Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

NAfflJo ^ ^A.PESTME&YTi HÍRLAP • tCOLÖN KI A PA S aT XV. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1971. MÁJUS 21., PÉNTEK Hétvégi telek vagy „birtok”? Kormányrendeletek szabá­lyozzák, hogy ahol erre meg­van a földterület, hétvégi tel­keket lehessen vásárolni. El­vileg minden nagykorú ma­gyar állampolgár vehet ilyen telket, ha valamilyen kizáró ok nincs. Nagykőrösön nagyon sokan igényeltek hétvégi telket, töb­ben, mint amennyi föld e „hobby"-telkekre van. A rendelkezések értelmé­ben vásárlás után az új tulajdonos öt évig nem ad­hatja el a kis földet. Bármilyen gondos körülte­kintéssel hagyták jóvá már eddig is az ilyen kérelmeket — utólag egy-egy esetben csak kiderült, hogy szövevényes ro­koni szálakkal egy-egy család­ba kerültek a kis parcellák. Ezek természetszerűen „kis- birtok”-ká cseperedtek, mert a „véletlen” úgy adta, hogy a ké­relmező rokonok (más-más név alatt) éppen egymás mel­lé kérték a földet. A már megkötött szerződé­sek jogilag tulajdonképpen tiszták. Csak az általános köz­morállal nem fémek össze. A város közvéleménye en­nek hangot is adott, és felhív­ta a vezetők figyelmét arra, hogy a jövőben addig I ne adják meg az engedélyt ilyen telek vásárlására (ha lesz ilyen), amíg be nem bizonyosodik, hogy semmi­féle összeférhetetlenség nem rejlik mögötte. A jogos észrevételt a minap már hasznosította is a városi tanács végrehajtó bizottsága. Három hétvégi telek vásárlá­sára érkezett kérelem. Mind­három esetben az történt, hogy az eredeti vásárló eíállt vásár­lási szándékától, és ezért új vásárlót kell kijelölni. A három kérelem közül ket­tőt elutasítottak, mégpedig azért, mert kiderült, hogy az igénylő családban már van föld. A kérelmező férjének, Páhán Istvánnak van 600 négyszögöl zártkertje, apósá­nak pedig 1200 négyszögöl hét­végi telke, és a két kért telek ennek átellenében van. A két kérelmező Páhán Istvánná és Páhán Katalin. Mivel a területeket egyesí­teni lehetne, kisbirtokká lehet­ne alakítani — a telkeket olya­noknak kell odaítélni, akiknek birtokában eddig még egy hét­végi telek sincs, bár kértek ilyet, de föld hiányában a vá­rosi tanács nem tudott adni. A város közvéleménye bizo­nyára örömmel veszi a döntést tudomásul. A Ceglédi Hírlapban olvastuk Megkezdik a ceglédi ABC-áruhás építését Több éve már, hogy szárny­ra kapott a hír: ABC áruhá­zát kap Cegléd. Helyét a Kos­suth gimnázium mellett levő sportpályán jelölték ki, ahol a napokban meg is jelentek a A Monor és Vidékében olvastuk Az első diák párttag a monori gimnáziumban Burján István rokonszen­ves, szerény fiatalember. Min­den érdekli a világból, igazi mai fiatal. Napjait, életét, a tanulás mellett a mozgalmi élet tölti ki és az irodalom. Nem rendelkezik látványos mozgalmi múlttal, a kezdetet az úttörőélet jelzi. Az első osztálytól kezdve példás, jó tanuló, lelkes úttö­rő. Jutalomból a csillebérci nagytáborba mehet, az ottani élmények ma is legkedvesebb emlékei közé tartoznak. Hete­dikes korában őrsvezető lesz, aztán egy nagy-nagy megtisz­teltetés: megválasztják a já­rási úttörőtanács elnökének. Jeles a bizonyítvány, jók a j vélemények, felvételt nyer a í monori Jázsef Attila gimnázi­umba. Első gimnazista létére vállalja az ifjúsági klub veze­tését, s emellett tagja lesz az irodalmi színpadnak. Nem­egyszer este 8 óra, hogy haza­kerül, ő zárja a klubot, utol­jára hagyja el a gimnázium épületét. Ha társadalmi munkát szer­veznek, Burján István az el­sők között van. Nem szakad el az úttörőmozgalomtól sem, továbbra is kijár az általános iskolákba, az úttörők közé. Építőtáborba lehet jelentkez­ni — az elsők között írja fel a nevét. Az irodalmat nagyon szere­ti. Kedvenc költője József At­tila. Szereti a regényeket, sza­kít időt arra, hogy olvasson, tanuljon a kötelező iskolai feladatokon túl is. Örkény Ist­ván novelláit különösen ked­veli. Film? Erre a szóra Jan- csó Miklós jut eszébe, a Csil­lagosok, katonák című film, szerinte az évtized egyik leg­jobb alkotása. Ö maga is ír verseket. Egy­szer Simon István költő bele­lapozott a verseibe, azt mond­ta, küldje el neki, majd át­nézi. Azóta sem küldte el. Nem eléggé kiforrott versek ezek ahhoz mondja^ hogy egy ilyen nagy költő elolvassa őket. Sokat dolgozott az iskoláért, a községért, a lehető legtöb­bet, amit egy középiskolás di­fik tehet. Kétszer megkapta a KISZ Központi Bizottsága di­csérő oklevelét. Tanárai is csodálják aka­raterejét, küzdeni tudását. No, meg azt is, hogy a sok-sok mozgalmi munka nem ment a tanulás rovására. Burján Istvánt méltán lehet társai elé példaképül állítani. A mintafiatalokat, a példaké­peket a fiatalok nem nagyon szokták szeretni. Burján Ist­vánt iskolatársai szeretik, te­kintélye van, határozott egyé­niség, igazi marxista. így nyi­latkozott róla az egyik osz­tálytársa. Azon a KISZ-taggyűlésen, amelyen társai párttagnak ajánlották, Simon Gyula ta­nár, a gimnázium pártszerve­zetének titkára, tömören ezt mondta Burján Istvánról: jó KISZ-tag. Elismeréssel szólt arról, hogy a KISZ-taggyűlés egyhangúlag ajánlotta az érett­ségi előtt álló fiút a pártba. Az lenne életem legnagyobb öröme, ha felvennének, mond­ta később Pista az iskola fo­lyosóján. Az iskola pártszervezete az elmúlt napokban taggyűlést tartott. Egyhangúlag hangzott a döntés: igen, felvesszük. A tizennyolc éves Burján István az első diák párttag a monori József Attila gimnázium tör­ténetében. Gér József Ceglédi Építőipari Vállalat munkásai. A bontási munkák megkezdődtek — és ha a ma­gasan álló talajvíz elvezetése nem okoz a tervezettnél na­gyobb gondot — az alapozási munkákhoz is hamarosan hoz­zálátnak. Az áruház „gazdája” az élel­miszer kiskereskedelmi válla­lat, amelynek beruházási cso­portvezetője, Szabadi János tájékoztatott bennünket a már oly régen várt üzletház „szü­letéséről”. — Ebben a vállalkozásban — eltérően az eredeti elgondo­lástól — egyedül maradtunk — mondotta. — Ügy volt, hogy a mintegy 3 millió 400 ezer forintos költséggel épülő áru­házba „beszáll” az iparcikk kiskereskedelmi, az élelmi­szer kiskereskedelmi vállalat, valamint a Fodrász Ktsz és a posta. Ezek közben — anyagi fedezet hiányában — lemond­ták a részvételt. — Az áruház átadását a jö­vő év májusára tervezzük, ha ezt a határidőt a kivitelező vállalat tartani tudja. A 350 négyzetméter alapterületű épületben, amely külsőségei­ben is impozáns lesz, minden olyan* áru helyet kap, amit egy ABC áruházban kereshet a vá­sárló. Cs. I. „HISZEM-BESZELGETES MA: lottóhúzás A 21. heti lottóhúzást ma délelőtt 10 órakor tartják a művelődési otthon színház- termében. 9 órakor zenés műsor előzi meg a húzást. Belépés díjtalan. Nem megy a kiskocsi Mi újság a városi tanács konyháján? Cseri Ambrusné, a városi tanács étkezdéjének élelmezési vezetője kicsit szemrehányó hanggal fogadott, neheztelt a kifüggesztett étrendben talált, és „megzenésített” helyesírási hibáért. A beszélgetés során azonban, amikor sok gond és nehézség is szóba került, fel­oldódott a feszélyezett hangu­lat. — Hányán étkeznek jelenleg a tanács konyháján? — Most 340-en, de a létszám általában 350. — Ügy hallom, hogy az ét­kezők véleménye szerint az utóbbi időben mintha javult volna a koszt minősége ...- NEM HISZEM, mert hosszú évek óta, ugyan­azzal az anyagnormával dolgo­zunk. — Hány forintból hoznak ki egy ebédet? — Hat forint 50 fillérből. Ebből egy forintot számítha­tunk a burgonyára, valamivel többet négy forintnál a húsra. A többiből kell a levest és a savanyúságot kihozni. — Elég dolgozójuk van? — Igen. Most kilencen va­gyunk. Minden ötven étkezőre számítanak egy asszonyt olyan helyen, ahol a konyha némileg már gépesített. Itt robotgép és burgonyahámozó segíti a mun­kánkat. — Lesz-e gázfűtés?- NEM HISZEM. Ez az épület olyan kicsi, és olyan rossz, hogy csoda, ha megtűrik. A sorsa biztosan a lebontás lesz. Én mondom, hogy még a modern lakóházak többségében is nagyobb a konyha, mint itt... — Tudnak-e még kosztost fogadni? — Csak az iskolaév .befeje­zése után. Akkor néhány pe­dagógus lemondja az előfize­tést, azok helyébe veszünk úja­kat. így is sokan vagyunk, hi­szen a faárugyárnak is mi főzzük az üzemi kosztot. Igaz, hogy kaptunk „tőlük” két asz- szonyt, akik nagyon jól végzik a munkájukat. — Szó volt arról, hogy beve­zetik a felszolgálást meggyor­sító „kiskocsis” rendszert. — Sajnos, nem megy, na­gyon kicsi a hely, s akkor több asztalt ki kellene tenni.- ÚGY HISZEM, hogy a mostani felszolgálással elégedettek az étkezők, mert az asszonyok fürgék, ügyesek. A tanács konyháján a min­dennapok csendes munkája fo­lyik, hogy egy kicsivel többet, jobbat tudjanak adni... Összevont majális A Petőfi és a külterületi is­kola, valamint a kisegítő is­kola diákjainak május 27-én, csütörtöki napion lesz a ma­jálisuk a Pálfájában. Megalakult a lakásügyi bizottság Az újabb rendelkezések ér­telmében a városi tanács mellé lakásügyi társadalmi bizottságot kell alakítani, az állami, illetve szövetkezeti lakások elosztásának igazsá­gos végrehajtására. Többen érdeklődtek, kik ennek a bizottságnak a tagjai. íme: Tarjányi Aladár, Tóth Imre, Tihanyi Lajos, Laka­tos Ferenc, Farlcas Istvánná, Karay Ambrus, Tóth Sándor- né, Fehér Józsefné, Kocsis Jánosné, Siska József és dr. Somlyai Károly. A bizottság elnöke: Tóth Imre, a KISZ városi bizottsá­gának titkára, titkára pedig: Tóth Sándorné, a 21-es VO­LÁN dolgozója. MEGNYÍLT A HÍRLAPOLVASÓ Körmöczi Lászlóné, a hír­lapolvasó „gazdája” a műve­lődési otthon előcsarnokában. — Hányféle újság jár? — kérdeztem. — Tizenöt féle. Néha több is, ha sokan keresnek egy- egy újságot, azt megrendeljük. — Az érdeklődés? — Az idén még nem alakult ki a törzsgárda, hiszen csak néhány napja nyitottunk. Ta­valy ötven en jártak rend­szeresen ide olvasni, köztük sok gimnazista, ipari tanuló. — Mit kérnek a legtöbben? — Az Ifjúsági Magazint és a Ludast. — Régebbi számokat is kap­hatnak az érdeklődők? — Igen, gyűjtöm az újságo­kat. A legolvasottabb régi újságok az IM első évfolya­mainak számai voltak. — Nyitva tartási idő? — Megegyezik a kiállításé­val: reggel 9—12-ig, délután Körösi asszony — a jég hátán NYUSZIK, LIBÁK, MALACOK A múlt évi baromfitenyész­tési versenyben Serényi Mik- lósné lett az első, akitől kitün­tetése alkalmával megtudtam, hogy az idén 500 liba hizlalá­sára és 150 nyúl nevelésére szerződött le az AFESZ-nál. A kiváló tenyésztőt a na­pokban felkerestem Kassai ut­cai lakásán. Most is a jószá­gokkal foglalatoskodott Ki- sebb-nagyobb ketrecekben kedves „nyúlbrigádok” ropog­tatták a lucernát és a zabot. Az ólban egy tucat kismalac röfögött a koca körül, és hátul már hizlalásban van néhány liba is. Serényi Miklósné azzal kezd­te, hogy a múlt évi verseny­ben 290 liba hizlalásáért tün­tették ki, de ő 456-ot szállított be, ebből 290 volt leszerződve. — Mióta foglalkozik jószág­tenyésztéssel? — kérdeztem. — Csak 3 esztendeje. — Azelőtt mit csinált? — Gyárba jártam. Letettem a szakmunkásvizsgát. Vezető munkakörbe kerültem, és ott dolgoztam 17 esztendeig. Köz­ben, még fiatalasszony korom­ban, 15 éve meghalt a férjem. Szépen felneveltem két csalá­domat, és felépítettem ezt az új házat. 17 év után otthagy­tam a gyárat. — Miért? — Az egyik felettesem alap­talanul megsértett Több ve­zető hívott vissza. Nem men­tem. önérzet is van a világon. Gondoltam, hogy az igazi kö­rösi asszony megél a jég hátán is, és hozzáfogtam a jószágte­nyésztéshez. Sikerült. Persze, mozira, színházra nemigen jut idő. Mire az egyik csoporttal végzek, mehetek a másikhoz. De olyan kedvesek a nyuszik, a libák meg a malacok. — Hogy alakította ki idei tervét? — öt hízott sertést és ötven nyulat már leadtam. A libá­kat tanyaiakkal neveltetem, és az első kopasztás után kezdem őket hizlalni 80—90-es turnu­sokban december 20-ig 3—4 hetes töméssel, 20—25 kiló ku­koricával, 4, 4 és fél kilóról hat és fél, hét kilóra híznak. De bizony, naponta kétszer 3 órán át is tömök nyomkodós kézi tömővel. — És ha kukorica megy a liba gégéjébe? — Kiveszem. Azt is megta­nultam. — Kifizető a jószágtenyész­tés? — Ha maga csinálja az em­ber, megjárja. 30 forintot fi­zetnek a liba és 23-at a nyúl kilójáért. Igaz, hogy most drá­gul a kukorica, de az új majd olcsóbb lesz, meg magam is termelek. K. L. 3—6 óráig vagyunk nyitva, és várjuk az olvasólcat. L. L. Vándorló padok — kitaposott fű A csobogót körülvevő park látja kárát a kényelmet ked­velő körösiek „hadmozdulatai­nak”. Ahogy változik a nap állása az égen, úgy vándo­rolnak a padok árnyékba, avagy éppen a napra. Nem jó megoldás a hordoz­ható padok beállítása, mert így nemsokára csak kietlen homok lesz a zöld fű he­lyén. Jó lenne, ha a park őrei valamilyen módon megállíta­nák ezt a padvándorlást... FELIRAT Ki Kecskemétre utazik, rögtön az út elején, a lá­dagyár falán a következő feliraton szórakozhat: „Él­jen a 25. szabad május 1...! Jó sokáig,.. MULATUNK MA A MOZIBAN? Zabriskie Point. Antonioni új színes amerikai filmje. Gyártó: Carlo Ponti. Csak 16 éven felülieknek. Kisérőműsor: Sporthíradó. Előadások kezdete: 6 és í órakor. S a P ■ O * R « T Bravúros kézilabda-győzelem A MEDOSZ női csapata szerdán hazai pályán, másik két együttesünk vasárnap ide­genben lépett pályára a me­gyei bajnokság keretében. Nk. Kinizsi—Gödöllői EAC 24:21 (12:6) Kinizsi: Szabó — Nagy A. (2), Vikartóczki K. (3),, D. Ko­vács F. (3), Varsányi G. (9), Podhorszki (3), Danes (3). Cse­re: Bekő, Szőke (1). Szép, okos, higgadt játékkal érte el góljait a rendkívül jól védekező körö­si férficsapat a múlt évi me­gyei 2. helyezett, jelenleg baj­nokságra törő egyetemiek el­len Gödöllőn. A hazaiak kap­kodtak az elején, és így a Ki­nizsi megérdemelten vezetést szerzett. Szünet után a me­zőny legjobbja, Varsányi ve­zetésével az igen jól játszó kö­rösiek a játék lelassításával az eredmény tartására töreked­tek. A hajrában 1 gól különb­ségre feljött az ellenfél, de a Kinizsinek még volt ereje újí­tani a sportszerű légkörben le­zajlott találkozón. Meglepetés­re, bravúros győzelmet arattak kézilabdásaink, amihez hozzá­járult az is, hogy igen kis hi­baszázalékkal dobtak kapura. Váci Forte II—Nk. MEDOSZ 10:3 (5:3) MEDOSZ: Hatvani — Mecs- ker, Apró (2), Szarka (1), Fe­hér, Utasi, Horváth. Csere: Zsoldos, Bakonyi, Papp. A vendég váci lányok adogattak jobban, s a hatosukon jól tö­mörültek. A MEDOSZ ezért csak átlövésekkel tudott kísér­letezni, amit a jó formában levő vendégkapus rendre há­rítani tudott. A múlt évi 3. he­lyezett Forte II a második fél­időben tömör védekezés után gyors indításokból érte el gól­jait, és helyzeteit nagyon jól kihasználta. A körösiek a szag­gatott vonalon belül keveset mozogtak, nem találták fel magukat. Dunakeszi Spartacus—Nk. Toldi ITSK 11:7 (2:3) Toldi: Steák — Plangár, Dér, Zoller, Fekete (3), Sütő, Nagy A. (4). Csere: Tarczali, Füle, Sárik. A körösi lánycsa­pat jobb volt, s csaknem végig irányította a mérkőzést; idegenben is. A II. félidőben 5 percig a tartalékok is ját­szottak az ITSK csapatában, s az ekkor kapott 7 gól eldön­tötte a mérkőzés sorsát Jó: Nagy, Fekete, Dér. Asztaliten'sz férfi NB III Kecskeméti Spartacus—Nk. Kinizsi 8:8 A ballagások miatt kecske­méti kérésre kedden játszot­ták pálunk a mérkőzést. A Ki­nizsit Köházi (3), Erdei (3), Rákosi (2) és Reszeli képvi­selte. Nk. Kinizsi—Bp. Vízügyi SC 8:8 A múlt évben az élcsoport­ban végző fővárosiak ellen szinte minden poénért igen nagy harc volt Mutatja ezt az is, hogy végig döntetlen körül volt az állás. A versenyzők idegeit alaposan próbára tette a három és fél órás (!) küzde­lem. A hazai csapatban Erdei (4), Kőházi (3), Hompola (1) és Rákosi szerepelt. Pénteki sportműsor Kosárlabda Sportotthonudvar, 15 óra: Nk. Pedagógus II— Kecskeméti Dózsa (Zenei) me­gyei bajnoki női mérkőzés. Monor: MSE—Nk. Gimnázium női if­júsági és serdülő megyei baj­noki mérkőzés. — S. Z. — i t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents