Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-18 / 115. szám
MÁJUS 16, VASÁRNAP: Árnyékban plusz 31 fok Vasárnap Gyomron és Monoron árnyékban plusz 31 fokot mutatott a hőmérő. Aki tehette, igyekezett a szabadba, a víz mellé. A gyámról strandon már kora reggel megjelentek a fürdőzők annak ellenére, hogy a strand hivatalosan még nem nyílt meg. Déltájban mintegy ötszázan, délután mintegy ezren lubickoltak a 23 fokos vízben. Nagy forgalmat bonyolított le a strandfürdő büféje. Mint Józsa Istvánná büfévezető este elmondotta, hat hektó sört ittak meg a szomjas strandolók. Bár borozónak hívják az újszilvási termelőszövetkezet borozóját, mégis itt is a sör volt a sláger. Itt a két nap alatt összesen húsz hektót csapoltak, s nagyon sok fogyott az üveges sörből is. A bort, fröccsöt szeretők azért kitartottak italuk mellett, a két nap alatt két hektó bor fogyott el. Míg Gyomron tehát a sör nem volt hiánycikk, addig Monoron, a Hangulat presszóban igen. Mint hallottuk, nem volt szállítóeszköz, ezért nem jutott el a monori sörlerakattól a preszszóig a megrendelt 1400 üveg. így slágerré itt a málnaszörp lépett elő, 500 kis és nagy málnát mértek ki egy napon. Rekordot ért el a fagylalt is, két mázsa fogyott el. A presszó dolgozói állták az ostromot, reggel 8-tól este fél 11-ig. Sok vendég kereste fel a Vigadót, itt volt sör, csapolt és üveges is. Monori-erdő a kirándulók paradicsoma. Több százan kerestek menedéket a környező községekből a tűző nap elől a fáik árnyékában. Az Autócsárda és a Rétescsárda alig, de győzte a vendégek kiszolgálását, volt étel-ital bőven. Sok kiránduló a pótharaszti és a gyömrői fenyveserdőt kereste fel, ez utóbbi helyre több száz gyömrői iskolás tett egész napos túrát. Zárt ajtók fogadták a fürödni vágyókat a monori és a monori-erdei strandon, s mint fentebb írtuk, hivatalosan a gyömrői strandon is. A strandok június 1-én nyitnak. A korai kánikula már egy hete tart, véleményünk szerint a nyitva tartás idejét indokolt lett volna előbbre hozni. Mert ki tudja, hogy június 1-én majd milyen idő lesz... Gér József Jegyzet BŰNÖS BORÍTÉK Még ez év elején lépett életbe a posta új rendelete a szabványborítékról. Kifüggesztették a boríték — a pontos méretű boríték — rajzát a postaládákra, s nincs az a levelező, aki az első portózások után ezt meg ne jegyezte volna. Én is megjegyeztem, azért vásárolom azóta is a szabályos INTERPOST készletet. El is fogadta a szigorú szabályzat, rendben is ment a dolog egészen mostanáig. Mert most valaki hirtelen rádöbbent, hogy ez a boríték nem szabályos. Vagy kisebb, vagy nagyobb a kelleténél, nem tudom, mert az én méréseim szerint éppen pontos. De portózzák, rendületlenül. Hogy miért csak most jöttek rá? És ki mérte utána? S milyen méret szerint? Fogalmam sincs. Mindenesetre az INTERPOST bűnös méretűvé vált. Hirtelen, minden átmenet nélkül. Vagy újra megváltoztak a szabványméretek, csak én nem tudok róla? K. 7.S. M0N0MIDÍKI XIII. ÉVFOLYAM. 115. SZÁM 1971. MÁJUS 18., KEDD Nem csappant az építkezési kedv Monoron Ha kimerül a kassza — Városias ház csak mutatóban A Monori Nagyközségi Tanács építési, közlekedési és vízügyi csoportjánál érdeklődtünk: — Hány tij családi ház épült tavaly, illetve az idén? — A kérdést úgy lehetne kibővíteni, hogy hány család kért lakhatási engedélyt tavaly, mi ugyanis eszerint tartjuk számon a felépült családi házakat. Eszerint 1970-ben 137 család költözött új házba Monoron. Az építési engedélyeket az előző években adtuk ki. Az engedély ugyan két évre szól, ez alatt kell befejezni, de ha valami közbejön, kérelem alapján meg lehet hosszabbít- tatni. Előfordul, hogy a család magánerőből kezdett építkezni, de a befejezés előtt kimerült a családi kassza, kénytelenek befejező kölcsönt felvenni az OTP-től — ilyenkor is meghosszabbítjuk például az engedélyt. — Hányán kértek tavaly építési engedélyt? — Kilencvenhárom család kért, harmincötén pedig bontási engedélyért jelentkeztek. Jelentkezés a ceglédi mezőgazdasági szakközépiskola levelező tagozatára A ceglédi Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola levelező tagozata az 197Í/72-es tanévben 1971. szeptember 1-én mezőgazdasági szakközépiskolai osztályt indít azon, mezőgazdaságban dolgozó szakemberek számára, akik az üzemek, vállalatok, termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok vagy a szakigazgatás területén középfokú szakmai képzettséget igénylő munkakörben dolgoznak, s akik igényét érzik a szükséges szakismeretek megszerzésének. A szakközépiskola 4 éves, érettségi bizonyítványt nyújt s módot arra, hogy a hallgatók — megfelelő szakmai gyakorlat után — technikusi oklevelet szerezhessenek, vagy felsőfokú oktatási intézményekben tovább tanulhassanak. A felvétellel kapcsolatos bővebb felvilágosítást levélben vagy személyesen az iskolánál — Cegléd, Széchenyi út 16. — kaphatnak az érdeklődők. A zsákot hétmagasra emelni... Állunk a Monori Maggyár udvarán. Azaz: a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Pestvidéki Alközpontjának udvarán — de ki az, aki így végigmondja ezt a nevet, ha nem hivatalos beszélgetésről van szó? Maggyár... A raktár előtti betonfolyosó nyeli a napot, arcunkba veri a meleget, gyöngyözik az emberek homloka. Nem keresünk árnyékot. Ök, a zsákolóbrigád, megszokták a verítéket. Mindennapjukhoz tartozik a lucskos ing, az átforrósodott műanyag cipőtalp, a zsákhegyek porszaga. Kétszáz mázsát emelnek naponta. Hatvanöt, hetven kilométert gyalogolnak 75 kilós súllyal a vállukon, oda-vissza, az emelőlifttől a rakodótérig. MozduA hófehérség dicsérete Az óvó néni fogalma Monoron szinte egybeforrt egy névvel: Sárikáéval, Borzsák End- réné nevével. Az évek óta hófehér hajú óvó néniről elképzelhetetlen volt, hogy egyszer elérkezik az utolsó tanéve, hogy majd nyugdíjba megy. És most óvodás korba lépő gyerekek anyukái adják egymásnak tudtul a hírt, csodálkozva és hitetlenkedve: igaz lenne? Hiszen Sárika még olyan fiatal! Hiszen amikor mi voltunk óvodások, Sárika épp ilyen melegtekintetű, gyengéd szavú, hófehér hajú asszony volt, mint most. A Dózsa György úti óvoda nem tartozik Monor legszebb épületei közé. Az utcáról nézve öreg lakóháznak tűnik, a Monorra jellemző zárt deszkakerítéssel, csak a kapu feletti tábla hirdeti: itt óvoda van. Borzsák Endréné, a kiscsoportosok között találom, kezet mosnak éppen, törölköznek, tízóraihoz készülődnek. A „nagyok” egy másik teremben, Magda nénivel, Pásztor Antal- né óvónővel éppen befejezték a csibekészítést, nem gyúrmá- bél formázták, mert az túl drága, hanem egy sajátos só- liszt-víz keverékből, ez olcsó és könnyen alakítható, gyúrható. S amíg Sárika végigvezet a kis birodalomban, megcsodálom közben Hóember, Alma, Fa, Csizma és a többi kis jelképes nevű óvodás mesterműveit. Mert az óvodában is szabályos tanév van. év elején még csak kis foltok, pöttyök kerülnek a rajzlapra, s mire & nagycsoportosok „elballagnak" az elsőosztályba, már virágzó barkaágat festenek, szines, ragasztóshátú papírból tépegetve hóvirágot mintáznak, állatokat formáznak, varrnak. Ilyenkor jön rá az ember, milyen nagy szerepe van az óvodának a kicsinyek életében, az emberformálás első lépéseinek megtételében. Mert hiszen itt már komoly munka folyik — játékkal keveredve. Hivatalos tantárgyaik is vannak: testnevelés, anyanyelv és környezetismeret, ábrázoló foglalkozás, ének, számtan. Mindezt tulajdonképpen Sárika mondja, annyi szeretettel, lelkesedéssel, mintha most indulna szép hivatása gyakorlásához. Pedig már 31 éve! És mindig itt, ebben az épületben. Csak annyi különbséggel, hogy akkor a pályakezdés éveiben egyedül volt 80 gyerekkel. Aztán ketten lettek, óvó nénik, 1950-ben, majd tíz év múlva kaptak délutánra egy harmadik, kisegítő óvónőt is. Azt meg sem kérdezem, hogy ha újra kezdené az éleiét, óvónő lenne-e újra. Két fia és egy lánya van — olyan természetes volt, hogy a kislány érettségi után az óvónőképzőbe jelentkezett. És amíg Sárikának 1935-ben olyan gondjai voltak, hogy öt éven át nem tudott elhelyezkedni diplomájával. addig kislányának a felvételi kérelem kétszeri elutasítása okozott nehéz perceket. De aztán mégis sikerült — harmadszorra. Azóta már óvó néni lett a kislányból, magannyi Hóember, Alma, Fa, Kalapács tanulja tőle a napirendet, a helyes testtartást, a „kérem”-et és a „köszö- nöm”-öt. F. O. latok. Leemelni a zsákot a vaslapról, vállra dobni, a rakodótérig vinni, visszamenni a lifthez, újra feljött egy zsák, leemelni, vállra dobni ... Tizennégy ember dolgozik a zsákolóbrigádban. Azt mondják, embertelen munkát végeznek. — Vállazunk. karozunk... A vállunk, a karunk a gép. Este csak arra van erőnk, hogy az ágyba zuhanjunk. A brigádvezető 44 éves. Hat éve zsákoló a maggyárban. László Gábor a legfiatalabb, ö hat hónapja zsákol. Meddig még? — Az első két hét után úgy éreztem, nem megy tovább. Még az élettől is elment a kedvem. A lábam, a karom... Aztán megszoktam. Nem éreztem a fájdalmat, csak a fáradtságot. És lassan azt is megszokom... A zsákol ók nevetnek. Az első két hétre ők is emlékeznek. Mindig az első két hét dönti el, ki megy, ki marad. — Egy-egy erősebb szezonban tíz új ember jön közénk. Abból kettő, ha ittmarad, az már jó... Szezonban, ősszel, a borsószsákok a mázsás súlyt is elérik. Hétmagasra kell rakni — hét zsákot egymás fölé. A hatodik már embermagasság felett van. Kinyújtott karral, pattanásig feszült izmokkal tartják a mázsát, amíg a súly az alsóra zuhanhat. — Beleizzadunk. — Évek kellenek, amig az ember beletörődik abba, hogy végleg ittmaradj on ... — A múlt hónapban kétezer-kétszázat kerestünk... A zsákolók családos emberek. Közülük kettőnek öt gyereke van, a többinek négy, három, kettő ... — Belehúzunk ... Többet is, mint nyolc órát. Kell a pénz... Es még így is kevés. Van olyan hét, hogy a fürdőben egyetlenegyszer sincs meleg víz. Egy darab szappant két hónapra kapnak. — Hazamegyünk piszkosan. Kérték, hogy munkacipőt kaphassanak. Könnyűt, gumitalpút. — A sajátunkban járunk. A beton egy hét alatt leviszi a talpát. Kánikulában megsokszorozódik a vállon a súly, a száj kiszárad, a verejték ömlik róluk. — Nincs védőital. Itt az udvaron a csap, körbeálljuk ... Szódavizet nem adnak. De jó lenne! Legalább szódavizet... Azt mondják, ígértek már nekik sok mindent... És a legkisebb kérést sem teljesítették. A zsákolók kétszáz mázsát emelnek naponta. És hetven kilométert gyalogolnak. Csinálják. Kell a pénz. A korszerűsítésről, a rakodás gépesítéséről fél füllel hallottak. De nem nagyon hiszik el. K.Zs. Általában egy éven belül szokták lebontani az öreg házakat, ezek a családok tehát vagy még abban az évben, vagy közvetlenül utána szintén jönnek az építési engedélyért, hiszen ilyenkor a lebontás után. egy-egy melléképületben vagy rokonoknál húzzák meg magukat, amíg felépül az új ház. Ezért sietnek az építkezéssel. — És az idei adatok? — Építési engedélykérelem idáig 70 érkezett be hozzánk. Lakhatási engedélyt az első negyedévben 12 család kért. Az építkezési kedv tehát nem csappant. Még egy érdekesség talán: hogy a tavaly új házba költözöttek közül 92-en építkeztek OTP-kölcsönnel, az idén, az említett 12 családból egy volt OTP-s. — Minek az alapján kaphatja meg a kérelmező a lakhatási engedélyt? — A községi tanácstól kimegy a helyszínre a műszaki ügyintéző, megvizsgálja, hogy a ház a tervek szerint épült-e, s ennek alapján' dönti el, hogy a lakhatási engedélyt megadhatjuk-e. — Volt-e Monoron mostanában a hagyományoktól eltérő családiház-építkezés? — Egyetlen kétszintes épületről tudok, a Mártírok útja 2. szám alatt. Régebben is épült már egy a Deák Ferenc utcában. Két-három lapostetős családi ház is van már mutatóban. A többség azonban kitart az egyszintes, hagyományos falusi, illetve kisvárosi építkezési forma mellett. F. O. MAI Meson MOZIK Gyömrő: Szép lányok, ne sírjatok. Maglód: 3\Iy fair Lady I—IL Mende: A gyilkos a házban van. Monor: A bostoni fojtogató. Njrár- egyháza: Uraim, megöltem Einsteint. Pilis: Bátor emberek. Üllő: Halálos tévedés. Vecsés: Magasiskola. Felvételünk a mendei Lenin Tsz vegyszerezőgé- pét és vezetőjét, Oláh Józsefet ábrázolja. A szövetkezetben tavaly volt a próbaév, azaz akkor próbálták ki, mit ér a vegyszer a mendei földe ken. A próba kedvező eredményeket mutatott, s így az idén már valamennyi növényüket vegy szerezik. Eddig már több mint 800 nőid kukoricát végigpermeteztek. Péterffy felvétele Próbacv után — Menüén s ■ p íiíii? R • T i O Potyagól — meztépés Örökmozgó Péterin Megyei bajnokság: Maglód —Hartal 0:1. Szinte az egész mérkőzést végigtámadta a maglódi csapat, a csatárok azonban a legbiztosabb gólhelyzeteket is kihagyták. A kartaliak talán csak egyszer jöttek át a félpályán és egy potyagóllal megszerezték a győzelmet. Varga játékvezető erélytelenül, gyengén bíráskodott. Területi bajnokság, B-cso- port: Gyömrő—Túra 3:1 (2:0). Már-már úgy látszott, hogy az első félidőben nem esik gól, amikor a 32. percben az előretörő Szemők mintegy húsz méterről a bal alsó sarokba talált. Két percre rá Gudra hagyta faképnél a védőket, s a kimozduló kapus mellett biztosan lőtt a hálóba. A szünet utáni első percben Bajkai futotta le, a védőket, ám hiába Szakította le a túrái középhátvéd még a mezét is, a gólt nem lehetett megakadályozni. Ezzel aztán el is lőtte puskaporát a gyömrői tizenegy. Bognár öngólja után feljöt. Túra, s sokáig szorossá tudta tenni a mérkőzést A látottak alapján Gyömrő megérdemelten győzött, annak ellenére, hogy a csapat játékán látszott a múlt heti far- mosi kisiklás. A vasárnapi, ócsai mérkőzésig nagy formajavulásra van szükség. Jók: Szemők (a mezőny legjobbja), Bajkai, Tóth K., Kiss A. és Fenyvesi. G. J. Péteri—Nagykáta 3:0 (2:0). Péteri-támadásokkal indult a mérkőzés. A 6. percben Sze- kendi nagy helyzetet hagyott ki, rá két percre Molnár azonban mái' nem hibázott, 1:0. A vendégek alig-alig jutottak át a félvonalon, támadásaikban nem volt átütőerő. A 30. percben az örökmozgó Nyári szerezte a második gólt. A második félidő is a hazaiak fölényét hozta, nem engedték kibontakozni a vendégek akcióit. A 35. percben szép támadás futott végig a pályán, s Nyári átadásából Molnár nem hibázott. A 42. percben még Székéndi előtt nyílt gólszerzési lehetőség, de a vendégkapus védett. Jók: Nyári, Tóth, Víg. Péteri ifi—Nagykáta ifi 6:1. V. L Egyéb eredmények: üllő— Farmos 4:2, Pilis—Monor 3:1, Sáp—Mende 2:1 (járási bajnokság). Ez utóbbi mérkőzésen a rendes játékidő végéig 1 :l-re állt az eredmény, a játékvezető azonban hosszabbított és Sáp a 96. percben lőtte a győztes gólt.
