Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-14 / 112. szám

Egy kis statisztika is Megtartotta alakuló ülését Gyömrö nagyközség tanácsa (Tudósítónktól) A Himnusz hangjai, majd az Alkotmányból és az új ta­nácstörvényből vett idézetek­ből álló rövid összeállítás, me­lyet Radnóti: Nem tudhatom című verse zárt — ez indította Gyomron a választás utáni alakuló tanácsülést. A korel­nök, Gondos István megnyitó­ja után Kohuth G. József, a községi választási bizottság el­nöke emelkedett szólásra, hogy beszámoljon a választásokról. Az új gyönerői tanács szer­kezetileg elég jelentős változá­sokon ment keresztül, nőtt a nők, a fiatalok és az újonnan választott tanács­tagok aránya. A 60 tagú tanács 28 százaléka nő, 18 százaléka fiatal és 31 százaléka újonnan választott. A Gyömrői Nagyközségi Ta­nács elnöke Garamvölgyi Ist­ván, elnökhelyettese Király Emma lett. Király Emma a ta­nácsok megalakulása óta tagja a község vezető testületének, az elmúlt négy évben mint vb- tag tevékenykedett A tanács­ülés tanácstitkárnak dr. Kiss Józsefet javasolta, kinevezésre. Az állandó bizottságok meg­alakulása és vezetőik megvá­lasztása után a tanácstagok titkos szava­zással Prekler Jánosnét delegálták a megyei ta­nácsba. Az ünnepélyes tanácsülés a győzelem napjára való emléke­zéssel ért véget. Furuglyás Géza A * r , • járási labdarúgó-bajnokság eredményei Nyáregyháza—Ecser 1:4. Az ecseri csapat biztosan győzött a visszaeső hazai csapat ott­honában. Mende—Pilis II 1:1. Igazi rangadó, igazságos pontosztoz­kodás. Monori-erdő—Tápiósáp 0:4. A bajnokságra törő sápi csapat ilyen arányban is megérde­melten győzött. Monor II—Vasad 1:4. Nagy meglepetés. A vasadi csapat lelépte a monoriakat. Ifjúsági eredmények: Mende —Pilis II 11:2, Monori-erdő— Tápiósáp 0:9. Monor II—Vasad 5:4. Nyál-egyháza—Ecser el­maradt, mert a nyáregyházi játékosok orvosi igazolása nem volt rendben. V. MM MŰSOR MOZIK Monor: A hét mesterlövész. Nyáregyháza: Kötéltánc. Pilis: Dr. Syn kettős élete. Vecsés: Olsen bandája. M0Noe»vnm A PEST. VdCVi! HÍR LAP K Ü L Ö N K I AD Ä S Acö XIII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1971. MÁJUS 14.. PÉNTEK Kukoricaráadás, káposztából a specialitás következik Palántázó géppel az eke nyomában Látogatás a vecsési Ezüstkalász szántóföldi kertészetében Szép a vecsési Ezüstkalász Termelőszövetkezet határa. Sárkány Gyula főmezőgaz­dásszal és Blaskovics László párttitkárral, üzemgazdásszal járjuk a dűlőutakat. Azt mondják, jónak Ígérkezik az idei év, kedvező az időjárás, s időben földbe kerültek, illetve kerülnek a magok, palánták. A múlt heti esőre rájött az elmúlt napok melege, úgy történt minden, ahogy a „nagykönyvben meg van írva”. Meg is látszik ez a növénye­ken: A környéken még megle­hetős újdonság, hogy kibújt a földből a kukorica. Persze, in­kább csak az „eleje”, a „végét” odébb még vetik. Teljes egé­szében a földiben van a mag az eredetileg tervezett 180 hol­don, amit most s még ezután vetnek, az már ráadás. Jó üz­letnek ígérkezik az idén a ku­korica, ezért döntöttek menet közben úgy, hogy növelik a területét. A kis növények tehát már látszanak, gaz azonban sehol. Kiölte a vegyszer. Jól sikerült a vegyszerezés az idén, akár csak a műtrágyázás. Holdan­ként 5—6 mázsa vegyes mű­trágyát kapott minden kapás, ennyit még soha... A termelőszövetkezetben az idén 45 holdra ültettek burgo­nyát, 20 holdra korait, a többi­re őszi szedésük A múlt heti eső megpuhította a talajt, asz- szonyokat látná mindenfelé, most könnyebb kapálná. Köny- nyebb azért is, mert még a burgonyán nem nagy a gaz, bár