Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-12 / 110. szám
Hírünk az országban Benedek Péter munkásságáról terjedelmes cikkben számol be a Magyar Nemzeti Galéria új évkönyve. A Pedagógusok Lapja közelmúltban megjelent számában fjénárt József részletes beszámolót közöl a ceglédi nyugdíjas pedagógusok klubjának működéséről, terveiről, célkitűzéseiről. A dicséretes kezdeményezésre megalakult klubot nemcsak a megválasztott vezetőség támogatja, hanem a városi tanács művelődési osztálya, a Pedagógusok Szak- szervezete és a művelődési ház igazgatósága is. A klub a városban élő 62 nyugdíjas pedagógusnak nyújt kellemes otthont. Az egykori tanítványok is nagy figyelemmel kísérik a klub működé- sét★ A Magyar Ifjúság legutóbbi számának 3. oldalán Apáti- Tóth Sándor kiállításának egyik fotóját mutatták be abból az alkalomból, hogy a Cegléden élő fiatal fotóművész a budapesti Eötvös József kollégium galériájában rendezett kiállítást. FRISS SZEL Cegléden, a városi-járási könyvtárban ismét irodalmi estet tartanak, május 14-én, pénteken este hét órai kezdettel. Ezúttal a csehszlovák irodalommal ismerkedhetnek meg a ceglédiek. Előadást Szalatnai Rezső kandidátus tart, közreműködnek Takács Márta és Bodor Tibor előadóművészek. A „Forrás“ -a Berdában A Magyar Ifjúság „Forrás” rovatának szerzői mutatkoznak be május 19-én este 7 órai kezdettel a ceglédi Berda kocsmában. Bárány János, Székely Dezső költők és Köves József író olvasnak fel műveikből. — Nem is értem, hogy tudott egy nap alatt ennyi marhaságot elkövetni! — Korán keltem. ★ — Felháborító! Munkaidőben alszik! Vegye tudomásul, hogy elsejétől el van bocsátva. — Jól van, jól van, de ez még nem ok arra, hogy huszonötödikén felkeltsen. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 110. SZÄM 1971. MÁJUS 12., SZERDA Fortuna szárnysegédei A szerencse kedvelt városa Van, aki elnézi - Kiderült a csalafintaság A hvkvhónap nyitánya Békenagygyűlés Cegléden A győzelem napja a béke első napja A békehónap jelentős városi eseményének színhelye volt hétfőn este a Kossuth Művelődési Ház emeleti nagyterme, amely zsúfolásig megtelt a békenagygyűlésen részt vevő fiatalsággal, felnőttekkel és katonákkal. Az elnökségben helyet foglalt Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára is. Mohos Imre, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket, majd a Táncsics iskola úttörőinek énekkara lépett a közönség elé. tlnnepi beszédet Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja mondott. Beszédét történelmi visszapillantással kezdte, majd a békemozgalom szép hagyományáról beszélt. 1945. május 8- án és 9-én hallgattak el végleg a fegyverek Európában, és ekkor kezdődik az évenként ismétlődő békehónap. A győzelem napja a béke első napját jelentette, s évfordulóján hálával és tisztelettel gondolunk azokra, akik elhozták a szabadságot. Az előadó elmondotta, hogy az emberiség legátfogóbb, legnagyobb méretű mozgalma a békemozgalom. Közös erőfeszítések folynak, hogy Vietnamban, Laoszban és a Közel- Keleten befejeződjék a háborúskodás, a vérontás. Békét, igazságos rendezést követel a haladó közvélemény. Befedésül a Béke-világtanács holnap kezdődő budapesti üléséJelentkezzenek a károsultak! A Ceglédi Városi és Járási Rendőrkapitányság közveszélyes munkakerülés és csalás miatt előzetes letartóztatásba helyezte Horgas Kálmán SÍ éves, Cegléd, Dugonich