Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-29 / 125. szám
ii-J * uccni k/UHop 1971. MÁJUS 29., SZOMBAT Hét országra szóló lakodalom Nem mindennapi lakodalom volt a közelmúltban Sülysápon. A * Virágzó Tsz növény- termesztési brigádvezetőjének, Szűcsi Józsefnek fia, József, vette feleségül az úri Nagy Ilonkát. A csinos, kék szemű, s mindig mosolygó Ilonka a tóalmási termelőszövetkezet adminisztrátora. Három szakácsnő készülődött a nagy napra. Három napig egyfolytában sütötték a vajas, hájas, túrós, mákos süteményeket, a töméntelen sós- rudat és a finom omlós pogácsát. Megszámlálhatatlan baromfit vágtak le és áldozatul esett egy 350 kilós disznó is. A fejedelmi vacsora hét fogásból állt. Tyúkhúslevessel kezdődött, pörkölttel, sültekkel és még ki tudja mi mindennel folytatódott. Egy bizonyos, az utolsó fogás torta volt. Jutott belőle mindenkinek, hisz pontosan 120 torta mosolygott a 350 vendégre. A kerítés mögött mintegy 200 kíváncsi sorakozott. A sülysápi örömapa meg-meg látogatta őket, süteményeket, sülteket és bort kínált nekik szives szóval. Éjfélkor elhangzott a kiáltás: „Eladó a menyasszony!” Fordult mindenki egyet-kettőt vele, a zenekar fáradhatatlanul húzta, s repültek az asztalra a százasok, de még az Ady-bankók is. Nem kevesebb, mint 40 ezer forint gyűlt össze. Végül is az ifjú férj váltotta ki a menyasszonyt, jelképesen egy gyönyörű hajasbabával. A fiatalasszony ezután menyecskeruhába öltözött, s kezdetét vette a menyecsketánc. Ezt a kedves szokást Űriből importálták a sülysápiak. Űjra szólt a nóta, újra forogtak a lábak, újra szálltak a bankók, ezúttal azonban a földre helyezett nagy tálba a 10 és 20 forintosok. Mikor a tál teljesen megtelt, a menyecske kacagva emelte magasra, s mind a zenészek ölébe szórta. A mulatság másnap folytatódott. A fiatal páy azonban nem várta meg a végét, saját autójukon kéthetes nászúira a Balatonra mentek. Krátky László ALKOHOL... — A csopaki és a balatonfüredi borvidéken vasvegyü- letek felhasználásával gyógyítják a klorózist. A talaj sárgulása ugyanis arra figyelmeztet, hogy a talajban a vas helyét a kalcium foglalta el, s ez erősen csökkenti a tőkék termőképességét. II. Emellett fel nem mérhető az a veszély, amely morálisan fenyegeti az egyént, családját és a társadalmat. A munkahelyeken általában nem nehéz felmérni, kik az iszákosok. Csak meg kell nézni, kik azok, akik hétfőn, ünnepnap után, főleg azonban fizetést követő napon alacsonyabb teljesítménnyel dolgoznak, se- lejtet gyártanak, vagy kisebb- nagyobb baleset éri őket. Vagy: a fizetés utáni napokon különböző gyomor-, szív- vagy egyéb bántalmakkal táppénzes állományt kérnek. Nagyon jellemző az iszákosokra, hogy szabadságukat rendszerint elaprózva, két-három- naponként, egy-egy nagy züllés után veszik ki. Gyakori, hogy „jó szakember, magánidejében nem érdekel, mit csinál” felkiáltással a munkahely elutasítja a család, vagy mások jelzéseit. Az italozás és a munkahely nagyon gyakori és nagyon káros kapcsolatáról is kell szólni. Egy statisztika szerint az alkoholos befolyásoltságban elkövetett bűncselekmények 22 százaléka felelős beosztású vezetőknél fordul elő. Vajon milyen példát mutatnak, milyen erkölcsi-gazdasági károkat okoztak, amíg eljutottak a bűncselekményig? A közös italozásból fakadó haveri szellem igen sok esetben a vezetés meggyengülését eredményezi, ami kihat a termelésre, a bérek alakulására, korrupcióra és a társadalmi tulajdon elleni vétségekre. Mit lehet tenni? Elismert tény világszerte, hogy a megelőzés, az utógondozás leghatékonyabb a munkahelyen. Jó szolgálatot tesznek az alkoholszonda-vizsgálatok. Az elmúlt években több mint 700 ezer vizsgálat történt. Sok helyütt azzal érvelnek ellene, hogy sérti a dolgozók önérzetét; az évtizedek óta bevezetett motozás nem sérti? Sokát segíthetnek az üzemi társadalmi bíróságok, sajnos távolról sem annyit veszik igénybe nyilvánosságukat, mint ahányszor felhasználhatnák. A család és az iszákos „Kérem, karácsony napján úgy összevert a gyerekek előtt, hogy csak sikoltoztunk, kinn volt az egész környék. Ügy PEST MEGYEI GÉPKOCSIVEZETŐK! Budapesti textilgyár mikrobuszokat vásárolt, hogy dolgozóit a munkahelyre szállíttathassa, és most FELVÉTELRE KERES D. KATEGÓRIÁJÚ GÉPKOCSIVEZETŐKET, Pest megye bármely községéből, ahol 8—9 nődolgozó textilipari szak- és segédmunkát vállalna. Elképzelésünk szerint a kisbuszokat átadjuk szocialista megőrzésre a gépkocsi- vezetőnek, jogait és kötelezettségeit szerződésbe foglaljuk, és egyben igényeljük közreműködését a buszok utasainak toborzásánál is. Minden jelentkezőnek részletes felvilágosítást adunk. Levélcím: „MIKROBUSZ-KOLLEKTÍVA” jeligére Budapest 10. Postafiók 45. Telefon: 148—235/56-os mellék. P ÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Székesfehérvári Könnyűfémmű a préskovács-termékek felhasználási területének bővítésére pályázatot hirdet. A pályázat olyan kovácsolt, ötvözött és ötvözetlen alumínium-termékekre vonatkozik, amelyeket vállalatunk eddig még nem gyártott és kovácsüzemi szabad kapacitásunk kihasználását eredményezi. P á I y a d i j a k I. díj: II. díj: III. díj: 5000 Ft 3000 Ft 2000 Ft A pályázattal kapcsolatos részletes felvilágosítást a vállalat Kereskedelmi Főosztálya ad. Székesfehérvári Könnyűfémmű Székesfehérvár, Adonyi út 64. agyonpofozott, hogy a szemeim befeketültek. Azóta is gyulladásban van a mellem, mert összerugdosta és azt mondta, ha meg merem mondani a tanácstitkárnak, vagy a rendőrnek, hogy hozzámnyúlt, levágja az orromat. Elmentem a tanácsba, hogy vigyék már el elvonókúrára, de még nem történt semmi, annál inkább üt-ver. A saját keresetét elissza, elkártyázza, az enyémet is. Mi lesz a gyerekeinkkel?” (Részlet egy tápiószent- mártoni asszony leveléből.) „Nagyon egvedül és tanácstalanul érzem magam. Férjemmel szépen megvoltunk három évig. Utána mindinkább ivott. Kezdetben lefeküdt és aludt, de most már goromba hozzám és veri a gyerekeket is. 1969-ben köz- veszélyes állapotban kórházba vitték. Megindítottam ellene pert, a gyermektartást és a családi pótlékot kértem. A bíróság ezer forintra kötelezte. Most zaklat s azt ígérte, kilép a munkahelyéről és napszámból él, de nem fizet. Élet- veszélyesen fenyeget. Azóta ismét elvitték a Hárshegyre, de ha kiengedik, újra pokollá teszi az életünket.” (Részlet egy ceglédi asz- szony leveléből.) Az intézkedés mindkét esetben megtörtént, az illetők valóban kóros elmeállapotba kerültek az italtól. Dr. Hódosi Rezső és König Éva tanulmányukban leírják, miképpen válik az alkoholista apa végül a család rémévé, életek megrontójává. A nők alkoholizmusa általában nem ilyen formában jelentkezik. „Az apa valamilyen okból inni kezd. Az alkoholmámor eleinte megkönnyebbüléssel járhat, de alapjában fokozza minden addigi baját. Az alkoholista felesége gyakran érzelmileg rideg, hangulatilag labilis asszony, aki heves fellépésével nem segít, csak elmérgesíti a családi légkört. Más esetekben az otthont féltve áll szembe az apával. Kezdetben a szülők közötti feszültség csak rejtve hat a gyerekre, de később mind inkább kiteszik őt a számára nehezen érthető jelenségeknek. Az ittas apa a gyermek számára mindenképpen megrázkódtatás, mert még jókedvében sem érti, nem tudja hová tenni. Ha az ivás tovább folytatódik, mind gyakoribbá válik a veszekedés, később már a verekedés. A házasságot a maga módján menteni akaró nőből frigid, perlekedő anya lesz. A jelenetektől már ő sem képes a gyermekeket megmenteni. Ilyenkor kerül a gyerek pánikállapotba, s félelmének tárgya rendszerint az apa s ilyenkor kötődik teljes erővel az üldözött anyához. Az „elnyűtt” anya már minden segítséget másoktól vár, életét elrontottnak és kilátástalannak látja, érzelmileg sem képes már a családi élet rendezését vállalni. Férjét okolja minden bajért, háztartását, gyermekeit elhanyagolja. Az alkoholizmus harmadik szakaszában az apa a család szégyenévé válik. Gyakran durván támadó lesz a gyermekeivel szemben is, szörnyű féltékenységi jeleneteket rendez, miután sexuá- lisan csökkent értékűvé válik. Az apa krónikus alkoholistává válása után a család rendszerint szétzüllik. A gyerekek vagy intézetbe kerülnek, rokonokhoz, rosszabb esetben az utcára, belőlük alakul ki a jövő alkoholista generációja. A nő és az alkohol A nők egyenjogúsága — as élet különböző területén elért eredmények, az új és modern életvitel mellett — sajnos negatív változásokat is hozott. A nők alkoholizmusa hazai és világviszonylatban is növekvő tendenciát mutat. Legtöbbjük sajnos nem heveny, hanem idült alkoholista. A beteganyagban szinte a társadalom minden rétege megtalálható, 1 az egészen fiataloktól kezdve az idősekig. A nők felkutatása és gyógyítása azért is nehezebb, mert többsége zugivó — állapította meg Dr. Bálint István. Az okokat keresve első helyen áll az egyenjogúság téves értelmezése, az erkölcsi fellazulás, a munkahelyen megrendezett társas összejövetelek, amelyek gyakran presszókban, italozással fejeződnek be. Nagyanyáink korában a vendégségben a nőknek külön, gyenge édes likőrt szolgáltak fel, az úgynevezett konytalá- valót. Ebből sem illett egy-két pohárkáhál többet meginni s az ilyesmire nagyon ügyeltek. A múlt évben egy budai talponállóban reggel 6—7 óra között megnézték a féldecizőket. A hosszú sorban 7, 25—30 év közötti, s néhány idősebb nő állt. Volt aki a táskájában lévő lapos üvegbe is töltetett. Veszélyes jelenség: kimutathatóan, száz emberből, aki rendszeresen inni kezd, 7—8 feltétlenül alkoholistává válik. Hogy ki lesz az, nagyon sok tényező játszik közre. Minden alkoholistává válásnak külön egyéni kórképe van. Az alkoholizmust a szakirodalom jéghegyhez hasonlítja. Mindkettőből csak a kisebbik rész látszik a felszínen, a jelentősebb, veszélyesebb rész a mélyré- tegekben van elrejtve. A magány éppen úgy szerepet játszik a nők italozásának kialakulásában, mint a túlzott társasélet. A női alkoholisták 41, és a férfiak 28 százaléka volt egyedülálló. Itt főleg az érettebb korosztályról van szó. A magány nem azonos az egyedülléttel s a szeretetigény nem azonos a szerelemmel. Az anya is lehet magányos. Gyermekei másfelé húznak, férje önálló életet él. Az elidegenedés, a szorongás könnyen vezet italhoz. A szesz átmenetileg f előd ja a feszültséget, de nem old meg semmit, sőt rósz szabbítja a helyzetet, mert tovább károsítja az