igaz, dűlőnként más-más a helyzet. Nem messze például a szomszéd szövetkezet, a Zöldmező egy tábláján már nagyon ideje lenne a kapát kézbe fogná. Nem lehet úgy Vecsésen járni, hogy az ember ne találkozzon össze vala­milyen módon a — ká­posztával, hisz Vecsés a káposzta hazája. Az Ezüstkalász az idén 140 holdon termeszt, s ebből 10 hold öntözött terület. Itt az úgynevezett korai érésű ká­posztapalánták már a földben vannak, a szántóföldi részen most folyik a középkorai pa­lántázás, s a munka erősen la befejezéshez közeledik. Pon­tosan, szinte percre meg kel­lett itt szervezni a munkát, ezt követeli a munka módja. Traktor húzza az ekéket, a fogast, a talán csak egy sor­ral mellette halad a palántá- zógép. A néhány nappal előbb el- duggatott palántáknál már ki­tűnik, melyik fogta meg, s mtelyik nem. Az elsárgultak, a fonnyadtak helyébe újak ke­rülnek. Asszonyok hajoldos- nak, ezt a munkát már nem lehet géppel végezni. Még a héten elkezdik a leg­későbbi érésű, a híres vecsé­si tájfajta káposzta palántázá­sát is, ebből összesen 100 hol­dat ültetnek be. A paradicsompalántázás a káposztáéhoz hasonlóan fo­lyik. Már csak néhány hold van hátra a 80 holdból, s mi­re ezek a sorok megjelennek, valószínűleg már semmi. Ta­valy 60 hold volt az összes pa- radiesomterület. Kevés termelőszövetke­zet van a monori járás­ban, amely fantáziát lát a paradicsomban, amely nö­velte a vetésterületet. Az Ezüstkalásznál tavaly sem­mi baj nem volt vele, vigyáz­nak, ne legyen az idén sem. Akkor pedig ez sem rossz üzlet. D. G. VASAD „CSEVJE../1 Kétszer kettő Húsz évnél is több, hogy a csévliaraszti fiúk futballpályát építettek maguknak. Húzták, irtották a tarackot, helyét szép gyep nőtte be. Az első meccseket még amolyan min­denféle szerelésben játszották, volt olyan is, akinek nem ju­tott cipő. De a meccseket le­játszották sorra! — Mit számított akkor az ilyesmi — emlékszik vissza a sportkör elnöke, Tanács Ká­roly bácsi. — Nem egy akkori játékosnak ma már a fiai ját­szanak a csévi csapatban. Mi­kor a pálya megépült, került pénz az első mezre is. Kicsit faikó zöld-fehér már, de meg­van még! Azután piros-fehé­ret, pár év múlva kék-fehéret vettünk, cipő is jutott már mindenkinek, de melegítőjük bizony soha nem volt még a fiúknak. Kellene pedig na­gyon, nélia fáznak. De lelke­sek voltak ezek a fiúk mind­végig! Az idén azonban baj van. Nem indultunk a járási bajnokságban, ahol pedig 68-ban a 4. helyezést értük el. — Miért? — Nincs segítségem. A téli A VÁCI NAPLÓBAN OLVASTUK TIZENÖT SZÍNBEN: UNISEX KÖTÖTT DIVAT A KÖTÖTTBEN Vác egyik legrégibb üzeme a kötöttárugyár. Szakmai kö­rökben egészen a legutóbbi időkig csak „bundanadrág és tréningruhagyár”-nak nevez­ték. A vállalat az utóbbi idő­ben — úgy tűnik — feledtetni igyekszik az elnevezést. A hagyományos áruk mellett egy sor egészen korszerű, praktikus és — ami nem utol­só szempont — olcsó szabad idő és sportruházati cikkek hívták fel magukra a figyel­met. Az 1969. évi BNV-n már díjat is nyertek. Hétfőn tájé­koztatót tartottak a gyárban: sok új, a nemzetközi diva­tot frissen követő modellt mutattak be. — A megújhódás első lépé­seként — kezdte tájékoztató­ját Fejes István igazgató — a gyár Interlock kötőgépeket vásárolt. Terjedelmesitett szintetikus . fonalból először férfi fürdőnadrágokat gyártot­tunk nagy szériában. Követ­kező lépésként korszerű sza­bad idő ruházkodási cikkeket terveztünk. Különleges frottír és rugalmas alapanyagú sterch-plüss kelménkből ma már félévenként mintegy 200 új termékkel jelentkezünk, el­sősorban a hazai piacon. Ezekből az anyagokból hét­végi női ruházati cikkeket, strandgarnitúrákat és puló­vereket állítunk elő. A kö­vetkező cél: a hagyományos tréning­ruházat korszerűsítése, illetve olyan szabad idő és sportruhák forgalomba ho­zása, amelyek kényelmesek, könnyen tisztíthatok, de egy­ben divatosak és mutatósak is. Az új kelme, amit erre a célra kikísérleteztünk egyesí­ti a szintetikus alapanyag és a pamut jó tulajdonságait. Színtartóak, rugalmasak, mé­rettartók, könnyen mosha­tók; kellemes viselet az ér­zékeny bőrűek számára is. Ezeket a ruhákat „T” védje­gyes címkével hozzuk forga­lomba, ami azt jelenti, hogy a Textilipari Minőségellenőr­ző Intézet rendszeresen el lenőrzi árucikkeinket, tehát szavatoltan jó minőség ke­rül a boltokba. Az új anyag kiszélesítette az árucikkek skáláját. A gyermeköltönyök mellett férfiak és nők részé­re autós öltönyként hordható overállt és más szabad idő ruházati cikket gyártunk. Az idei év divatja az „UNISEX” itthon is, a gyár már ezeket is ké­szíti. Tizenöt színben többféle, fér­fiak és nők számára, hasonló szabású, együttes vásárolható. A gyár tovább folytatja a nagyszabású fejlesztési prog­ramot. Átépítésre, gépek vá­sárlására a következő ötéves tervben 236 milliót fordíta­nak (csak nyugatnémet gép­importra mintegy félmillió dollárt). S ha továbbra is ilyen rugalmasan követik a divatot, könnyen lehet, hogy a váci kötött lesz a hazai „sza­bad idő” ruha diktátora. Cs. A. edzések elmaradnak, nincs hol edzeni. Most már más a helyzet, rúgják is a bőrt a szabadban. Mindenképp be akarunk nevezni a következő bajnokságba. De megoldatlan és örök gond az utazás. Men­de, Maglód még toronyiránt is messze van, pedig oda is el kellene, jutni valahogy. Meg­oldó; pedig sehol. — Van 18—20 leigazolt já­tékosunk, van szép pályánk, a fiúkban lenne lelkesedés — folytatja az elnök, aki maga is sportember, a román váloga­tott jobbszélsője volt —, de félek, elalszik ez a lelkesedés. Nem bírom látni, ahogy el vannak mostanában kedvetle- nedve a fiúk. Köztük az enyém is. Segítség kellene. Kell, hogy legyen segítség! Persze, nem olyan, hogy mi­közben Vasad és Csévharaszt a tanácstól sportra 7 ezer fo­rintot kap, annak az egyik fe­le, azaz 2 ezer forint jut Csév- harasztnak. Meg is kérdeztem már, hogy a 7 ezernek mióta a fele 2 ezer... Szóval, kellene segíteni a 25 éves csévharaszti sport- egyesületen. Erkölcsileg, anya­gilag egyaránt. Fekete Gizella Vecsésen Munkácsyról Munkácsy Mihályról tartott nagysikerű előadást Bányász Béla Vecsésen élő festőmű­vész szerdán este a vecsési művelődési házban. RONGÁLOK Tartok attól, hogy a közvagyon rongálóiról írni kicsit már — közhely. Tar­tok attól, hogy éppen ők — akik szerencsére kevesen vannak — nem olvassák el e sorokat. Mégis, vandál cselekedeteikről szólni kell, hiszen az emberek nagy többsége felháborodással veszi tudomásul, s ítéli el a garázdák tetteit. Alig egy éve adták át Sülysápon a korszerűsített, átépített vasútállomást. A már ismert kisebb-nagyobb hiányosságokat leszámítva az állomás a mai igények­nek teljes egészében meg­felel. A higanygőz lámpaso­rok, a szigetperonok, a va­lóban szép aluljáró nem egy városunknak is díszére vál­na. De nem így egy s más! A várótermek ajtó- és ab­laküvegeit az állomásfőnök­ség nem győzi üvegeztetni. Es nem sokkal a javítás I után újra és újra bezúzód- I nak az üvegek. S nézzük tovább: a jegy­pénztár előcsarnokában el­helyezett hirdetmények, tá­jékoztatók összefirkálva, le­tépve. az aluljáró lámpates­tei kővel bezúzva, (a betö­rött búrák mögött a kőda­rabok megtekinthetők.) A melléképület ajtóinak zárai