utca 2. I. emelet 6. szám alatti lakost. A rendőrkapitányság felhívja a lakosságot, hogy azok, akiktől Horgas Kálmán valamilyen ürüggyel pénzt kért kölcsön, vásárlásra kapott megbízást vagy valamilyen tárgy vagy élő állat eladására előleget kapott és vállalását nem teljesítette, a panaszukat jelentsék be a Ceglédi Városi és Járási Rendőrkapitányság, Cegléd, Kossuth tér 7. I. emelet 17. szám alatti helyiségében. Félfogadási idő: munkanapokon fél kilenctől délután öt óráig, szombaton délután két óráig, munkaszüneti napokon a kapitányság ügyeletén. Pohárvásárt tartanak a ceglédi áruházban. Azok, akik száz forint értéken felül vásárolnak, a blokk mellé kapott kis szelvényükkel részt vehetnek a nyereménysorsoláson. OLVAS-E? Gyári statisztika és beszélgetés — Kérek egy Élet és Irodalmat. — Jaj, de jó, hogy el tetszik vinni. Csak ezt az egyet kapom, mégis hétről hétre megmarad. Hébe-hóba, ha valaki kér. Ugye, nem a MÁ- VAG-ban tetszik dolgozni? Hát kérem, erre ébredt fel bennem a gyanú. Nézzük csak, nem furcsa, hogy valaki abból kiindulva, mert én Est vásárolók, arra asszociál, hogy én nem vagyok MAVAG-dolgozó. És hogy még érdekesebb legyen a dolog, maga az a puszta tény, hogy a kettes számú kapun, amely előtt ez a kis újságosbódé áll, a Ganz-MÁVAG közel hatezer dolgozója érkezik naponta a munkahelyére. Ha a nagyüzem összlétszámút nézzük, akkor ez mintegy egy- harmada. Hatezer ember között nem kel el egy árva Élet és Irodalom? A Ganz-MÁVAG dolgozói közül hatezren járnak be Nagykátáról, Albertirsáról, a ceglédi Budai útról stb. Naponta átlag 3,5 órát utazással, várakozással töltenek. Felmerül a kérdés, hogy azt a munkást, akinek heti 16 óra szabad ideje van, ha túlórázik, még annyi sem, azt hogyan lehetne bevonni a kulturális forradalomba? Mocsári István a Budai útról jár be naponta. — Hajnali fél négykor kelek. Szerencsés helyzetben vagyok, mert itt még van szabad hely. Tudom pótolni az alvást. Olvasni? Túl álmos vagyok reggel, de ha akarnék is, az utasok nem engednék föl- kapcsolni a villanyt. Mind fáradt, törődött ember ez, kérem. Délután meg örülök, ha állóhely jut, mert mire a Nyugatiból Kőbánya-alsóra érkezik a vonat, már tömve van. A Budai úthoz 6—7 km-re van Cegléd. Megkérdeztem Mocsári Istvánt, miért nem itt keres munkaalkalmat. — Próbáltam kérem, de mindenütt csak 7—8 forint órabért akartak adni. Azt mondták, hogy számoljam hozzá, munkaidő után mennyit tudnék keresni. Inkább választottam az utazást. Itt tisztességgel megfizetnek, meg pótol a kis háztáji, amit az asz- szony kap a tsz-ből, egyszóval, jól megélünk belőle. — A tévét csak módjával nézem, azt, ami nagyon érdekel: meccs, meg ilyesmi. Tudja, nézném én, de valahogy mindig elalszom. Nem csoda. A ház körül mindig akad munka, meg aztán a gyárban is fáradásig dolgozik az ember. — Kaptam már könyveket, jutalomként. Van vagy tíz darab. A gyerek szokta nézegetni. Neki még van ideje és türelme. Mozik, színház? Ugyan kérem, ki ér arra rá! Mocsári István a Ganz-MÁ- VAG-ban végzett szociográfiai nek jelentőségéről beszélt, amely történelmi mérföldkő lesz a békemozgalomban. Végül a Vasutas énekkar szép műsorában gyönyörködtek a megjelentek. A monte-carlói játékkaszinók rulettasztalai mellett sem lehet reménykedőbb a hangulat, mint városunk lottóirodájában reggeltől a késő délutáni órákig. Persze, azért a hét legforgalmasabb napja a csütörtök délelőtt — mint mondani szokták — a nyerési lehetőség huszonnegyedik órája. Ezen a délelőttön találkozhatunk itt fehérköpenyes borbéllyal, a szomszédos üzletekből „átszaladó” eladókkal, a buszhoz siető, kosaras nénikékkel, a piaci elárusítóval, aki mindig siet, „mert otthagyta a standját” — de még tanulókkal is, akik óraközi szünetben, sebbel-lobbal, de nagy odaadással töltik ki szelvényeiket. A lottóiroda két elárusítója, Sütő Feremmé és Tóth Istvánná — Fortuna asszony két szárnysegédje — a törzskuncsaftok igényeit — anélkül, hogy azok kérnék az „e hetit”, — „betéve” tudják. Sütő Ferencné elmondotta, hogy a lottózók száma minden évben emelkedik. — Cegléd a szerencse kedvelt városa — mondja. — A sok négytalálatos szelvény mellett szép számmal szerepelünk a nyereménylistán is. A legutóbbi tárgynyeremény-sor- soláson tízezerforintos utalványt, rádiót, tévét nyertek a ceglédiek. — Talán a nyár közepén kisebb a lottózási kedv. A csúcs- forgalom február, március. Megérezzük a zárszámadások idejét is. Ügy látszik, ha több a pénz, még többet akarnak ... Az eladó azt is elmondta, hogy akkor örülnek a legjobban, ha egy kéttalálatos elnézi a szelvényén a számokat és a tizenvalahány forint helyett párszáz forintot fizethetnek. Volt már olyan csalafinta lottózó is, aki négytalálatos szelvényével jött a pénzért, s mint később kiderült, a sorsolás után töltötte ki... Cs. I. A tavalyinál kedvezőbb Biztató kép a határban Jó ütemben folynak a munkák a törteti Rákóczi Tsz-ben felmérések szerint átlagember. A tanulmányok rámutattak: a statikus műveltségfelfogás helyét egyre inkább (és gyorsuló ütemben) valami dinamikus m űveltségigény foglalja el. Lehet, hogy túl pesszimista vagyok, de ha ezt a megállapítást és a Ganz-MÁVAG-ban a statisztikai adatokat mérlegelem — miszerint 6125 vállalati dolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége —, akkor bizony hiányérzetem támad. Egy másik felmérésen kiderült, hogy a 6125 dolgozó 52 százaléka vidéki és 2271 a harmincöt éven aluli korosztályhoz tartozik. Nem ismerem az országos adatokat, nincs mihez viszonyítanom. Azt sem vonom le végkövetkeztetésképpen, hogy pusztán a statisztikai adatok kedvéért, mindenkinek kötelezővé tegyük a nyolc osztályt. Mert, ha a fáradt munkás nem önszántából veszi kezébe a könyvet, hogy tanuljon, akkor az semmit sem ér. Azonban, ha az a „dinamikus műveltségigény” feltámadna,! akkor volna értelme a kézbe vett könyvnek. És akkor volna perspektívája annak, hogy általános társadalmi következménnyé váljék a folyamatos ismeretszerzés. Ezt az igényt kellene feltámasztani. Illés István A törteit Rákóczi Termelő- szövetkezet vezetői a tavaszi munkák elvégzéséhez kedvezőbbnek találták az időjárást az idén, mint tavaly. Jobb gépesítéssel, körültekintőbb m un kaszer vezess el előbbre vannak a tennivalókban, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor. Gyengék voltak az őszi vetések, hiányosan keltek, a vetőmag is ludas ebben. A tél nem okozott nagyobb károkat, s amint az időjárás megengedte, az egész gabona-vetésterületet fejtrágyáziák a tél végén. Befejezték a táblák vegyszeres gyomirtását és a kora tavaszi levélműtrágyázással is időben végeztek. Sajnos az utóbbi hetek hűvös időjárása nem kedvezett, gombás megbetegedés mutatkozik a gabonában. Borsót százhetven holdon termelnek a konzervgyárnak. Ezt a tavalyinál egy hónappal hamarabb vetették el az idén. A régiek mellett új, angol, nagy hozamú fajtákat alkalmaznak. A kora tavaszi fagyok — elsősorban a külföldi fajtákban —ki_ sebb károkat okoztak, ennek ellenére szép a vetés. A kukoricavetés befejezéséhez közeledik. A csapadék — amelyre egyébként szükség volt — az utóbbi napokban gátolta a munkát. Az ősszel telepített lucernákat a tavasz- szal szinte száz százalékig felül kellett vetni, a szél és a homokverés nagy károkat oko. zott A tavasszal hetven holdon telepítettek lucernát. Az idén végezték először korszerű gépi eszközökkel a szőlőművelést a Rákóczi Tsz- ben. A metszést, nyitást, venyigehúzást, műtrágyázást speciális gépekkel oldották meg. Sajnos, a május elei fagyok a szőlőt sem kímélték. A kertészetben dolgozó asz- szonyok dicsérendő munkát végeztek, jelentősen meggyorsították a palántanevelést A paradicsomot és a paprikát a konzervgyár és saját elárusítóhelyeik részére termelik. A palánták jól fejlettek, szépek, a terület előkészítve, a vegyszeres gyomirtás megtörtént. Már a palántázás folyik, négy palántá zógéppel. A gazdaságnak jelentős károkat okozott eddig a szélverés. A tsz-ben közel nyolcvan holdnyi mezővédő erdősáv telepítése folyik. A futóhomokos, mezőgazdaságilag nehezen művelhető részeket — mintegy ötszáz holdon — nyárfával telepítették be. Szót érdemel a termelőszövetkezet állattenyésztése is. A juhászaiban két évben háromszor elletnek. Karácsonyra jelentős mennyiségű bárányt exportáltak, húsvétkor ugyancsak. Összesen hétszáz darabot küldtek külföldre. Az előző két évben kialakították a tehenészetben a gü- mőkormentes állományt, azóta negatív a gazdaság. Most a háromszázhatvan férőhelyes épülő szakosított tehenészeti telep tenyészállatait válogatják össze. Az év végére 280-as létszámot szeretnének elérni a tehenészetben. Az idén is, úgy, mint eddig, száz negatív te- nyészüszőt vásárolnak. T.T. Szülőotthonból rendet óin tüzet Cegléden a Bocskai utcában rendelőintézetté alakítják át a szülőotthon egykori épületét. A helyiségek tatarozását már befejezték, az építőipari ktsz Oze-brigádja a külső vakolást, javítást végzi. A tervek szerint a kőművesek napokon belül befejezik a munkát. Foto: Apáti-Tóth Sándor BIRKÓZÁS REZNÁK ISTVÁN ELSŐ LETT A KISZ-KU PÁBAN Budapesten serdülő KISZ- kupa versenyt rendeztek kötöttfogásban. A ceglédiek jól birkóztak, három dobogós helyezést szereztek. Eredmények. 42 kg-ban: 2. Halmi György, 3. Vasas Ferenc. 57 kg-ban: 1. Reznák István. 72 kg-ban Zimba Tibor indult, első három mérkőzését tussal nyerte meg, de azután nem folytathatta a versenyt sérülése miatt. Abonyban rendezték meg az Alföld-kupa versenysorozat első részét (a másodikra Cegléden kerül sor). Ifjúsági korosztályban, kötöttfogásban mérték össze erejüket az indulók. A hat ceglédi közül mindössze Szűcs István került dobogóra — az első helyet szerezte ipeg (87 kg-ban). Asztalitenisz Hatból hat A Ceglédi VSE NB Il-es férfi asztalitenisz-csapata a hatodik fordulóban a Budapesti Művész együttesét fogadta és biztosan győzte le. A veretlenség így tovább tart. Eredmény: 18:7 a ceglédiek javára. G. Biró csapatmérkőzés során nem talált legyőzőre, négy találkozón háromjátszmás küzdelemben bizonyult jobbnak. Farkas, Kudelich I., és Bodrogi is kitűnően szerepelt. Győzött: G. Bíró (5), Farkas (4), Bodrogi (4), Csomós (1). U. L.
