Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-29 / 125. szám

2 polgári vedelem I vmrí„. „ " a-'­Gyakorlaton a rendfenntartó szolgálat. Házilag készíthető r I // I •• •• I vedoeszkozok szült műanyag esőkabátok, ru­hák a biológiai és vegyi harc­anyag szennyeződésétől is védhetik bizonyos mértékig a bőrfelületet, ha a ruha jól zá­ródik, s csak rövid ideig tar­tózkodunk a szennyezett te­rületen. Szükség-bőrvédőesz- köz lehet például a nylon eső­kabát, a házilag erős vászon­ból készült köpeny, impregnált munkaruha, impregnált papír­ból készített védőlepel, s a kü­lönböző fólia anyag. Három üzem íközös gyakorlata Beszélgetés a Mechanikai Művek PV-törzsparancsnokával Rövid parancsszavak. Futás. Itt, ott egy kis bizonytalan­ság, amit gyorsan felold a ki­segítő irányítás. Percek múl­nak, minden megy a maga út­ján. A rohanó-, igyekvő em­berek homlokát veríték gyön­gyözi. A törzsparancsnok, oly­kor maga is akcióban, mégis természetesen az irányító posztján áll. Kevesebb fizikai akció, több és felelősségtelje­sebb szellemi torna. Minden jó ütemben halad. A pulzusa mégis szaporább, a vérnyomá­sa magasabb, beleizzad, s fá­radtan ül le, mikor végre el­hangzik a feloldó jel: vége a gyakorlatnak. — Mindig ideges? — Rossz a kérdés, nem va­gyok ideges, nyugodt ember­nek ismernek. De minden egyes gyakorlat új és új pró­ba, s természetesen felfokozott teljesítmény a vele járó izga­lommal. Ez valahogy úgy van, mint a színészeknél a lámpa­láz. Akárhányszor is lépnek a színpadra, egy kicsit mindig drukkolnak. 1 Pontosan két évtizede isme­rője és gyakorlója a polgári védelemnek Pomáder József. S 15 esztendeje a Mechanikai Művek irányító törzsparancs­Hz atom hatása A mérgező anyagok, gőzök, gázok már egészen kis meny- nyiségben is nagy veszélyt je­lentenek az emberre. A légzés­védelem legegyszerűbb eszköze lehet minden olyan légáteresz­tő, porózus szerkezetű anyag, ami a kisebb-nagyobb átmé­rőjű szilárd részecskék vissza­tartására képes, s bizonyos vé­delemét nyújt — száj és orr elé tartva — a rádioaktív po­rok ellen. A szükség-légzésvé­dő eszközök házi elkészítésé­hez néhány tanács. A porál­arc egyszerű és könnyen visel­hető legyen, védje az orrot, szájat és lehetőleg a szemet is, ne legyen nagy légzési el­lenállása, s célszerű, ha több­féle nagyságban, csecsemő, gyermek és felnőtt méretben készül. További védelmet biz­tosít a könnyű vászonanyag­ból. nylonból vagy egyéb mű­anyag fóliából készíthető fej­védő csuklya. A száj és orr- záró maszkokon kívül még egy jól záró szemüveggel is kiegé­szíthetjük szükség-légzésvédő eszközeinket. A szükség- bőrvédőeszközök azt a célt szolgálják, hogy ki­szűrjék a radioaktív porokat, a bőrfelülettől távol tartsák a folyékony vegyi harcanyago­kat. illetve a mérgező gőzöket, gázokat. A polivilklorid és po­lietilén fóliából, s a terilén és tersil műszálas anyagból ké­A tűz és a robbanás elleni Védekezés leghatásosabb mód­ja a megelőzés, ami ma már a korszerű technika felhasználá­sával, tudományos módszerek­kel történik. A tűzvédelemről szóló rendeletek, utasítások tartalmazzák mindazokat a megelőző intézkedéseket, ame­lyeket hasznos mindenkinek megismerni. A legnagyobb óvatosság és a mindenre kiterjedő ellenőrzés is igen fontos része a megelő­zésnek. A riasztószolgálat rendszerének megteremtésé­vel, a többszöri próbariasztás gyakorlásával fokozhatjuk a mentés, a tűzoltás gyorsasá­gát. A tűzrendészed ellenőrzé­sek, az üzemi, vállalati, ter­melőszövetkezeti dolgozók, va­lamint a lakosság rendszeres oktatása elengedhetetlen fel­tétele a megelőző intézkedés­nek. A polgári védelem alapvető feladata az ország lakosságá­nak és anyagi javainak védel­me, katasztrófák esetén, ezért nem nélkülözheti a tűzrendé­szed szervek támogatását, az állami és önkéntes tűzoltóság­gal való együttműködést. A második világháború tapaszta­latai bizonyították, hogy a lé­gitámadások következtében keletkezett tüzek igen jelen­tős személyi és anyagi veszte­ségeket okoztak, sok esetben felülmúlták a lökőhullámha- tások által okozott károkat. A polgár védelmi oktatás éppen azért foglalkozik a tűzvédelem legfontosabb kérdéseivel, hogy a lakosság békeidőben és há­borús körülmények közt egy­Szak emberek számításai sze­rint egymegatonnás termo­nukleáris töltet földi robba­nása esetén 3—4 millió tonna föld mozdul meg. Mintegy 22 lem magas atomfelhő alakul ki, jelentős távolságra távoz­A második világháború be- fejeztétől 1963-ig, a részleges atomcsendegyezmény létre­jöttéig a négy ,atomhatalom aránt felkészülten tudja hasz­nosítani ezeket az ismereteket is. padéka kiszűrődik, a robbanás helyén pedig 55 méter mély és 350 méter átmérőjű kráter keletkezik. A rádióaktív ki­hullás — az időjárási viszo­nyoktól függően — 25 ezer km2 kiterjedésű területet szennyezhet.. összesen négyszáznegyven nukleáris robbantást hajtott végre. Ebből Franciaország — amely nem írta alá az 1963-as egyezményt — harminc rob­bantást hajtott végre: hu­szonegyet a levegőben, kilen­cet pedig a föld alatt — a leg­utolsót 1970. augusztus 6-án. Az atomcsendegyezményt ugyancsak nem írta alá Kína sem, s az 1964-ben megkez­dett kísérletsorozattal 1970- ig tizenegy atomszerkezetet robbantottak az Ázsiai or­szágban. noka. Az üzem amelyért fele­lős, az országban is előkelő he­lyen áll. Milyen könnyen vagy nehezen boldogul itt, akinek ez a hivatása? — Közismert, hogy rendkí­vül erőteljes a vállalat fejlő­dése. Az új gyáregység Mar­caliban, a készülő Abonyban, együtt a belső gyarapodással, rendkívül nagy feladatot ró a gazdasági vezetőkre, de meg­sokszorozza a polgári védelmi tennivalókat is. Mégsem pa­naszkodom, a ..fejlődés nehéz­ségeire” hivatkozva. Oka: a polgári védelmi munka, igen nagy respektusa. — Gondolom, nem véletle­nül ... — Nem tagadom, erősen sze­mélyhez kötődik egy-egy ak­ció, vagy mozgalom sikere. A vezérmotívum, a hangadó, a példamutatás. Nálunk nincs olyan gyakorlat, amelyen ne lenne ott a vezérigazgató, Sá­tor János. És nemcsak repre­zentatív módon, hanem beöl­tözve, akcióban. Nehéz meg­mondani, hogy milyen nagy hatása van ennek a résztve­vőkre, a kisebb és nagyobb be­osztású vezetőkre. A következ­mény; nagyon becsületesen vállalja mindenki a ráeső részt, a palgári védelmi kép­zésben való részvételt. Ezt is úgy igyekszünk elosztani, hogy a résztvevők számára lehető­leg kedvezőbb időpontokban kerüljön sor az egy-két órás elfoglaltságra. — Érdekek egyeztetése és harmónia ... — Erre nemcsak emberileg, de hivatalból is törekedni kell. Például rájönni arra, hogy a polgári védelmi feladatok elvá­laszthatatlanok a napi gazda-) sági munkáktól, Egy-két eset a bizonyítására... Előfordult, hogy néhány em­A kitelepítésről és befoga­dásról mellékletünk legutóbbi számában már foglalkoztunk. Példaként említettük az em­lékezetes nagykőrösi polgári /védelmi gyakorlatot, amelyen a szakszolgálat és a lakosság kitűnően vizsgázott a kitelepí­tési és befogadási faladatokból is. De nemcsak imitált körül­mények között, hanem valósá­gos veszélyhelyzetben is sor került tavaly a lakosság nagy tömegeinek mozgósítására — az árvíz sújtotta vidékeken. Meggyőző bizonyítéka volt ez annak, hogy nemcsak háborús időszakban, hanem békeidőben is rendkívül fontos ismerni azokat a magatartási szabályo­kat. amelyeket kitelepítéskor és befogadáskor mindenkinek be kell tartani. A kitelepítés elrendelése után a lakosságnak azonnal fel kell készülnie otthona elhagyására. Fontos, hogy mindenki magá­val vigye személyi okmányait, nélkülözhetetlen értéktár­gyait, pénzét, három napra ele­gendő élelmiszert, ivóvizet, fe­hérneműt, lábbelit, megfelelő ruházatot, a legfontosabb gyógyszereket, az egyéni védő­eszközöket (légzésvédő és bőrvédő eszközöket), s ha van, táskarádiót. A csomag csak a legszükségesebbeket tartal­mazza, s súlya személyenként nem haladhatja meg a húsz kilogrammot. Hasznos, ha egy karton vagy más keményebb lapra a csomag tulajdonosa fel­írja a nevét, címét és befoga­dási helyét, hogy ha poggyá­sza menetközben elveszne, visszakerüljön jogos tulajdo­nosához. A nem iskolaköte­les gyermek ruházatára és fe­hérneműjére fel kell írni, il­ber olyan beosztást kapott a munkahelyén, amely egyene­sen lehetetlenné tette volna polgári védelmi megbízatásá­nak teljesítését — szükség ese­tén. A kedvezőtlen tapasztala­tok indították arra a vezető­ket. hogy megkeressék az ösz- szehangolás lehetőségeit. Az is természetes, hogy a gyakor­latokat nem tűzik ki olyan időpontra, például egy-egy ne­gyedév végére, amikor az visz- szatartja, akadályozza a ter­melő munkát. — Az ellenkezőjére nincs példa ? — A polgári védelem hasz­nát a hétköznapok is igazol­ják. Néhány éve például olyan nagy havazás, hófúvás volt, hogy a főútvonalak a gyári be­kötő. és belső útvonalak jár­hatatlanná váltak. A gyári műszaki szolgálat lépett akció­ba ... Az árvíznél a hajlékta­lanul maradt lakosság segítsé­gére siettek ... És így tovább. A gyárban vegyvédelmi, egész­ségügyi, műszaki és önvédelmi egység működik. Az utóbbi feladata az esetleges háborús üzemi károk helyreállítása. — Szívesen járnak az embe­rek a tanfolyamokra, kiképzé­sekre? — Még soha. senkit sem bün­tettük meg elmaradásáért és nem is akarunk élni ezzel, bár a törvények erre módot adnak. Minden száz közül 88 ember derekasan helytáll és végig­csinálja a programot. Nincs ok tehát a szégyenkezésre. — Várható-e valamilyen ér­dekesebb akció? — Engedélyt kaptunk arra, hogy a közeljövőben a Mecha­nikai Művek, a Diósdi Csap­ágygyár, az Ipari Szerelvény­gyár együttes gyakorlatot tart­son. Ez az első nagyszabású program: törzsgyakorlat a ve­zetési ponton. letve varrni a nevet, születési évet és állandó lakhelyet. A lakásból, távozás előtt, ta­nácsos. ha kikapcsolják, illetve elzárják az elektromos, víz-, gáz-, gőzvezetékeket, eloltják a kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket, bezárják az ajtókat és ablakokat. A mozgásképtelen, beteg családtagokat a kitelepí­tési körzet felelősének időben be kell jelenteni, hogy gondos­kodjanak elszállításukról. A kitelepülök a felkészülés után kötelesek a legrövidebb időn belül megjelenni a kije­lölt gyülekezési helyen, ahon­nan a szakszolgálat irányításával hagyják el lakótelepüket. A kitelepítési körzetben aztán összeállítják a menetoszlopo­kat, meghatározzák a forgalmi rendet, s a lakosság ennek megfelelően gyalog, saját jár­művel, vagy e célra biztosított más járművekkel indul el a kitelepítési útvonalakon. Az első átmenő állomásokon a ki­települőket tovább irányítják a befogadási területekre. Ezek az átmenő állomások egyben a ki­települök gyülekezési helyéül is szolgálhatnak váratlan tá­madás esetén. Kitelepítéskor a városok egy- egy kerületének, vagy városré­szének lakosságát általában egy járásban helyezik el. A megnövekedett népesség száma nem haladhatja meg a befoga­dásra kijelölt települések, köz­ségek, járások népességének háromszorosát. Csak így lehet biztosítani az emberek elhe­lyezését és ellátását. A befogadási területeken — lakóépületekben és középüle­tekben — minden körülmé­nyek között biztosítják a csa­ládok együtt maradását. A befogadási helyeken gondos­Amerikai veszteségjóslat Amerikai katonai pszicholó­gusok szerint egy harcrendben levő gépkocsizó lövészegység katonáinak 35—40 százaléka pusztulna el harcászati atom­csapás esetén. További 40 szá­zalék megsebesülne. A meg­maradók negyede — nyolcada, azonnal elvesztené normális gondolkodási és mozgásképes­ségét és hisztérikus állapotba esne. A testi sérülést nem szenvedettek nagyobb része vi­szont, rövidebb kábulat után normálisan viselkedne és he­lyén maradna. Ezer katona kö­zül tehát mintegy 150—170 maradna harcképes egy-egy harcászati atomcsapás után. Az utak szennyezettségének megszüntetésére célszerű esz­köz a fertőtlenítő szert per­metező „ágyú”. kodnak a lakosság ellátásáról, védelméről, foglalkoztatottsá­gáról. A kitelepülő lakosság életvédelmét óvóhelyek, szük­ség életvédelmi létesítmények is biztosítják. Végezetül ismerkedjünk meg a kitelepítésben és befogadás­ban jelentős szerepet játszó parancsnokságok feladataival. A kitelepítési körzetfelelős feladata a lakosság tájékozta­tása, a város elhagyásának rendjéről, a kitelepítés elren­delésekor a gyülekeztetés, a kitelepítési útvonalra való rá- térés biztosítása, valamint köz­reműködés a rend fenntartásá­ban. A forgalomirányító helyi pa­rancsnokságok feladata a kite­lepítés! útvonalakon a város­ból kifelé haladó tömeg irá­nyítása, s a forgalmi rend biz­tosítása. A berakodási hely parancs­nokság a távolsági és helyi szállítóeszközökre való felszál­lás rendjéről, a járművek terv­szerű és balesetmentes útbain- dításáról gondoskodik. Az el­ső átmenő állomás parancs­nokságának feladata, a kitele­pülök fogadása, tájékoztatása, legszükségesebb ellátása, szer­vezett továbbirányítása a be­fogadási területekre. A megyék közötti átmenőál­lomás parancsnokság feladata a szomszédos megyéből érke­ző kitelepülök fogadása, tájé­koztatása, gondoskodik a leg­szükségesebb ellátásról és a kitelepülőket szervezetten to­vábbirányítja a befogadási te­rületekre. A befogadási hely parancs- nokság fogadja a kitelepülő la­kosságot, gondoskodik elhelye­zésükről, közreműködik a rend fenntartásában és a vé­delem megszervezésében. Ceglédi „kitelepítettek” fogadása a nagykőrösi vasútállo­máson. Legjobb védekezés: a megelőzés Vigyázat: tűzi va, miközben rádióaktív csa­FRANCIA ÉS KÍNAI ATOMFEGYVEREK Magatartási szabályok kitelepítéskor és befogadáskor

Next

/
Thumbnails
Contents