Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

Válasz jegyzetünkre Menetrend- szaggatók Lapunk április 24-i szá­mában „Ami van és ami nincs” cím alatt szóvá tet­tük, hogy a gyömröi vasút­állomáson és a MÁVAUT- megállóhelyeken nincs ki­függesztve a Gyömrő—Mo. nor között közlekedő autó­buszok menetrendje. Cik­künkre válaszolt a Volán 20. sz. Vállalat (MÁVAUT) forgalmi üzemi monori fő­nöksége. „Közöljük, hogy a Gyöm­rő—Monor között közleke­dő autóbuszok menetrend­jét a gyömröi vasútállomá­son és a gyömröi megálló­helyeken kifüggesztettük. Megjegyezni kívánjuk, hogy ez évben már kétszer pótoltuk a kifüggesztett menetrendeket, azonban sajnálatos módon letépik azokat. Kérjük a szerkesz­tőségeket, hogy a sajtó­nyilvánosság útján hasson oda, hogy a lakosság érde­két szolgáló menetrendi lapokat ne tépdessék le, a megállóhelyeket jelző táb­lákat pedig kezeljék társa­dalmi tulajdonként, s be­csüljék meg azokat.” Mi a lakosság, a naponta utazók, a menetrendszag­gatás esetleges szemtanúi­nak segítségét kérjük, szól­janak rá á rendbontókra, akadályozzák meg a huli­gánkodást saját maguk, mindannyiunk érdekében. Emellett a hivatalos szer­vek figyelmébe is ajánljuk ezt a problémát. Egy-két — nyilvánosságra hozott — büntetés bizonyára vissza­tartó hatású lenne. XIII ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1971. MÁJUS 22., SZOMBAT Várakozók - a fehér ajtók előtt Tizenötmillió forint már biztosi lőtt a háromszintes járási egészség ház építésére Ülnek, állnak az emberek végig a hosszú folyosón. A mama huszadik körét rója énekelve futkosó kisfia után, köz­ben reménytelenül és eredménytelenül csititja. Hiába, a kicsi unatkozik, túlságosan régen várnak már. A néni a derekát tá­mogatja: istenem, negyed kilenc óta itt várok... A laborból fáradt arcú, fehér köpenyes asszisztensnő néz ki. Megrohanják, mindenki egyszerre nyújtja a lapját, s magyarázza, mennyire sürgős, neki a legsürgősebb, megy a busza, megy a vonata, egyedül vannak a gyerekek... Az ajtó becsukódik, egy pilla­natra reménytelen csend lesz, aztán újra kezdődik a zsongás, csupa panaszból szőve. A most érkezőknek pad, hely már nem jut. Állnak a tömegben, támasztják a falat, néha lábat válta­nak ... Mindennapos életkép ez a monori járási egészségházból. Jelzői a zsúfoltság, a türelmetlenség, a reménytelen várakozás. Amikor a főorvos ajtaján kopogok, száz szempár kísér: csak nem meg akarom előzni valamennyiüket, előbb bejutni vala­hova? Négyes Monoron A 20. játékhéten egy monori lottózó négyes találatával 42 ezer forintot nyert. Dr. Szűcs Miklós szobájában is hallom a türelmetlen zson­gást. Asszisztensnők jönnek, kérdeznek ezt is, azt is, fárad­tak már délelőtt. Rengeteg a beteg. — Mekkora a betegforga­lom? — 1969-ben 140 ezer 250 volt. 1970-ben több mint 186 ezer. És az idén, a jelek sze­rint, még ennél is nagyobb lesz a szám. — Mi lehet az állandó növe­kedés oka? Hiszen járvány sem volt, csak tavalyelőtt. KA-HIB 1969 óta foglalkozik a vállalkozás a KA-IIIB sertések te­nyésztésével. Jó fajta ez, az anyakocák 12—15 kismalacot fial­nak, de volt már olyanra is példa — nem egy —, hogy 18 kis­malac látott napvilágot. ' Nyolc éve működik Mono- ron a járás 8 termelőszövet­kezetének közös sertéste­nyésztő vállalkozása. Az ered­mények azt bizonyítják, hogy szükséges és érdemes volt ezt a vállalkozást létrehozni, 1 millió 300 ezer, illetve 1 mil­lió 400 ezer forint körül volt az elmúlt két évben a tiszta jövedelem. A 105—110 kilóra felhizlalt süldőket sonkaser­tésként értékesítik. Az Állat- forgalmi Vállalaton keresz­tül a Pápai Húsipari Válla­lathoz kerülnek, innen pedig a világhírű magyar dobozolt sonka formájában külorszá­gokba, Amerikába, s főleg Angliába. Az idén 3500 sül­dőt ad át a vállalat az állat­forgalminak, 3000-et „dobo­zolt sonkának”, 500-at a bel­földi piacra, a húsüzletekbe. Ezer darab eddig már útra kelt, egy újabb, 160 darabos szállítmány a jövő hét elejére ígért tehergépkocsikra vár. (Kérdéses, hogy várnák-e ezeket az autókat, ha tudnák, mi lesz a sorsuk ...) A közel­múltban korszerűsített telep jövőre már teljes „kapacitás­sal” dolgozik, s a számokban jelentős változások lesznek. Az évente .kibocsátandó 5000 sertésből 2000 kerül a hús- üzletekbe. Péterffy felvételei ^ — Igényesebbek az emberek, törődnek magukkal, egészsé­gükkel ... Többször jönnek, olyan esetekben, mint amikor nincs szó közvetlenül beteg­ségről. Ez tulajdonképpen jó. A zsú­foltságot azonban növeli. A járási egészségházban hét osz­tály van: gyermekgyógyászat, sebészet, röntgen, fogászat, nő­gyógyászat, labor, belgyógyá­szat. A betegforgalom szem­pontjából vezet a laborató­rium, szorosan mögötte a se­bészet, a nőgyógyászat. Nehéz a szakrendelések ügye. Hétfőn, szerdán, pénteken Pestről jár ki szemészorvos, pár órára jön, s akkor 60—70 embert kell el­látnia. Kellene — mert vissza kell érnie Pestre, s „záróra­kor” még türelmetlen sor vá­rakozik az ajtó előtt, ők lema­radnak, újra jönnek a követ­kező rendelési napon, kezdő­dik élőiről a kálvária. Az osztályokon 18 asszisz­tensnő dolgozik. Zsúfolt a munkanapjuk, s tanulniuk is kell. A szakképzetlen asszisz­tensnők szeptembertől szakis­kolára mennek. Szükség van rájuk. Ezen a „vonalon” nincs is különösebb baj... — Szakorvosokat azonban csak akkor tudnánk itt „letele­píteni”, ha lennének orvosi la­kások. Addig a kérdés megol­datlan. Az ötéves terv egyik nagy feladata: felépíteni az új há­romszintes járási egészséghá­zat. Tizenötmillió forint már rendelkezésre áll. Ha az épü­let elkészül, hosszú évek kín­lódása, panaszáradata szűnik meg. a zsúfoltság csak rossz emlék lesz. S a következő lé­pés: szakorvosok biztosítása orvosi lakások építésépei. Re­mélhetőleg erre sem kell so­káig várni. K. Zs. Igazi szakértője a KA-HIB (kaposvári hibrid) kocasüldők­nek Ruzsák Ferenc gondozó. A telepen — szaknyelven szólva — 3,57 kiló vegyes abrakból állítanak elő egy kiló élősúlyt, s hogy ez milyen jó eredmény, azt bizonyítja, hogy az országos átlag 4,5—5 kiló vegyes abrak. MA Kisdobos- és úttörőavató Ecseren... 1 Kedves ünnepség színhelye lesz ma az ecseri általános iskola, 44 kisdobost és 32 út­törőt avatnak ezen a napon. A kék és piros nyakkendőket meghívott magas rangú szov­jet tisztek kötik majd fel a pajtásoknak. ...és Gombán Nagyszabású kisdobos- és úttörő-találkozp lesz-ma dél­előtt Gombán, a művelődési házban. Három község, Gom­ba, Bénye és Káva kisdobo­sai és úttörői rendezik az ünnepséget. i z üllői tanács vezetői reá­** lisan látják községük hely­zetét, Üllőből belátható időn belül nem akarnak várost csi­nálni. Kevés esélyük is lenne erre, hisz a község a fővárcs és a várossá fejlődés útjára lé­pett járási székhely, Monor kö­zött fekszik. S mindezek tete­jébe ott van még a szomszéd­ban Vecsés, amely szintén a városi rangra „kacsint”, s egy esetleges versenyben előnnyel is indulna, hisz van már víz­müve. Üllőből a tanács vezetői egy városias jellegű szép nagyköz­séget akarnak csinálni, s ezt a célt kitartó erőfeszítésekkel -el is érhetik. Ezen az úton tettek már lépéseket. Járdákat épí­tettek, s építenek évről évre; a kis sötét szatócsboltok he­lyén többnyire korszerű önki­szolgáló boltokat nyittattak; tereket alakítottak ki, így pél­dául a Kisfaludy teret, a Gyöngyvirág teret, teret a mo­zi melletti „senki földjén”, kifejezetten játszótérré alakí­tották ki a régi sportpályát; virágosítottak, parkosítottak. Az idei tavaszon 6 ezer tő árvácska került ki a parkokba. X alahogyan a városias jel­’ leghez tartoznak a padok is az utcán. Harminc köztéri pad van Üllőn. Szakosították a boltokat Néhány éve még nem volt kü­lön vas-műszaki, háztartási bolt, fele akkora volt a. ruhá­zati bolt Kultúrcikkbolt lett a kis papírboltból... Sok szó esett a városiasodás­sal kapcsolatban arról, hogy Üllőnek nincs igazi, impozáns központja. Az első lépések itt is megtörténtek, a központban épült fel Üllő első emeletes háza. az ÁFÉSZ szolgáltató- ház. Mellette néhány éven bé­lül emeletes irodaház épül, földszintjén cukrászdával, fé­nyes étteremmel. Az új iskola felépültével a régi, düledező és most még útban levő régi épü­letek lebontásán is gondolkoz­ni lehet, s azon, hogy milyen városias épület legyen a he­lyükön. ITj tervek, elképzelések is ^ vannak tehát a már meg­valósult tervek mellett. Szobrok is lesznek Üllőn. Az elmúlt évben hozott erre vonatkozóan határozatot az egyik községi tanácsülés. A negyedik, tehát az idén elkez­dődött ötéves tervben két szobrot kell felállítani a köz­ségben. Az egyik II. Rákóczi Ferencet ábrázolná és a Rákó- czi-telepet díszítené, emlékez­tetvén az Üllő és Gyömrő ha­tárában, a Mánya-réten el­hangzott híres Rákóczi-beszéd- re. A másik szobor, az Olva­só nő a központban kerülné felállításra, és a községben meglevő kultúraszeretetet, kul­túraigényt idézné... Az üllőiek elképzelései, ter­vei az elmúlt évek során több­nyire megvalósultak. ígéret, zálog ez a jövőre. Deregán Gábor Tanácsülés... ... lesz ma délelőtt Üllőn, ahol az 1971. évi fejlesztési terv megtárgyalása és az Üllői Nagyközségi Tanács közép­távú (1971—75. közötti) pénz­ügyi tervének, illetőleg az 1971. évi részletes költségve­tésnek jóváhagyása szerepel napirenden. ÚTTÖRŐ-OLIMPIA Atlétika- néhány kimagasló eredménnyel PATKÓS HEKTÓK A négytusaversenyekkel egy- időben rendezte meg az ÁIST Kárpáti György megyei test- nevelési szakfelügyelő irányí­tásával az úttörő-olimpia 1971. évi járási atlétikai bajnoksá­gát. Eredmények. 60 méteres fu­tás, lányok: 1. Horváth Klára (Üllő) 8,8 másodperc, 2. Váczi Mária (Monor, Munkásőr) 8,8, 3. Pikál Vera (Üllő) 8,9. 100 méteres futás: 1. Raukó Valé­ria (Üllő) 14,2 másodperc, 2. Horváth Klára (Üllő) 14,4, 3. Kirták Mária (Vasad) 14,8. 500 méteres futás: 1. Rátóczi Csil­la (Vecsés, Kun Béla tér) 1:48,8 mp, 2. Gyürke Mária (Vecsés, Kun Béla tér) 1:42,2, 3. Duchaj Anna (Pilis 1. sz. is­kola) 1:44,2. 4xlC0 méteres fu­tás: 1. Üllő 61 másodperc, 2. Gyömrő, Kossuth 65, 3. Vasad 67. Magasugrás: 1. Pleszkán Veronika 135 centi, 2. Halász Ibolya 125, 3. Kovács Teréz 120 (mindhárom Monor, Kos­suth). Távolugrás: 1. Raukó Valéria (Üllő) 430 centi, 2. Miszlai Erika (Vecsés, Kun Béla tér) 408, 3. Bednárik Ber­ta (Vecsés, Martinovics) 403. Kislabdahajítás: 1. Bednárik Berta 43,5 méter, 2. Bernáth Ibolya (Gyömrő, Kossuth) 43, 3. Kosiba Anna (Monor, Kos­suth) 41,5. Súlylökés: 1. Mla- doniczki Anna (Pilis, 1. sz. is­kola) 8,20 méter, 2. Szokolai Mária (Vasad) 7,70, 3. Bétéri Etelka (Üllő) 7,45. Fiúk. 60 méteres futás: 1. Kamasz Tibor (Üllő) 7,9 má­sodperc, 2. Vladár István (Mo­nor, Munkásőr) és Csákó László (Monor, Kossuth) 8,1, 3. Léé Gábor (Monor, Kos­suth) 8,3. 100 méteres futás: 1. Erős István (Csévharaszt) 13,1 másodperc, 2. Erős József (Ül­lő) 13,2, 3. Som Sándor (Va­sad) 13,2. 1000 méteres futás: 1. Nyúl József (Csévharaszt) 3:3,2 mp, 2. Paulovitz Pál (Pi­lis, 1. sz. iskola) 3:9,4, 3. Szé­chenyi Pál (Vecsés, 4. sz.’ isko­la) 3:11,2. 4x100 méteres futás: 1. Üllő 55,1 másodperc, 2. Pi­lis, 1. sz. iskola 58.9, 3. Gyöm­rő, Kossuth 61,1. Magasugrás: 1. Vladás István (Monor, Mun­kásőr) 145 centi, 2. Csákó László (Monor, Kossuth) 145, 3. Ábrahám Ferenc (Káva) 140. Távolugrás: 1. Csákó László (Monor, Kossuth) 550 centi, 2. Erős József (Üllő) 502, 3. Ka­masz Tibor (Üllő) 484. Kis lab­dahajítás: 1. Freiberger János (Vecsés, Kun Béla tér) 65 mé­ter, 2. Kerepeszki Mihály (Pi­lis, 1. sz. iskola) 59, 3. Izmán László (Monor, Kossuth) 58. Súlylökés: 1. Som Sándor (Va­sad) 10,16 méter, 2. Hidasi Pál (Üllő) 9,90, 3. Makai János (Csévharaszt) 9,20. A győztesek közül néhány meghívott képviselheti járá­sunkat a megyei döntőben. B. M. BÁL... ... lesz ma este a monori já­rási művelődési házban. Ját­szik a Little Boys -együttes. Gombán, este 7 órai kezdettel a tánciskola hallgatói rende­zik meg vizsgabáljukat MAI ML SOR MOZIK Gomba: Az angyal vérbosszúja, Gyömrő: A lovag végakarata. Slaglód: Halálos tévedés. Mende: Banditák hálójában. Monor: Ide­gen a cowboyok között I—II. Nyár­egyháza: Én vagyok, Jeromos. Pé­teri: Két úr, esernyő nélkül. Pilis: Folytassa, doktor. Tápiósap: Sze­relmi álmok I—II. Tápiösüly: Sári­ka, drágám. Űri: A lovag végaka­rata. üllő: Az emír kincse. Vasas: Rómeó és Júlia I—IL. Vecsés: A hét mesterlövész. Ügyeletes orvos Monoron, Gombán, Bényén és Káván: dr. Radoe Mária (Monor, Petőfi u.); Monori-er- dőn, Nyáregyházán, Csévha- raszton és Vasadon: dr. Csa- nálosi József (Vasad); Pilisen: dr. Czinder Bálint; Üllőn: dr. Leyrer Lóránt; Vecsésen: tír. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Ve­csésen a János utcai. Páros tánc — négyszer Evadzárás a gyömröi művelődési házban Régi hagyományt elevenített fel a gyömrői művelődési űiáz vezetősége a működő szakkö­rök és művészeti csoportok évadvégi kiállításával, illetve bemutatójával. A csoportok több mint kétórás műsora ke­resztmetszetét adta egész évi munkájuknak. A szavalok közül Kákái Ág­nest említenénk, tehetséggel, mély átéléssel adta elő Rad­nóti: Nem tudhatom című ver­sét. A zenét tanulók közül Déry Attila zongorajátékának volt az átlagosnál nagyobb si­kere. Beethoven: Bagatell cí­mű művét játszotta. Sikeré­ben, s a többi zeneiskolás si­kerében is jelentős része van Túriak Tiborné zenetanárnak, aki lelkiismeretes munkával készítette fel tanítványait. Hatéves a gyömrői népi tánccsoport. Mostani gyöm­rői, illetve mendei fellépésük a 106., illetve 107. volt. Ismét bebizonyították, méltóak az elismerésre, a sikerre. Már az általános iskolai csoport fellé­pésénél forrósodni kezdett a levegő, a nagylányok maros­bogáti csürdöngölőjénél azon­ban felzúgott a vastaps, a „vissza-vissza” kiáltás. Egy újonnan betanult páros táncot — a betanító Fehér József, a csoport vezetője — mutatott be Balogh Bála és Szaffián Gábor. Négyszer kellett ismé­telniük, s ez a tény — úgy gondoljuk — mindennél töb­bet mond... A balettiskola vezetője Krucsay Erzsébet. Nagy vára­kozás előzte meg a kis balet- tosok szereplését, s nem volt csalódás, szépen, ügyesen, harmonikusan mozogtak. A Patkós Attila irányításá­val újjáéledt színjátszó csoport színvonalas egyfelvonásos. Gábor Andor: Hektor című színművének bemutatásárr vállalkozott. Az előadást ren­dezte, a díszleteket tervezte, i az egyik főszerepet játszotta Patkós Attila. Jó volt az égés« produkció, minden szerepló játéka, többet ennél aligha le­het mondani. Az évadzárás Gyomron jól sikerült. Gér József á Szobrok — Üllőn

Next

/
Thumbnails
Contents