Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

A PEST MEGYEI HÍRtAP KÜLÖNKIADÁSA xv. évfolyam, 103. szám 1971. MÁJUS 9., VASÄKNAP VETÉLKEDŐ A FEK-BEN Ma, vasárnap este hat óra­kor a FÉK ifjúsági klubjában Emlékezzünk a győzelem nap­jára címmel vetélkedőt ren­deznek. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köztár­saság üli (a 302-es telefonon hívható) központi rendelőin­tézetben az alábbi orvosok tartanak ügyeletet: Hétfőn: dr. Bea Mátyás, kedden: dr. Pap Miklós, szer­dán: dr. Kr einer Lenke, csü­törtökön: dr. Gulyás Zoltán, pénteken: dr. Pap Miklós, szombaton és vasárnap: dr. Bitesek Tibor. A beosztásban hét közben változás történhet. OLDALÁN A POSEIDON Konténerrel a BNV-n VAGONKÉNT RAKHATÓ A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron évék óta sikerrel szere­pel a Magyar Hajó és Daru- gyár váci üzeme. Az elmúlt években vízijárműveket; men­tőcsónakot, alumínium motor­csónak testet állítottak elő. — Az idén mivel készülnek? — érdeklődünk dr. Zilahy Ist­vántól, a kereskedelmi osztály vezetőjétől. — Mint ismeretes, két éve rátértünk a konténerek gyár­tására. Tavaly már bemutat­tunk néhány típust, nem kis sikerrel. Az idei darabok mégis új­donságnak számítanak. Két húsztonnás és egy öt­FOGADGORA:KEDDEN Hatósági és igazgatási feladatok A járási hivatal összeköti a községeket a megyével Mint annak idején hírül ad­tuk, április 26-án Vácott is megalakult a járási hivatal. Felkerestük dr. Vida Gyulát, a váci járási hivatal megbízott elnökét, hogy választ kérjünk arra, vajon ez az átalakulás milyen, olvasóinkat is érintő, változásokat hozott? — A járási tahács válasz­tott testület volt. Megszűnt. Ám a járás, mint területi egy­ség természetesen nem nél­külözheti azt a láncszemet, amely a községi tanácsokat és a megyei tanácsot összeköti. Ez a láncszem a járási hiva­tal. Hatósági és igazgatási fel­adatokat lát el, kapcsolatot tart a területen működő üze­mekkel, intézményekkel, szö­vetkezetekkel, összehangolja a járás lakosságát is érintő fej­lesztési terveket. Ugyanakkor továbbra is ellát bizonyos spe­ciális elsőfokú igazgatási fel­adatokat, mint amilyen példá­ul a növényvédelem. — Mi változott még? A ko­rábbi testületi vezetés helyett az egyszemélyi felelős vezetés elve érvényesül. A hivatalt az elnök vezeti, akit a megyei ta­nács választ, az elnökhelyet­test viszont az elnök javasla­tára a megyei tanács végre­hajtó bizottsága nevezi ki. — Az átalakulás természe­tesen átszervezéssel Is járt. A hivatal alkalmazottainak össz- létszáma csökkent. Jelenleg hatvanketten dolgozunk a hi­vatalban. Minden eltávozpnak kerestünk alkalmas helyet, többségük a községi tanácsok­nál helyezkedett el. Siabás-varrás tanfolyam kezdődik a váci Madách Imre Művelődési Központban (Lenin út 58. I. em. 12). május 10-én, délután két órakor. — Az osztályok most ké­szítik ügyrendjüket. Addig, amíg nem próbáljuk ki és nem gyűjtünk tapasztalatokat, nem változtatunk az eddig megszo­kott renden. Tehát a hivatal vezetői továbbra is minden hét keddjén reggel 8 és déli 12 óra között fogadják az ügyfe­leket, s a hivatalos órák is változatlanok. B. H. Bemutató Szerdán délután 5 órakor a fegyveres erők klubjában be­mutatják az érdeklődőknek azokat a híradástechnikai fel­szereléseket, amiket a klub amatőr rádiósai készítettek. tonnás konténerrel szere­pelünk. Az első, hagyományos kivi­telben készült, hátul lehet be­rakni. Ennek az az érdekessé­ge, hogy egyszerre akár négy darab is összekapcsolható, ami a szállítóhajóból való ki- és berakodást teszi gyorsabbá. Oldalán az egyik legnagyobb konténerszállító tengerhajózá­si cég, a német „Poseidon” neve látható. A másik húszíonnásnak az az érdekessége, hogy mindkét oldalán nyitható, ugyanúgy lehet megrakni, mint, a vasúti vagonokat. Új­donságnak számít az öttonnás alumínium konténer is, ame­lyet a KGST-szabványok sze­rint készítettünk. Ezt eddig csak a Volánnak és a MÁV-nak gyártottuk, de re­méljük, megnyeri a külföldi cégek tetszését is. — Hány konténert gyárta­nak évente? — Az idén mintegy 1200— 1500 darabot készítünk. A következő években azonban növelni szeret­nénk a termelést, így nem közömbös, hogy mi­lyenek a piaci igények. (Cs.) Kozmetikai kiállítás a Madáchban Hétfőn délelőtt 11 órakor vegyipari-kozmetikai kiállítás nyílik a Madách Imre Művelő­dési Központban. A legújabb háztartási és kozmetikai sze­rekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kiállítás alatt szaktanácsadás is lesz. Mire gondolunk e szó hallatán? Egy olyan alkot­mányra, olykor tákolmányra, amely a célból készült, hogy a jámbor halandó átjuthasson a fo­lyó vagy patak egyik oldaláról a másikra. Olykor még járművek is. Hídja válogatja. Eddig a hidakat víz fölé építették. De nem jellemző! Hogy mennyire nem, erre jó pél­da a Váchartyán— Kisnémedi között felépült híd. Kisnémedire utazva az autó­buszról sokszor láttam egy igen stabil beton monstrumot a me­ző közepén... Évekig totóztam, vajon mi lehet ez? Egyszer véletlenül A HID hallottam, hogy hát ez bizony híd. Aki nem hiszi, járjon utána. Csodálkoztam. Eddig ugyanis azt hittem, hogy a hídépítőknek hi­vatalból illik tud­ni, hogy a hidat víz fölé szokták emelni. Lehetőleg! Igaz, van ott víz, nem is messze, alig 10 méterre folyik a patak. Azon viszont nincs híd. Sőt! A híd alatt is van víz. Pocso­lya. Ami elősegíti, hogy a betonból — és mellesleg tete­mes összegből — készült híd lassan- lassan tönkremen­jen anélkül, hogy egy emberfia át­ment volna rajta. Állítólag, majd arra megy az or­szágút . Vácegres irányába, azért építették ide. Az wt meggondolja magát, és önként elágazik ezen a ponton, vagy talán a patak gondolja meg magát, és aláfolyik a híd­nak? Persze, leg­egyszerűbb lenne, ha a híd gondolná meg magát és el­indulna... Hová? Talán egy olyan helyre, ahol a pa­takon keresztül fahíd vezet, vagy még az sem. A jó­tét lelkeknek kö­veken kell bukdá­csolniuk, hogy át­jussanak a túlsó partra. Talán ere­detileg is ityen helyre kellett vol­na építeni. F. I. Községfejlészt és i verseny A járási hivatal elnöke kör­iratban értesítette a községi tanácsokat az 1971. évi köz­ségfejlesztési és szépítési ver­senyről. A tanácsokat felkér­ték, hogy a községek lakossá­gát, Intézményeit, termelőszö­vetkezeteit és egyéb szerveit társadalmi munkára szervez­zék, a falvak szépítése, a zöldövezet kialakítása érdeké­ben. A verseny győzteseit a me­gyei tanács 900 ezer forinttal jutalmazza, A versenyt első alkalommal július 31-én, má­sodszor 1972 februárjában ér­tékelik. Muzsika és vers Választás elé állították a rendezők azokat a váciakat, akik a muzsikát és a verseket is szeretik. Hétfőn este hat óraltor két esemény is lesz Vá­cott. A görögtemplomban Kende Levente ad szonáta­estet, a könyvtárban pedig Papp Zoltán előadóművészt hallhatják a versbarátok. Sok gyermek — sok gond, sok öröm... ANYÁK NAPJA A PÁRTIIÁZBAN A fehér asztalok körül ün­neplőbe öltözött asszonyok ül­tek. Egyszer-egyszer elköny- nyesedő szemekkel hallgatták az Árpád úti általános iskola úttörőinek dalait, népi játékát. Sokgyermekes váci anyákat hívott meg pénteken délután­ra a pártház nagytermébe az MSZMP Váci Városi Bizott­sága és a Hazafias Népfront városi elnöksége. Kiszel János, a HNF titkára köszöntője után gyorsan meg­indult a beszélgetés. Az örö­mökről, amit a sok gyerek je­lent a családban és a gondok­ról is, hiszen ahol 4, 5, sőt 8, 9 gyerek ül naponta az asztal köré, az édesanyának sokat kell törnie a fejét, hogy mi­ként jusson mindegyiknek a jó ebéd és vacsora mellett ruhá­ra, cipőre és taníttatásra is. Történetek keringtek az asz­tal fölött az új jövevény befő-, gadásáról. Képek kerültek elő, ahol három nagy gyerek állja körül a kétéves Gyuri ' kis­ágyát. Sóhajok is elröppen­tek ... ha... ha lakást kapna az a látóhegyi család, akinek a sejcei autóbuszmegállótól még húsz percet kell gyalogol­nia az erdőn keresztül, s ahon­nan az iskolásokat télen a szü­lők hátukon viszik ki az autó­buszhoz — a hasig érő hóban. Sok mindenről beszélgettek. S mégsem hallottunk egyetlen keserű szót sem. Lehet, ebben az ünnepi hangulatnak is szfe repe volt... Három asszony ült egymás mellett a DCM-ből. Közülük mondta az egyik: „Milyen jó lenne ha az üzemben is ren­deznének néha ilyen összejöve­teleket, ahol megbeszélhetnénk közös gondjainkat.. .!”■ B. II. AGYBÖRZSÖNY Völgy haj latban — dombtetőn „AZ ORSZÁG EGYIK LEGSZEBB TEMPLOMA” Ma mar viszonylag kicsiny község Nagybörzsöny. Az új­kori fejlődés ütemes gyorsulásába nem került bele, de a falu­szikkasztó urbanizáció hatókörébe annál inkább. Mégis olyan becses értékekkel rendelkezik, amelyek m.iatt a Dunakanyar peremvidékén is jeles szerepet tölt be, és kivételes figyelemre érdemes. Két Árpád-kori templomára gondolok, melyek mé­ret szerint szerények, de jelleg és történetiség szempontjából nemzeti kincseink. Valaha „szilárd és folyékony aranya” (nemesérce és kitű­nő bora) volt. Számon tartja ezt a bányászat története, sok-sok okirat, a „folyékony arany” emlékét pedig a nagy kiterjedésű pincesor... Ezeket az „aranykészletekét” — úgy tűnik — a múlt végleg eltemette — hacsak a fejlődés sodra fel nem kap­ja a Börzsöny hegység északnyugati hajlatát, és „aranytermö- vé” nem teszi a következő nemzedék számára... Bár úgy len­ne! Megérdemelné ez a jelenleg öregedő község, melynek gyö­nyörű tájba helyezettsége, subalpinos légköre egyre hívo­gatja a turistákat... A falu belsejében a völgy­hajlatban is dombtetőn pil­lantjuk meg a bányásztemplomot. Tornya nincs, nem is volt, se­hol nyoma alapzatának. Az 1700-as évek iratai szerint ha­rangláb volt a templom mel­lett, s rajta három harang. Ma ennek emlékét idézi a mo­dem statikával épült kis ha­rangtorony — egy, a múlt szá­zadból származó ezüstcsengé­sű haranggal. A lépcsőkön feljutva, leköt a különös homlokzat. A főajtó gótikus kőkerete kissé meg­rokkant, felette sután balra té­ve az ősi bányászcímer (emlé­keztetőként az 1400-as évek intenzív bányászatára), fel­jebb pedig két szabálytalanul vágott ablaknyílás, s mindez együtt: csupa asszimetria! Mo­dern formabontás ősi időkből! A templombelső is hasonló élményekkel fogad. Az ősi — talán a 12. századból származó — templom élesen elkülönül a 'későbbi gótikus átépítés és bő­vítés nyomaitól. Valamikor egy zömök, szinte széle-hosz- sza egy román templomocska állt Itt. De eluralkodtak rajta a gótikus elemek, amelyek — a bizonyára romjaiból újjáépí­tett és kibővített (Zsigmond király idejében, az 1400-as évek elején) templomot ma már erősen jellemzik. Ebből az időből maradt a gyönyörű, kőbe épített szentségház (pas- toforium) a szentély bal olda­lán. — A jellegzetesen román­gótikus templomot azonban századok múltán erősen „ba- rokkizálták”. S így is maradt A DUNAKANYAR DIVATHÁZ STRANDCIKK-AJÁ NLA TA. frottirruhák, kempingnadráqok. fürdőruhák, rövid ujjú férfi- és gyermekingek TEKINTSE MEG ARUVALASZTÉKUNKAT! RB az utolsó időkig, amíg a szinte újjáteremtő restaurálás (1966 —1967) fel nem üdítette a rég­múltat. Többen megkockáztat­ták már a merész kijelentést: „Az ország egyik legszebb temploma.. ” Nagybörzsönynek is, de a magyar régmúltnak is másik gyönyörű románkori emléke a Szent István templom. Bámulatosan szép a dombtető­re való kihelyezettsége is a község kapujában, a börzsönyi hegyek nyugati lejtőjén, belát­ható innét a Börzsöny magas vonulata és tiszta Időben a Kárpátok láncolatának jó sza­kasza ... És ez a templom mióta nézi már e tájakat! Az 1200-as évek elejéről, de talán még korább­ról. Tény, hogy stílusa — szakvélemény szerint — fran­cia—román. Ameddig az em­lékezés visszamegy, mindig te­metői templom volt. S mint ilyen, a 16. század végétől kör­fal futja körül, s amint egy 150 négyzetméternyi térségű temetőt zárja be. Az erős, sakktáblaszerű dí­szítéssel körülölelt két szinten nyüásos toronyhoz viszonylag kicsi, mégis arányos hajó csat­lakozik, majd ehhez a szűkí­tett apszisos szentély. Talány marad mindenkor a szentély külsején, a szép farag vány ú párkányzatán körben elhelye­zett keleties típusú emberfej- ábrázolás. Az időette, öreg templom őr­ködik, de még inkább az őnála is idősebb falu felett, melynek népe védte, óvta századokon át... Azonban az idő fordult. Nagybörzsönyben nemrégiben megifjúlt ősi templomai körül az élet sietve elöregszik. Csak tíz év alatt mintegy 300 fővel csökkent a népesség létszáma (1600-ról 1300-ra!). Több mo­dern intézmény serkenteni akarja az itteni életet, de a falu biológiai ereje fogyatko- zóban van. A modem techni­ka sok-sok áldásával rálátoga­tott Nagybörzsönyre is, ennek ellenére például az iskolára kötelezettek létszáma is majdnem egyharmadávai esett.,. Tragikus paradoxon a valaha tájközponlot jelentő, Zsigmond idejében a bánya­városok között számon tartott, nagy múltú község felett: úgy fejlődik, hogy — visszafejlő­dik. Vagy talán még élet sarjad a valamikor ezüstbányával gazdag községben, frissült életkeringésével? Nehéz kér­dés. Különösen annak, aki ezt a réges-régi, gazdaságilag is, kulturáltságában is kiváló, ha­gyományt őrző, viruló falut szívébe zárta... Dum spiro, spreo! Míg élünk, bizakod­junk — Nagybörzsöny jövője felől is. A nagybörzsönyi múltból idézgetve, befejezésként hálával kell megemlékezni az Országos Műemléki Felügyelőségről, amely nevéhez méltó szakértelemmel, gondossággal, anyagi ál­dozatokkal tette lehetővé, hogy a két Árpád-kori templom ilyen ékesen, frissen hozza felénk e községnek is, de nemzetünknek is történelmi múltját. Dr. Szappanos Béla A Szent István templom. Foto: Búzásj

Next

/
Thumbnails
Contents