Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-13 / 111. szám

3. icy vá la szilfát ú /» M XvpUiiatúrsaság Etniihi Tanácsát és a karmángt AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI LAPJA Megalakult az új országgyűlés XV. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Í11% «O FII.I ÉH 1971. MÄJUS 13., CSÜTÖRTÖK Budapesten Nguyen Thi Binh Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ide­iglenes forradalmi kormányá­nak külügyminisztere, Péter János külügyminiszter meghí­vására szerdán hivatalos ba­ráti látogatásra hazánkba ér­kezett. Fogadására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Pú­ja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese. Ott volt Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Köz­társaság budapesti nagyköve­te, továbbá Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagyköve­te, továbbá a Budapesten akk­reditált diplomáciai képvisele­tek több vezetője és tagja. Részt vett a külügyminiszter­asszony fogadásán Romes Csandra főtitkárral az élen a Béke-világtanács elnökségé­nek több tagja. Romes Csandra sajtótájékoztatója Négy nap a békéért Ma kezdődik a BVT budapesti közgyűlése Szerda délután a MUOSZ székházéban a Béke-világta­nács elnökségének sajtótájé­koztatóján Romes Csatidra fő­titkár közölte, hogy a csütör­tökön kezdődő BVT-közgyű- lésnek két napirendi pontja lesz. Az egyik tárgykörben a világ békéjét fenyegető im­perialista agressziós esemé­nyekről, illetőleg a veszélyek elhárításáért teendő erőfeszí­tésekről lesz szó, megvizsgál­Megnyerjük a béke csatáját 4 nemzetközi békemoz- *■ galom mintegy 800 küldötte érkezett Budapest­re, hogy megvitassa a bé­keharcosok új feladatait. A Béke-világtanács — mint Romes Csandra, a BVT in­diai főtitkára bejelentette — új, nagyszabású meg­mozdulások programját dolgozza ki, új békeakció­kat kezdeményez, együtt­működve a legkülönbözőbb békeszerető erőkkel, az át­fogó antiimperialista világ­front erősítésének jegyében. A nemzetközi békemozga­lom húszegynéhány éves , fejlődése során páratlan si­kereket ért el. A magot a haladó értelmiség legjobb­jai vették el, még 1948-ban, amikor a lengyelországi Wroclawban megtartották a világ íróinak, művészeinek, tudósainak első békekonfe­renciáját. Határozatukat „békés hadüzenetnek’’ ne­vezték, a békét újra fenye­gető imperializmusnak cí­mezték. Aláírói között a nemzetközi tudomány és művészet olyan ragyo­gó alakjai szerepeltek, mint Joliot-Curie, Picasso, Aragon, Lukács György, Martin Andersen Nexő, So- lohov, olyan világnagysá­gok küldtek szolidaritási üzenetet, mint Chaplin, és Einstein. Ezen a konferen­cián Fagyejev, a szovjet írók küldötte ezt mondta: „Nem elég nem akarni a háborút, hanem cselekedni is kell a békéért”. 4 passzívaktól, a pacifis- " táktól, a háborút nem akaróktól, az évek harcai során olyan békeharcosok mozgósításáig jutottak el, akik cselekednek, tüntet­nek, szerveznek a béke vé­delmében, minden alkalmat és eszközt megragadnak, hogy síkra szállhassanak a háború ellen, az emberiség békéjének védelmében. A wroclawi kezdeményezés után egy évvel már össze­ült Párizsban az első béke­világkongresszus, immár 72 nép küldöttének részvételé­vel. Ekkor Aragon, a nagy francia költőfejedelem fo­galmazta meg a programot: „Eltökéltük, hogy megnyer­jük a béke csatáját". Ezen a kongresszuson ha­tározták el, hogy állandó békebizottságot szerveznek. létrehozzák a nemzetközi békemozgalom központi irányító szervét. Ennek a bizottságnak történelmi ér­deme a stockholmi felhí­vás: 1950 tavaszán felszólí­tották a világ valamennyi, becsületes emberét, aláírá­sával csatlakozzék ahhoz a követeléshez, hogy tiltsák be az atombombát. Szaka- sits Árpád, a magyar béke­mozgalom egyik vezetője később úgy méltatta ezt a felhívást, mint a békeharc első nagy hadparancsát. A z állandó békebizottság volt a magva a Béke­világtanácsnak, amelyet a II. Béké-világkongresszus hívott életre. A BVT meg­számlálhatatlan gyűlést, értekezletet, találkozót, tün­tetést, rendezvényt szerve­zett, sok száz kiáltványt, nyilakozatot, felhívást tett közzé — Ehrenburg szavai­val — „a világ éghajlatá­nak megváltoztatása” ér­dekében. Ennek a szívós szervező munkának el­évülhetetlen érdeme, hogy sikerült csapást mér­ni a háborús uszítókra, megváltoztatni a hideghá­borús viszonyokat. Törté­nelmi érdeme a békemoz­galomnak, hogy a Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok oldalán, a békéért sík­ra szálló erők hatalmas tá­borát szervezve segített el­kerülni a jóvátehetetlent; a nukleáris katasztrófát. A legkülönbözőbb világ­nézetű, hitű és fajú embe­rek találták meg a közös nyelvet, és vállalták a kö­zös cselekvés felelősségét a BVT által meghirdetett megmozdulásokban, hiszen a legfontosabbról, az embe­riség sorsáról volt szó. Év­tizedek múltán is érvénye­sek az emlékezetes wrocla­wi nyilatkozat szavai: „A népek nem akarnak hábo­rút, \és elég erejük van ah­hoz, hogy megvédjék a bé­két”. Lényegében ma is ez a Béke-világtanács jelmon­data. A BVT ma kezdődő budapesti közgyűlésén en­nek szellemében keresik a békeharcnak az eddiginél is hatásosabb módszereit, készítik elő az újabb ak­ciók programját. Ezért üd­vözöljük békeharcos vendé­geinket és kívánunk sikert munkájukhoz. ják, miként lehet szorosabbra fűzni a háborúellenes erők egységét. Másik napirendi pontként a Béke-világtanács és a hozzá tartozó nemzeti bé­kebizottságok szervezetének a fejlesztését vitatják meg. A közgyűlés eseménysoroza­ta négynapos programot je­lent. A tanácskozás témáinak mindegyikét egy -egy szekció­ban vitatják meg. A munka hat bizottságban zajlik majd. Az első az‘indokínai békéhez vezető úttal, a második a közel-keleti igazságos béke megteremtésével, a harmadik az európai biztonság kérdésé­vel, a negyedik a fajgyűlölet elleni küzdelemmel, az ötödik a fegyverkezési hajsza megfé­kezésével, a leszerelés problé­makörével, a hatodik a neo- kolonializmus elleni küzde­lemmel, a fejlődő országok problémáival foglalkozik. A megnyitó ülésen — ame­lyen mint ismeretes, több mint 800 külföldi vendég és 50 főnyi magyar békemozgal­mi delegáció vesz részt — Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke köszönti a nemzetközi békemozgalom kiemelkedő je­lentőségű eseményét. «ZOlilMlí J01I0T-CURÍE SZOBRÁT A Béke-világtanács Buda­pesten összeülő közgyűlése alkalmából szerdán koszorú- zási ünnepséget tartottak a fellobogózott Joliot-Curie té­ren. A Béke-világtanács elnök­sége, Romes Csandra főtit­kárral az élen, a megemlé­kezés koszorúját helyezte el a nemzetközi békemozgalom szervezőjének és volt vezető- jétek, a Béke-világtanács el­ső elnökének, a Nobel-díjas tudós és nagy humanista Jo- liot-Curie-nek szobránál. , Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke megnyitó beszédét mondja. Szerdán délelőtt összeült az április 25-én megválasztott 352 tagú új országgyűlés. Az ülé­sen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának'elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke; Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Németh Ká­roly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára; az Elnöki Ta­nács és az ügyvezető kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban foglalt helyet a külképvisele­tek sok vezetője és tagja. A zsúfolásig megtelt karzaton megjelent politikai, gazdasági, kulturális életünk sok vezető személyisége. Pontosan 11 órakor Losonczi Pál nyitotta meg az ülést. Őszinte tisztelettel köszöntöt­te a népszuverenitás megteste­sítőjét, a Magyar Népköztár­saság országgyűlését, majd el­mondotta: — A választások eredménye világosan tanúsítja, hogy né­pünk döntő többsége helyesli és magáévá teszi a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán elfogadott poli­tika lényegét, a Hazafias Nép­front programját. A választók, a módosított választójogi tör­vény kiszélesített demokra­tikus keretei között döntöttek arról is, hogy személy szerint az itt jelenlevő képviselők le­gyenek azok, akik az ország- gyűlésben ezt, a milliók szava­zataival megpecsételt politikai programot végrehajtják. Végezetül — az ügyrend ér­telmében — felkérte a korel­nököt, dr. Stark Janka Pest megyei képviselőt, hogy a to­vábbiakban lássa el az elnöki tisztet Losonczi Pál megnyitó be­szédét, valamint az élnöki emelvényre lépő dr. Stark Janka korelnököt nagy taps köszöntötte. A korelnöki megnyitó után dr. Stark Janka felkérte az Dr. Stark Janka korelnök, Pest megyei képviselő az elnö­ki emelvényen. országgyűlés két legfiatalabb tagját, Burka Ilona Szolnok megyei, illetve Milován Ildikó budapesti képviselőt, hogy lás­sa el a körjegyző tisztét. A két körjegyző elfoglalta helyét az elnöki emelvényen, majd dr. Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke számolt be az április 25-i ál­talános választásokról és az el­nökség munkájáról. Papp Lajos beszámolójában többek között elmondotta, hogy az idei választásokon — a négy évvel ezelőttiekkel összehasonlítva — nagyobb volt a lakosság aktivitása. A közéleti érdeklődést nemcsak a jelölés új módja növelte, ha­nem az a követelmény is, hogy A megyei képviselők egy csoportja. Az első sorban: Cservenka Ferenrné, dr. Mondok Pál és Kárpáti Ferenc. A második sorban balról jobbra: dr. Baskay-Tóth Bertalan, S. Hegedűs László és Tausz János. > több jelölt esetén a szavazók­nak meg kellett jelölniük, ki­te adják szavazataikat. Több jelöltet állítottak 49 ország- gyűlési és 3014-es tanácsi vá­lasztókerületben. — Az Országos Választási Elnökség — mondotta a továb­biakban dr. Papp Lajos — megállapította, hogy az 1971. április 25-én megtartott or­szággyűlési és helyi választá­sok, valamint a pótválasztások előkészítése és lefolyása a vá­lasztási törvényben előírt mó­don történt. Az elnökség ezzel az idei általános választások­kal kapcsolatos munkáját be­fejezte és az esetleges időközi választások alkalmával a tör­vényben meghatározott fel­adatait a jövőben is ellátja. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség beszámo­lóját egyhangúlag tudomásul vette, majd a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának ajánlása alapján megválasztot­ta a mandátumvizsgáló bizott­ság elnökét, dr. Trautmann Rezsőt, valamint hat tagját: Bartha Jánost, Bolvári József - nét, Horváth Istvánt, Klaukó Mátyást, Nagy Istvánnét és Pióker Ignácot. A korelnök ezután szünetet rendelt el, hogy a mandátum­vizsgáló bizottság eleget tehes­sen feladatának. Szünet után dr. Stark Janka bejelentette, hogy a korelnök­ség megvizsgálta és rendben találta a mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízó- levelét, amelyet az országgyű­lés igazoltnak jelentett ki. Ezután dr. Trautmann Re­zső, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke tett jelentést a bizottság munkájáról. — Tisztelt országgyűlés! Je­lentem, hogy a mandátumvizs­gáló bizottság — az ügyrend 5. szakasza (1) bekezdésének előírása szerint — az Orszá­gos Választási Elnökség által a bizottságnak átadott válasz­tási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta a megválasztott képviselők megbízólevelét. Fájdalommal közlöm, hogy Csongrád megye 15. számú vá­lasztókerületében megválasz­tott Erdei Ferenc képviselőtár­sunk elhunyt. A mandátumvizsgáló bizott­ság megállapította, hogy a képviselőválasztások a tör­vény előírásainak megfelelően zajlottak le, továbbá megálla­pította, hogy az újonnan meg­választott országgyűlés hűen kifejezi szocializmust építő társadalmunk összetételét. Az előző ciklusokhoz képest lé­nyegesen nagyobb számban kaptak képviseletet a fiatalok és a nők. Eredeti foglalkozás szerint az újonnan választott országgyűlés tagjai közül 137 munkás, 60 paraszt, 131 értel­miségi és 24 egyéb foglalkozá­sú van. A jelenlegi foglalko­zás szerint is képviseletet kap­tak országgyűlésünkben tár­sadalmunk legkülönbözőbb ré­tegei. (Folytatás a 2. oldalon.) FEST MEGYEI VlUC PROLETÁRJAI. KYBliUETEKI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents