Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-19 / 116. szám
19T1. MÄJT3 19., SZERDA ‘^MtrSap 3 Munkához Iái az új tanács Részül a strandfürdő terve — Lakás - m'nden pedagógusnak Békegyülés a Mechanikai Művekben Gyárlátogatás és baráti találkozó Túra nagyközség újjáválasztott tanácsa május 9-én tartotta alakuló ülését. A kilenctagú végrehajtó bizottságba három, az 55 főnyi tanácstestületbe 19 új ember került. Az új tanácstagok jórészt nők és fiatalok. Jelenleg a tanács 13_ tagja harminc éven aluli, és tizenkilencen tartoznak a gyengébb nemhez. még nem értük el, de elérhető távolságban van. Ha a népeit jobbik fele igazán küzd érte, elérheti. Mi ott vagyunk, és a jövőben is ott leszünk ebben a küzdelemben. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a külföldi vendégek közül felszólalt Püiso, a Dél-afrikai Unió képviselője, Emilson, a Béke-világtanács titkára, dr. Goodlett USA-bé- keliarcos és Shihepo, a Délnyugat-afrikai Unió küldötte. A forró hangulatú gyűlés befejeztével Sátor János vezérigazgató bemutatta a vendégeknek a gyárat, majd baráti beszélgetésen találkoztak a küldöttek a gyár dolgozóival. A hiánycikkek termelői Takács Gyula elnök jéghideg szobájában beszélgetünk a tanács feladatairól, a fejlesztési tervekről. Legszívesebben becsavarnám magam egy jó meleg pokrócba. — A legtöbb szobánk északi fekvésű, hideg — mentegetőzik az elnök, és megtoldja —: ráadásul az épületet is kinőttük. Három-négy ember dolgozik egy szobában, az ügyfeleket le sem tudjuk ültetni. A legnagyobb baj, az, hogy aki építési engedélyért jön, akar- va-akaratlan végighallgatja a gyámügyekkel kapcsolatos egyéni panaszokat, bizalmas családi problémákat. Szerettük volna bővíteni a tanácsházát, egy földszintes udvari szárnnyal. A terv elkészült, de kivitelezésre — pénz híján — jó ideig nem gondolhatunk. A nyolc és fél ezer lakosú Túra a múlt év áprilisában nyerte el nagyközségi rangját. Az I. fokú építési hatósági jogkör mellé ekkor megkapta a szabálysértések és a gyámügyek intézésének hatáskörét is. Az apparátus létszáma három fővel — igazgatási csoportvezetővel, mezőgazdásszal és egy adminisztrátorral — emelkedett. Ez év április 1-től a borforgalmi adók kivetésének és behajtásának joga is a nagyközségi tanácsot illeti. A megnövekedett feladat ellátására még egy státust kapott a község. — Éppen csak betölteni nem tudjuk — jegyzi meg az elnök. — A fizetés szerény — 1700—1800 forint —, a követelmény annál magasabb. A pályázónak legalább érettségi vizsgával kell rendelkeznie, és vállalnia kell, hogy egy éven belül általános államigazgatási ismeretekből, később pedig pénzügyi ismeretekből szakvizsgát tesz. — Mikor lesz az első tanácsülés? — A második — helyesbít Takács Gyula, hiszen az első az alakuló ülés volt — május 22-én: ekkor hagyjuk jóvá a nagyközség idei költségvetését, ezen belül a fejlesztési tervet. Engem elsősorban az utóbbi érdekel. — Az idei fejlesztési alapunk 400 ezer forint. Ennek egy részét a község jövőjének formálására, távlati fejlődésének megalapozására fordítjuk. Háromszázezer forin- -tot költünk például a meleg vizes strandfürdő tervezésére. — Hasznosítják végre a természet ajándékát?! Május elsején volt ugyanis nyolc esztendeje, hogy gödöllői tudósítónk telefonon közölte a nagy újságot: percenként 1200 literes vízhozamú, 96 Celsius-fokos hőforrás tört fel a túrái határban. Az ásványi anyagokban rendkívül gazdag, gyógyhatású víz sokáig kihasználatlanul folyt szét, kárbaveszett. — A termelőszövetkezet már néhány éve primőrkertészetében hasznosítja a vizet. Sokáig tartott a kisajátítási eljárás. A forrást övező 34 hold ugyanis 180 (!) egyéni birtokos tulajdonában volt, és évekbe tellett, amíg telek- könyvileg is rendezhettük az ügyet. Végre a terület a Gal- gamenti Tsz kezelésébe került; a szövetkezet előbb egy 100 négyzetméteres palántanevelő, majd számtalan fóliasátor fűtésére használta a hőforrást. Most épül négy, egyenként 600 négyzetméteres üvegház is a tsz-ben. A közös gazdaság villanyt vezetett a primőr kertészetbe, a fölösleges víz