Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

2 í't.1 I IfCCiUl JCíriap 1971. MÁJUS 2(1., CSÜTÖRTÖK FAUN BRANDTNÁL i Valentyin Falin (bal oldalt), a Szovjetunió nemrég kineve­zett új bonni nagykövete megtette első hivatalos látogatásit az NSZK kormányának elnökénél, Willy Brandt kancellárnál. jelentés az új egyiptomi kormány első üléséről Az új egyiptomi kormány első háromórás ülésén elnök tájékoztatta 34 miniszterét az elmúlt napok eseményeiről és vázolta az egyiptomi politika jövendő irányvonalát. Amint Abdel Hatem miniszterelnök­helyettes és tájékoztatásügyi miniszter az ülés után Szadat szavait idézve közölte, az el­nök az elmúlt napok esemé­nyeit „hatalmi harc”-nsk mi­nősítette. Ugyanakkor hozzá­fűzte: a „hatalmi központokat” sikerült felszámolni és az utol­só szakasz, hála a nép bizal­mának, lezárult. Az egyiptomi külpolitika változatlan marad — jelentet­te ki Szadat elnök. — Ugyan­akkor hangsúlyozta: Egyiptom sorsa szorosan kapcsolódik az arab világ sorsához. Beszá­molt az Arab Köztársaságok Szövetségével kapcsolatban eddig megtett lépésekről és elmondta, hogy bafei alelnök a szövetség alkotmányának megszövegezésén dolgozik. EDDIG 8500 LÁZADÖTvett őrizetbe a ceyloni kormány­hadsereg. A hatóságok azt várják, hogy a hét során a fogságba esett lázadók száma eléri a tízezret. NICOLAE CEAUSESCU- NAK, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága fő­titkárának, az államtanács el­nökének vezetésével, június elején román párt- és kor­mányküldöttség utazik hiva­talos baráti látogatásra a Kí­nai Népköztársaságba. Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter ma hazánkba érkezik Péter János külügyminiszternek meghívására ma hivatalos i baráti látogatásra hazánkba érkezik Stefan Jedrychowski, a1 Lengyel Népköztársaság külügyminisztere. ÖTSZÁZRA EMELKEDETT a letartóztatottak száma Tö­rökországban — de az elrabolt izraeli főkonzulnak, Ephraim Elfomnak semmi nyoma. NAGY SIKERREL szere­pel Angliában az a magyar művészcsoport, amely Psota Irén, Márkus László, Hajdú Julia, Bende Zsolt és Horváth Eszter részvételével elsősor­ban az ott élő magyarok előtt lép feL A magyar diplomácia erő­teljesen fokozódó aktivitásá­ról tanúskodik a tény, hogy mindössze néhány nappal Ed­ward dereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első tit­kárának és Piotr Jarosze- wicznek, a minisztertanács el­nökének budapesti megbe­szélései után — amelyek a két párt és a két kormány nézeteinek teljes azonossá­gát és a két állam sok év­százados barátságának, a ma­gyar és a lengyel nép közötti őszinte testvéri kapcsolatai­nak erejét tükrözték — ha­zánkba érkezik Stefan Jed­rychowski lengyel külügymi­niszter. A Lengyel Népköz- társaság külügyminisztere ma­gyar kollégájának, Péter Já­nos külügyminiszternek 1970 márciusában tett lengyelor­szági hivatalos baráti láto­gatását viszonozza. A küszöbön álló tárgyalá­soknak, amelyeket a lengyel külügyminiszter magyar ven­déglátóival folytat majd, min­den bizonnyal fő céljuk a szo­cialista építés útját járó or­szágaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok to­vábbi elmélyítése és bővíté- | se. a közös tevékenység foko- i zása a Kölcsönös Gazdasági I Segítség Tanácsában, a Var­sói Szerződés politikai és ka­tonai szervezésében, vala­mint a nemzetközi politikai élet minden területén, ezen belül is az európai biztonság megszilárdítását célzó euró­pai konferencia előkészítésé­ben. A gazdasági kapcsolatok di­namikus fejlődése ma már kiterjed a népgazdasági ter­vek egyeztetésére, összehan­golására, valamint a külke­reskedelmi forgalomban sze­replő egyes termékek gyártá­súinak szakosítására és ter­melési kooperációjára is. A legutóbbi tervegyeztetés so­rán két fontos egyezményt kötöttünk lengyel partne­rünkkel: az öt évre szóló tim­föld-alumínium és az 1971— 19S5-ig érvényes kénegyez­ményt. Az elkövetkező öt év alatt több mint 25 ezer Polski Fiat személygépkocsi magyar­országi behozatalára kerül sor. Megállapodás történt a mű­szálgyártásban megvalósítan­dó gyártás szakosításáról is. A magyar közvélemény nagy szeretettel és várakozással te­kint a baráti Lengyelország külügyminiszterének magyar- országi látogatása elé, amely A hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó kana­dai miniszterelnök, Pierre Elliott Trudeau ifjú felesége, mi­közben férje hivatalos tárgyalásokat folytat, a város nevezetes­ségeivel ismerkedik. A többi között felkereste a Nagy Színház táncművészeit, a hires Bolsoj-balett tagjait is. Képünkön balról a második Trudeau-né. Tovább működik az Etna. Az izzó láva­folyam negyvenméteres óránkénti se­bességgel hömpölyög a tenger felé és elpusztítással fenyeget két falut, Sant’ Alfiót és Fornazzót, A Bahama-szigetek környékén volt? Az AFP egyik híre nemrég felbolygatta a tudósokat: múlt év augusztus elején Ro­bert Brash amerikai pilóta a Bahama-szigetek egyike, Andros felett repülvén, a part­tól északra 33 méter hosszú és 25 méter széles épületma- I rodványokra figyelt fel a ten- | gerben és le is fényképezte j azokat. A fényképet „Tenger j alatti templom” címmel kö­zölte a Miami News című lap. (Minderről lapunkban ez év március végén kis hírben, áp­rilis 17-én részletesebb infor­mációban számoltunk be ol­vasóinknak. — A szerk. meg­jegyzése.) A miami múzeum restaurá­tora, Manson Valentin ré­gészprofesszor és az ismert tengerkutató, Dimitrij Ribi- koff tanulmányozták a ten­ger alatti építményt és meg­állapították, hogy emberkéz munkája és nagyobb részét | homok takarja. Thomas Ge- j dick, a bejrúti amerikai egye­tem professzora kijelentette, hogy a felfedezés megdönt minden Amerika benépese- désével és az amerikai civi­lizáció eredetével kapcsola­tos eddigi elképzelést. A Bi­mini-, Béri- és egyéb szige­tekre kiterjedő későbbi vizs­gálatok során a tengerfené­ken e szigetek között még négy építményt tártak fel. Hatalmas épületek Az egyik lelet, amit Valen­tin professzor egy halász se­gítségével lefényképezett, D. R. Ribikoff részletesen meg­vizsgálta és megállapította, hogy egy hatalmas építmény maradványairól van szó. A feltevésekből kiderült, hogy a nyugati fal központi ré­sze 500 méter hosszú és tíz méter széles volt A falak egyébkét öt négyzetméter nagyságú, 50 centiméter vas­tag és valószínűleg 25 ton­na súlyú kőtömbökből épült­Tbiliszi és Lisszabon között Lisszabon június első napjaiban várja a konferen­ciára a NATO-országob külpolitikai vezetőit. Néhány nappal ezelőtt Washington számára még zavartalannak tűnt a program. Folytatódott az a merevedési, hideghá­borús folyamat, amely a NATO némi hajlékonyságot mutató római értekezlete után kezdődött és a legutóbbi, brüsszeli tanácskozáson már kiteljesedett. Ennek a me­revedésnek a középpontjában az európai biztonsági ér­tekezletnek a korábbinál durvább elutasítása állott. Az elutasítás eszközéül a Nyugat-Berlinről folyó tárgyalá­sokat szemelték ki. Ez természetesen nem volt vélet­len. Nyugat-Berlin jelenlegi helyzete és mindenekelőtt az ott állomásozó amerikai katonai egységek módot nyújtottak Washingtonnak arra, hogy Nyngat-Berlinból kiindulva valóságos „vétójogot” gyakoroljon minden európai rendezés felett. Az a tény. hogy az amerikai hivatalos politika egy számára „megfelelő” nyugat­berlini rendezéstől tette függővé beleegyezését az euró­pai biztonsági konferencia összehívásába, módot nyúj­tott számára az enyhülés folyamatának lelassítására. Ezt a folyamatot a legutóbbi hetekben különösen kiélezett szovjetellenes kampány kísérte. Harlamov, a moszkvai Pravda brüsszeli tudósítója május közepén hosszabb elemzést közölt erről a szovjetellenes kam­pányról és megállapította: „A Pentagon azért szegül szembe az európai biztonsági értekezlet megtartásával, mert mindenáron fenn akarja tartani az ellenőrzést a NATO katonai szervezetéhez tartozó nyugat-európai országok külpolitikája fölött.” Május derekán Washingtonnak ezt az erőpolitikai vonalát súlyos megpróbáltatások érték, amelyek a ko­rábbinál jóval nehezebbé teszik az Egyesült Államok számára az enyhülési folyamat további lassítását. Az Egyesült Államokat a Brezsnyev-bcszéd megle­hetősen kényes helyzetbe hozta. Ennek legvilágosabb bizonyítéka Rogers amerikai külügyminiszter televíziós interjúja volt. A külügyminiszter azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval az Európában állomásozó haderők köl­csönös csökkentéséről. Sőt, hajlandó ezt egy széles körű európai biztonsági értekezleten megvitatni. Az ameri­kai külügyminiszter most először volt kénytelen úgy nyilatkozni az európai biztonsági konferencia lehetősé­géről, hogy nem szabta előfeltételként a nyugat-berlini problémával foglalkozó tárgyalások sikerét! A ^Szovjetunió diplomáciai kezdeményezése — amely szerves folytatása volt a XXIV. pártkongresszu­son beterjesztett európai enyhülési javaslatoknak — sok szempontból új helyzetet teremtett a NATO-érte- kezlet küszöbén. Számos NATO-tagállam ugyanis erő­teljesen érdekelt a esapatcsökkentés megvitatásában, s Lisszabonban nem lesz könnyű dolgai az amerikai dip­lomáciának, ha ismét merev magatartást akar kénysze­ríteni szövetségeseire. Mindez arra int, hogy a nagy jelentőségű szovjet javaslattal szemben tanúsított amerikai visszhang iránt a lehető legnagyobb óvatossággal kell viseltetni. Az adott helyzetben rendkívül sok múlik a nyugat-európai országok magatartásán. Éppen ez teszi a szokottnál „iz­galmasabbá” a lisszaboni NATO-találkozót. Ezen az értekezleten le lehet majd mérni, hogy az új helyzet­ben milyen külpolitikai taktikát akar követni az Egye­sült Államok — s hogy maradéktalanul tudja-e kény­szeríteni ezt a taktikát szövetségeseire. ATLANTISZ tek. A további kutatás rámu­tatott, hogy az első réteg alatt legalább még egy helyez­kedik el, amelyet az előzőhöz körülbelül 6 centiméter vas­tagságú cementréteg kap­csol, továbbá, hogy a külső felület simára van képezve, hogy a belső oldalon eszköz­nyomok láthatók, hogy a fő­falak tökéletesen szabályo­sak, észak-déli irányúak és párhuzamosak a tenger szint­jével. Mindez együttesen ar­ra utal, hogy ipari mesterek építették. A miami egyetem tudósai megállapították, hogy a ten­ger alatti erődítmény kora" legalább 10 ezer év. A tudó­sokat meglepte, hogy a fala­kon sem algákat, sem csigá­kat, sem másféle tengeri élő­lényeket nem találtak. Feltételezéselr Felmerül se kérdés, van-e kapcsolat a hatalmas tenger alatti épületmaradványok és a ‘ közép-amerikai, Andok-beli népek legendái között, ame­lyek a tengerből jött „fehér istenekről” szólnak. Edward Thompson régész a Yucatan- félszigeten talált leletek alap­ján már 1890-ben hipotézist állított fel az Atlantiszról. Sze­rinte évezredekkel a régi fö­níciaiak és azok utazásai előtt az Atlanti-óceánban létezett egy sziget, amelynek magasfo­kú civilizációval rendelkező lakói benépesítették Közé p- Amerika partvidékét. Sajnos, mindmáig csak fel­tételezés, hogy egy rejtélyes szigetcsoporton, vagy egy egész kontinensen — amelyből ta­lán a jelenlegi Kanári- és Azóri-szigetek maradtak meg — időszámításunk előtt 10 ezer évvel magas civilizációjú nép élt volna, amely földjével és civilizáci ójával együtt szörnyű katasztrófának esett áldozatul, talán egy nap, vagy egy éj leforgása alatt, talán a jégkorszakot követő vízözön- ben... És vajon az Atlantisz lakói vagy legalábbis azok, akiknek sikerült megmenekül- nlök és letelepedniök Afrika és a Földközi-tenger, valamint Közép-Amerika partjain, ala­pították-e jelenlegi világunk civilizációját?... (Folytatjuk) MOST ÉRDEMES VÁSÁROLNI, ' 1 r mert június 5-ig 20%-os árengedménnyel, nagy választékban kaphatók • NŐI ÉS FÉRFISZANDÁLOK • NŐI KÖRÖMCIPŐK, • FÉRFI FÉLCIPŐK a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat hozzájárul majd a magyar és a lengyel nép testvéri együtt­működésének elmélyítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents