Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-25 / 121. szám

nsv Mj&rei 'k/CMuip 1971. MÄJUS 35.. KEDD Thuri-napok A Thuri György történelmi napok keretében vasárnap ki­állítás nyílt a nagykanizsai múzeumban Thuri György emléktárgyaiból. Ott látható a kiállításon a várpalotai és a kanizsai vár egykori urának harci felszerelése, várkapitá­nyi öltözete, pajzsa, pallosa és mindazon emléktárgya, ame­lyet a helyi és a Magyar Nem­zeti Múzeum őriz. Ugyanezen a napon került sor Nagykani­zsa új városközpontjában Thuri György életnagyságú bronzszobrának leleplezésére. TUDOMÁNY, MŰVÉSZET, OKTATÁS Négy megye tanácskozása művelődéspolitikánk Művelődésügyünk helyze­téről és feladatairól — az MSZMP X. kongresszusának határozatai alapján címmel tartott előadást Molnár János, az MSZMP Központi Bizottsá­ga Poljtikai Főiskolájának rektorhelyettese hétfőn, az Országos Pedagógiai Intézet nagytermében, a négy megyq — Pest, Heves, Komárom és Nógrád — művelődésügyi ve­zetői részére rendezett ötna­pos tanácskozás első napján. A MEGYEHÁZÁRÓL JELENTJÜK Továbbképzési kabinet pedagógusoknak Anyagi támogatás lakásépítéshez Több millió taneszközök beszerzésére Intézkedés: terv a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásáról Az idei oktatási év befeje­zésére, de főleg a következő év feladatainak jobb megoldásá­ra a megyei tanács művelődés­ügyi osztálya a Pedagógus Szakszervezettel egyetértésben intézkedési tervezetet dolgo­zott ki, amelyet a végrehajtó bizottság tudomásul vett. A javaslatok az oktatás szinte minden ágát felölelik, s elvárják, hogy az iskolai fel­ügyeleti vizsgálatok alkalmá­val a legnagyobb figyelmet szenteljék az MSZMP ifjúság- politikai határozatának érvé­nyesítésére, vizsgálják meg, hogy összekapcsolják-e a vi­lágnézeti nevelést a közéleti gyakorlatra történő neveléssel, a munkára neveléssel, a gya­korlatiassággal, a képesség­fejlesztéssel. Szorgalmazzák, hogy a pe- ragógusok mind nagyobb számban vegyenek részt a marxizmus—ieninizmus esti egyetem előadásain. Az iskolaigazgatók és -vezetők korszerű ismereteinek fokozá­sára — a személyi és az anya­gi feltételek biztosításával — kiépítik a megye: továbbkép­zési kabinetet. Emellett a szak- irodalomban tevékenykedő és kísérletező pedagógusok támo­gatására és tapasztalatcseréjük elősegítésére a — TIT megyei szervezetével együttműködve — létrehozzák az alkotó peda­gógusok megyei munkaközös­ségét. A határozat sokat foglalko­zik a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítá­sával, a fluktuáció megszünte­tésének módjával. A letelepü­lés feltételeinek javítására, la­kásépítésre és -vásárlásra a rendelkezésre álló keretet el­sősorban a nagyszámú, képe­sítés nélküli nevelőt foglalkoz­tató területeken kívánják fel­használni, mindenkor a helyi forrásokkal együtt, kiegészí­tésképpen lakásonként legfel­jebb százezer forintos támoga­tást nyújtva. Felkérik az isko­lafenntartó helyi tanácsok el­nökeit, hogy nyújtsanak segít­séget a szolgálati lakások épí­téséhez, de az állami laké»,ok­ból is juttassanak a pedagógu­soknak azon kívül, hogy to­vábbra is szorgalmazzák a kedvezményes pedagógusla- kás-építési OTP-kölcsöiiakció- kat. A nevelők elégedettségére szolgál az a mód is, ahogyan az iskolák jobb felszerelésé­vel törődnek. Az iskolaépíté­seket, -bővítéseket' és -korsze­rűsítéseket úgy oldják meg, hogy jusson hely nevelői szo­bákra, szertárakra és külön könyvtárhelyiségre. Az iskolák költségvetésében növelni kell a taneszközbeszerzésre fordít­ható összeget. Erre a célra a megyei pénzügyi osztállyal közö­sen évi 3—6 millió forin­tot biztosítanak. A tanulók túlterheltségének Csökkentésére javaslatokat jut­tatnak el az iskolákhoz a tan- tnyag differenciálására, a fon­tos részek kiemelésére, az összevontan tanítható részek kijelölésére. Az általános is­kolák hetedikes-nyolcadikosai között városonként-járáson- ként nyilvántartásba veszik a kiemelkedően tehetségesnek ígérkező gyermekeket. Nagy figyelemmel kísérik a középiskolai hálózat racionali­zálását. Megvizsgálják a fővá­rost körülvevő peremközségek közös igazgatású kis gimná­ziumait. A vizsgálat eredmé­nyétől függően tesznek javas­latot fokozatos megszünteté­sükre, illetve továbbfejleszté­sükre. Nagy figyelemmel kí­sérik a gödöllői gimnázium és az aszódi szakközépiskola mű- * helyének építését, ugyanakkor segítik a ceglédi és a váci kö­zépiskolai’ kollégiumok építke­zését. Megvizsgálják, bogy a rác­kevei járásban szüksé­ges-e és ha igen, hol van lehetőség szakközépiskolai tanműhely telepítésére. Végül foglalkoznak a fel­nőttoktatással olyképpen, hogy felkérik az SZMT-t: az üze­meknél és vállalatoknál segít­sék az általános iskolát nem végzettek beiskolázását, mér­jék fel dolgozóik iskolai vég­zettségét. — komáromi — Tv-figyelő KELLEMES ESTÉK Bizonyára a korán bekö­szöntött májusi Iránikula is közrejátszott abban, hogy ér­deklődésünk a múlt héten el­sősorban a szórakoztató mű­sorok felé fordult, amelyek­ből mindennapra jutott egy- kettő. A hét a lengyel televízió estjével kezdődött, az est pe­dig néhány — változatos te­matikájú -T- kisfiimmel. Kö­zülük a Wilanowi kastélymú­zeumot bemutató dokumen­tumfilm volt a legvonzóbb. A fő műsorban örömmel láttam viszont régi kedvenceimet, A négy páncélost és a kutyát, „akiknek” emlékét Kloss ka­pitány kalandjai halványí­tották el. Ha van több foly­tatása is a sorozatnak — ami pedig bizonyos —, nem lehet­ne minden apropó nélkül mű­sorra tűzni? A szerdai napot a futball és a történelem uralta. A szá­zadunk című sorozat XX. — befejező — része érdekesen, meggyőzően leplezte le a „ha­zafias” akciónak beállított frankhamisítás igazi fősze­replőit. Akinek módjában állt vé­gignézni a Tv-mintabolt csü­törtöki — kora délutáni — műsorát, nem bánta meg. Sok olyan dolgot tudhatott meg arról, milyen . jogok illetik rpeg a vásárlót a szolgálta­tások misztikus dzsungelé­ben, amelyekről eddig keve­set hallhatott. A Minden kilométerkőnél című bolgár filmsorozat vál­tozó színvonalon állít em­léket a fasizmus elleni har­cok bolgár hőseinek. A so­rozat méltatása helyett ez­úttal engedtessék meg két kérdés. Az első: miért kellett a rokonszenves főhős, Szer- gej hangjának szinkronizá­lásához éppen egy színtelen, rekedtes, mutáló kamasz hangú főiskolást megnyerni ? A második: vajon hogvan válhatott Bombából, ebből, a gyermekkorában rendkívül eszes, talpraesett kisfiúból ilyen kétbalkezes, rádaásul hencegő felnőtt? Képtelen vagyok elhinni, hogy az ille­galitás nevelte volna ilyen­né. A pénteki műsorból feltét­lenül említést érdemel a Bé­ke-világtanács budapesti köz­gyűlése küldötteinek kerek- asztal-beszélgetése. Legfőbb erényének azt az udvarias fi gyeimet és tiszteletet köny­veltem el, amelyet tv-ripor- tereink tanúsítottak vendé geink iránt, megtörve ezzel azt a — haladónak nem ne­vezhető — hagyományt, ami­vel kollégáik gyakran türel­metlenül szavába vágnak nyi­latkozatra felkért beszélgető partnereiknek. Örkény Istvánnak a könyv­héten megjelenő kötetéből adott dramatizált ízelítőt a Nyitott könyv sorozat Idő­rendben című műsora. Aki is­meri és szereti Örkény művé­szetét, az otthonosan érezhet­te magát elbeszéléseinek, egy­perces novelláinak tv-re adap­tált, groteszk atmoszférájá­ban. AM-viszont nem ismer­te, most bizonyára kedvet ka­pott hozzá, hogy felfedezze magának. A szombat este számomra a Dürer-évfordulóra készült Apokalipszis című kisfilm­mel kezdődött. Nem tudom, mit veszítettem azzal, hogy csak ekkor kapcsolódtám be a tv-műsorba, de azt tudom, hogy mit. nyertem: értékes és érdekes áttekintést a ma­gyar származású német rene­szánsz mester képzőművé­szeti munkásságáról. A francia nő és a szerelem című, 11 esztendeje készült film reprize ismét bebizo­nyította, hogy a jó film min­dig érdekes lehet. Végül néhány szót a va­sárnap műsoráról. A dél­előtti adásból a Gyere ve­lünk, csináld velünk! című gyermekműsort emelhetjük ki, megtoldva azzal a kér­déssel: nem tudnánk mi is ki­találni valami hasonlót? Tartalmas, érdekes portré­film nézői lehettek azok, akik a Forsyte Saga után nem kap­csolták ki a készüléküket. A Komlóssy Erzsébetről készült igényes portré azt nyújtotta, amit vártunk tőle. Ez pedig nem kevés, hiszen elődei — a Borsos Miklóst, Kun Zsu­zsát, Ágay Karolát, Ruzics- kay Györgyöt bemutató port­réfilmek — jócskán elkényez­tettek, igényességre szoktattak bennünket. Ny. É. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak legfontosabb ideoló­giai kérdései — a munkásosz­tály és a parasztság viszonya, a szocialista tulajdonformák továbbfejlődése, az ösztönzés új gazdaságpolitikai elvei, a helyi és a központi irányítás kapcsolata — közvetlenül is befolyásolják művelődési po­litikánkat. A legutóbbi esz­tendőkben a párt ideológiai munkáját az aktivitás jelle­mezte, s ez hatott a művelő­désügy területén is. A párt kezdeményezte és bátorította az ideológiai viták kiterjeszté­sét a művelődéspolitika szá­mos területére. így indultak viták az elidegenedésről, a marxista filozófia fejlődésé­ről, a szocialista realizmus kérdéseiről, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom helyzetéről, a munkás­osztály fogalmának értelmezé­séről, a szociológia szerepé­ről. A viták elősegítették a politikailag hasznos következ­tetések levonását. A jelein időszakban — hang­súlyozta Molnár János — már pontosabban, és tudományo­sabban isimerjük a tömegek tudati állapotát. Hogy előre léphessünk művelődéspoliti­kánkban, a tömegek és köz­vélemény művelődési helyze­tét, tudatának fejlődését még alaposabban kell elemeznünk. Művészetpolitikai irányel­vekről szólva az előadó hang­súlyozta a művészetek óriási szerepét az emberek tudati és érzelmi állapotának kialakítá­sában. Ezért szükséges, hogy a művészetek minden területén a szocialista törekvések erő södjenek, a szocialista művek még gazdagabban bontakoz­hassanak ki és tömeghatásuk növekedjék. Sokszor azonban a helyes elvek és a gyakor­lat között ellentmondás ala­kul Ki. Megjelennék ízlésrom­boló és a szocialista tenden­ciáktól idegen alkotások is. Ezért is fontos a szocialista eszmeiség erősítése az alkotók szemléletében. Az oktatásügy helyzetével foglalkozva Molnár János a figyelmet az iskolai reformok továbbfejlesztésére irányítot­ta, majd előadása befejező ré­szében hangsúlyozta, hogy művelődéspolitikánk színvo­nalának további emelése' a pártkongresszus szellemében valósítható meg. VIII. Dunakanyar dalostalálkozó Három ősbemutató Szép számú közönség gyűlt össze vasárnap délelőtt Vácott, a Lőwy Sándor Technikum dísztermében, ahol nyolcad­szor rendezték meg a Dunaica­nyon dalostalálkozót. Annak idején a dalostalálkozó szer­vezői új magyar kórusművek bemutatását tűzték ki célúkul. Ezt a hagyományt folytatták most is: három műnek tartot­ták meg itt ősbemutatóját. A hangversenyt a váci Vox Humana nyitotta meg, Edgar Allan Poe Lee Annácska című versét Halmos László zenésí- tette meg. Második számuk Udvardi László: Bűvölő című kórusműve volt, amelyet a szerző Jevgenyij Jevtusenko hasonló című versére írt. A kórusművek alapjául szolgáló verseket Patzkay Ferenc szín­művész mondta el. A váci kórus után a buda­pesti Primavera quintett.: Hár­tyám Judit, Hajnóczi Katalin, Farkas Mária, Antal Mátyás és Fehér András énekelte Je­néi Zoltán Weöres Sándor ver­sére írt Az áramlás szobra cí­mű művét, majd Sári László három madrigálját. A techni­kailag rendkívül nehéz, s hanghatásaiban az elektroni­kus zenére emlékeztető mű­vekkel nagy sikert arattak. Az OKISZ Erkel Ferenc Mű­vészegyüttesének vegyes kara Hajdú Mihály Tavaszi motet­ták című ciklusának Áprily Lajos versére írt két tételét, a Szókul a fűz-1 és a Rímjáték havas esőben-1 énekelte. Glóriában Három napja jöttem meg a Ba­latontól. Őszintén szólva fárasztó volt a kéthetes pi­henés, de remény­kedtem, hogy majd itthon munka köz­ben kipihenhetem magam. Remé­nyem azonban szertefoszlott, mert percenként nyelik az ajtó, jönnek a kollégák, mustrál­nak és kérdezge­tik: „Mennyit híz­tál”, „lebarnul­jál”? stb. Stiflic, ez az örökké mo­solygó kartársam felfedezte rajtam a leglényegesebb változást, azt, hogy állam jobb szélén apró patta­nás nőtt. Ezután megkért, vetkőz­zem le, szeretné látni, hogy két héttel ezelőtti hab­fehér testem való­ban kreol színű lett-e? Stiflic ké­rését nem utasít­hattam vissza. Le­vetettem magam­ról inget, nadrágot és felálltam az íróasztalra, s úgy forogtam körbe, hogy Stiflic testem- minden részét szemügyre vehette. — Klassz — mondta, mindent összegezve. — Es mennyit híztál? — Nem tudom pontosan, körül­belül harminckét dekát. — Az lehetetlen — válaszolta cso­dálkozva. — Leg­alább négy kiló húszat. Ellenkeztem, mi­re Stiflic alsó ma­dárfogással elkap­ta két könyökö­met és emelgetve latolgatott. — Mondom — jelentette ki végül — négy kiló húsz. Stiflic elment. Ismét dolgozni akartam, de újra nyílt az ajtó. Megint vetkőzés. súlyolás. Aztán újra és újra. Ezért elhatároztam, hogy fél sem öltözöm. Már két napja ing nélkül, egy szál glóriában ülök az íróasztal mellett. Beszereztem egy mérleget is. S ha nyílik az ajtó, nem is várom a kér­dést, hanem szó nélkül fellépek az asztalra, körbefor- gok, mint az ido­mított oroszlán, utána ráállok a mérlegre. Lám, kartár­saim édesek, ér­deklődőek, ebből is látszik az a nagy szeretet, amivel elhalmoz­nak. Jó érzéssel veszem tudomá­sul ezt a sok meg­indító figyelmes­séget, és köny- nyekig meghatód­va elgondolkodom: — Lehetséges, hogy a két hét alatt, amíg távól voltam,” leszoktak a fúrásról? Cseng a telefon. A főnök hívat. Bi­zonytalankodom, vajon ő is a kreol testemet" akarja látni, vagy valaki eláztatotf. nála, mert visszatéré­sem óta a munká­ra még nem ju­tott időm? Vinrr.#* flvnrirv A váciak a Pest megyei ün­nepi hetek alkalmával a Ze­neakadémián már hallhatták Bárdos Lajos A nyúl éneke cí­mű kórusát, melyet a mester üstdob-, kisdob-, nagydob- és cintányérkisérettel Jankovich Ferenc versére írt. A nagysze­rű művet az OKISZ-kórus és a Vox Humana énekelte, közös karnagyuk, Makiári József ve­zényletével. Szünet után lépett a pódium­ra a pécsi Mecsek Együttes vegyes kara. Két művet éne­keltek, Bárdos lMjos Ódáját, mely Kosztolányi Dezső versé­re íródott, a másik mű szerző­je az együttes karnagya, Tillai Aurél volt, aki népdalfeldol­gozásainak A Zengő felett cí­met adta. Még alig ült el a taps, amikor a Zeneművészeti Főiskola kamarakórusa és Párkay István karnagy a kö­zönség elé állt. A szép hangú kórus három szerző művének ősbemutatójára vállalkozott. Szőnyi Erzsébetet Devec seri Gábor verse, a Réten szalado- zunk ihlette meg. Szak Péter Horatius Carmen Saeculare ciklusát zenésítette meg. Az együttes befejezésül Kocsár Miklós Tűz, te gyönyörű kó­rusát énekelte — Nagy László versére. A dalostalálkozót az Állami Népi Együttes vegyes karának műsora zárta. Lóránd István 1919 emlékére írta Piros volt az ég című kórusát, majd Pász- ti Miklós Emléktűzgyújtás cí­mű kantátáját énekelték óriási sikerrel a szerző vezényleté­vel. A szép műsor elismerést szerzett a közönség és szakem­berek soraiban egyaránt, de azt is bizonyította: nagyon itt az ideje, hogy elkészüljön az új váci zeneiskola, amelynek hangversenyterme lesz az iga­zi otthona az ilyen találkozók­nak. Gárdonyi Géza diáknapok Pest megyei sikerek Egerben Vasárnap délután ünnepé­lyes keretek között nyitotta meg Kónya Lajos, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára az immár III. Gárdonyi Géza egri diáknav jfokat. A versenyek hétfőn kezdődtek. Szerencsére a Pest megyei diákok jól szerepel­tek: aranyérmet nyert Papp László, a nagykőrösi Arany János gimnázium tanulója, Buda Ferenc Roham című versével. Ugyancsak aranyér­met nyert a nagykőrösi Pesti László a helytörténeti vetél­kedőben, amelyben a nagykő­rösi Szabadság Tsz 20 éves történetét írta meg. A ceglédi gimnázium diákszínpada ép­pen lapzártakor fejezte be műsorát, amelynek címe: Csak tiszta forrásból. A bemutató nagy sikert aratott, M. S.

Next

/
Thumbnails
Contents