idegrendszert. Az öregedő nő gyakran úgy érzi, még megállíthatja az időt s nemritkán megfeledkezik emberi méltóságáról és hajszolni kezdi az élvezeteket. A szerelmi kalandok kötelező velejárója az ital. A rövid, néhány hetes kapcsolatok felbomlása után a magányosság érzése tovább fokozódik és a csalódás utáni állapotban most már valóban csak az alkohol marad társnak. Komáromi Magda (Folytatjuk) Az aratásra készülnek A kiskunlacházi Űj Barázda Tsz-ben 1600 hold a szántóterület. Idén módosult a vetésterv, nagyobb területet kaptak az ipari növények, mint a len, a répce. A vetés nagyjából befejeződött, ezért a közös gazdaságban fél szemmel már az aratásra figyelnek. Már aratják 100 hold lucernájukat, 50 holdnyi répcéjüket, s kombájnra vár a nyáron 300 hold búza, 50 hold őszi árpa. — Lesz-e elegendő gép a nagy munkához? — kérdeztük Markó Imrét, a termelőszövetkezet műszaki vezetőjét. — Tavaly egy NDK E—512 kombájnt vásároltunk, nagy részét ezzel a géppel szeretnénk learatni. Az SZK—3 kombájnunkat csak kiegészítőként akarjuk használni. Az NDK berendezés korszerű, hatméteres vágóasztalával napi 25—30 holdas teljesítményre képes. Pihenő régi gépek Megtudtuk a gazdaságban, hogy két kombájnvezető volt tanfolyamon. Egyébként is biz. ton számíthatnak szaktudásukra. lelkesedésükre, ugyanis egyikőjük a tavalyi kombájr.os versenyben megyei negyedik helyezett lett. — Jól kihasználták-e a telet a szerelők? — A gépműhelyben hatan dolgoznak, a téli hónapokban serényen szorgoskodtak. Hat pótkocsit készítettek elő a szemszállításra. Három erőgép is kifogástalan, ezek felváltva vontatják majd a megrakott pótkocsikat. Egyébként a régi gépek közül csak azokat javítottuk ki, amelyeket érdemes volt. Kilencven százalékban újak az erőgépeink. — Nem gazdaságtalan megoldás a régi gépeket kijavítat- lanul hagyni? — kérdeztük Papp Józsefet, a tsz üzemgazdászát. — Tavaly négy MTZ-t, idén kettőt vásároltunk. Jelenleg 12 MTZ-traktor, két Szuper Ze- tor és két RS—09 áll a rendelkezésünkre. Jónak mondható ez a géppark: 100 holdra egy traktor jut. Éppen ezért kézi aratás nem lesz, nem is találnánk erre a munkára embert..! Ami a régi gépeket illeti, tízéves masinák, amortizációs értékük nulla, csak futómű-, motorcserével lehetne használhatóvá tenni azokat. Nem érdemes, az lenne gazdaságtalan. A még jó alkatrészeket hasznosítjuk. Alkatrészgondok — Apropó, alkatrész. Alkatrészhiány nem gátolja a felkészülést? — kérdeztük újra a tsz műszaki vezetőjét. — Sajnos, vannak hiánycikkek. Hónapok óta hiába keresünk MTZ erőgépre való gumiköpenyeket. Ugyanígy nem találunk MTZ akkumulátort. Szuper Zetor főtengely-csapágyat. Egy Szuper Zetorunk ezárt mozgásképtelen. Mi is nagyon várjuk az alkatrészprobléma megoldását. — Milyen javítómunlm maradt a tavaszi hónapokra? — Télen nagyjavításokat végeztünk. A tavaszi munkák után újra ellenőrizzük a gépeket. A kukorica elvetése után az aratásig az eddig nagyjavítást nem kapott berendezéseken dolgozunk majd. — Mennyi idő alatt szeretnék elvégezni az aratást? — Huszonöt-huszonnyolc munkanap bizonyára elegendő lesz — veszi át a szót az üzemgazdász. Négy kombájnos váltott műszakban dolgozik majd. Az NDK kombájn tavaly is bámulatosan működött, az aratás mennyisége és minősége is kiváló volt. A betakarítási előkészületekkel elégedettek vagyunk ... Beszélgetőpartnereinkkel határszemlére indultunk. A szakemberek derűs optimizmussal | szemrevételezték a szépen fejlődő kalászokat. F. P. Egy házaspár az éjszakai órákban tért haza Lenin körúti lakására. Miután a ház- felügyelő kinyitotta a kaput, a férj és felesége a felvonóhoz ment. Az nem volt kivilágítva, ezért a sötétségben nem vették észre, hogy a lift ninps a helyén. Az asszony — akinek kulcsa volt a felvonóhoz — kinyitotta a liftzárat, s amikor előre lépett, az aknába zuhant. Olyan szerencsétlenül esett, hogy többszörös bokatörést szenvedett. Hónapokig teljesen munka- képtelenné vált, azt követően pedig munkaképessége csökkent. Az asszony — aki varrónőként dolgozott — a balesettel kapcsolatban keresetveszteségének és különféle kiadásainak megtérítésére pert indított a VII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat ellen. A központi kerületi bíróság csaknem 24 ezer forint kártérítésre kötelezte az ingatlankezelőt. 45 éves a járműjavító Hatszázan kezdték — kétezer-kétszázán dolgoznak A RÉGI MELLETT ÚJ IS - 500 MHLIÓS JÖVŐ 1896-ban kezdte gyártani a Ganz az első négytengelyes vasúti kocsikat a MÁV-nak. Ebben az időben és még néhány évig két budapesti főműhely, az északi és az ist- vántelki javította az elromlott kocsikat. Ahogyan szaporodtak a magyar vasútvonalakon a négytengelyesek, úgy jelentkezett az igény egy önálló javítóműhely megépítésére! Dunakeszi határát szemelték ki erre, 1914-ig itt épült fel egy nagy csarnok, egy szertár, egy kovácsműhely és az irodaépület. Ám közben kitört az első világháború, megakasztotta az építkezést. A háború befejezése után a trianoni szerződéssel elcsatolt területekről ide települők kaptak otthont az épületben, egészen 1926-ig. Az év május 23-án — vasárnap volt negyven éve — kezdték meg a munkát a gyártelepen. Az északi főműhelyből 450, Kaposvárról, Szegedről és Sátoraljaújhelyről 150 munkást helyeztek ide. A második világháború kezdetéig 650—700 ember, munkás javította a kocsikat. Ebben az időben mintegy félezer négytengelyes személy-, kalauz- és postakocsit. száz kéttengelyes személykocsit és ötven pogy- gyászkocsit javítottak ki Dunakeszin. A gyár szerencsésen megúszta a második világháborút. Csak az 500 köbméteres víztorony sérült meg. A fel- szabadulás után gyorsan helyreállt a rend, s az üzem elsőként kezdhette meg a javítás mellett a vasúti személykocsigyártást. 1951-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá kerül* a járműjavító. Ebben az időben került a gyárhoz Kalmár János főmérnök, országgyűlési képviselő. Gt kértük, hogy beszéljen az elmúlt húsz évről. — Ebben az időben, az 1950- es években, megnövekedett a munkáslétszám, már 1400 -an dolgoztak itt. Űj kocsikat is gyártottunk. Ez tette szükségessé a darabolóműhely, a fagépműhely, valamint egy asztalos- és kárpitosműhely építését. 1951-től 300 CAK és BACH kocsi és 70 hálókocsi készült, de gyártottunk a HEV-nek motor- és pótkocsikat is. A MÁV kocsiparkjának nagy részét Dunakesziről egészíti ki. Eddig 1800 új kocsit készítettek a járműjavítóban. Az üzem 1957. január elsején visszakerült a MÁV kebelébe. Azóta is rohamléptekkel fejlődik. Öltözők, orvosi rendelő és csarnokok épültek; emelkedett a létszám is, most 2200-an dolgoznak itt. A negyedik ötéves tervben mintegy 500 millió forint értékű beruházás valósul meg. Aa elmúlt esztendőben adták áj a 900 férőhelyes öltöző-fürdj kombinátot; egy 14 ezer négy-' zetméteres alapterületű csarnokot pedig még ebben az évben befejeznek. Solymosi László f»'« fi rí stíl tin stiff miatt Ismét fizet a HKI