kitépve, leszerelve, a kagyló farésze kiszakítva. Néhány hete a kézmosó­csésze vízcsapját és a hoz­záférhető csővezetéket va­laki leszerelte. Aztán ez nem volt elég, ma már a porcelán mosdócsésze is hiányzik. Ezt is elvitték. Ne folytassuk a sort, s néhány példa is igazolja, hogy a garázdák, a közva­gyont rongálok tetteiről szólni — nem közhely. Mint ahogy az sem közhely, * nem lehet eleget hangoztat­ni, hogy államunk millió­kat költ — maradjunk a témánál — a kulturáltabb utazás, az utazók részéről megnyilvánuló nagyobb igények kielégítésére. Még többet is tehetne, ha az ilyen és hasonló pusztítá­sok javítására, az ellopott tárgyak pótlására nem kel­lene jelentős összeget for­dítania. J. L Aranyat ér a sálrányos szehlke Gyógynövényig dinasztia — Macskagyökér Úriból A monori gimnázium tangazdasága is leszerződött Több gyógyszer alapanyagát külföldről szerezzük be, több gyógyszer alapanyagáért pe­dig csak le kell hajolni kinn, a réten. A természet hatalmas gyógyszertára kifogyhatatlan. A vadon termő gyógynövénye­ket évtizedeken keresztül gyűjtötte ezen a környéken a nép. Sokan úgynevezett gyűjtői engedéllyel is rendelkez­tek, s volt olyan család, amelynek apraja-nagyja már kora reggel kint volt a réten, az erdőben. Ilyen család volt például Ül­lőn Kovács Menyhért család­ja. Hogy hány mázsa gyógy­szer készült az általuk össze­gyűjtött gyógynövényekből, azt nehezen lehetne kiszámí­tani ... Az utóbbi időben gyógynövényekkel inkább a termelőszövetkezetek foglal­koznak, de ők már — nagy­üzemiig termelik. Erről be­szélgettünk Rácz Ferenc gyömrői gyógynövény-felvá­sárlóval. — A gyógynövény termesz­tése nemcsak népgazdasági érdek, hanem érdeke a tsz-nek is, hisz jól jövedelmez. Az úri Béke Termelőszö­vetkezet 161 holdon termel különféle gyógynövényt. Termelnek macskagyökeret (ebből szívideg-nyugtató gyógyszer készül), citromfüvet (görcsoldó és emésztést ser­kentő teához), édesgyökeret (köhökést csillapító, vértisztí­tó, gyomorerősitő teakeverék­be kerül), rovarporvirágot (amiből a „matador” rovarirtó szer alapanyaga készül). Szá­mottevő a gyógynövények ára, 1500—10 000 forintot fizetünk mázsájáért. A sáfrányos szek- líce szárított szirma mázsán­ként például 10 ezer forintba kerül. Felismerve a gyógynövény termesztésének előnyeit, az idei évre a monori József At­tila Gimnázium tangazdasága is szerződött. Négyszáz öl gyapjas gyűszűvirágot (digitá­lis alapanyaga), 100 öl sáfrá­nyos szeklicét (nyálkaoldó) és 100 pl körömvirágot (gyomor- és bélfekély gyógyszere) ter- | mesztenek. EM PILLANATKÉP Orgona ága... „Ez a nap csu­da szép, ma az ég csupa kék”, így énekelte közel száz kicsi hang. A vecsési, Kis­faludy utcai óvo­dások sétálni in­dultak, s ez a séta más volt, mint máskor. Az óvó nénik színes lég­gömböket, tarka­szalagos májusi bokrétákat adtak az apró kezecs­kékbe. És a kicsik vidáman integet­tek az őket moso­lyogva figyelő já­rókelőknek. „Orgona ága, barackja virága, öltözzetek új ru­hába...", énekel­te Bozi Pityu és utána a többiek. Vajda Mária óvó néni aztán Urbanek Csillá­nak adta a vezér­szólamot, mert ha Csilla elkezd éne­kelni, az bizony messze hallatszik Együtt kezdték a kedves májusi dalt, .fényes nap­sugár, zendül a határ ...” Tudta ezt mind a három, a kis, a középső meg a nagycso­port is énekelni. Ügy csilingeltek a kicsi hangok, hogy még a nap is szebben sütött örömében. Fekete Gizella Üj híd a Táp i ón Ko-szerűsíílk a fővárosból Nagykáta, Jászberény felé futó 31-es utr.t, s ennek ke-ctében Sülysápon már fel­építették az új bcíonhidat a Tápió fölé.

Next

/
Thumbnails
Contents