elvezetésére zárt csatornát épít a Galgáig, és már készül a portalanítött bekötőút is. — Milyen lesz a községi strandfürdő? — Ha megvalósul a tervünk, nagyon szép; ezerszemélyes nyitott strand, három medencével: egy pancsoló a gyerekeknek, egy meleg vizes az idősebbeknek és egy úszómedence. A víz hűtéséhez mélyfúrású kútból nyerjük majd a hideg vizet, amit átemelő berendezéssel juttatunk fel a medencékhez. A kabinodé építéséhez — ezer személyre 200 kabint tervezünk — l további 15 hold kisajátítására lesz szükség. — A másik, távlati feladatunk a vízvezeték-hálózat megépítése. Nyolc község ösz- szefogásával regionális törpe vízmű építésére készülünk. Aszódon és nálunk megtörtént Még januárban beszámoltunk arról, hogy a ceglédi kórház szakorvosai, felhasználva az emyöfénykép-tüdőszűrés nyújtotta alkalmat, heteken át a ceglédberceli művelődési házban ütöttek tábort, és a község minden egyes lakosát tüzetesen kikérdezték, megvizsgálták. A vizsgálat a 14 éven felüli lakosságra terjedt ki, mert a fiatalabbak nem kerülnek emyőfényképszűrés- re. Rájuk később, külön került sor: a kórház csecsemő- és gyermekosztályának ’ szakorvosai februártól április végéig hetenként egyszer megjelentek a községben, hogy a gyermekek szűrővizsgálatát is elvégezzék. Arra, hogy egy több ezer főt számláló község teljes lakosságát ilyen alapos szakorvosi vizsgálatnak vessék alá, eddig Magyarországon nem volt példa, de a szakiroda- lomban arra sincs utalás, mintha másutt a világon lett volna. A községben ez év elején 4840 állandó lakost tartottak nyilván, közülük 4038 a 14 éven felüliek száma, és közülük 3641 embert vizsgáltak meg, ennyi kartont vettek fel. A 802 tizennégy éven felüli gyermek közül viszont mindössze egyetlen kerülte el a szűrővizsgálatot, miután gyógyintézetben ápolták. A szűrés néhány, számszerű adata: A megvizsgált felnőttek között teljesen egészséa próbakutak műszaki átadása, május 19-én pedig a III— IV. ütemben készült — hé- vízgyörki és galgahévízi — kutakat is átadják. Most már semmi akadálya a vízügyi társulás megalakításának. Negyedik ötéves tervünk legnagyobb beruházása lesz ez, mert azt szeretnénk, ha a vezetékrendszer 1975-re az egész községben elkészülne sőt, a lakások 70 százalékába be is kötnék. — Közelebbi terveik? — Háromszázezer forintos költséggel új köztemetőt alakítunk ki a községben. Tavaly ősszel kezdtük el egy két- szoba, összkomfortos pedagóguslakás építését, saját fejlesztési alapunkból. Még egy kellett volna, de többre nem futotta a pénzünkből. Éppen tető alá került, mikor megkaptuk a jó hírt: a megye kétszázezer forintot ad a községnek, pedagóguslakás építésére. Ügy döntöttünk, hogy ugyanolyan lakást építünk a másik mellé — ikerháznak — így a telekre, közművekre nem lesz több kiadás, és mind a kettőt átadhatjuk a következő tanév kezdetére. A sok gondunk után hadd fejezzem be egy pozitívummal: ezzel a két lakással valamennyi túrái pedagógus lakásgondja megoldódik! Nyíri Éva gesnek 540 főt találtak. A leggyakrabban előforduló beteges állapot a magas vérnyomás, 1151 esetben volt megállapítható. Szám szerint második helyen szerepelnek a mozgásszervi bajok, amilyen az izületi gyulladás, reuma, gerincsérv stb. összesen 817 ilyen fajta betegség derült ki a vizsgálaton, míg szív- és érrendszeri betegség 665, a gyomor vagy bélrendszer kóros elváltozása 452 embernél volt kimutatható. Találtak 139 cukorbajost, többnél azonban a betegség még nem fejlődött ki. Ellenben összesen csak 27-en tudtak betegállapotukról. A szűrővizsgálat megállapította, hogy a magas vérnyomásban, szívbajban, cukorbajban szenvedők közel 50 százaléka nem tudott betegségéről! V’szont a ceglédberceli gyermekek egészségi állapota határozottan jő. A szűrésen átesett 801 gyermek közül 596 azonnal teljesen egészségesnek bizonyult, de az aprólékos vizsgálat a többi 205 háromnegyed részénél is kiderítette, hogy alaptalan a gyanú, nem betegek. Arra nincs adat, hogy más községekben a gyermekeknél milyen a betegarány. Cegléd- bercelen mindenesetre örvendetesen jó. Kisebb-nagyobb — többnyire szerencsére kisebb — szervi bajt 50 gyereknél találtak az orvosok. Viszont megállapíthatták, hogy (Folytatás az 1. oldalról.) országból jöttek hozzánk barátok, hogy velünk együtt keressék az utat, a megoldást az emberiség életét megkeserítő háború, üldöztetés, faji elnyomás, gyarmati kizsákmányolás megszüntetésére. A fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés — amelytől még ma is 300 millió ember szenved — az emberiség haladásának gátja. Mindenkor fontos eszköz volt az uralkodó osztályok, az elnyomók, a gyarmattartók, az imperialisták számára, hogy segítségével eltakarják a tömegek elől a valóságot, megzavarják az emberek szemléletét. A magyar nép jól tudja, milyen nagy jelentőségű a faji előítéletek elleni harc. A fajgyűlölet a század emberi és szellemi rangjához méltatlan, a középkortól vagy még régebbi koroktól átszármazott súlyos öröksége az emberiségnek: rabszolgaság és az újkori rabszolgaság, a fasizmus embertelenségének iszonyú maradványa. A továbbiakban szólt az európai biztonság kérdéséről, majd a Távol-Keleten dúló háborúról, a közel-keleti helyzetről, az afrikai népeik szabadságmozgalmáról. Végül így fejezte be beszédét: — Mi, a magyar szakszervezetek három és fél milliós tagsága, a világ haladó gondolkodású embereivel együtt követeljük a faji megkülönböztetés minden formájának elvetéséi. Küzdünk az igazi, a minden területre kiható békéért A vélt, az igazi békét a gyermekek többsége jól táplált és jól gondozott, amiből szintén a község lakosságának józan, dolgos életére és az abból fakadó jólétre lehet következtetni. Külön kiemelendő, hogy vérszegény gyerek mutatóba is alig akadt. Azzal, hogy a szűrésen betegnek találtak orvosi kezelését megkezdték, illetve részben eredményesen már be is fejezték, még nem zárult le a vizsgálat munkája. Sőt, adatainak tudományos feldolgozása tulajdonképpen még csak a kezdeténél tart. A ceglédberceli művelődési házban felvett csaknem négyezer karton közül teljes egészében egyelőre még csak ezret dolgoztak fel a ceglédi kórház alagsorában külön erre a célra berendezett irodában. A kartonokról számjegyekkel vezetik át az adatokat az adatlapra. Ötven kórdésfőcsoport, csaknem mindegyik kilenc csoporttal, ezek pedig még további alcsoportokkal összesen 999 számjelet alkotnak. A kitöltött adatlapok Ceglédről Vácra kerülnek, az ottani kórház alagsorába, ahol a megyei egészségügyi gépi nyilvántartó-adattár működik. Itt azután kezdetét veszi a ceglédi kórház első lakosságszűrésének egészségügyi, orvosszociológiai és statisztikai szempontok szerinti feldolgozása. Szokoly Endre mi incs az üzletekben, illet- |\ ve csak nagyon ritkán 11 kapható szifonpatron. Apró, s aktuális példa arra, miként válhat egy termék szinte napok alatt hiányzó árucikké, s mi tagadás, az ilyesfajta példáknak nem vagyunk szűkiben. Ennek túlzó, de ugyanakkor sok igazságot is tartalmazó vetülete az a fogyasztói-vásárlói vélekedés, ami szerint „minden van az üzletekben, csak éppen az nincs, amit keresek.” Amikor ugyanis különböző termékek eltűnnek, majd újból fölbukkannak, amikor a megszűnő hiányok helyett újak keletkeznek, akkor a vásárlás esetlegessé válik. Nem az határozza meg a pénzkereset árura váltását — a reáljövedelem döntő alkotóját —, hogy ki mennyit adott a társadalomnak, s ki- n - mire van szüksége, hanem az, hogy éppen mi van az üzletekben, illetve: kinek van több, s kinek kevesebb ideje végi ■'’árai az üzleteket, ki rendelkezik kapcsolatokkal s így tovább. A hiányzó áru eredete többféle lehet. Vannak tartós hiányok, hazánkban ide sorolhatjuk a többi között az építőanyagokat, a sertéshúst és a belőle készült töltelékárut, a személygépkocsit, hogy a legszemléletesebb példákat em- Lístüik. Ezeknél az árucikkeknél a kereslet tartósan és nagymértékben meghaladja a kínálatot, s a magyarázat: a termelői kapacitások elmaradottsága, a termelésszerkezet lassú változása, a .termelésbővítő beruházások megvalósításának elhúzódása, a behozatal korlátozottsága stb. A tartós hiányok általában a gazdaság mélyebb rétegébe nyúlnak le, onnét erednek, a feszültségek hatására termelődnek ki, s éppen ezért az orvoslás sem rövid idő kérdése. M ás a helyzet az úgynevezett átmeneti hiányok esetében. Példák, az érzékelés kedvéért: átmeneti hiány van — volt — olajkályhákból, gáztűzhelyekből, bizonyos bútorfajtákból, kötöttárukból, néhány cipőtípusból stb. Ezeknél az árucikkeknél a kereslet és a kínálat váltakozva kerekedik egymás fölé, s az okok között a piackutatás kezdetlegességét, vagy teljes hiányát éppúgy föllelhetjük, mint a termelési szervezet rugalmatlanságát, az ugrásszerűen megnőtt vásárlói igényeket, illetve ezeknek az- igényeknek az áttol ódását. (Ez történt például a kötöttáruk esetében, vagy a harisnyanadrágoknál.) A megoldás itt sem egyszerű, de nem is túl hosszú idő kérdése. s már nem népgazdasági feladatkör — csupán az ösz- tönzőrendszer kialakításáig az —, hanem vállalati teendő. Végül léteznek — jobb kifejezés híján — látszat-hiányok. Az ide tartozó termékek valójában nem hiányoznak. A termelők képesek azokból elegendőt előállítani — pl. gyümölcslé! —, de az ipar és a kereskedelem közötti rossz együttműködés, az áruforgalmazás szervezetlensége, vagy éppen a termék eladásának kis laaszna miatt a fogyasztó hiába keresi az üzletek egy részében, míg az üzletek másik részében, vagy egy másik településen folyót rekeszthetnének velük. A hiányzó cikkek fogalma természetesen nemcsak a közvetlen lakossági fogyasztásban létezik. Jelen van magában a termelői szektorban is, s nem ritka az a helyzet, amikor az itt levő hiányokból származik a fogyasztó-bosszantás. (Az olajkályhák esetében például egy kisebb öntvény gátolta meg egyébként elkészült termékek ezreinek kiszállítását.) Hiba lenne tehát éles határvonalat húzni a termelői és a lakossági fölhasználás, fogyasztás között, s a megoldást az egyik szektorban a másik rovására erőltetni. A járható út csakis az összehangolt fejlesztés lehet, illetve a gáti ó okok együttes megszüntetése. L ehetetlen és felelőtlen vállalkozás lenne bárki részéről is föllépni azzal az igénnyel, hogy „csináljanak rendet a hiányzó cikkek ügyében.” A rendcsinálás, ha már így nevezzük bonyolult gazdasági — s persze, nemcsak gazdasági — intézkedések és cselekedetek sorozatát, nem az elhatározásokon, az akaraton múlik. Ezért, hogy enyhén szólva anakronisztikusak azok az elmarasztalások, amelyek ráolvasással próbálják a termelőt ösztökélni egy-egy árucikk gyártására. A döntés, hogy gyártják-e, vagy sem. nem azon múlik, hogy az igazgató rendes ember, vagy kevésbé rendes. A döntést végső soron — és hosszú távon — az határozza meg, hogy menynyiben sikerült megteremteni a társadalmi igények és a gazdasági ösztönzők összhangját, hogyan találkozik a népgazdasági és a vállalati érdek, illetve: a piaci igény és a termelői hatékonyság. Ha tehát megmaradunk a rendcsinálás kifejezése mellett, akkor a rend iránya csakis ez lehet. A másféle „rendcsinálások” — éppen elég példa volt rá — tüneti eredményekkel járhatnak ugyan, de végül is még nagyobb zűrzavart szülnek. (Hiába tűnt szükségesnek a gáztűzhelyek gyártásának min- den eszközzel való erőltetése, amikor a palackellátás képtelen volt követni az eladott tűzhelyek számát.) Amikor valahol rendcsináláshoz kezdenek, az első lépés az összefüggések megkeresése, s csak azután kerülhet sor a szükséges teendők megfogalmazására. Az elmúlt három évben, a gazdasági reform eredményeként javult az ellátás, az áru- választék bővebb lett. Fokozatosan megteremtődik annak az alapja, hogy a hiányzó árule esetében is a tüneti kezeléseket az okok feltárása és megszüntetése váltsa fel. Az okozatok száma ugyanis csak olyan mértékben csökkenhet, amilyen mértékben a felszín a'a*t> _ vagy még mélyebben rejtőző okok tápanyaga elapad. M. O. 999 számjel A teljes lakosságszűrés egészségügyi tapasztalatai A cegledberceli művelődési háztól a váci kórház alagsoráig MEGLEPETÉSÜNK május 15-től szeptember 15-ig a hét minden munkanapján, így szombaton is már reggel 8-kor nyit és este 9-kor zár a CENTRUM LOTTÓ ÁRUHÁZ Budapest VII., Rákóczi út 36. A metrótól egy percre.
