböző csehszlovák filmvilág született. Az alkotók olyan mondandót, olyan típusokat, olyan közeget, olyan kifejezésformát találtak, amelyek a filmművészet új, rangos, utánozhatatlan útját tárták fel. E különös filmvilágra emlékeztetőül néhány alkotás címét sorakoztatjuk fel: Szigorúan ellenőrzött vonatok, Hullaégető, Ecce homo, Ho- mollca. Milyen ez a sajátos filmvilág? Haseki módon vaskos, gorombán élces, puritán. Egyedülállóan szimbolikus, mert benne nem fogalmak izzanak át jelképpé, hanem kisemberek hordozzák az óriási általánost. Épp ezért a filmek jelrendszere nem lebegő, hanem nagyon is a valósághoz kötött. Groteszk ez a filmvilág, átszűrd elemekkel átszőtt, amik azonban nem külsődleges díszek, hanem a mondanivalóból fakadó egyszerű, természetes megfigyelések. E filmvilág jellemzője a bonyolult egyszerűség, a konkrét típus erőltetés nélküli fogalommá bővítése, a nagy dolgok kis világban való feltárása. A börtönőr e filmvilág nem legkitűnőbb alkotása, de értékes mű — sajnos, mozilátoga- tó közönségünk nem szentel akkora figyelmet rá, mint amekkorát megérdemelne. Adva van egy kis világ, a fiatal börtönőr és édesanyja szűk élettere, amely a mindennapi cselekvésekhez — evés, alvás stb. — teremt közeget. A kis világban konkrét típus létezik, a börtönőr. A börtönőr visszamaradt az értelmi, érzelmi fejlődésben, infantilis. Passzívan, de veszélyesen gyermekded, még csak kutyáján éli ki szadista vágyát, csak a cukrászsütemény evéséből, nézéséből süt ki a perverzitás. Belső, beteges feszültségét naiv, korszerűtlen, primitív álmodozásban éli ki: világítótorony őrének képzeli magát. A konkrét típus azonban erőltetés nélkül fogalommá bővül, hiszen ő nemcsak fiatalember, de börtönőr is — a hatalom része. Egyetlen momentum kell — ez bekövetkezik: ütést mér egy rabra — s a passzív, szubjektív betegesség aktívvá, objektívvá, társadalmi méretű veszéllyé válik! Az infantilisból, perverzből, szadistából fasiszta válik, a hatalom el-, fogadott kegyetlené, a pusztítás „világítótornya” égethet felszabadult, társadalmivá vált ösztöneiből. Kisember hordozta az óriási általánost, a kis világban nagy dolgokat tárt fel az alkotó: így születik a fasizmus. Iván Kéne író-rendező pompás közeget, típust, kifejezési formát talált korszerű mondandójához. Ritmusérzéke azonban gyakran cserben hagyta, különösen a film középső része vontatott, nem mentes az ismétlésektől sem. A szigorúbb tömörítés nagy előnyére vált volna a filmnek. Iván Slapet operatőr egyszerű fényképezésével hívta fel magára a figyelmet, s ott volt gyengébb, ahol az egyszerűséget sutba dobta, például az álmok megjelenítésénél a modernosságnak sem tudott ellenállni. Lubos Fiser zeneszerző különösen a vízió romantikus, már-már szenti- mentalizmusba csapó muzsikájával remekelt. A néző bizonyára sokáig nem felejti el a címszereplő, Jiri Hrzan mélyen értő, finom eszközökkel élő, kitűnő játékát. F. P. Esti trilla Megjöttek az ugartyúkok Hazatértek a homokbuckák jellegzetes madárlakói, az ugartyúkok. A magánykedvelő madarak zömmel a buckás, háborítatlan kiskunsági homokvidéken költenek. Tojásaikat fészekgödörbe rakják, s a kikeli ugarcsibék nyomban önálló életet élnek. Az ornitológusok megfigyelése szerint az egyre gyérülő madárállomány évenként változtatja költőhelyét. Tavaly az erdő- szegélyekben találtak költésre alkalmas helyet, az idén ismét a homokföldeken telepedtek meg. A barna csíkos, szinte a homok színével azonosuló, hosszú lábú madarak esténként élednek, olyankor hallatják érdekes trillázó hangjukat.
