Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

6 ““v/firtop 1971. MÄJUS 30., VASARNAP Tyúkmell, almakockával V kézenfekvőbb dolgoknál is is­merni kell az igényeket. Milyen a vásár? — kérdezi, aki nem volt ott. Én azt vála­szolom: fárasztó. De mit ér­demes megnézni? — kíván­csiskodnak. Miután mindenkit más ér­dekel, legjobb, ha a divatos barkochbával kezdem. Az Operenciás-tengeren innen, a Városligeti-tó közepén, szige­tecskén, van egy kis pavilon, — Az „ő fejében” csak há­romezer adat van, igaz, ma már szériában gyártja a Vi­deoton. de okosabb az öccse: 16 ezer adat fér az agyába. Ez csak játékgép, a látogatók­nak. Nem lehet becsapni! „Valamelyik válasza hibás volt. Kezdjük újra?” — írja udvariasan a gép, ha vét a já­tékos. A Nagykőrösi Konzervgyár vitrinje előtt Antal László, a ryár termelési igazgatóhelyettese és J. Naayem-mel, a beiruti BONJUS cég külkereskedelmi igazgatója. Ez a liba­noni vállalat szállítja a nagykörösieknek a narancskonccntrá- tumot, a jaffához, narancsléhez. > abban egy kis komputer. Elé ülök. Játsszunk barkochbát — Üdvözlöm, kedves látoga­tóm. Óhajt velem Európa or­szágaiból barkochba játékot játszani? Amennyiben igen, úgy üsse le a billentyűzeten az I betűt, amennyiben nem, úgy az N betűt. — I. — Nagyon örülök. Ismerte­tem a játék szabályait: én kezdek, ön igennel, vagy nem­mel válaszol. Felteszem az el­ső kérdést: az ország, amelyre ön gondolt, nagyobb, mint Lu­xemburg? — I. — Kapitalista állam? — 1. — Az Ibériai félszigeten fekszik? — N. — Államformája köztársa­ság? — N. — Határos-e az NSZK-val? — N. — A Skandináv félszigeten fekszik? — N. — A Beatles együttes szülő­hazája? — I. — Nágy-Britannia! Eltalál­tam? — Köszönöm a játékot, vi­szontlátásra! Az okos gép a Videoton­ban született, francia licenc alapján, „anyakönyvi kivona­ta” szerint 1010 B-nek hívják. A KGM Számítástechnikai Koordinációs Intézet sajtótá­jékoztatóján szerényen szólt róla maga a programozó is, Simon István: Néhány év múlva már ilyen mini-komputerek tart­ják fejben az ABC-áruházak, vagy az üzemek raktárkészle­tét. Sok szép dolgot lehetne mondani a hazai számítógép- programról, de egyelőre ma­radjunk a ködös Angliánál. Megváltozott szisztéma A szigetország több mint 80 cége jött kiállítóként . fiNV? Tfi. Mint Dodson nagykövét mondta,_ elsősorban beruházá­si javakat állítanak ki, s mind több cég törekszik kooperáció­ra a magyar vállalatokkal. Például: az ICL számítógép­cég. Közvetlen fogyasztási cik­kekből talán kevesebbet lát­ni, mint az előző vásárokon? Vagy rosszul barkochbáztunk? Nem. Megváltozott — érzé­sünk szerint — o nyugati ki­állítók szisztémája is. Nemrég még nagy feltűnéssel golyós­tollat, apró ajándéktárgyakat osztogatták pavilonjaikban. Ma nem adnak annyit az ol­csó reklámra. Ma tárgyalnák. Partner lett a magyar ipar. Ügy látják, érdemes együtt­működni. Ne bocsátkozzunk most közgazdasági fejtegetésekbe, inkább sétára hívjuk az olva­sót. Hová? Megnézzük mit le­het venni? Az „egyszerű” vá­sárnézők, körülbelül egymil- lióan, legfeljebb kávét, csoko­ládét, szappant, s egyéb apró­ságot vehetnek — valamivel olcsóbban, mint a boltokban. Mondjuk azt: a vásár az igaz­gatók vására?! Túlzás kicsit. Viszont tény: itt nagyban megy az üzlet. Nézzünk fel, a példa kedvé­ért, a Pest megyei Faipari Vállalat ehieletes víkendházá- ba. Pontosabban: csak a be­rendezés az övék. Hídvégi Zoltán igazgató és Laska Gyu­la főtechnológus mutatja: négy szép garnitúrával szere­pelnek. Egyik a hétvégi ház hálófülkéje: a szekrényben fehérneműs és bárpolcok, s ha 180 fokkal elfordítjuk, a má­sik oldaláról, egyetlen mozdu­lattal, heverő ereszthető le. Nem megvehetetlen, irányára 11 ezer forint, s városi kisla­kásokba is jó. Érdeklődtek már a libanoni­ak is, az ÉRDÉRT ötéves szer­ződést ajánlott fel a bútorele­mek gyártására. Biztos piac. Eddig évi 40 millió forint ér­tékű bútort készítettek, de ennek kétszeresét is el tudnák adni. Közben megjön a szom­széd gyár, a PEMÜ igazgató­ja, Horváth Ferenc. — Mi, solymáriak tartsunk össze — üdvözöljük tréfásan. S a tréfából üzlet lesz: — Szép ez a burkolat — mondja —, de még szebb len­ne a poliuretánbái. Megvan Jó példa erre a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgo­zó Vállalat: a nobbysoknak ez­után 16 fajta italt árusít, apró üvegekben. Ki gondolta volna, hogy az élelmiszeripari pavi­lon szerény standjához alig le­het majd hozzáférni, s Grósz Sándor igazgatóhoz egymás után futnak be a távoli me­gyék kiskereskedelmi vállala­tainak rendelései: minden mennyiségben átveszünk a mi­niüvegekből. A szárított, kockázott tyúk­comb és a puddinghoz való há­mozott almakocka főként kül­országokban keresett. A piac megtalálásához viszont fantá­zia, érzék, felmérés szükségel­tetik. S mindez a BNV-n vizs­gázik: kell-e a kereskedőnek, amit ajánlanak? Ez az, amit a vásárnéző nem lát, hiszen a tárgyalótermekben napokig tart egy-egy üzlet nyélbeütése. Patronpufogtatás Mi lehetne vásárfia? Egyik kollégámnak kitűnő ötlete tá­madt a Kőolaj, és Gázipari Tröszt sajtótájékoztatóján. Miért nincs szifonpatron? — kérdezte. A válasz: a tavalyi 36 millió doboz helyett az idén 40 milliós az igény. A Bakony Művek elavult gépsorai nem győzik az iramot, ezért az OKGT is hozzájárul az új, korszerű patronhüvelygyártó berendezések beszerzéséhez. Magyarul: az illetékesek utol­só patronjaikat is elpufogíat- ták patronügyben. „Ha a BNV-n legalább szifonpatront lehetne kapni, kétszer ennyi lenne a látogató” — mondta a kolléga. Igaza van. Maradjunk a jobb híreknél, az üzletkötéseknél. Ez az, ami mindannyiunk javára válik, ha nem is szatyorba való. Pest megye és a nemzetközi üzle­tek, távirati stílusban: a NI- KEX szerződése szerint a cseh­szlovák Elektrizace Zeleznic ielsővezeték-építő válhilo-t épí­ti a NagymamoSrrrSzob'»közötti vasútvonal és Zebégény álló- más felsővezetékét. A prágai vállalat december 15-ig befe­jezi a villamosítási munkát, amelynek értéke — a terve­zéssel együtt — 14 millió fo­rint. Több licenc, mint gép Miniüvegek Ceglédről. hozzá a gépem, fél év múlva tudom szállítani. De csinálja­tok a bútorokhoz egy kis pro­pagandát! Itt a sajtó ... — Afinden szavát jegyzem, mondom. De mindannyian tudjuk, nem erről van szó, nem ebből áll az üzlet. Gon­dos piackutatás, felkészülés kell ma a jó vásárhoz. A leg­Aki odafigyelt az efféle, szűkszavú hírekre, érzékelhet­te: rendkívüli módon megélén­kült nemzetközi együttműkö­désünk, külkereskedelmi for­galmunk, megszámlálhatatla­nul sok kooperációs szerződést írtak alá a szocialista országok vállalataival s a tőkés cégek­kel egyaránt. Talán több licen- cet vettek vállalataink, mint gépet. Korai lenne még mérle­get készíteni, s nem is felada­tunk, de mintha ez jellemezné az idei vásári. Könnyű séta? Hová jutot­tunk! Keressünk egy csendes zugot valahol az árnyas fák alatt, pihenjünk. Annál is in­kább, mert a vásár kapuit hol­nap már bezárják, s most már iparunkon, kereskedelmünkön a sor, hogy hasznosítsák a BNV-n szerzett tapasztalatai­kat. Paládi József (Foto: Gárdos) Meddig új egy kabát Abonyban? A nyitott konyhaajtón ki­látni a hosszú szárú sárga tu­lipánokra. A kert a béke szi­gete lenne, ha ... Tulajdonosára, Varga Jó- zsefnéra többen neheztelnek mostanában Abonyban. Nem értik, miért kellett azokat a leveleket megírnia, miért avatkozik mások ügyeibe, mi haszna belőle? Különösen azok a szomszédok nem értik, akiknek egy része valamilyen rokonságban áll a leváltott ÁFÉSZ-dolgozókkal. — Nekem ebből semmi hasznom nincs, csak ellensé­geket szereztem. A dolgok va­lószínűleg nélkülem is nap­világra kerültek volna. Még­sem hallgattam. Kinél van a crombi? Miről szól az első levél, amit Vargáné szerkesztősé­günknek írt? Arról, hogy az ÁFÉSZ helyi felsőruházati boltjában használt kabátot ad­tak el újként. A boltban vá­sárolt cikkeken — ha szüksé­ges volt — egy szerződött sza­bómester, Tóth István, ki­sebb alakításokat végzett. Így került a kabát hozzá, amiről megállapította, hogy már használt. Észrevételét közölte a bolt vezetőivel, akik igye­keztek rávenni, hogy erről ne szóljon senkinek. A szabómes­tert azonban nem hagyta nyu­godni a dolog, végül is jelen­tette. Aztán a vevőnek is tu­domására jutott, hogy újnak hitt crombi kabátját valaki már használta. Visszavitte a boltba. A szürke crombi azon­ban csak addig pihent a váll­fán, amíg újabb vásárló nem akadt, akinek eladták. A mai napig sem derült ki, hogy ki vette meg ismét — újnak. Nem volt foganatja Varga József né levele nyo­mán; — amelyet az ÁKF-hez is elküldött — a Pest megyei Kereskedelmi Felügyelőség vizsgálatot indított. A beje­lentés igaznak bizonyult. Az ÁFÉSZ abonyi vezetője, Ri- bacz József már tudott a vizs­gálatról. Utasítást adott, hogy beszerzési bizonylat nélkül a boltban árut nem tarthatnak, nem árusíthatnak. A rendelet­nek azonban nem volt foga­natja, mert az ÁKF vizsgá­latakor is . két használt kabá- tob majd a váratlanul megis­mételt februári szemlén egy használt sötétkék öltönyt ta­láltak az üzletben. A kabátok a boltvezetőnő, Endrődi Ist­vánná férjéé voltak, az öltöny pedig Sipos Lajos áruforgal­mi előadó tulajdona. A vizs­gálat további szabálytalansá­gokat is felfedett. Több eset­ben drágábban adtak el kü­lönböző cikkeket. Ha a vevő utólag reklamált — a külön­bözeiét visszatérítették. Egy esetben saját munkatársukat is becsapták, aki emiatt az ÁFÉSZ abonyi vezetőségéhez fordult panaszával. Az árdrá­gítást megállapították, ' de a további vizsgálattól a „beje­lentő kívánságára” eltekin­tettek. Még egy fontos tudnivaló, a reklamációk jogosságát Si­pos Lajos vizsgálta, akinek használt ruháját is árulták. Előlegbe például egy 460 fo­rintos új nadrágot vitt ei használt ruhája ellenértéke­ként. ★ Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség utasította Ribacz József ÁFÉSZ-elnököt, hogy azonnal kártalanítsa a vevő­ket, folytasson fegyelmit a dolgozói ellen és vonja fele­lősségre a visszaélőket. Mind­ez meg is történt. A bolt ve­zetőjét, Endrődi Istvánnét fe­gyelmivel elbocsátották. He­lyettesét hasonlóképpen, azon­ban az utóbbinál az intézke­dést terhessége miatt felfüg­gesztették. Az árdrágításban részt vett eladót szigorú meg­rovással sújtották, a közpon­ti dolgozóból, Sipos Lajosból segédmunkás lett. Egy kis szépséghiba Már megnyugodtak a kedé­lyek Abonyban, amikor az ÁKF munkatársainak ismét a községbe, de most az ÁBC- áruházba vitt az útjuk. Nem is kellett túl nagy vizsgálat, hogy megállapítsák: az ÁBC- áruház vezetője, Zsemlye Jó- zsefné, nyugdíjas szüleit rak­tári dolgozóknak alkalmazta. Azzal érvelt, hogy szoros el­számolású üzlet lévén, ez a poszt bizalmi állás és csak a szüleiben bízik. Szépséghibá­ja csupán annyi volt a dolog­nak, hogy az apa elvégezte a teendőit, de az anya legfel­jebb látogatóba járt a rak­tárba, illetményét azonban felvette. A jelenléti ív megha­misításáról jóformán minden­ki tudott. Több, kisebb-nagyobb sza­bálytalanságot is felfedtek az abonyi ÁFÉSZ más boltjai­ban. Garancia nélkül adtak el tv-készülékeket, hosszú ideig hitelesítés nélkül működött egy fűtőolajkút stb., de eze­ket a hibákat megszüntették. Az akták között szerepelnek a régi vezetőség idejében történt tisztázatlan ügyek is. Mindezek alapján az ÁKF ügyészségi bejelentést tett. Miért kellett ügyet csinálni? Az abonyi ÁFÉSZ árufor­galmi főosztályvezetője, Var­ga L. Albert igyekszik tárgyi­lagosan nyilatkozni. Pontosan megválaszolt a feltett kérdé­sekre, de egy fél mondattal sem mondott többet. Tartóz­kodó magatartásával csak egyszer hagyott fel. — Miért kellett ebből az egészből ilyen nagy ügyet csi­nálni? Így meghurcolni az évek óta nálunk dolgozó be­csületes embereket. Remélem, a területi munkaügyi döntő- bizottság — mert odafordultak — megváltoztatja*• az itt ho­zott határozatokat. A Pest megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság, a vállalati határozatokat való­ban részben megmásította. Mint dr. Kinicsek József kö­zölte, r. boltvezetőnő elbocsá­tását — bár a terhére rótt cse­lekményt bizonyítottnak lát­ja — mérlegelési jogkörénél fogva, és tekintettel nyugdíj előtti állapotára, valamint a vállalatnál töltött sokéves, ki­fogástalan munkaviszonyára — felfüggesztette és eladónak minősítette vissza. A kevésbé vétkes boltvezető-helyettesnél — Szabó Istvánnénál. akit egyelőre véd a terhessége — érvényben maradt az azonnali hatályú elbocsátás. Dr. Kim- csek József szerint nem for­dult hozzájuk — az ő ügyé­ben nem folytattak tárgya­lást. Sipos Lajos áruforgalmi előadó büntetésénél a vállala­ti munkaügyi bizottság „eljá­rási mulasztása” miatt hatá­lyon kívül helyezte az áthelye­zés fegyelmi büntetést. Lehajtott fejjel Az egész ügy még nincs véglegesen lezárva. Az abonyi ÁFÉSZ jogtanácsosa, dr. Kecskeméti Mihály harcok hogy a vállalati, szigorúbb fe­gyelmi határozatok maradja­nak érvényben. A ceglédi já­rási pártbizottság és a MÉ­SZÖV szintén kiveszi a részét a helyzet tisztázásából. Most már az ÁFÉSZ elnöke is sze­retne végleges rendet terem­teni. Mindenesetre érthető, hogy Abony és környéke köz­véleményét eléggé foglalkoz­tatják a történtek. Sokán gon­dolkoznak rajta: a közösségért olyan sokat dolgozó emberek, tiszteletre méltó múlttal ren­delkezők, mint az ÁFÉSZ ve­zetőinek jó része, széles körű politikai és gazdasági ismere­tekkel rendelkező személyek, hogyan juthattak ilyen hely­zetbe? Miért nem vetettek mindjárt véget a többször jel­zett visszaéléseknek? Miért engedték, hogy, bár jómaguk mentesek mindenféle kicsi­nyes haszonszerzési törekvés­től, most mégis lehajtott fej­jel kelljen végigmenniük A bony főutcáján? Komáromi Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents