Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

rt»9 étterei sJCírkm 1971. MÄJUS 5., SZERDA Negyvenmilliárd egy iparágnak A harmadik ötéves terv idő­szakában a népgazdaság leg­dinamikusabban fejlődő' ága­zatának a vegyipar bizonyult. Több mint húszmilliárd fo- .rintot kitevő fejlesztési beru­házás eredményeként — ami­ből a legjelentősebb hányadot Százhalombatta, a Dunai Kő­olajipari Vállalat közvetítésé­vel a megye kapta — a terv­ben megfogalmazott 55—60 százalékos termelésnövekedés­sel szemben ténylegesen . 75 százalékkal termelt többet 1970-ben a vegyipar, mint a második ötéves terv utolsó esztendejében, 1965-ben. Az ágazat fejlesztése természete­sen nemcsak a mennyiségi eredmények növelésében mér­hető le, hanem a termelés- szerkezet változásában, a ter­mékösszetétel korszerűsödésé­ben is. Bizonyítja ezt, hogy a beruházásokból elsősorban az ágazat azon területei részesed­tek, amelyek kulcsszerepet töltenek be, így a kőolajter­melés és -feldolgozás, a mű­trágyatermelés, valamint a gyógyszeripar. Kamatozó befektetések Néhány példát a termelés­fejlesztés eredményeinek ér­zékeltetésére. A tervidőszak­ban ment ment végbe a nitro­génműtrágya-gyártás átállása a korszerűbb és olcsóbb föld­gázbázisra, s ennek következ­ményeként 1970-ben 2,4-szer annyi nitrogén műtrágyát ter­meltek — 1,7 millió tonnát, hatóanyagban számolva 517 ezer tonnát —, mint 1965-ben. A nagyarányú fejlődés lehető­vé tette, hogy a fölhasználás több mint nyolcvan százalékát már a hazai termelés fedezze a múlt esztendőben. Annak ellenére, hogy a mű­anyagtermelés elmaradt a ter­vezettől, a növekvő befekteté­seik következtében a termelés öt év alatt megkétszereződött, a műszálgyártás pedig a más- félszeresére — ezen belül a szintetikus alapú szálaké a két és félszeresére — emelke­dett. A szükséglet nagyobb részét azonban még mindig a behozatal fedezte. A vegyipar megkülönböztetett helyet el­foglaló területe, a gyógyszer­ipar a harmadik ötéves terv­ben Is töretlenül folytatta gyors ütemű fejlődését; míg a termelés 78 százalékkal emel­kedett, az export megkétsze­reződött, s a kivitelen belül nőtt a tőkésexport részaránya. Nem érdektelen nyomon kö­vetni, hogy a tervidőszak esz­tendeiben — az előző évhez mérten — mennyi volt az évi termelésnövekedés. 1966: 13, 1967: 14. 1968: 10, 1969: 8, 1970: 15 százalék. Hasonló léptékű fejlődést egyetlen más ágazat — a híradás- és vákuumtech­nikai ipar kivételével — nem tud felmutatni. Ha most ehhez hozzátesszük, hogy az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés is kedvező képet mutat, altkor valós értékének megfelelően mérlegelhetjük a vegyipar fej­lődésében tapasztalható tartós dinamizmust. Több, mint bármikor A negyedik ötéves tervről szóló törvény kimondja: „A vegyipar termelését a korszerű gazdasági struktúra kialakítá­sa, a népgazdaság leemizálása, a vegyipari termékek iránt gyorsan növekvő igények ki­elégítése érdekeben az ipar átlagánál lényegesen gyorsab­ban kell fejleszteni.” A terv törvénybe foglalt fel­adatok ez utolsó mondatrésze — lényegesen gyorsabban — számszerűen így fogalmazható meg: míg az ipar termelése a negyedik ötéves ten' eszten­deiben 32—34 százalékkal nö­vekszik, addig a vegyipar ter­melésbővítése el kell hogy ér­je öt év alatt az 52—54 száza­lékos értéket Ehhez természe­tesen jelentős anyagi fedezet­re is szükség van. Az J971— 1975 közötti években az ipar fejlesztésére fordítható 196— 197 milliárd forint értékű be­ruházásból a vegyipar negy- venmffliárddal részesedik, többel, mint bármelyik ko­rábbi tervidőszakban. Milyes fő irányokat hatá­roz meg a vegyipar számára a következő öt esztendő? A kőolajtefmékek és a föld­gáz vegyipari feldolgozásá­nak fokozása; a műanyagok és szintetikus szálak gyár­tásának gyors .fejlesztése, el­sősorban gazdaságos üze­mek létesítésével; a mező- gazdaság fokozott ellátása nagy hatású műtrágyákkal és növényvédőszerekkel, állat- gyógyászati és takarmányki­egészítő anyagokkal; a gyógy­szeripar további erőteljes fej­lesztése, párhuzamosan a ter­melés szerkezetének korsze­rűsítésével, ami a kivitel je­lentős bővítésének forrása. Négy olyan feladatcsoport tehát, amelyet sikerrel meg­oldani csak akkor lehet, ha az eddigieknél is gyorsab­ban épülnek be a termelés­ibe a tudomány és tech­nika legújabb eredmé­nyei, ha a vállalatok még bátrabban élnek a licenciák, a know-how forgalom kí­nálta lehetőségekkel, s általá­ban a nemzetközi munka- megosztás nyújtotta előnyök­kel, valamint ha a kivitelezés alatt álló, illetve a követke­ző években megvalósítandó beruházások a tervezett ha­táridőben megkezdik műkö­désüket. (Mert ennek a fordí­tottjára, sajnos, sűrű a példa mind Százhalombattán, mind másutt.). A tervidőszakban termelésbe lépő ötvenhárom egyedi nagyberuházás közül ugyanis jó néhány közvetve vagy közvetlenül szoros kap­csolatban áll a vegyipar fej­lesztésével, így a Barátság II. kőolajvezeték — Százhalom­battán a bővülő, DKV el­Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, épület­éi diszműbádogos, vízszerető, villanyszerelő, lakatos, festő, parkettás, hidegburkoló, nyugdíjas vizszerelő szakmunkásokat, szakvizsgázott iv- és lánghegesztőt, nehézgépekhez szerelőt, gépkocsiszerelőket, betanított és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), könnyű fizikai munkára női segédmunkásokat, rakodómunkásokat, dömpervezetőket, raktári segédmunkásokat, éjjeliőröket, takarítónőket * azonnali belépésre felvesz a P ROSPERITÁS" KT5Z n munkaügyi osztálya . Budapest IX., Viola u. 45. látását biztosítandó —, a Ti­szai Vegyi Kombinát poli­etiléngyára, valamint a Bor­sodi Vegyi Kombinát beru­házásán a második ütem meg­valósítása, az új péti mű­trágyagyár, s végül, de nem utolsósorban a magyar—szov­jet olefinegyezményre tá­maszkodó évi 250 ezer tonna kapacitású olefinüzem fel­építése Leninvárosban. Cél: a fölzárkózás Számítások szerint hazánk a vegyipari termékek fölhasz­nálását tekintve a világrang­listán a középmezőnyben he­lyezkedik el, s több termék­fajta, így például a műanya­gok tekintetében az egy főre jutó felhasználást nézve a fejlett országok színvonalá­nak csak felét, kétharmadát éri el. A petrolkémiai eredetű vegyipari termékek esetében a hazai termelés a múlt esz­tendőben csak egyharmadát fedezte a szükségleteknek, s a gyorsan növekvő behoza­tal egyre nagyobb terheket ró a fizetési mérlegre. Aligha szükséges tehát kü­lönösebben bizonygatni, hogy a negyedik ötéves tervben beruházásra, fordítandó negy- venmilliárd forint — a fejlő­dés nagyságát és felgyorsu­lását érzékelteti, hogy 1945 és 1970 között az összes vegy­ipari beruházás értéke öt- venmilliárd forintot tett ki! — nem csupán egy ágazat, ha­nem a népgazdaság egészé­nek korszerűsítését, műsza­ki fejlettségi szintjének eme­lését szolgálja. Az ugyanis, hogy — pél­dául — az egy hektárra jutó műtrágya-felhasználás az 1970, évi 110 kilogrammról 1975-re 190 kilogrammra nőhet, hogy a szintetikus szálak hazai ter­melése 1975-ben az igények­nek már 47 százalékát fe­dezi majd, szemben a jelenle­gi 22 százalékkal, nemcsak a vegyipar dinamikus fejlődé­sének töretlenségéről, sőt gyorsulásáról vall, hanem arról is, hogy népgazdasá­gunk egésze korszerűbb anyag- és technológiai ala­pokra támaszkodhat majd, s ilyen tekintetben is átléphet a közepesen fejlett országok csoportjából a fejlett orszá­gok közé , Mészáros Ottó Falburkoló Csempegyártó üzemmel bő­vítik a romhányi cserépkály- hagyárat. A tervek szerint még az idén hozzáfognak az épít­kezéshez és 1972 végén adják át az új üzemet, amely majd évente 500 ezer négyzetmé­ternyi falburkoló csempét ké­szít 200 kilométerrel Radiáion Az Országos Gumiipari Vál­lalat és Kutató Intézete még ebben az évben megkezdi az osztrák Samperit-cégtől vásá­rolt llcen-c alapján radiál gu­miabroncsgyártó kísérleti üze­mének felszerelését. Az autó­gyárak egyre több helyütt alkalmazzák a hagyományos diagonál gumiabroncsok he­lyett a radiálgurrut. Az új gumiabroncs élettartama a vizsgálatok szerint 50 száza­lékkal hosszabb a hagyomá­nyosénál. Tapadóképessége és forgalmi tulajdonságai is ked­vezőbbek. A radiálgumi lehe­tővé teszi az automobilizmus fejlesztésével együttjáró sebes­séghatárok emelését. Míg a hagyományos abroncsok a 160 kilométeres sebességet már nehezen tűrik, a radiálgumi- val a gépkocsik 200 kilométe­res tempóval is közlekedhet­nek. 13 emeletes SZOT-száiló Hévízen kezdte meg a SZOT egyik legnagyobb beruházását. 13 emeletes gyógyüdülőt épít. Az előregyártott elemekből épülő gyógyüdülőben 414 szo­bát képeznek ki. A Magyar Tudományos Aka­démia tudósklubja jeles törté­nelmi emlékeket őriz a ma­gyar történelem kiváló személyiségeiről. Arany János egykori lakosztályában jelenleg a tudósklub és az irattár egy része ka­pott helyet. Itt lakott Arany. fásítás Negyven város zöldövezeti — fásítási tervét készítették el eddig az erdőrendezőségek műszaki irodájának fásítási tervező osztályán, Balatonfü- reden. A tervek kidolgozása­kor rendkívül körültekintően jártaik el: alkalmazkodtak a fejlesztési, városrendezési ter­veiül ez, a táj jellegéhez, adott­ságaihoz és az. esztétikai igé­nyekhez. Fásítási terveket dol­goznak ki Balatonfüreden az országutak fasorainak legcél­szerűbb kialakítására is. Fo­lyamatosan mintegy 30 000 kilométernyi útmenti fásítást és felújítást hajtanak végre. Szakítva a korábbi évtizedeik hagyományaival, az utak men­tén változatos képet nyújtó fafajtákat telepítenek. Könyvespolc LADISLAV FUKS ÚJ REGÉNYE A hullaégető A neves, immár világirodal­mi jelenségnek számító cseh író, Ladislav Fuks regényének kissé meghökkentő a címe; el- borzaszt. De vonz is, felkelti kíváncsiságunkat. A borzalom, ami vonz! -- az ember kiván­csi azokra a borzalmakra, amit ember felidéz. Innen iszonya­tunk a szörnyűségektől, . és vonzódásunk a szörnyűségek­hez? De még nem nyitottuk kS a könyvet. Lapozzunk! Tiszta lapon a regény rövid mottója: „A Sátán akkor a legrava- szabb, amikor azt állítja ma­gáról, hogy nincs.” Amikor a gonoszság jóságba, a mocsok tisztaságba, a gyűlö­let szelídségbe öltözik,- amikor a rabtartó szabadságról, a gyil­kos közkegyelemről, az áruló igazságról prédikál; amikor a Sátán azt állítja magáról, hogy nincs, akkor a kavicsot hiszik aranynak, s az aranyat kőnek, akkor nincs érték, esz­me, igazság, rend, akkor meg­billen a világ egyensúlya. De még mindig nem kezd­tünk a regény olvasásához. Lapozzunk! Gyöngédem — mondta Karel Kopfrkingl úr szép, fekete hajú feleségének a ragadozók pavilonjának kü­szöbén, miközben az enyhe ta­vaszi szellő meglengette haját —, hát megint itt vagyunk. Itt, A Dunai Kőolajipari Vállalat FELVESZ három műszakos munkakörbe férfi segédmunkásokat, női munkaerőket, érettségizett, fiatal munkaerőket. Bérezés a kollektív szerződés szerint FELVESZ TOVÁBBÁ: karbantartó szakmunkásokat, lakatosokat, csőszerelőket, hegesztőket, fűtésszerelőket, műszerészeket, villanyszerelőket, kőműveseket, ácsokat, bádogosokat, hőszigetelőket Érdeklődni lehet írásban és személyesen a kővetkező címen: DKV, Százhalombatta 3, Pf. 1. Felvételi iroda ezen a drága, áldott helyen, ahol tizenhét évvel ezelőtt megismerkedtünk. Vajon em- légszel-e még. Lakmé, ki előtt álltunk akkor?” Kopfrkingl űr, aki ilyen sze- líden-selymesen szól a felesé­géhez, s ugyanilyen keresett­gyöngéden két gyermekéhez, Kopfrkingl úr egyszerű cseh kispolgár, éppen olyan rózsá­san elégedett, mint a többiek, éppen úgy szépen berendezett Otthona van, mint a többiek­nek. éppen' úgy rajong a csa­ládjáért, mint a többi Kopfr­kingl urak, s titokban éppen úgy eljár a nemibetegségek orvosához, nehogy továbbadja a nemibajt drága feleségének, mert azt nem tudná megbocsá­tani magának — mint a töb­biek. Kopfrkingl úr jó. Kopfr­kingl úr nem iszik, nem do­hányzik és szereti a zenét Kopfrkingl úrral nincs semmi baj, Kopfrkingl úr éli a vilá­gát; csak annyiban különbözik a többi Kopfrkingl urálitól, hogy ő egy krematórium al­kalmazottja, . s nem szalámit csomagot hanem halottakat éget. De hiszen ez éppen olyan munka, mint a többi, és Kopfrkingl úr épp úgy szereti a munkáját mint a feleségét; megbízható munkaerő, mert szereti a tisztaságot, a pontos­ságot és a rendet És Kopfr­kingl úr gondolkodik is. Van egy könyve Tibetről, azt olvas­gatja a foteljában, s arról el­mélkedik, hogy mégiscsak a halál a legbiztosabb dolog az életben... És ha ez így van, akkor neki, Kopfrkingl úrnak, büszkének kell , lennie, hogy segít Isten munkájában, hi­szen az ember porból vétetett, s porrá lesz — ha a kremató­rium áldásos segítségével is. Kopfkringl úrral talán nem is történne semmi, szeretné a családját a maga módján, él­né az életét a maga módján, s égetné a hullákat a maga mód­ján, ha észrevétlenül nem mozdulna ki lába alól a törté­nelmi talaj. De a történelem megmozdul. Kopfrkingl úr figyelmét fel­hívják rá, hogy az ő ereiben mégiscsak • német vér csörge­dezik, s miért nem beszél ő németül... Kopfrkingl úr til­takozik, hiszen ő mindig csehül beszélt, s csak igen kevéske germán vér csergedezik az ereiben; de aztán Kopfrkingl úr mégis észreveszi, hogy an­nak a kevéske germán vérnek ielantősége lehet..; Kopfrkingl urat figyelmez­tetik, hogy miért szereti ő a zsidókat, amikor a zsidók a német vér ellenségei... Kopfr­kingl úr tiltakozik, hiszen ne­ki soha semmi baja nem volt a zsidókkal; aztán mégis ész­reveszi, hogy baj van a zsi­dókkal ... Kopfrkingl urait figyelmez­tetik, miért égeti ő mindig a halottaltat, amikor lehetne ő a krematórium igazgatója is, hacsak nem akadályozná ki­nevezését feleségének félig- meddig zsidó származása... Kopfrkingl úr megsámogatja az asszony fekete haját, köte­let dob a nyakára és fel­akasztja ... Kopfrkingl urat figyelmezte­tik, miért kéne néki élete vé­géig egy krematórium igazga­tásával bíbelődnie, amikor a Vezérnek a hullaégetésd szak­mában olyan óriási, átfogó tervei vannak, s ezeknek ki­dolgozásában nagyon magas pozícióban ő is részt vehetne, hacsak nem akadályoznák gyermekei, akik ugye anyjuk miatt félig-meddig negyed- zsádók... Kopfrkingl úr meg­öli a fiát, elégeti. Aztán a lányát vinné, de megőrül, s öt viszik el egy fehér autóban. Ladislav Fuks regénye olyan korszakba viszi az olvasót, amelyben a Sátán azt állítja magáról, hogy nincs. De Fuks regényének erejét és nagysá­gát a többi között az adja, hogy figurája a jelképek ere­jével bomlik ki a fasizmus konkrét történelmi hátteréből. Kopfrkingl úr a hajlítható kis­polgár jelképévé válik, annak az emberfajtának a jelképévé, akiben mindig ott szunnyad a Sátán, s a történelem leg­kisebb mozdulatára elszaba­dul. Kopfrkingl úrék képtele­nek az ellenállásra. Kopfrkingl úr annak az embertípusnak a jelképe, aki mindig túltelje­síti a történelem kívánalmait, de heves igyekezetében önma­gát pusztítja el Dadislav Fuksnak ez a har­madik magyar nyelven meg­jelenő regénye. Első regénye Mundstock úrról, a zsidó kis­polgárról szólt, — az áldozat­ról. A második regény (Va­riációk egy sötét húrra) egy kisfiúról, aki a fasizmus kor­szakában ébred eszméletre. A három regény, mint egy triló­gia három darabja, rajzolja fel a gyilkosok és áldozatok körképét. Fuks tömör, atmoszférikus nyelvét, regény építkezésének zenei ritmusát Zádor Margit kitűnő fordításában élvezhet­jük. Nádas Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents