Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-30 / 126. szám
I T >\ P E S T A\ E <rV XV. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1971. MÁJUS 30., VASÁRNAP Esőben, sárban, forró napsütésben Ők, az összekötők VASÁRNAP AVATÁS Vasárnap délelőtt 9 órakor az Arany János iskola úttörő- csapatai gyermeknappal egybekötött jubileumi kisdobos, és úttörőavatást tartanak az iskola Mentovich utcai épületének udvarán. Örömmel nyugtázzuk TÉVEDTÜNK Alig néhány éve még a váltamig ért. i Szerény, csendes kislány volt. Sokszor az jutott az ember eszébe, nem kereskedelmi pályára való. Azóta a kis tanulólányból — Kovács Ibolyából — magas, karcsú asszony lett — segéd. Simon Balázsné a 32-es számú népbolt közkedvelt eladója, ma is csendes és halkszavú. A mosolya nem erőltetett. A napokban ő volt a „főnök” is. Örömmel nyugtázzuk, tévedtünk. Kitűnően megállja a helyét a kereskedelmi pályán. Közvetlenül a szezon előtt, milyen feladatokat kell megoldani a konzervgyár göngyölegtelepén? Ezekben a napokban, különösen fontos feladatuk a telep rendezése. Erre összpontosítanak minden erőt. Segíteni fognak ebben a munkában délutánonként a KlSZ-szerveze- tek fiataljai. Bekapcsolódnak a részlegek dolgozói is. Folyamatosnak kell lenni az üzemellátásnak. Szolgáltató részlege a gyárnak, napra biztosítani kell az igényelt ládákat, üvegeket, stb. Azt hiszem, érdemes leírni, hogy a szezon kezdete előtti heti göngyölegszállítás különféle méretű üvegekből 225 ezer darab. Ezenkívül 50—60 ezer karton. Ezek a számok szezonban jóval magasabbak lesznek. Évek óta ilyen iramban még nem érkezett göngyöleg az iparvágányra, mint ezekben a hetekben. A vagonok azonnali kirakása is fontos. Sokszor írtunk már elismeréssel arról a kis számú munkásgárdáról (nagyrészt nők dolgoznak itt), akik esőben, hóban, napsütésben egyaránt, becsülettel állják a „sarat” (az is van elég nagy — időnként), hogy zavartalan összekötői legyenek a termelőüzemeknek. Bíró Margit Az utolsó kertes házak A Városgazdálkodási Vállalat 28 lakás építését fejezte be a Tormásban. Az elkészült lakások két és fél szobások. Egy épületben négy lakás van. A már bevált, jól sikerült lakások mindegyikéhez külön kert is tartozik. Még lehet jelentkezni az OTP-ben, ahol bővebb felvilágosítást adnak az érdeklődőknek. A városi tanács első munkaülése - hétfőn Hétfőn délelőtt 9 órakor a művelődési ház tanácstermében tartja választása óta első munkaülését a városi tanács. Ezen az ülésen Szűcs Zoltán tanácselnök jelentést tesz a ha. tározatok végrehajtásáról és a legutolsó tanácsülés óta hozott újabb határozatok végrehajtásáról. Ezen a tanácsülésen vitatják meg a város 1971—1972. évi, illetve középtávú városfejlesztési pénzügyi tervét. Szó lesz az ülésen lakások elosztásáról, lakásigénylések társadalmi elbírálásáról és lakbérekről. A városi tanács idei munkatervét is itt hagyják jóvá. S s p s O • R ■ T Pártnapok 21-es VOLÁN VI. 9-én, 14.30, Nagy Ferenc. Faárugyár, VI. 16-án, 14.15, Kovács István. ÁFÉSZ, VI. 14-én, 19 óra, dr. Zalka Károly. Nagykunsági Fafeld., VI. 17-én, 14.15, Takács Jenő. „Űszóhír” Elmaradt az úttörő-olimpia városi úszódöntője, s így nem utaztak a megyeire sem a körösi fiatalok. Pedig néhányan szerettek volna szerepelni, s az úszóedző is segített volna, ha időben tudott volna az időpontról. Vasárnapi sportműsor Kosárlabda Sportotthon, 9.30: Nk. Gimnázium—Ceglédi ITSK megyei női ifjúsági, 10.30: Nk. Pedagógus—Magyar Hajó NB III-as női bajnoki mérkőzés. Budapest: FŐKÉRT HSC— Nk. Pedagógus NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás MOZIMŰSOR Az utolsó betyár. Magyarül beszélő bolgár film. Versenyeznek a zeneiskolások Asztalitenisz Budapest: Bp. MEDICOR Röntgen—Nk. Kinizsi, NB III- as férfi CSB-mérkőzés. Atlétika Kinizsi-sporttelep, 9-től: az úttörő-olimpia megyei négytusa és kisdobos háromtusa döntője. Budakalász: B. Textil—Nk. Kinizsi megyei bajnoki felnőtt és ifjúsági mérkőzés. Pilisvörösvár: PSC II—Nk. Kinizsi II, NB tartalékbajnoki mérkőzés. Albertirsa: AVSE II—Volán járási bajnoki mérkőzés. Modellezés Előadás kezdete: 4 órakor. Bűntény a Via Venetón. Az aktmodell és a bűnjel. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi film. Csak 16 éven felülieknek. Kísérőműsor: Mélyvíz. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Vasárnap, délelőtt 10 órakor kezdődik Vácott a Pest megyei Állami Zeneiskolák IV. zongoranégykezes és kétzon- gorás fesztiválja, ahol a körösi zeneiskola 18 tanulója szerepel és versenyez. Kiskacsa fürdik, fekete tóban Vadaskert a város szélén Parányi kőmedence, benne szárcsa fürdik. A nap fénye megcsillan fekete-zöld tollán. Húsz kacsalépés mindössze a tó világa. Ezt is emberi kéz alkotta, emlékeztetőül — milyen a víz simogatása. Meleg a pocsolya, piroslik a szárcsa lába. ahogy egy pillantás alatt bukfencet hány a cseppnyi tavacskában. A lépcsőn párja hívja, totyog a vadlcacsanép, sorol kényes rendben — a kőbe zárt nádas felé. Vízicsirke bukdácsol vékony lábán a tó felé. Mellette a kényes aranyfácánkakas lépeget, szedi az eledelt. — Pity-palaty, pity-palaty — zengi énekét a fürj. A feketerigó is belekezd nótájába. A madárparadicsomba bele-belehasít a csörgő- szarka, és nem hallgat a mátyásmadár, a seregély sem. Egy tapsifüles nyuszi biceg a madarak után. Bundája szürke poros, őrzi az erdő valamennyi emlékét. A nyuszi beteg, csípőficamos. így került ide Hajdú Lacihoz, a Kárpát utcába. Tizenhatfajta madár él itt a város szélén, az udvar árnyas fái alatt. Kalickában, szabadon, tóban és a hús fák galy- lyain. Madárkórház, hobbykert? Mindkettő. Mert Laci a beteg madarakat a vadászoktól kapta. Gyógyítgátja őket, nevelge- ti, és amikor meggyógyultak, s újból tudtak repülni — s hívja őket az erdő —, útjukra engedi. A fényes fácánkakasnak párja is volt. Tíz kis fácáncsibe kelt ki ebben az udvarban Foto: Kiss András — s a hálátlan fiatalok hamar szárnyrakaptak — huss — elrepültek új tájakra. Most csak a kakas búsul — várja szabadulását. Laci nézi, simogatja fényes-kényes tollát. Ez is elmegy — ha eljön az ideje... de nem baj... ha erdész leszek, talán találkozom vele — mosolyog büszke szó-' morúsággal — vagy a fiaival. Birkózás Dabas: országos egyéni szabadfogású úttörőverseny. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Toldi ITSK—Gödöllői EAC megyei bajnoki női mérkőzés. Pilisvörösvár: PSC—Nk. Kinizsi megyei bajnoki férfi és ifjúsági mérkőzés. Vác: PENOMAH—Nk. ME- DOSZ megyei bajnoki női mérkőzés. 1. Latin szóbeli vizsga. A fiúnak sehogy nem megy a fordítás. Latinról magyarra kell lefordítani egy szöveget, de csak egyetlen nevet ért meg belőle: Catilina. Hiába a szótár, hiába minden. Kétségbeesve súgja a tőle elég távol ülő jó tanulónak. „Segíts! Huszonharmadik oldalon a második bekezdés”. A jó tanuló fellapozza a könyvet. Igen. Történelemszemelvény, de nem olyan nehéz. De hát képtelenség lediktálni az egészet a bizottság előtt. „Olvasd be a következő magyar szöveget! Az elnök matematika szakos!” A fiú bólint. Megnyugszik. Rá kerül a sor. Pontosan olvassa a latin szöveget, s alóla mondatonként a magyar „fordítást”. Igaz, néha rövidebb vagy hosszabb egy- egv mondat, de csak azért, mert „magyarosai: fordít.” A latin tanár kétségbeesve néz rá, de az elnök bólogat. A fiú nyugodt: nincs baj. Amikor a végére ér, diadallal néz fel az elnökre. — Remek — mondja az elnök —, de mi van Catiliná- val? — Ja! — mondja a fiú Bánhalma: Szolnok megyei vitorlás hajómodell-bajnok- ság. Torna Szolnok: területi serdülő fiú I—II. osztályú egyesületi csapatbajnokság. Űszás Városi strandfürdő, 10.30: megyei gyermek-, delfin- és béka-korosztályú bajnokság (összesen 16 versenyszám). — S — könnyedén —, ő mondta mindezt. Az elnök újból bólint. A fiú nem bukott el — az élet érettségijén. 2. Fizika. Akkor még nem volt any- nyi kísérlet fizikából, mint manapság. A diák viszont épp egy kísérleti tételt húzott ki. Valami súlymérés vízben — mennyit „veszít” az anyag a súlyából, ha vízbe mártják. Délután volt, június. A nap besütött az ablakon, meleg, álmos érettségi folyt. A többiek még történelemből feleltek. Az elnök el-elbóbis- kolt. A diák már készen volt a kísérlettel, csak játszott. Beleejtette a súlyt a vízbe, aztán kihalászta. Aztán újból. Később csónakázott egy üres edénykével a vízen. A felelő monoton hangon beszélt a mohácsi vészről. Már mindenki a diákot nézte. Szí '.te irigyelték, amiért ebben a melegben pancsolt. Ö pedig játszott. Konyákig nyúlt bele a vízbe, aztán tovább lökte a kis „csónakot”. Előbb súllyal, aztán súly nélkül. Matiné Volt egy ilyen legény. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Hárem a sivatagban. Vakmerő férfiak leszámolása í banditákkal. Színes, magya- l ui Deszélő szovjet film. Kísérőműsor: Magyar Híradó. Vámbéry Ármin. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Meleg volt. Az elnök legszívesebben odaült volna melléje játszani. A bizottság minden tagjának iriási verejtékcseppek gyöngyöztek a homlokán. A diákra került a sor. Frissen és üdén jelesre felelte el a tételt. 3. Orosz nyelv. A gyenge tanulónak egy három versszakból álló verset kellett volna elmondania. Három-négysoros versszakból álló verset, de nem ment. A vers így kezdődött: „Vo glubinye ...! Az első versszak még csak eldöcögött valahogy, de a másik sehogy nem akart elindulni. e A szaktanár az elnökre nézett. Figyelt, de az láthatóan nem értett semmit. Segíteni akart, nagyon ráfért a tanulóra: — No, halljuk: Vo glubinye! No! A második versszakot: „Vo ... glubinye ...” ' A jelölt egyszerre elsápadt. Nem értette. Ügy nézett az elnökre, mint aki már meg is bukott. Ijedten, dadogva kérdezte: Elnök úr, kérem, még egyszer elmondjam? — Nem, köszönöm — mondta jóságosán az elnök —, köszönöm, egyszer elég. És beírta az elégségest. Tóth Tibor Érettségi történetek KÖRÖSI AKLOK A TÖRÖK HÓDOLTSÁG korában a város területén az állattenyésztés erősen fellendült. Ennek több oka is van. Az első, s talán a legfontosabb az, hogy a marha veszély idején könnyen menekíthető, így nem vész oda. Kőrös igen nagy területekhez jutott, melyeknek legnagyobb része legelő. Az elsősorban állattartáson alapuló gazdálkodás magával hozta a határok nagymérvű kiterjedését, újabb formájú berendezését is. Az egész település központjában állt maga a város, körülötte a védelmét szolgáló árokkal, s a négy kapuval. A HATÁRBAN az akiok, istállók helyezkedtek el, majd a szántóföldek sávjai, a legelők, s a pusztai állattartás tartozékai: a kunyhók és karámok. Az igásáilatok és a tehenek teleltetésére és nyári tartására a hódoltság utolsó időszakában a Kőröst körülvevő akiok szolgáltak. A város belterületén csak a lakóházak állottak, s az asszonyok számára a háztartás vezetéséhez szükséges eszközök és élelmiszerek tárhelyéül szolgáló kamrák, illetve melléképületek. Volt itt még borbspince és tyúkól is. Borospincét nagyon keveset építettek, mert az itt szűrt borok nagyon gyenge minőségűek voltak, hamar megromlottak, s így a gazdák igyekeztek minél előbb túladni rajtuk. Mivel a város belterülete ebben az időben már túlzsúfolt volt — az állattartás helyéül szolgáló épületeket közvetlenül a város szélére építették. A XVIII. században már bárhová lehetett aklot építeni, de a magisztrátusnak okvetlenül be kellett jelenteni minden ilyen jellegű földfoglalást. Ezekből a foglalásokból nemegyszer perek és viták is támadtak, de a tanács mindig az előbb érkezett birtoklási jogát erősítette meg. Később ugyan korlátozták az akoltelepítési lehetőséget, de ez az intézkedés inkább csak azt célozta, hogy egy meghatározott területen építsék az aktokat. AZ AKOL ÉPÍTÉSE először azzal kezdődött, hogy az újdonsült tulajdonos bekerítette a telket. A kerítés leginkább a közelben levő fák és bokrok gallyaiból készült. Ez a kerítés több célt is szolgált: egyrészt megakadályozta az állatok szétszéledését, másrészt pedig az ott felhalmozott takarmányt megvédte az idegeit állatoktól. Később aztán falas-fedeles épületeket is emeltek, amelyek tíz állat befogadására voltak alkalmasak. Ezek az épületek, akárcsak a város belterületén a házhelyek — szabad adás-vétel tárgyai voltak. Bárki eladhatta a foglalás után bárkinek. Ha egy szegény ember egy ökrös gazda leányát vette feleségül, az előtt a lehetőségek széles skálája állott. A hozományként szerzett állattal az ingyen szerzett telken felépíthette az aklát, majd ezekkel az állatokkal fuvarozhatott Is. A város ilyen értelemben a „korlátlan lehetőségek” hazája volt. A helyi polgároknak nagyon meg kellett becsülni magukat az adót rendesen kellett fizetni. A magisztrátus akárkinek nem biztosította ezeket a lehetőségeket; akárkit nem vett fel a polgárok közé, még ha megengedte is letelepedését. A TANÁCS éber szemmel vigyázott a lakosság vagyonára. 1670-ben Fruttus Márton főbíró strázsatomyot építtetett a főtérre. Ha „a város külső részén való aklaikban és istállóikban tűz támad, hogy az messze ne menjen, a vigyázok azonnali azt a strázsa toronybul meglátván, az ott lévő lármaharanggal hírt adnak és a nép azt hallván siet annak meg- oltására” — írja Balta Gergely az akoltüzek oltásáról. Bezzeg megvolt a nyomós ok az óvatosságra! Az állatokon kívül még az akiokban tartották a gazdasági eszközöket: a szekeret és más szerszámokat. Az akiok gyakran hálóhelyül is szolgáltaké Nemcsak azok az emberek éltek itt, akik az állatokat gondozták, hanem a szabad ég alól télire ide behúzódott pásztoremberek is. Asz- szonynép nemigen fordult itt meg, a viselkedés sokkal kötetlenebb volt, mint bent a város központjában. Még káromkodásra is sokkal több alkalom nyílt, hiszen a tanácsbéli urak és a pusztázó hadnagyok megjelenése eseményszámba ment. A GAZDA csak akkor aludt kint az akol- ban. ha szegényebb lévén, nem telt béres fői gadására, vagy nem volt még nagyobb fial vagy ha összeveszett a feleségével. A kinn háló gazdafiúk és a béresek között kötetlenebb életmód következtében a határok igen sok esetben elmosódtak, az együttes verekedések és csínytevések összehozták őket. Pesti László
