Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-21 / 118. szám
res 7 HECftl 1971. MÁJUS 31, PÉNTEK 125 EVE, JULIUS HAVÁBAN Emlékezés Budára és Pestre A váci vasútállomás új külsőt kap ezekben a napokban. — Kettős ünnepre készülünk — mondja Szállási József? az állomásfőnökség vezetője. — Július tizedikén nagyszabású vasutasnap színhelye lesz Vác. Az igazgatóság területéről több száz dolgozónak itt nyújtják át ünnepélyesen a kitüntetéseket. Hegyeshalomtól Szajolig, Szob- tól Kunszentmiklósig és So- moskőfalutól Székesfehérvárig érkeznek majd a küldöttségek. — Hol zajlik le a program? — Az ünnepségek színhelye a gépipari technikum díszterme lesz. Az érkezők megkoszorúzzák a Konstantin téri szovjet hősi emlékművet, megtekintik a város nevezetességeit, majd a MÁV-igazgatóság fogadást ad a tiszteletükre. — Mi lesz a másik ünnepség? — Idén július 15-én lesz a 125. évfordulója annak, hogy az első, a Buda és a Pest nevű mozdony vontatta — nyolc kocsiból álló — szerelvény befutott a váci állomásra. Erre emlékeztet az új vasúti menetrend első oldala, ahol látható a 125 évvel ezelőtti hirdetmény. Ez adott hírt a pró- baszerelvén.y útjáról, a díjszabásról és arról, hogy másnap már a nagyközönség is igénybe veheti az; új közlekedési eszközt — Mit tartalmaz az évforduló programja? — Budapestről különvonat érkezik Vácra magas rangú vendégekkel. Az állomásépület város felőli falán leplezünk le egy márvány emléktáblát. Addig felújítják a pályafenntartás épületét is. Ez volt 125 évvel ezelőtt az egykori fűtőház. Udvarán még ma is megtalálható a nagyméretű kút. (P. R.) KOBALDDAL ES CÉZIUMMAL Tartósabb lesz a szamóca A szamóca az egyik legízle- tesebb, koránérő hazai gyümölcsünk nagy exportbevételt is biztosít, viszont rendkívül romlékony. A szüretelés és az érés között általában a szamóca 15 százaléka megromlik. Az Élelmiszeripari Kutató Intézetben 6 szamócafajtával végeztek tartósítási kísérleteket, s megállapították, hogy radioaktív besugárzással a tárolhatóság másfélszeresére növekszik, a veszteségek pedig minimálisra csökkenthetők. A kísérletek folytatásához új segítséget, két szovjet gyártmányú laboratóriumi sugárforrást kaptak. A kobalddal és céziummal töltött sugárforrások segítségével felgyorsíthatók a kísérletek, amelyek szinte felbecsülhetetlen népgazdasági haszonnal járhatnak. Nemcsak a romlási veszteségek csökkenthetők, hanem meghosszabbodik a feldolgozási szezon is. Az élelmiszerek besugárzása, bár még sokan idegenkednek tőle, világszerte elismert és alkalmazott tartósítási módszer. Fiatalember, karikatúrával A fiatalember megrajzolta Prémium című karikatúráját: egy fügét mutató kézfej eltakar egy papírpénzt. A fiatalember Vándormadár című karikatúrája: különböző gyárak neveivel ellátott bőröndjével éppen elhagyja legutóbbi munkahelyét a „vándormadár”. A fiatalember rajzban fogalmazta, hogyan vélekedik a főnök a munkatempóról: a gép előtt cs.ga dolgozik. A fiatalember, Kővágó István köszörűs, az ikladi Ipari Műszergyárban, 21 éves. Miért és hogyan lát „karikatúrául”? — Három éve járok az üzembe, nagyon jól érzem magam ott, szeretem a munkámat, és ezért kénytelen vagyok rajzolni olyan dolgokat, amik szemet szúrnak. Azért ötlik szembe, mert nem vagyok közömbös, nyitott szemmel járok, szeretek beszélgetni a munkatársaimmal. Figyelek az emberekre, véleményükre, benne vagyok a közösségben, úgy gondolom, hogy mint a közösség részének, nekem is lehet véleményem — Szeretek vidám lenni, tehát a komolyabb dolgokat is a fonákjáról észrevenni. Ügy tartom, hogy az észrevétel egyben tájékozódás, sőt tanulás is. Én nevetve szeretek tanulni. és szeretném, ha az emberek is inkább vidám arccal tájékozódnának, mint állandóan kétségbeesetten, komoran. Persze, ritkán vagyok én igazán vidám, de ha az vagyok, akkor jól érzem magam, szeretném, ha a közösség dolgairól tájékozódó emberek sűrűbben lennének jókedvnek. — A gyári dolgokat ismerem a legjobban. Véleményem szerint a leginkább ka- rikírozásra alkalmas az anyag- szállítás, az anyagtakarékosság, a munkatempó, a kávéfőzés. Persze, nem igaz az úgy, SZÖVETKEZETI GYÁRTMÁNY, KITŰNŐ KÉSZÜLÉK üzemeltethető 2x380 V 50 H2 feszültségről, 6-23 A-ig. Biztosító betétben maximum 20 A szükséges. A hegesztőkészülék 30- 180 A-ig tetszés szerint állítható. Előnye: a gyújtófeszültség az áramerősség változtatása esetén sem változik, ezért 24-42 V-os kézi forgógépek üzemeltethetők rljla. A váltakozó áramú ívhegesztő készülék üzemeltethető 6-13 A-ig 220 V 50 Hz feszültségről. Biztosító betétben maximum 10 A szükséges. A készülék zavarszűrő kondenzátorral van ellátva, kisülése automatikusan történik. A hegesztőkészülék 30-110 A-ig állítható. Előnye: a gyújtófeszültség az áramerősség változtatása esetén sem változik, ezért 24-42 V-os kézi forgógépek üzemeltethetők róla. A kézi hegesztőkészülék BNV 6/B pavilonjában ASZÓDI VEGYES KTSZ ASZÓD, Kossuth L u. 40. ahogy én azt megrajzolom, mert az felnagyított, dehát a karikatúra célja ez. Csak egyetlen egyszer szóltak elma- rasztalólag, a Presszó című karikatúrám miatt, hogy ha a főnököknek jár a kávé munkaidőben, akkor a munkásoknak is. Kővágó István karikatúrái sikert aratnak a gyári faliújságon és a Motor című gyári lapban. Hogyan kezdett el rajzolni? — Már srác koromban, ahogy megláttam egy papírt, azonnal ceruzáért nyúltam és rajzoltam. Az iskolában nemcsak azt csináltam, amit a tanár feladott, hanem ami eszembe jutott, a saját fejem után. Ezért aztán gyakran kaptam hármast. Eleinte főleg tájképeket, önarcképeket raj- zolgattam. — Ügy mondják, hogy apám gyerekkorában festő szeretett volna lenni. De nem lehetett. Aztán hegedűs, de csak saját magától tanulhatott játszani, de így is szépen muzsikált, mint ahogy a rokonok visszaemlékeznek, vagy ahogyan mi, gyerekek. Emlékszem, kis koromban esténként apámmal azzal szórakoztunk, hogy testvéreimnek meg nekem kérdéseket adott fel, s nekünk versben, rajzban, dalban kellett válaszolni. Én általában rajzzal válaszoltam. — Elvégeztem a nyolcadikat. nem tanulhattam tovább, még három kisebb testvérem volt, elmentem ipari tanulónak. Amióta a gyárban dolgozom, azóta rajzolok ismét sokat. Karikatúrára kaptam rá. Nem »tanultam soha senkitől, csak nézegettem a lapokban a karikatúrákat, szeretek velük szórakozni. Plakátokat is rajzolok, emblémákat is. Nemrégiben itt Túrán, ahol lakom, egy focista megkért, hogy tervezzek a nevében egy emblémát a focicsapat számára. A pályázaton a focista nyert az én emblémámmal. Kapott érte egy százast, engem meghívott egy liter borra. — Mostanában képzőművészeti könyveket olvasok: Vándorlásom a művészet körül, Lyka Károlytól; Munkácsy élete; Miért fest az ember? Ezek után mindig nagyobb kedvet kapok, hogy rajzoljak, támpontot adnak nekem ezek a könyvek, mert megmutatják, hogy a művészek milyen belső indítékoktól hajtva ' alkotnák, mit gondolnak, miközben festenek. — Eleinte másoltam híres alkotásokról, nagyon szeretem a képzőművészetet, a szobám falára Kondor Béla grafikáit tettem ki. Kővágó István nem akar művész vagy karikaturista lenni, mert csak szeret rajzolni, s ez az érdeklődése, vagy ha úgy tetszik, hobbyja sok minden iránt kiterjesztette érdeklődését. H gyan él ez a fiatalember? Túrán laknak, szüleivel, öcs- csével, két húgával. Apja a tsz-ben, a növénytermesztés egyik vezetője, felnőtt fejjel végezte el a mezőgazdasági technikumot. Évekig egy szoba konyhában laktak hatan — akkoriban apja már nem rajzolt, de nem is nagyon hegedült, a gyerekek eltörték a hegedűt, öccse érettségizett, utána tanult szakmát, esztergályos lett, szintén Ikladon dolgozik, a két lány még általános iskolás. Édesanyja otthon a ház körül tevékenykedik. Amikor még egy szobát ragasztottak a házhoz, a két fiú nagyon megörült. Berendezték maguknak: két heverő, egy könyvszekrény, egy dohányzóasztal,, két fotel, a falakon képek, lemezborítók. Tipikus tinédzserszoba. Kővágó István 2000 .forint körül keres, 1300-at hazaad. A többi lemezre megy vagy kisebb kirándulásokra — 'átruccannak Hatvanba —, mozira. Szeretne továbbtanulni, mert szerinte az érettségi ma már elengedhetetlen. Továbbra is rajzol, karikatúrát, mért bízik a humor erejében, szeretne apjának egy hegedűt venni... Berkovits György Sorompók között Két gyerek bandukol a sorompók között. Senki sem figyel rájuk. S ha jön egy vonat ... Mindenesetre Százhalombattán jó lenne figyelmeztetni a gyerekeket: veszélyes helyen járkálnak. Foto: Urbán UJ HIDAK Az idén több új híddal gyarapodik Vas megye. Szombathelyen az Oladi domb tövében épül az új híd, amelyet a tervek szerint augusztusban adnak át rendeltetésének. Szent- goithárdon hozzáláttak az új 52 méter hosszú és 11 méter széles, három nyílású Rába-híd építéséhez. Űj híd épül Ikervár és Sótony községek között, valamint Szakonyfaluban is. A nyagmozgatási kiállí/1 tás nyílt — olvasom. / I Idén első ízben diplomáznak a Műszaki Egyetemen anyagmozgatási szakmérnökök — szűrődik a fülembe a rádióból. Páholyból nézem a szöveget illusztráló folytatásos, színes, plasztikus, szélesvásznú, sztereó-filmet: az ablakomból. Ez a film lassított felvétellel készült. Ismertetem a film rövid tartalmát — már amennyire kibogozható. Mert áttekintése, megértése, a mondandója, ahogy mondani szokás — alig kifürkészhető. A lakótelep száz-százhúsz- méternyi hosszúságú mam- mut-tömbjébe tavaly nyár végén költöztek be az új lakók. Régi újlakótelepi szokás szerint a járulékosnak becézett beruházások késnek, vagyis egyelőre csak aludni lehet; járni, közlekedni, vásárolni, ebédelni alig. A nép útialan utakon, buckákon, pocsolyákon, gödrökön át szökdécsel, bukdácsol, közben emlegeti a... (mindig mást). Pedig amikor mozgatni kezdik az anyagot, akkor úgy, de úgy mozgatják, hogy kő kövön nem marad. Csak az a furcsa, hogy hun be, hun ki, hun meg visz- sza — vagy ha balladaműfajban fejezem ki a cselekményt: amit ma kiásnak, holnap betemetik, mit ma bétemetnek, holnap megen ásják. Es me- gen elölről. Hat szeletből összeillesztett maxi-tömbünk minden szeletkéje előtt és mögött két-két földdarabka jelképezi a zöldövezetei, egyelőre barnában. Mert ezt a huszonnégy miniparcellát hun beültetik fűvel, hun agyaggal, porral, kőtörmelékkel szórják be. Ily módon érhető el az i ■, hogy a hepék és hupák, a gidrek és gödrök mindig csak helyet cserélnek, el sosem tűnnek. Tél előtt a gödrök zömét betemették, volt, ami nyitva maMozog az anyag radt, hogy legyen mibe beleesni — mindenki szereti ablakon át élvezni a más pechjét, ne unatkozzunk. Aztán a földi anyagmozgatást felváltotta a kozmikus: egykettőre hóval töltődött fel a gödör. Ettől kezdve autók feneklettek meg, emberek estek bele nyakig. Az autómentő napi vendég volt, a megzöttyent kocsik mind nekimentek a sarki lámpaoszlopnak, végül meggörbült szegény és helyéből félig kibillentve szomorkodott, várva, kire érdemes rádűlni. Ebben a fázisban a mozgókép Állóképpé dermedt. Semmi sem moccant, csak a gödörbe-huppanok tompa puffanása, a sarki oszlopnak bi- csaklott kocsik keserves csikorgása érzékeltette, hogy a cselekmény nem szakadt meg, csupán más formában mozog az anyag. Kitavaszodott. A hóolvadás szemléltette: minden átvészelte a telet, a nyitott gödör, a megdőlt, kajlává-döccentett lámpaoszlop — és az Illetékesek rezdíthetetlen nyugalma. Később megjelentek az út- burkolók, és a háromnegyed év óta kerülgetett buckák egy részét kiásó, más részét betemető brigádok. Ki-ki folytatta a maga mesterségét. Az utca egyik oldalának egy részét „végleg” megcsinálták: egyengették, simították, hen- gerezték, lapátolták, bebetonozták, beaszfaltozták. Végre! Legalább egy néhány méteres útszakasz egyik oldalán lehet közlekedni, gödörveszély nélkül. A roskatag lámpaoszlop — maradt. Es vajon mikor jöttek kicserélni? A háromnegyedévi bukdácsolás után végre megcsinált aszfaltozást követő napon! Megint megmozdult az anyag! A vadonatúj, szűzi aszfalt testét megint feltépték, a halálos beteg lámpaoszlopot kiemelték pozíciójából, lefektették hajcsiba, még most is itt hever. Ügyesen, körültekintően úgy rakták le a sarkon, hogy rozsdás, kajla felső vége ég felé meredjen. Máskülönben nem lenne miben hasraesni, és ezt már úgy megszoktuk. \Az aszfalt is úgy maradt. Majd jönnek egyszer az aszfaltozok és azért az egy négyzetméterért megint csatasorba áll minden és mindenki: a hengerező, az aszfaltkeverő- gép, az anyagmozgatók, az aszfaltozok. Most álmatag legények jöttek. Piciny seprőikkel sepregélni kezdték az úttestet, amelyet néhány hete betonoztak le. Akkora port vertek fel, hogy na. Szél ellen, víz nélkül nem is könnyű. De könnyű munka nem való kemény legényeknek, ezért úgy csinálják, hogy nehéz legyen. Egy lapátra annyi port, amennyi egy tányér linzerre való porcukor. Azzal átsétálni a túloldalra, oda, ahol a fűmagot vetették el, immár harmadszor. Miután meggondolt léptekkel odaérünk, nagy lendülettel odacsapni, hogy a fele visszakerüljön ugyanoda. A következő brigád úgyis csak hetek múlva jön, addigra úgyis visszaporosodik. /I /a 'rt az anya9 az mo’ j zog. Hol magától, JL rJL hol mert hol ide mozgatják, hol oda, ahogy eszükbe jut. Talán mert nem nézték meg az anyagmozgatási kiállítást, és emiatt azt hiszik: a holtmunka azt jelenti, hogy rosszul megszervezett, lassú munka? Péreli Gabriella
