Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-29 / 125. szám

1971. MÁJUS 29., SZOMBAT re*» HEGYEI K/Ctrlap Tavaszi csemege a határban A térni Béke Tsz-ben B5 holdon termesztenek föl­diepret. A finom csemegéből már május 6-tól szállí­tottak a piacokra. Az első termést még fólia alól szedték, de már beérett a szabad­földi eper is. Tatarozás alatt fagylaltfőzés zavartalan Nem könnyű megelőzni az étel mérgezéseket A váratlanul, már május­ban, beköszöntött kánikula a Pest megyei KÖJÁL-nak is sok gondot okoz. Sűrű vizsgá­latokkal, ellenőrzésekkel igyekszik elejét venni min­den ételmérgezésnek. — Eddig szerencsére nem történt tömeges ételmérgezés — közli dr. Kelemen Erzsébet élelmezéshigiénikus. — Mosta­náig, idén lényegesen keve­sebb mérgezés fordult elő, mint az előző években. Ta­valy, az első Negyedévben 69 ember betegedett meg vala­milyen ételtől, idén viszont csupán 27. VÁLASZ NEM ÉRKEZETT Természetesen, a régebben sok kellemetlenséget okozó fagylalt felől érdeklődünk, és bizony a válasz nem teljesen megnyugtató. — A korai nagy melegre úgy látszik nem számítottak az üzemek. Nem mindenütt gon­doskodtak a hűtőberendezés megjavításáról és a szezon­előtti tatarozás, festés, mesze­lés sem készült el mindenhol. Például Cegléden, a Róna Ven- déglátóipari Vállalat fagylalt­termelő üzemében sem. Ennek ellenére a fagylaltfőzés a tata­rozás alatt ugyanabban a helyiségben, zavartalanul fo­lyik. Ez sok veszélyt rejt ma­gában, és emiatt jegyzőköny­vileg figyelmeztettük is a vál­lalatot, eljárni viszont az el­sőfokú közegészségügyi ható­ságnak, jelen esetben a váro­si közegészségügyi felügyelő­nek kell. Írásban fel is hívtuk még május közepén a figyel­mét, hogy szüntesse meg az áldatlan állapotot, remélem, azóta már intézkedett. Min­denesetre levelünkre, mind a mai napig nem válaszolt. A VÉLETLENEN MÚLIK Halljuk, hogy fagylaltüze­mek itt-ott megint figyelmen kívül hagyják a fagylaltké­szítésre és forgalomba hozata­lára vonatkozó három „paran­csolatot” : „A fagylaltlét hűtve kell tá­rolni, hűtve kell szállítani, és a szavatossági idő lejárta után nyomban meg kell semmisíte­ni.” — Nos, például a zsámboki ÁFÉSZ cukrászati termelő­üzemében megállapítottuk, már megint nem hűtve szállít­ják a fagylaltlét, holott ebből három éve tömeges fagylalt­mérgezés származott, nemcsak Zsámbokon, Dányhan és Vác- szentlászlón is. Akkor egy­szerre 150 ember lett beteg. Most pedig ellenőrzésünkön, egy másnapi lakodalomra ren­delt 200 darab vajkrémes tor­tát is találtunk az üzemben, ahol a sütéstől még melegebb van, mint az utcán. Hűtőszek­rényben kellett volna tartani a szállításig. Másik példa, némely cuk­rász könnyelműségére: Juhász József budakalászi cukrász- mester az udvaron, tehát a tű­ző napon hűti a fagylaltlét. Hűtőszekrénye egyáltalán nin­csen, ezért azután a krémest is csak úgy, a jó meleg mű­helyben tartja. Azt mondta, ha lenne jégszekrénye, akkor sem tenné be. Megbírságolták 600 forintra. — Annyi a felelőtlen köny- nyeiműség, hogy igazán a vé­letlenen múlt, ha eddig ebben a forróságban nem történt még tömeges baj — hangsú­lyozza ~z orvosnő. NINCS LABORATÓRIUM — Ahol közétkeztetés van, ott minden ételből mintát kell félretenni, amit az ellenőrzé­sek során, szúrópróbszerűen, laboratóriumba küldenek vegyvizsgálatra. Milyen ezek­nek a vizsgálatoknak az ered­ménye? Erre a kérdésünkre dr. Ma­dár János, a megyei KÖJÁL igazgató-főorvosa azzal vála­szol, hogy megmutatja az Or­szágos Élelmezés- és Táplál­kozástudományi Intézet hozzá intézett levelét Ebből idé­zünk: „Elebniszerbakterológiai vo­natkozásban a Pest megyei KÖJÁL, 1971. évi igényéből realizálhatónak, a jelzett 10550 (vizsgálati anyagszám -)- ki­egészítés) vizsgálattal szem­ben, összesen legfeljebb, kö­rülbelül 4000—4500 minta vizsgálatát vállalhatjuk. Az 1970 évben a rutin és a ru­tinszerűen végzett mikröbio- lógiai vizsgálatokban a min­taszám 60 százalékát, a vizsgá­lati szám 50 százalékát, a Pest megye részére végzett vizs­gálatok kötötték le. A KÖJÁL által kért vizsgálati szám, a teljes kapacitást lekötné. Az élelmiszertoxikológiai vizsgá­latok rutinszerű végzését vál­lalni nem tudjuk.” A Pest megyei az egész or­szágban az egyetlen, saját la­boratóriummal nem rendel­kező KÖJÁL. Helyiségei túl­zsúfoltak, szűkek ahhoz, hogy laboratóriumot egyáltalán be lehetne rendezni. Székházá­nak helyét már régen kijelöl­ték Budán, az épület tervei is immár régen elkészültek, úgy volt, hogy az építkezés még a harmadik ötéves terv végén megkezdődik, aztán, hogy csak a negyedikben, de minden jel arra vall, hogy csupán az ötö­dikben kerül rá sor. Már most addig az ételminták vizsgála­tával mi lesz? Szokoly Endre littörővezetők jubileumi találkozója (Folytatás az 1. oldalról.) ben a meglevő 293 úttörő- csapatban csaknem 84 ezer kisdobos és úttörő tevékeny­kedik. A jól sikerült akciók, események sorozata fémjelzi sikeres tevékenységüket. Az ünnepi beszédet követő­en került sor a megyei úttö­rőmozgalom 25 éves fennállá­sának tiszteletére készített Negyedszázad című kiadvány tiszteletpéldányainak átadá­sára. A színes, érdekes kiad­vány tartalmazza a megyei úttörőmozgalom valamennyi emlékezetes állomását. Ezt követően Haness László átad­ta a megyei jubileumi pályá­zat helyezettjeinek díjait. E versenyben a csapatok között első helyezést ért el a gyom­rot úttörőház, második helyre került a Váci Járási Úttörő­elnökség, míg a harmadik a Gödöllői Járási Úttörőelnök­ség lett. Az egyéni versenyben Veréb József ceglédi, Molnár Bertalan szentmártonkátai és Hauser József budaörsi úttö­rővezetők pályaművét ítélte legjobbnak a zsűri. A jubileumi találkozó beíe­MÁTÓL jezéseként a megyei úttörők kulturális seregszemléjén leg­jobban szerepelt együttesek és szólisták léptek a színpadra. Különösen nagy sikert ara­tott a Fóti Gyermekváros tánccsoportja, valamint az izbégi úttörőcsapat énekkara. Falus Gábor avatják az úttörőket és a kisdobosokat Készülődés az országos találkozóra 130 ezer negyedik osztályos kisiskolás tesz — zömmel ma és holnap — fogadalmat: „... a mai naptól büszkén vi­selem az úttörők vörös nyak­kendőjét”. A gyerekeket ün­nepélyes csapatösszejövetele­Pcsí megyeiek az egri pedagógustalálkozón Érdekes, újszerű feladatra vállalkozott négy megye — Pest, Heves, Komárom és Nógrád — tanácsának műve­lődésügyi osztálya, valamint a Pedagógusok Szakszervezeté­nek megyei bizottsága, amikor Alkotó gyermekek, alkotó pe­dagógusok címmel pedagógiai tudományos napokat szerve­zett Egerben. A május 31-én kezdődő találkozó közel 300 résztvevője négy napon át elő­adásokat, bemutató foglalkozá­sokat hallgat, kiállításokat te­kint meg, amelyek mindegyi­ke az alkotó tevékenység pe­dagógiai és pszichológiai prob­lémáinak mélyebb megismeré­séhez nyit utalt. Kitűnő előadók fémjelzik az egri tudományos napokat. így például dr. Lénárd Ferenc, a Magyar Tudományos Akadé­mia lélektani intézetének osz­tályvezetője, dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára tart előadást. Hasznosnak ígérkezik az a tárlat is, amelyet a négy me­gye pedagógusainak tollából megjelent dolgozatok, tanul­mányok felhasználásával ren­deznek meg a hevesiek. Ez azt mutatja, hogy az utóbbi évek­ben rendkívüli módon meg­nőtt a pedagógusok érdeklődé­se az ilyen irányú munka iránt. A négy megye nevelői országos és helyi jellegű kiad­ványokban mintegy 500 szak­cikket publikáltak. Ugyanak­kor felszökött a módszertani újítások száma is. Teherautó­számra érkezett Pest megyé­ből is kiállítandó technikai se­gédeszköz az egri rendező bi­zottság címére. M. Gy. Felüljáró épül Verőce és Kismaros között A negyedik ötéves tervben évente egyre többet, összesen Szappan, könyv, pogácsa... AMIÉRT MARTOS FLÓRÁT 1931. MÁJUS 29-ÉN ELÍTÉLTÉK F abarakkok hosszú sora a városszélen. Katonakór­ház. Látogatási napokon sokan érkeznek ide a város­ból, de még vidékről is. A lá­togatók között mindig ott van egy vékony fiatal lány, kezé­ben csomag és pár szál virág. Nem fekszik itt senkije, de sajnálja azokat, akiket rok­kanttá tett a háború, és örö­met akar szerezni azoknak, akiknek nincs itt hozzátarto­zójuk, akik hiába várnak egy kedves szót, barátságos mosolyt. Ezért látogatja őket. A katonák sokat mesél­nek a front szörnyűségeiről, a háború értelmetlenségéről. Lassan rádöbben, a csomag, a virág, a kedves szó nem elég. Az igazi segítség a háború megszüntetése. Bekapcsolódik a háború el­lenes mozgalomba, és most már az antimilitaristák röp­lapjait is beviszi a katonák­nak. Az 1918-as forradalom, s utána a Tanácsköztársaság vé­get vet a háborúnak és egy rövid időre a kizsákmányo­lásnak is, majd a terror sö­tét évei következnek. Martos Flóra ekkor már az internáló­táborok foglyainak szenvedé­seit igyekszik enyhíteni. A magántisztviselők Országos Szövetségében össze ismerke­dik Fürst Sándorral. Sokat beszélgetnek, s Martos Flóra tagja lesz az illegális kom­munista pártnak. Azt a mun­kát bízzák rá, amiben már oly nagy gyakorlata van, a politikai üldözöttek segíté­sét. A húszas évek végén a Magyarországi Vörös Segély vezetője lesz. Fizetési napokon az üze­mekben körüljár egy-egy munkás, és ha nincs a közel­ben spicligyanús ember, apró bélyeget ad el társának, rajta két betű: V. S. „Vörös segély”. A vásárló pedig ezután gyor­san megsemmisíti, hiszen ez a „bélyegüzlet” nem veszély­telen ... Orvosok és tanárok keres­gélnek könyveik között és egy-egy értékes szótár, tör­ténelmi vagy más tudomá­nyos és szépirodalmi könyv vándorútra kel. Elvtársak emelik le a polcról a féltve őrzött Marx-köteteket, a bör­tönben sínylődőknek szüksé­gesebb ... Egy kis kozmetika — amit nem engedne át a börtöncenzura, azt egy szim­patizáns könyvkötőlap ártat­lan cím mögé rejti. Proletárasszonyok tepsi po­gácsákat sütnek, nagymamák kötnek öreg szvetterekből meleg sálakat, zoknikat, téli­re. Ki mit tud, azt ad ... Fiatal lányok állnak sorba a börtönök előtt, mikor cso­magbeadás van, hogy „vőle­gényüknek”, vagy „bátyjuk­nak” — akit esetleg sohasem láttak, bejuttassák a szalon­nát, süteményt, darab szap­pant, és a könyvet. Ezt a bonyolult munkát szervezi Martos Flóra. Na­gyon jól dolgozik, de egy bör­tönbe becsempészett levél nyomán a szálak hozzá vezet­nek. Konkrét bizonyíték arra, hogy tagja, vagy még inkább vezetője lenne a Vörös Segély­nek — nincs. A törvényszék Szemák tanácsa 1931 május 29-én mégis tízhónapi fogház­ra ítéli. Szabadulása után a szakszervezetekben dolgozó kommunisták összekötője. 1935-ben ismét lefogják. Most már a Conti utcai katonai börtönbe kerül. A Gömbös­kormány szeretné a kommu­nistákat, köztük Martos B'ló- rát is kémekként leleplezni. Ez az ördögi terv nem sike­rül. Hiába kínozzák a kémel­hárító hírhedt hóhérlegényei, nem tudják megtörni. Ekkor már súlyos beteg, a tárgyalás­ra is hordágyon viszik. Annyi ereje azonban még van, hogy a „koronatanút” — egy rend­őrspiclit — keresztkérdéseivel sarokba szorítson. A tanú annyira összezavarodik, hogy az állítólagos randevú szín­helyéül végül nem létező he­lyet jelöl meg. A komédia csúfos kudarcba fullad. Ezért — és mert a halálos beteg em­bertől úgysem kell már tarta­ni — felmentik és kiengedik. A z elvtársi szolidaritás most rajta próbál segí­teni — hamis útlevéllel Prágába küldik és ott szana­tóriumban helyezik el. A meg­gyötört test már nem tud ellenállni a betegségnek. 1938. december 30-án végez vele a gyilkos kór. Még nem volt 41 éves. Hofman Éva 1,1 milliárd forintot költ a vasút biztosító berendezések­re. A fejlesztés eredménye­ként az állomások biztosító berendezéseinek száma 85-ről 182-re nő. Hogy a gyalogosok ne kényszerüljenek a vágá­nyokon átjárni, több „veszé­lyes ponton” gyalogos alul­vagy felüljárót létesítenek. Az 1971—72. évi tervek sze­rint különszintű átjáró épül Balatonlelle felsőn, Balaton- bogláron, Balatonfenyvesen, Szántód-Kőröshegyen, Tisza- lucon, Taktaszadán, Forró- Encsen, Répcelakon, Somogy- szobon és Özdon. A balesetek elkerülése végett új közúti felüljár5t építenek Verőce és Kismaros között. ken avatják úttörőkké, s ugyancsak 130 ezernél több 7—8 éves kislány és kisfiú tesz kisdobos-ígéretet, lép a kéknyakkendősök táborába. Az avatóünnepségeken kap­ja meg a KISZ Központi Bi­zottsága vörös-selyem zászla­ját minden megye legjobb munkát végző úttörőcsapata. Az ünnepségeken 800 kisisko­lásnak átadják a kiváló úttö­rőmunkáért járó jelvényeket is. Az első, 1919-ben megala­kult Marx Károly úttörőcsa­pat ma is élő 14 tagjának alá­írásával ellátott emléklapo­kat — az idén először — több mint 15 ezer élenjáró úttörő kapja meg. Június 5—9 között pedig Budapesten zajlik az V. orszá­gos úttörőtalálkozá, amelyre több tízezer gyerek, köztük 6000 vidéki pajtás hivatalos. Ezenkívül Budapestre várják 11 testvérszervezet — köz­tük az európai szocialista or­szágok — kis küldötteit. Az úttorőtalálkozó idején a Nem­zeti Múzeumban „25 éves az úttörőtörténelem” című orszá­gos kiállítás nyílik meg. Tíz­ezer fehér inges, piros nyak- kendős úttörő újítja meg ün­nepélyesen fogadalmát 6-án délelőtt a jubileumi sereg­szemlén a Felvonulási téren. A találkozó izgalmas esemé­nyei lesznek: az úttörőflotil- lák, az Állatkert és a Vidám Park megtekintése, a farkas­hegyi jubileumi hadijáték. Június 9 és 12 között — mint jelentettük — Kiskun- lacházán találkoznak a víziút­törőik. NYÁRON játék, szórakozás Nyáron több mint 55 ezer gyermek kap SZOT-beutalót, közülük mintegy húszezren szüleikkel együtt üdülhetnek. A SZOT 19 gyermeküdülő­jéből hét a Balaton partján van, a többi az ország legszebb üdülőhelyein, a Mátrában, Bükkben, Kőszegen és a Me­csekben. A főszezonra elkészül a fonyódi üdülő, ahol kéthe­tenként 500 kisdiákot fogad­nak. A gyerekek egy-egy megye- központban gyülekeznek, in­nen SZOT-kísérők viszik a csoportokat az üdülőkbe, ahol ízletes ételek, játékok, sok kis barát, napfény és vidámság várja őket. MOST ÉRDEMES VÁSÁR0LM! 9 Televíziók, # zsebrádiók, 0 gázkészülékek, 0 szilárdanyag-tüzelésű cserépkályhák, 0 ereszcsatornák és még több százféle iparcikk 10%-50Vos árengedménnyel kapható június t-e és 30-a között a PIK-szaküzletekben és hálózatunk vegyesiparcikk-boltjaiban Cegléden, Nagykőrösön, Vácott, Gödöllőn, Érden és más helységekben. GAZDAG VÁLASZTÉKKAL VARJUK ÖNT ISI PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VALLALAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents