Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
6 PEST UtfifEI 1571. MÄ.TUS 20., CSÜTÖRTÖK Ikrek, ha találkoznak Gyorsmérleg a továbbtanulásról Középiskolákba 59 ezren, a szakmunkásképzőkbe 60 ezren jelentkeztek Kincskereső — gyerekeknek Kincskereső címmel új irodalmi folyóirat jelent meg Szegeden. A helyi tanárképző főiskola kezdeményezésére szerkesztett füzet, a 10—14 éves úttörőknek készül. A magyar és világirodalom régi, valamin, mai terméséből ad válogatást. Versmagyarázatokat, könyvismertetéseket is közöl. Az olvasónépért mozgalomnak is segítője a gyerekek számára kiadott folyóirat. A Kincskereső — az ugyancsak Szegeden szerkesztett pedagógiai, módszertani közlemények mellékleteként — 2000 példányban jut el az ország különböző vidékeire a pedagógusképző felsőoktatási intézmények környékén levő általános iskolákba. A lap fő- szerkesztője Hegedűs András, a szegedi tanárképző főiskola főigazgatója. A szerkesztőbizottság munkájában részt vesz a mai magyar irodalom számos kiválósága is. Könyv — Tápéról A népdal szerin!; Szeged azért is híres, mert Tápéval határos. A kis Tisza-parti község gazdag folklorhagyomá- nyait, a több mint 800 éves falu történetét most monográfiában összegezték. A szegedi nyomdában elkészült 911 oldalas kötetben az ország különböző vidékein élő 29 néprajzkutató Tápéról szóló tanulmányát adták közre. Szép kiállítású könyv 30 fényképet is tartalmaz. Jó, ha az embernek testvére van. Megértő barát, társ, partner. Hát még ha ikertestvére. S esetleg nem is égy, hanem kettő, három. — Erről vallottak az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatóság vendégei a minap. Az a 100 ikerpár, akit a Palace Szállóban vendégül láttak. S természetesen ikerlottószelvénnyel is megajándékoztak. A Haraszti ikerpár éppen huszonnegyedik születésnapját ülte. Kedves ajándék volt nekik a meghívás. A pécsi ikrek — Haraszti Éva tanítónő, Ádám jogász — alig hasonlítanak egymásra. Annál inkább a két bájos László lány, Mária és Anna. Egyikük, az öt perccel idősebb Anna kék szalagot visel csuklóján — megkülönböztetésül. Mert őket nemcsak munkahelyükön, az ingatlan- kezelő vállalatnál tévesztik össze, hanem gyakran otthon is. A Juhász testvérek kuriózuma, hogy 1945. április 4-én születtek. — A szüléink ugyancsak el- ámultak, mikor a várva várt egy fiú helyett mindjárt kettő született — mondja a 25 perccel ifjabb Olivér. — Oly any- nyira, hogy engem csak törülközőbe csavarva „tároltak”, míg a nehéz időben sikerült beszerezni a kelengyét. — Külföldről hazajövet az újságban olvastam — mondja dr. Kálmán Péter, a Pannónia Szálloda igazgatója —, hogy ikertalálkozó lesz nálunk. — Ebben kétszeresen is érdekelt vagyok — gondoltam —, s meghívtam az ikertestvéremet, dr. Kálmán Györgyöt, a Vasipari Kutató Intézet tudományos munkatársát. A lottóigazgatóság az ikrek jegyében ötösiker-nyereroény- játékot szervez, öt héten át más-más ikerképet helyez el az ikerlottószeivény hátlapján. Aki ezeket a képeket összegyűjtve beküldi — Trabantot nyerhet. K. M. így mulat egy magyar... Hidak, alul- és [eljárók ÉPÜL AZ M-I-ES Felvonultak az építők az M—1-es autóút Tatabánya és Tata közti szakaszára, hogy megkezdjék a Tatabánya— Győr szakasz építését. Egyelőre két nyomvonalú út épül. Az út szélessége hasonló lesz az M—7-hez. A keresztezések külön szinten épülnek, fel- és lehajtani csak a kiépített forgalmi pontoknál lehet. A Tatabánya—Győr közötti 56 kilométer hosszú útszakaszon 35 hidat építenek. Az autópálya 21 aluljárón bújik át, 14 esetben pedig a vasutak, közutak és folyók felett átívelő felüljárón halad keresztül. Vízcsap a falun Negyedszázaddal ezelőtt még csupán 100 ezer falusi ember jutott egészséges ivóvízhez — s akkor még főként artézi kutakból. Napjainkban a községben élők közül mintegy 1,7 millióan fogyaszthatnak ivóvizet vezetékből. Sok ehhez hasonló, érdekes adatot közöl Popper Imre most elkészült Vízcsap a falun című ismeretterjesztő filmje. A falu vízellátásának fejlődését bemutató színes alkotást a MAFILM 8-as stúdiója készítette az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából. Debreceni kiadványok A város múltját, művészeti életét reprezentáló kiadványok megjelentetését határozta el a Debreceni Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Egyet lép előre az ősi város címmel adják ki magyar költőknek Debrecenről írott verseit. Még ebben az esztendőben Sápi Lajos mérnök megírja Debrecen településtörténetét. 1972-ben tervezik kiadni A mi utunk című monográfiát, amely az 1933—34-ben Debrecenben megjelent kommunista szellemű társadalmi és irodalmi folyóirat elemző értékelése. Megírják a debreceni üzemek és a Csokonai Színház történetét is. Az idén végző általános is-1 kolások továbbtanulásra jelentkezéséről elkészült az első, [ még nem végleges országos felmérés. Eszerint a 151270 nyolcadik osztályos közül 131 801 (87,1 százalék) kíván továbbtanulni. Gimnáziumba a 30 000 helyre csak 23 825-en, középiskolába 31 200 helyre 35 457-en, a szakmunkásképző iskolákba — ezekbe összesen 75 ezer fiatal felvételére van lehetőség — eddig 69 ezren jelentkeztek. 3214 fiatal (2,1 százalék) egyéb helyen kívánja ismereteit gyarapítani. Bár a középiskolai jelentkezés az idén nem éri el a felvételi keretszámot (61 500), vannak olyan középiskolák, ahol lényegesen többen alkarnak továbbtanulni, mint ahány fiatalt felvehetnek, ugyanakkor más középiskolák betöltetlen helyekkel rendelkeznek. Ezért — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — bizonyára sor kerül majd átcsoportosításokra, a diákok átirányítására azokba a tanintézetekbe, ahol fogadni tudják őket. (Tudósítónktól) Hasznos és nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás nyílt Pomázon. A kiállítás — mint azt dr. Korsós László, a járási hivatal vezetője megnyitó beszédében hangoztatta — azokat a feladatokat és módszereket mutatja be, amelyeket egyrészt a polgári védelmi szervezetekben, másrészt saját háza táján minden állampolgár alkalmazhat. i Az elmúlt években a fizikai I dolgozók gyermekei általában | csökkenő arányban jelentkeztek középiskolai továbbtanulásra. Most arányuk a tavalyi 29,3 századókról 30,3 százalékra emelkedett. A gimnáziumokba pályázók 49,8 százaléka szakosított tantervű osztályba kéri felvételét, .« ezeknek 41 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Kiderül a felmérésből az is, hogy a fiúk 31,8 százaléka, a leányok 46,7 százaléka jelentkezett középiskolába. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lányoknál a középiskolai (különösen a gimnáziumi) továbbtanulási arány emelkedik, a fiúknál viszont csökken. A szakmunkásképző iskolákat illetően a jelentkezés aránya mind a fiúknál, mind a lányoknál emelkedik. A középiskolába pályázóik 32,9 százaléka, azaz 19 523 tanuló kér kollégiumi elhelyezést. Döntő többségük (84,5 százalék) falusi iskolában végzi a nyolcadik osztályt. A korszerű támadóeszközök rendszerezése és hatásainak ismertetése mellett helyet kapott a járványok elleni egyéni és kollektív védekezés, az élelmiszer, a víz, s a takarmányvédelem néhány alapvető módszerének bemutatása. A kiállítás jól szolgálja alapvető célját: a közeljövőben kezdődő általános polgári védelmi oktatás lényegének előzetes és szemléltető terjesztését. Gémes István Ä Pest megyei Állami Építőipari Vállalat FELVÉTELRE KERES 5-10 éves építőipari gyakorlattal rendelkező, közép- vagy felsőfokú közgazdasági végzettségű munkaerőt önálló beruházási előadó és tervelőadói munkakör betöltésére, valamint műszaki végzettségű, gyakorlott építőipari előkalkulátort, építőipari technikusokat, gödöllői és szigethalmi munkahelyre, gyors- és gépirónőket, lelexkezelőt és SZTK-ugyintézőL jelentkezni lehet Budapesten, a XXI., Kis János alt. u. 19-21. sz. alatt, a személyzeti osztályon. Polgári védelmi kiállítás Pomázon Ipari tanulónak felveszünk 14-16 éves, általónos iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZO. VAS- ÉS FEMSZERKEZETI LAKATOS, épületasztalos, fapaolozo es MOANYAGBURKOLO, VILLANYSZERELŐ, üvegező. EPUIETBURKOLO (hidegburkolatok), MOKOKÉSZITO, VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS. TETŐFEDŐ. Tanulészállóst, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat a vállalat ad. Jelentkezés levélben vagy személyesen o kővetkező elmen: Pesi megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXL (Csepel) Kiss János altábornagy a 19-21. Strand A biciklikölcsönző előtt bordó személyazonossági igazolványokkal várnak sarus, napszemüveges emberek. — Nincs több férfikerékpárunk! — mondja a fehér köpenyes, kócos hajú nő, miközben köpdösi a golyóstollát és írja a számokat, a neveket és a lakcímeket egy papírtömbre, indigó fölé. A festő a Balaton mellett áll. A vászon alja kék, felette három színes úszólabda, amiket körbeölelnek a bárányfelhők. A vízben állnak a gólyák. A kabinosok — a kánikulában gyöngyözik a homlokuk — kulcsokat szorongatnak a kezükben, izzad a tenyerük, sapkát húznak kefefrizurás fejükbe, rongyos nadrágjukból kilátszik pirosra égett térdkalácsuk és a szakadt pántú szandálból bütykös ujjaik. Nagyokat kurjongatnak, „máris, uram!”, tudják, holnap, holnapután is nyitogatni-csuko- gatni fognak, ennyi jut nekik a Balatonból, meg a betétkönyv. Tarka gumimatracok, összemocskolva a homoktól, amit a szél keresztbe fúj a strandon. Kék ég alatt sortnadrágban a festő. Télen a hegyet festi, havat, nyáron itt van a strandon és néha megmártózik a vízben. Az üdülők bohém emberek — haza akarják vinni a Balatont. Itt van, nesztek — mondja a festő. A feleségek kirúzsozott száján ott pihen az unalom. A szakállas festő sem érdekli őket. Nem feszes a hasizma. A kamaszok amerikai rágógumit rágnak és nevetnek egy öregasszonyon, aki köhög a dühtől. A kabinosok lerogynak összecsukható székükre, kezükben a karikára fűzött kulcscsomó. A tehetségtelen író egy szomorúfűz alatt ül, mert állandóan leég és akkor nem tud éjjel aludni, kockás pléden ül, előtte egy Remington írógép. Kemény- öklű hőseiből él. A fagyialtos már a hatodik éve itt van. Vele nem történt még eddig semmi — egyszer az ellenőrök morogtak valamit, de szólt a testvérének és az mindent elintézett. Felesége és három gyermeke utálja a fagylaltot Hat éve olyan egyforma a forró homok a talpa alatt, mint a napozó pofák. Bent a vízben, a bólyákon túl, két kéz kapaszkodik a semmibe. Először az öregasszony veszi észre. Kiabálni kezd, ahogy nemrégen egy filmben látta, gondolkozik is a címén, fa istennek sem jut eszébe, „hiába, öregszem...”, motyogja, aztán rikácsolva tápászkodik fel a fűről. Eszébe jut Tibiké, az ő első és egyetlen szerelme, óh, hogy miért nem adta oda magát neki, így halt meg, pontosan így. És elhallgat. „Mikor hozzám jött, nárciszt hozott, meg a Weingrubertől vaníliát és rumos diót...” — ül vissza a fűbe és levelet tesz az orrára. Aztán ránéz a magasszárú cipőjére, a madzagot körbe tekeri a szárán, egyszer, kétszer, remegve köti meg, „Az isten akarta, hogy lássam Tibiké halálát...” Az író kitépi a Remingtonból készülő regénye első lapját, „most megfogtam az isten lábát”, már írja. „Halak és emberek”, arra gondol, kinek dedikálja a kötetet és az Annában végre egyszer neki is fizetnek konyakot. Időnként a vízből kilátszik egy bozontos fej is, aztán megint csak két kéz, meg a bólya, a színes úszólabdákat gyorsan fehérre festi a festő és a vászonra csak egy kezet rajzol. Aztán még egyet Eszébe jutnak a kritikák, a tárlatok és egy műterem. Ketten úsznak a kapkodó kezek felé. Kralloznak, a feleségek összenéznek: — Ez úgy úszik, mint a Weismüller! Isteni! — böknek a bal oldalon úszóra. — Megmentik! — kiabálja a fagylal- tos és tovább triciklizik. — Itt mindenkit megmentenek... Az egyik kabinos arra gondol, hogy ez nem is igaz, ő hét éve van itt és akkor belefulladt valaki a vízbe, veszélyes szakasz ez. Kihúzza magát Eltűnik a két kéz. Aztán tempót vesz. Nyugodt, kiegyensúlyozott, lassú tempót A fickó nevetve úszik kifelé. A kilencven centis táblánál megáll, röhög, csapkodja maga körül a vizet, a barátai körülveszik, röhögnek, belelökik a vízbe és lenyomják a fejét. A két „megmentő” liheg. Elfekszenek a vízen, az egyikük odaszól: „Hülye vicc volt...”, aztán elneveti magát Az öregasszony a parton sírni kezd, „így halt meg Tibiké, megszégyenítik a halálát..., pedig már, hogy sajnáltam ezt a pernahajdert...” A festő káromkodik, leszakítja a vásznat Az író dühös, keresi a kitépett első fejezetet a kabinos lecsapja a földre a fehér sapkát, „disznók, fölidegesítik a szívbajos embereket!”, a kirúzsozott hölgyek megnézik maguknak a tré- facsinálót, a kölcsönzőben már női kerékpár sincs, a fagyialtos most ér vissza és az egészből semmit sem ért, csak morog, „itt mindig mindenkit megmentenek...” Tamás Ervin
