Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-13 / 111. szám

MECt %/tírtap 1971. MÁJUS 13.. CSÜTÖRTÖK Hévíz új büszkesége, a nemrég átadott százszemélyes KlOSZ-üdülő már benépesült. Ötvennégy szoba, étterem, bár­sarok, társalgó és termálvizes uszoda szolgálja a beutaltak ké­nyelmét. Cipészműhelyben A cipészműhelyből kilátni az utcára, át a túlsó oldalra, az autóbuszmegállóra. A ci­pészműhelyből kilátni a világ­ra. A cipászműhelyben mindig vannak. Nyugdíjasok, erre já­ró villanyszerelők, s a postás is hosszabban időz itt. — Mit szól ahhoz, hogy Ro­gers Kairóban járt? — ... a ... kínai pingpong - puccs... — Háromszor vagy négyszer törtek be tavaly a cukrászdá­ba... A cipészműhelyben megtár­gyalják a mindennapi életet, a bel- és külpolitikát. Nixon nyugodtan eljöhetne ide taná­csért, hogyan fejezze be a viet­nami háborút. A cipészműhelybe néha ügy­felek, „kuncsaftok” is jönnek. — Most figyeljen ide, ezt a cipőt március, elején vettem Pesten az egyik áruházban. Háromszázharminc forintba került. Autóscipő, ez a neve. Jóképű kis cipő, látja, ilyen antilopféle bőr a f eise je, ha­sított bőr, vagy mi az ördög. AUTÓKÉI! MIKOR VAN BAJBAN A VEZETŐ? Mindig, amikor a gazdaságban, az üzemben szállítani, hordani, cipekcdni kell. Ehhez soha sincs elég ember, de meg lassú, nehézkes, késedelmes is és milyen költ­séges! A friss áru a felét éri, ha a szedés után nem kerül azonnal piacra. Ha nincs aki a helyére vigye az anyagot, csak félgőzzel halad az üzem munkája. Mit kell itt tenni.. .7 AZ AUTÖKER MOST NAGY LEHETŐ­SÉGET KÍNÁL: ÖT ORSZÁGBÓL SZE­REZTE BE ÖNÖKNEK AZOKAT A MO­DERN ANYAGMOZGATÓ ÉS SZÁLLÍTÓ- JÁRMÜVEKET, AMELYEK A SZÖVET­KEZETBEN, A GAZDASÁGBAN, AZ ÜZEMBEN, AZ ÉPÍTŐIPARBAN PÓ­TOLJÁK A HIÁNYZÓ MUNKAERŐT, KÖNNYÍTIK ÉS OLCSÖBBÍTJÁK A TERMELÉST, LEHETŐVÉ TESZIK AZ IDŐSZERŰ MUNKÁK KÉSEDELEM NÉL­KÜLI ELVÉGZÉSÉT ÉS A ROMLÉKONY ARUK GYORS, KORSZERŰ ELSZÁLLÍ- - TÁSÁT A PIACRA. KEVESEBB LESZ A GOND, TÖBB A JÖVEDELEM MOTORIZÁLJÁK A SZÁLLÍTÁST, AZ ANYAGMOZGATÁST. AZ ÖNÖK JÁRMŰVEI IS ITT VANNAK: VÁLASSZÁK KI! 1 tonnás SKODA és ZUK nyitott, gazdaságos és fürge kis- tehergépkocsik. Ar: 63 000. Ft-tól 94 700 Ft-ig. 1,2 tonnás TV nyitott és zárt, normál és terepjáró kivitelben. Ar: 63 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig. 2.5 tonnás GAZ 51-es a tqremlőüzemek gyors, megbízható jármüve. Ar: 65 000 Ft. 2.5 tonnás CARPATI és ROBUR — ez utóbbi terepjáró és több célú kivitelben is. Ár: 120 200 Ft-tól 165 300 Ft-ig. 5 tonnás IFA terepjáró, billenős tehergépkocsi. Ár: 260 500 Ft-tól 276 800 Ft-ig. A hozzá való pótkocsi ára: 137 500 Ft, ehhez a mezőgazdasági üzemek 47 százalékos ártámogatást kapnak! 33 személyes LAZ AUTÓBUSZ a termelőhelyre való személyszállítás kitűnő járműve. Ar: 527 500 Ft. 8 személyes BARKAS MIKROBUSZ — percek alatt összeköttetést teremt a központ és a termelőhely között. Ar: 125 000 Ft. RENDELÉS ÉS TÁRGYALÁS: MULTICAR BILLENŐS ES LETRAS GÉPKOCSIK a belső anyagmozgatás, szerelés legmo­dernebb céljárművei. Ar: 93 100 Ft-tól 113 600 Ft-ig. MULTICAR PÓTKOCSIK Ar: ti 200 Ft-tól 22 900 Ft-ig. 1 tonnás KISDÖMPEREK speciális anyagok gyors mozgatásához. Ar: 35 600 Ft. 1 tonnás ELEKTROMOS TARGONCÁK emelőmagasság: 1,6 m-től 4,4 m-ig. Ar: 169 200 Ft-töl 187 700 Ft-ig TERMOSZ- ES HUTOKOCSIK NAGY VÁLASZTÉKÁT KÍNÁLJUK: NYSA 521-ES TEKMOSZKOCSI 50 kg szárazjéggel, 16 órán át 0 tok alatti hőmérsékelten tartja a szállított árut a 4 köbméteres hűtőtérben, mi­közben a külső hőmérséklet akár +'35 fok lehet. Ar: 100 000 Ft. IFA W 50-ES TERMOSZKOCSI Hűtési és forgalmi tulajdonságai min­den igénynek megfelelnek. Ar: 418 900 Ft. IFA W 50-ES HUTOKOCSI A 22 köbméteres hűtőtérben az NSZKt ban gyártott aggregét —18 C fokos hőmérsékleten tartja az árut. Világszínvonal I Ar: 750 700 Ft. MER UJAUTO KERESKEDELMI EGYSEG Budapest XIII., Gogol utca 13. Információ: telefon 20—22—20. MOST RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTUNK Nagyon jóképű, könnyed, ru­galmas. Legalábbis annak lát­szott. De olyan is, valóban, az ember úgy érzi, cipő sincs a lábán. Éppen ezt akartam. Mondom, március elején vet­tem, alig hordtam, és, nézze meg, kilyukadt a talpa. Nem akartam hinni a szememnek, ennyi idő alatt, s mondom, alig hordtam ... Visszavinném, s az orruk alá dugnám, de nincs meg a blokkja... Még ha egy százforintos cipő lenne, akkor is mérgelődnék, de el­dobnám, egye meg a fene, de ezt? Mit lehet ezzel csinálni... Megtalpalni. Ilyen már sose lesz. Amikor a hegyes fazonú volt a divat, volt egy, amit nagyon szerettem, megtalpal- tattam, hát abból lett egy olyan formátlan csónak... Nem Itt csinálták, persze, nem, de most már nem bízom ben­ne ... A mester fekete viaszt olvaszt a sarok oldalára, forró vassal fényesre egyengeti. Még egy-két gyen­géd pofon a ronggyal a bőrnek és — kész. Háziasszony jön, a mester feláll, a polcról leveszi a női cipőt, széles újságoldalba cso­magolja gondosan. Sarkalás az is. — Ritkán talpaltatnak az emberek, fejelésre meg alig emlékszem. Olcsók ma a kész­cipők, ha szétment, eldobják. Erre a műhelyre mégis szük­ség van, a sarok hamar tönk­remegy, az orr is kopik, a vas­spiccet fel kell verni. Kis mun­kák, de valakinek ezt is el kell végezni. — 1953-ban heten, így, ahogy mondom, heten voltunk. Itt he_ tép ütöttük a kaptafát. Vidá­mabb volt az élet. Énekeltünk, tréfáltunk, volt kihez szólni. Munka is volt annyi, ameny- nyi hetünknek kellett. Most magam vagyok. Azok nyugdíj­ba mentek, kiöregedtek, meg­haltak. Egy éve volt egy ta­nulóm, két hónap után meg­szökött, néni csinálja ezt to­vább, ennyi pénzért. Most va­lahol benn Pesten egy gyárban segédmunkás, többet keres, mint én. Én tizennyolc éve csi­nálom. — írd és mondd, tizenegy ötvenöt kapok egy talpalásért. Eltart két, két és fél órát, de akkor nem szólok egy szót sem senkihez! Uram, már régen el- húzitam Volna innen én is a csíkot, de úgy, hogy az emlé­kem sem marad itt, ha nem lenne eossz az egyik lábam... — Kihalásra van ítélve ez a szakma — mondja később kis­sé szomorúan. Üllőn a szövetkezeti műhe­lyen kívül még egy idős kis­iparos javít beteg cipőket. ■ — Nézze meg ezit, kitört a bőre. Centiméter hosszan. Kü­lönben jó, csak nem dobom el! Becsomagolom, viszem ma­gammal Pestre. A gyár mellett van egy kátéesz. Nem örülök persze, hogy be kell • cipelnem, s aztán haza, de az itteni kinn van a falu szélén, ki kutyagol el arra! A község közepén őszre felépül a Szolgáltató Ktsz szolgáltató­háza. Fényes, nagyablakos mű­helybe költözik oda a cipészet is. — Hát ott nem fogom egye­dül bírni. Ketten meg., sokan leszünk, nem hiszem, hogy lesz annyi munka — mondja a mester. Pedig valószínű, hogy lesz. Két szakember kell majd oda. De akad-e vajon még egy ci­pész? Deregán Gábor A ranypapucs-dij A szakszervezeti együttesek nemzetközi népitánc fesztivál­ját magyar, bolgár, csehszlo­vák, lengyel, NDK-beli, román és szovjet csoportok fellépté­vel június 10—17-ig rendezik meg Szegeden. A legjobb kül­földi és magyar együttes a sze­gedi városi tanács díjaként Aranypacsucsot kap. T raktoróriások A Vörös Csillag Traktorgyár a negyedik ötéves tervben megváltoztatja termékeinek összetételét. Abbahagyják a 28 és az 50 lóerős traktorok gyár­tásút. Helyettük 90, 110 és 130 lóerős, négy kerék meghajtású Dutra traktorokat állítanak elő. A 130 lóerős traktorokkal az osztrák Steyr céggel együtt-, működve, 1972 második felé­ben jelennek meg a piacon. INGÁZÓ NYERGEK Magyar foci Japánban Az Alag és Vidéke Bőripari Ktsz minden évben újdonság­gal jelentkezik. — A nagoyai magyar aszta­litenisz-siker után mi is sikert szeretnénk aratni Japánban labdáinkkal — mondta Iván- kovics Gyula elnök. — Az or­szágban elsőként mi szállítunk focilabdát oda. ötszázat már elküldtünk, májusban még öt­száz indul el. A felez fehér­sárga színben készül, a másik fele fekete-fehér lesz. A ktsz újdonsága a műanyag vázra készített lovaglónyereg. Az üvegszálas váz Amerikából érkezik, itt vonják be bőrrel, és ismét visszakerül az USA- ba. Ezek az első kísérletek, az így készült nyergek olcsóbbak, de megmunkálásuk nehezebb a hagyományosan készültek­nél. Az újabb megrendelések ar­ra késztetik a ktsz-t, hogy új műhelyeket épitsen, amelyek­kel együtt szociális létesítmé­nyek is készülnek. S. L. Néhány napig védték... A dabrokai csárda a történelemben Dr. Záhonyi Ferenc, a V eszprém megyei Idegenfor­galmi Hivatal nyugalmazott vezetője, a Balaton- és a Ba- kony-vidék múltjának kiváló ismerője, a Kertai ÁFÉSZ megbízásából kiadványt írt a dabrokai csárdáról. A több mint 250 éves csár­da, amely falaihoz fűződő be­tyártörténeteiről vált híressé, újabb kutatások szerint, törté­nelmi események színhelye is volt. A napóleoni hadjárat egyik, 1809. évi ütközete itt zajlott le a csárda közelében. János főherceg, az Itáliában harcoló osztrák sereg vezére erre vonult vissza kimerült se­regével és nyomában haladt az üldöző francia haderő, Beau­Veszekedni jó Délután csúnyán összezördült a fe­leségével. Még ar­ra sem jutott idő, hogy alaposabban kiveszekedjék ma­gukat, mert az asszony sírva el­rohant dolgozni. Aznap ugyanis délutáni műszakja volt. Érthető, ha a férfi meglehető­sen feldúlt ideg­állapotban lépett be az üzletbe, hogy húsz deka préselt marha­nyelvet vásároljon vacsorára. Rossz kedvében szeretett volna odaszólni a fehér­köpenyes eladó­nak, hogy miért másokat szolgál ki, mikor ő sokkal előbb jött, mint a többiek. Az el­adó azonban meg­előzte őt és kedves mosollyal érdeklő­dött: — Mit paran­csol? — Húsz deka préselt marha­nyelvet — morog­ta a fogai között. Alig várta, hogy dühtől céklapiro- san odaszólhasson: — Most mi a ménkűnek ad a végéből? Hülyé­nek riéz engem, aki mindent elfo­gad?.’ Nem lopom én a pénzt? Tes­sék érte rendes, normális marha­nyelvet adni, a közepéből! Az eladó azon­ban a legszebbik marhanyelvből szeletelt és haj­szálnyira a köze­péből. S mindezt a férfi legnagyobb megdöbbenésére. — Nekem ne le­gyen több az áru egy dekával sem — készült felordi- tani. — Megértet­te ? Húsz deka marhanyelvre van beállítva a gyom­rom, egy deltas túlterhelés már komplikációt okozna. Mi a fész­kes fenének mér nekem többet?! Maga unszimpa- tikus alak! Nem vagyok hajlandó ennyit elvinni, ve­gye tudomásul! — ordította volna boldogan, dühtől tajtékozva. De a marhanyelv húsz dekára sikerült és az eladó kedves mosollyal szólt: — Parancsol még valamit? A pénztár előtt még mindig re­ménykedett, hogy talánk bele tud kötni a középko­rú pénztárosnőbe, és levezetheti a felesége részéről ért bosszúságot. A pénztárosnő­nek aznap talán már ő volt a tíz­ezredik ügyfele, de kedvesen, ba­rátságos mosollyal vette át a pénzt és kétszer meg is köszönte. Keserű szájízzel, tomboló haraggal lépett ki az utcá­ra. Elhatározta, hogy ebbe az üz­letbe sem jön töb­bé családi botrány után. Galambos Szilveszter harnais Eugén olasz alklrály vezérletével. A csárda és a Marcal mo­csaras környéke, valamint Ka­rakó község volt' a színhely, ahol megállásra kényszerültek a francia hadak. A védelmi vonalat a győri táborból ki­küldött néhány zászlóaljnyi nemesi felkelő tartotta, így adván időt és lehetőséget Já­nos főherceg zilált seregének a sor rendezésére. A néhány napos ütközet va­lóban arra szolgált, hogy a mocsaras gázlót birtokló 1200 főnyi magyar sereg néhány napra feltartóztassa előrevo - nulásában a franciák 28 ezer főre becsült haderejét. Törté­netírók utalása szerint ez az ütközet, ha János főherceg megáll a karakói sáncoknál és segítségére siet a felkelőknek, másképpen alakulhatott volna a Magyarország területén le­zajló napóleoni hadjárat, és valószínűleg elkerülhető lett volna a rövidesen bekövetke­ző súlyos győri vereség. A csárda ideiglenesen Beauhar- nais Eugén alkirály főhadi­szállása volt, bár a szájhagyo­mányok — mint a könyvszer­zője írja — azt őrizték meg, és ezt ma is emelegetik, hogy Napóleon járt e helyen. Faluba költözött a bakterház Nem mindennapi módon ép: családi házat a Vas megy( Bő községben Lökös Gyűl vasutas. Munkahelyétől eg kiselejtezett, a vasúti műnk korszerűsítése során felesle gessé vált bakterházat kapót A házat szocialista brigádja nak tagjaival közösen leb or, tották, s tégla-, cserépanyags a faluba szállították. Három szobás összkomfortos szép hé épül, jórészt, az elköltöztete- bakterházból, a hattagú ess Iádnak a Táncsics Mihály ul ca 1. szám alatt a régi vályog ház helyén. A szombathelyi MÁV Igas gatóság vállalati lakásépítő: kölcsönnel is segíti rászorul dolgozóját a házépítésben, vasutaskollégák pedig társa dalmi munkával toldják me a hivatalos segítséget.

Next

/
Thumbnails
Contents