Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-18 / 115. szám

MÁJUS 16, VASÁRNAP: Árnyékban plusz 31 fok Vasárnap Gyomron és Mo­noron árnyékban plusz 31 fo­kot mutatott a hőmérő. Aki te­hette, igyekezett a szabadba, a víz mellé. A gyámról strandon már kora reggel megjelentek a fürdőzők annak ellenére, hogy a strand hivatalosan még nem nyílt meg. Déltájban mintegy ötszázan, délután mintegy ezren lubickoltak a 23 fokos vízben. Nagy forgal­mat bonyolított le a strandfür­dő büféje. Mint Józsa István­ná büfévezető este elmondot­ta, hat hektó sört ittak meg a szomjas strandolók. Bár boro­zónak hívják az újszilvási ter­melőszövetkezet borozóját, mégis itt is a sör volt a sláger. Itt a két nap alatt összesen húsz hektót csapoltak, s na­gyon sok fogyott az üveges sörből is. A bort, fröccsöt sze­retők azért kitartottak italuk mellett, a két nap alatt két hektó bor fogyott el. Míg Gyomron tehát a sör nem volt hiánycikk, addig Monoron, a Hangulat presszóban igen. Mint hallottuk, nem volt szál­lítóeszköz, ezért nem jutott el a monori sörlerakattól a presz­szóig a megrendelt 1400 üveg. így slágerré itt a málnaszörp lépett elő, 500 kis és nagy mál­nát mértek ki egy napon. Re­kordot ért el a fagylalt is, két mázsa fogyott el. A presszó dolgozói állták az ostromot, reggel 8-tól este fél 11-ig. Sok vendég kereste fel a Vigadót, itt volt sör, csapolt és üveges is. Monori-erdő a kirándulók paradicsoma. Több százan kerestek menedé­ket a környező községekből a tűző nap elől a fáik árnyéká­ban. Az Autócsárda és a Ré­tescsárda alig, de győzte a vendégek kiszolgálását, volt étel-ital bőven. Sok kiránduló a pótharaszti és a gyömrői fenyveserdőt kereste fel, ez utóbbi helyre több száz gyöm­rői iskolás tett egész napos tú­rát. Zárt ajtók fogadták a füröd­ni vágyókat a monori és a monori-erdei strandon, s mint fentebb írtuk, hivatalosan a gyömrői strandon is. A stran­dok június 1-én nyitnak. A korai kánikula már egy hete tart, véleményünk szerint a nyitva tartás idejét indokolt lett volna előbbre hozni. Mert ki tudja, hogy június 1-én majd milyen idő lesz... Gér József Jegyzet BŰNÖS BORÍTÉK Még ez év elején lépett életbe a posta új rendelete a szabványborítékról. Ki­függesztették a boríték — a pontos méretű boríték — rajzát a postaládákra, s nincs az a levelező, aki az első portózások után ezt meg ne jegyezte volna. Én is megjegyeztem, azért vá­sárolom azóta is a szabá­lyos INTERPOST készletet. El is fogadta a szigorú sza­bályzat, rendben is ment a dolog egészen mostanáig. Mert most valaki hirtelen rádöbbent, hogy ez a borí­ték nem szabályos. Vagy kisebb, vagy nagyobb a kel­leténél, nem tudom, mert az én méréseim szerint éppen pontos. De portózzák, ren­dületlenül. Hogy miért csak most jöttek rá? És ki mérte utá­na? S milyen méret sze­rint? Fogalmam sincs. Min­denesetre az INTERPOST bűnös méretűvé vált. Hirte­len, minden átmenet nél­kül. Vagy újra megváltoz­tak a szabványméretek, csak én nem tudok róla? K. 7.S. M0N0MIDÍKI XIII. ÉVFOLYAM. 115. SZÁM 1971. MÁJUS 18., KEDD Nem csappant az építkezési kedv Monoron Ha kimerül a kassza — Városias ház csak mutatóban A Monori Nagyközségi Ta­nács építési, közlekedési és vízügyi csoportjánál érdeklőd­tünk: — Hány tij családi ház épült tavaly, illetve az idén? — A kérdést úgy lehetne ki­bővíteni, hogy hány család kért lakhatási engedélyt ta­valy, mi ugyanis eszerint tart­juk számon a felépült családi házakat. Eszerint 1970-ben 137 család költözött új házba Mo­noron. Az építési engedélyeket az előző években adtuk ki. Az engedély ugyan két évre szól, ez alatt kell befejezni, de ha valami közbejön, kérelem alapján meg lehet hosszabbít- tatni. Előfordul, hogy a család magánerőből kezdett építkez­ni, de a befejezés előtt kime­rült a családi kassza, kényte­lenek befejező kölcsönt felven­ni az OTP-től — ilyenkor is meghosszabbítjuk például az engedélyt. — Hányán kértek tavaly építési engedélyt? — Kilencvenhárom család kért, harmincötén pedig bon­tási engedélyért jelentkeztek. Jelentkezés a ceglédi mezőgazdasági szakközépiskola levelező tagozatára A ceglédi Török János Me­zőgazdasági Szakközépiskola levelező tagozata az 197Í/72-es tanévben 1971. szeptember 1-én mezőgazdasági szakkö­zépiskolai osztályt indít azon, mezőgazdaságban dolgozó szakemberek számára, akik az üzemek, vállalatok, termelő- szövetkezetek, állami gazdasá­gok vagy a szakigazgatás te­rületén középfokú szakmai képzettséget igénylő munka­körben dolgoznak, s akik igé­nyét érzik a szükséges szakis­meretek megszerzésének. A szakközépiskola 4 éves, érettségi bizonyítványt nyújt s módot arra, hogy a hallgatók — megfelelő szakmai gyakor­lat után — technikusi okleve­let szerezhessenek, vagy fel­sőfokú oktatási intézmények­ben tovább tanulhassanak. A felvétellel kapcsolatos bő­vebb felvilágosítást levélben vagy személyesen az iskolánál — Cegléd, Széchenyi út 16. — kaphatnak az érdeklődők. A zsákot hétmagasra emelni... Állunk a Monori Maggyár udvarán. Azaz: a Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat Pest­vidéki Alközpontjának udva­rán — de ki az, aki így vé­gigmondja ezt a nevet, ha nem hivatalos beszélgetésről van szó? Maggyár... A raktár előt­ti betonfolyosó nyeli a napot, arcunkba veri a meleget, gyön­gyözik az emberek homloka. Nem keresünk árnyékot. Ök, a zsákolóbrigád, megszokták a verítéket. Mindennapjukhoz tartozik a lucskos ing, az át­forrósodott műanyag cipőtalp, a zsákhegyek porszaga. Két­száz mázsát emelnek naponta. Hatvanöt, hetven kilométert gyalogolnak 75 kilós súllyal a vállukon, oda-vissza, az eme­lőlifttől a rakodótérig. Mozdu­A hófehérség dicsérete Az óvó néni fogalma Mono­ron szinte egybeforrt egy név­vel: Sárikáéval, Borzsák End- réné nevével. Az évek óta hó­fehér hajú óvó néniről elkép­zelhetetlen volt, hogy egyszer elérkezik az utolsó tanéve, hogy majd nyugdíjba megy. És most óvodás korba lépő gyerekek anyukái adják egy­másnak tudtul a hírt, csodál­kozva és hitetlenkedve: igaz lenne? Hiszen Sárika még olyan fiatal! Hiszen amikor mi voltunk óvodások, Sárika épp ilyen melegtekintetű, gyengéd szavú, hófehér hajú asszony volt, mint most. A Dózsa György úti óvoda nem tartozik Monor legszebb épületei közé. Az utcáról nézve öreg la­kóháznak tűnik, a Monorra jellemző zárt deszkakerí­téssel, csak a kapu feletti tábla hirdeti: itt óvoda van. Borzsák Endréné, a kiscsopor­tosok között találom, kezet mosnak éppen, törölköznek, tízóraihoz készülődnek. A „na­gyok” egy másik teremben, Magda nénivel, Pásztor Antal- né óvónővel éppen befejezték a csibekészítést, nem gyúrmá- bél formázták, mert az túl drága, hanem egy sajátos só- liszt-víz keverékből, ez olcsó és könnyen alakítható, gyúrható. S amíg Sárika végigvezet a kis birodalomban, megcsodá­lom közben Hóember, Alma, Fa, Csizma és a többi kis jel­képes nevű óvodás mestermű­veit. Mert az óvodában is sza­bályos tanév van. év elején még csak kis foltok, pöttyök kerülnek a rajzlapra, s mire & nagycsoportosok „elballag­nak" az elsőosztályba, már virágzó barkaágat festenek, szines, ragasztóshátú papírból tépegetve hóvirágot mintáz­nak, állatokat formáznak, varrnak. Ilyenkor jön rá az ember, milyen nagy szerepe van az óvodának a kicsinyek életében, az emberformálás első lépései­nek megtételében. Mert hiszen itt már komoly munka folyik — játékkal keveredve. Hivata­los tantárgyaik is vannak: testnevelés, anyanyelv és kör­nyezetismeret, ábrázoló foglal­kozás, ének, számtan. Mindezt tulajdonképpen Sá­rika mondja, annyi szeretettel, lelkesedéssel, mintha most in­dulna szép hivatása gyakorlá­sához. Pedig már 31 éve! És mindig itt, ebben az épületben. Csak annyi kü­lönbséggel, hogy akkor a pályakezdés éveiben egye­dül volt 80 gyerekkel. Aztán ketten lettek, óvó né­nik, 1950-ben, majd tíz év múlva kaptak délutánra egy harmadik, kisegítő óvónőt is. Azt meg sem kérdezem, hogy ha újra kezdené az éleiét, óvónő lenne-e újra. Két fia és egy lánya van — olyan termé­szetes volt, hogy a kislány érettségi után az óvónőképző­be jelentkezett. És amíg Sári­kának 1935-ben olyan gondjai voltak, hogy öt éven át nem tudott elhelyezkedni diplomá­jával. addig kislányának a fel­vételi kérelem kétszeri elutasí­tása okozott nehéz perceket. De aztán mégis sikerült — harmadszorra. Azóta már óvó néni lett a kislányból, mag­annyi Hóember, Alma, Fa, Kalapács tanulja tőle a napi­rendet, a helyes testtartást, a „kérem”-et és a „köszö- nöm”-öt. F. O. latok. Leemelni a zsákot a vas­lapról, vállra dobni, a rakodó­térig vinni, visszamenni a lift­hez, újra feljött egy zsák, le­emelni, vállra dobni ... Tizennégy ember dolgozik a zsákolóbrigádban. Azt mond­ják, embertelen munkát vé­geznek. — Vállazunk. karozunk... A vállunk, a karunk a gép. Este csak arra van erőnk, hogy az ágyba zuhanjunk. A brigádvezető 44 éves. Hat éve zsákoló a maggyárban. László Gábor a legfiatalabb, ö hat hónapja zsákol. Meddig még? — Az első két hét után úgy éreztem, nem megy tovább. Még az élettől is elment a ked­vem. A lábam, a karom... Aztán megszoktam. Nem érez­tem a fájdalmat, csak a fá­radtságot. És lassan azt is megszokom... A zsákol ók nevetnek. Az első két hétre ők is emlé­keznek. Mindig az első két hét dönti el, ki megy, ki marad. — Egy-egy erősebb szezon­ban tíz új ember jön közénk. Abból kettő, ha ittmarad, az már jó... Szezonban, ősszel, a borsós­zsákok a mázsás súlyt is el­érik. Hétmagasra kell rakni — hét zsákot egymás fölé. A ha­todik már embermagasság fe­lett van. Kinyújtott karral, pattanásig feszült izmokkal tartják a mázsát, amíg a súly az alsóra zuhanhat. — Beleizzadunk. — Évek kellenek, amig az ember beletörődik abba, hogy végleg ittmaradj on ... — A múlt hónapban két­ezer-kétszázat kerestünk... A zsákolók családos embe­rek. Közülük kettőnek öt gye­reke van, a többinek négy, három, kettő ... — Belehúzunk ... Többet is, mint nyolc órát. Kell a pénz... Es még így is kevés. Van olyan hét, hogy a für­dőben egyetlenegyszer sincs meleg víz. Egy darab szappant két hónapra kapnak. — Hazamegyünk piszkosan. Kérték, hogy munkacipőt kaphassanak. Könnyűt, gumi­talpút. — A sajátunkban járunk. A beton egy hét alatt leviszi a talpát. Kánikulában megsokszoro­zódik a vállon a súly, a száj kiszárad, a verejték ömlik ró­luk. — Nincs védőital. Itt az ud­varon a csap, körbeálljuk ... Szódavizet nem adnak. De jó lenne! Legalább szódavizet... Azt mondják, ígértek már nekik sok mindent... És a leg­kisebb kérést sem teljesítették. A zsákolók kétszáz mázsát emelnek naponta. És hetven kilométert gyalogolnak. Csi­nálják. Kell a pénz. A korsze­rűsítésről, a rakodás gépesíté­séről fél füllel hallottak. De nem nagyon hiszik el. K.Zs. Általában egy éven belül szok­ták lebontani az öreg házakat, ezek a családok tehát vagy még abban az évben, vagy közvetlenül utána szintén jön­nek az építési engedélyért, hi­szen ilyenkor a lebontás után. egy-egy melléképületben vagy rokonoknál húzzák meg magu­kat, amíg felépül az új ház. Ezért sietnek az építkezéssel. — És az idei adatok? — Építési engedélykérelem idáig 70 érkezett be hozzánk. Lakhatási engedélyt az első negyedévben 12 család kért. Az építkezési kedv tehát nem csappant. Még egy érdekes­ség talán: hogy a tavaly új házba költözöttek közül 92-en építkeztek OTP-kölcsönnel, az idén, az említett 12 családból egy volt OTP-s. — Minek az alapján kaphat­ja meg a kérelmező a lakha­tási engedélyt? — A községi tanácstól ki­megy a helyszínre a műszaki ügyintéző, megvizsgálja, hogy a ház a tervek szerint épült-e, s ennek alapján' dönti el, hogy a lakhatási engedélyt megad­hatjuk-e. — Volt-e Monoron mostaná­ban a hagyományoktól eltérő családiház-építkezés? — Egyetlen kétszintes épü­letről tudok, a Mártírok útja 2. szám alatt. Régebben is épült már egy a Deák Ferenc utcában. Két-három lapos­tetős családi ház is van már mutatóban. A többség azonban kitart az egyszintes, hagyomá­nyos falusi, illetve kisvárosi építkezési forma mellett. F. O. MAI Meson MOZIK Gyömrő: Szép lányok, ne sírja­tok. Maglód: 3\Iy fair Lady I—IL Mende: A gyilkos a házban van. Monor: A bostoni fojtogató. Njrár- egyháza: Uraim, megöltem Ein­steint. Pilis: Bátor emberek. Üllő: Halálos tévedés. Vecsés: Magasis­kola. Felvételünk a mendei Lenin Tsz vegyszerezőgé- pét és vezetőjét, Oláh Józsefet ábrázolja. A szö­vetkezetben tavaly volt a próbaév, azaz akkor próbálták ki, mit ér a vegyszer a mendei földe ken. A próba kedvező eredményeket mutatott, s így az idén már valamennyi növényüket vegy szerezik. Eddig már több mint 800 nőid kukori­cát végigpermeteztek. Péterffy felvétele Próbacv után — Menüén s ■ p íiíii? R • T i O Potyagól — meztépés Örökmozgó Péterin Megyei bajnokság: Maglód —Hartal 0:1. Szinte az egész mérkőzést végigtámadta a maglódi csa­pat, a csatárok azonban a leg­biztosabb gólhelyzeteket is ki­hagyták. A kartaliak talán csak egyszer jöttek át a fél­pályán és egy potyagóllal megszerezték a győzelmet. Varga játékvezető erélytele­nül, gyengén bíráskodott. Területi bajnokság, B-cso- port: Gyömrő—Túra 3:1 (2:0). Már-már úgy látszott, hogy az első félidőben nem esik gól, amikor a 32. percben az előretörő Szemők mintegy húsz méterről a bal alsó sarokba talált. Két percre rá Gudra hagyta faképnél a védőket, s a kimozduló kapus mellett biz­tosan lőtt a hálóba. A szünet utáni első perc­ben Bajkai futotta le, a védő­ket, ám hiába Szakította le a túrái középhátvéd még a me­zét is, a gólt nem lehetett megakadályozni. Ezzel aztán el is lőtte puskaporát a gyöm­rői tizenegy. Bognár öngólja után feljöt. Túra, s sokáig szo­rossá tudta tenni a mérkő­zést A látottak alapján Gyömrő megérdemelten győzött, annak ellenére, hogy a csapat játé­kán látszott a múlt heti far- mosi kisiklás. A vasárnapi, ócsai mérkőzésig nagy forma­javulásra van szükség. Jók: Szemők (a mezőny leg­jobbja), Bajkai, Tóth K., Kiss A. és Fenyvesi. G. J. Péteri—Nagykáta 3:0 (2:0). Péteri-támadásokkal indult a mérkőzés. A 6. percben Sze- kendi nagy helyzetet hagyott ki, rá két percre Molnár azon­ban mái' nem hibázott, 1:0. A vendégek alig-alig jutottak át a félvonalon, támadásaikban nem volt átütőerő. A 30. perc­ben az örökmozgó Nyári sze­rezte a második gólt. A má­sodik félidő is a hazaiak fö­lényét hozta, nem engedték kibontakozni a vendégek ak­cióit. A 35. percben szép tá­madás futott végig a pályán, s Nyári átadásából Molnár nem hibázott. A 42. percben még Székéndi előtt nyílt gólszerzé­si lehetőség, de a vendégka­pus védett. Jók: Nyári, Tóth, Víg. Péteri ifi—Nagykáta ifi 6:1. V. L Egyéb eredmények: üllő— Farmos 4:2, Pilis—Monor 3:1, Sáp—Mende 2:1 (járási baj­nokság). Ez utóbbi mérkőzé­sen a rendes játékidő végéig 1 :l-re állt az eredmény, a já­tékvezető azonban hosszabbí­tott és Sáp a 96. percben lőtte a győztes gólt.

Next

/
Thumbnails
Contents