Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-12 / 110. szám
PL.* * kitt C/ítrlap 197L MÁJUS 12., SZERDA Citroen GS Az év autója Nagyszabású bemutató A Budapesti Nemzetközi Vásáron ismét nagyszabású autókiállítást rendeznek. Mái' sorra érkeznek a nagy külföldi autógyárak legújabb autótípusai. A szovjet pavilon kiállítási anyagához például hozzá tartozik a Zasztava és a Zsiguli, valamint a Moszkvics 427-es, a csehszlovák pavilonnál mutatkozik be a Skoda új változata. A francia autóipart a négy nagy gyár, a Citroen, a Simca, a Renault és a Peugeot képviseli. A Citroen elküldte a GS jelzésű kocsiját, amelyet a szakújságírók szavazatai alapján „az év autójának’’ nyilvánítottak. A Simca az 1100 CLS típusával, a Renault pedig a 6-os típussal mutatkozik be. A Volkswagen a szögletes, olaszos formájú, orrmotoros K 70/1 típust mutatja be. Képviselteti magát a kiállításon a Chrysler és az Alfa Rómeó is. — A XI. textilipari gazdasági konferencia több Pest megyei vállalat szakembereinek közreműködésével tegnap kezdte meg munkáját. UUSZ EVE Cegléden nyílt meg a megye első állami zeneiskolája EGERBEN JÁRTÁK A VONÓSOK A Pest megyei állami zeneiskolák e hónapban ünnepük fennállásuk huszadik évfordulóját. A megye első állami zeneiskolája Cegléden nyílt meg húsz évvel ezelőtt, ezért lesz itt május 13—18-án az ünnepségek színhelye. Ugyanakkor emlékeznek meg arról, hogy 15 éve működik Cegléden az ének-zenei tagozatú általános iskola. Az iskola úttörő vonószene- kara már áprilisban bebizonyította, hogy a jubileumi év szép és nehéz feladataira gondosan felkészült. Áprilisban Egerben rendezték meg az úttörőszövetség fennállásánál!; 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett úttörő- zenekari fesztivált. Előző produkciójuk alapján Pest megyét három zenekar, képviselte, köztük az egyik a ceglédi úttörő vonószenekar volt. A felkészülésről, szereplésükről és a fesztivál tapasztalatairól Dávid Sándor zenetanár tájékoztatta munkatársunkat. — Ez az együttes már 5—6 éve szerepel hasonló ösz- szetételben — mondotta a zenekarvezető —, talán ennek köszönhető, Számviteli vezetőt, forgalmi könyvelőt, utókalkulátort, gép- és gyorsirót, kazángépészt, lakatost, villanyszerelőt, kazánkezelőt, hegesztőt, szerszámkészítőt, anyagedzőt, férfi és női betanított munkást, udvari takarítót, takarítónőt felvess a CSEPELI FÉM RÉZHEflGERMŰGM Budapest Xílf., Párkány u. 42. (az Árpá&Tiid pesti oldalán). Jelentkezés és a feltételek megbeszélése a személyzeti osztályon. otthon afcaiilg BONCYGYŰJTŐ HETEK már csak május 29-ig. A tiszta szines vagy fehér pamutrongy minden kilogrammjáért, és o vegyes háztartási pamutiongy minden 5 kilogrammjáért az ellenértéken felül ajándéksorsjegyet is ad o áűTeíí Nyeremények: SKODA személygépkocsi, külföldi IBUSZ-utazósok, ORION televíziók és még ezernél több értékes cikk. Seregszemle, vízi parádé !* Az országos úttörőtalálkozóra készülnek a vendéglátó pestiek hogy az idén sikerült eljutni erre a rangos fesztiválra. A gimnáziumba kerülő növendékeink évek óta szívesen muzsikálnál! a zenekarban, örülnek a szép összhangzatoknak. A kedvükért olyan darabokat választok, amelyeket szívesen gyakorolnak. Ilyen az idei műsoron Schubert: Katonaindulója. — Hány próba előzte meg az egri bemutatkozást? — Az év elejétől heti egy próbát tartottam karácsonyig. Utána heti két próbával folytattuk, majd februártól vasárnap délelőttönként is rá áldoztunk két-két órát. — Hogy sikerült a fesztivál, s milyen tapasztalatokkal tértek haza? — A fesztiválon díjaikat nem osztottak, már az kitüntetés volt, hogy ott lehettünk. A bemutató utáni szakmai megbeszélésen kiemelték a ceglédi vonós- zenekar teljesítményét. A gyerekek hallhatták a többi zenekart is, s ez sok élménynyel gazdagította őket." A veszprémi és a szegedi mind közül kiemelkedett. Nagyon magas volt a fúvószenekarok teljesítménye is, Szabó Alfréd NAGYBÖRZSÖNY VÖLGVHAJLATBAN - DOMBTETŐN ,,Az ország egyik legszebb temploma 99 Ma m trvisz0nvl?g kicsiny község Nagybörzsöny. Az újkori fejlődés ütemes gyorsulásába nem került bele, de a faluszikkasztó urbanizáció hatókörébe annál inkább. Mégis olyan becses értelekéi rendelkezik, amelyek miatt a Dunakanyar peremvidékén is jeles szerepet tölt be, és kivételes figyelemre érdemes. Két Árpád-kori templomára gondolok, melyek méret szerint szerények, de jelleg és történetiség szempontjából nemzeti kincseink. Valaha „szilárd és folyékony aranya” (nemesérce és kitűnő bora) volt. Számon tartja ezt a bányászat története, sok-sok okirat, a „folyékony arany” emlékét pedig a nagy kiterjedésű pincesor... Ezeket az „aranykészleteket” — úgy tűnik — a múlt végleg eltemette — hacsak a fejlődés sodra föl nem kapja a Börzsönyhegység északnyugati hajlatát, és „aranytermővé” nem teszi a következő nemzedék számára... Bár úgy lenne! Megérdemelné ez a jelenleg öregedő község, melynek gyönyörű tájba helyezettsége, szubalpinos légköre egyre hívogatja a turistákat ... A falu belsejében a völgyhajlatban is dombtetőn pillantjuk meg a bányásztemploJUNIUS 5-9-/G A június 5—9. közötti V. országos úttörőtalálkozó házigazdái — mintegy 30 ezer budapesti pajtás —i a következő hetekben már a gazdag eseménysorozat előkészítésén munkálkodnak. Június 5-én, az ünnepi díszbe öltöztetett Keleti, Nyugati és Déli pályaudvarokon hat külön vonaton érkezik' meg a találkozó mintegy 6 ezer vidéki meghívottja, akiket vendéglátóik, a budapesti pajtások, fogadnak. Az V. kerületi úttörők például testvérmegyéjük, Szabolcs-Szatmár 320 képviselőjének elhelyezését vállalták. Több, mint 370 borsodi kisiskolás lesz a józsefvárosiak vendége. A következő nap eseményei: a Felvonulási téren a jubileumi seregszemle, a dunai jubileumi víziparádé, és az Erkel szímházbeli reprezentatív kulturális bemutató fémjelzi. mot. Tornya nincs, nem is volt, sehol nyoma alapzatnak. Az 1700-as évek iratai szerint harangláb volt a templom mellett, s rajta három harang. Ma ennek emlékét idézi a modern statikával épült kis harangtorony — egy, a múlt századból származó ezüstcsengésű haranggal. A lépcsőkön feljutva, leköt a különös homlokzat. A főajtó gótikus kőkerete kissé megrokkant, felette sután balra téve az ősi, bányászcímer (emlékeztetőként az 1400-as évek intenzív bányászatára), feljebb pedig két szabálytalanul vágott ablaknyílás, s mindez együtt: csupa aSzimetria! Modern formabontás ősi időkből! A leülj) OsT:b l!sö is hasonló élményekkel fogad. Az ősi — talán a 12. századból származó — templom élesen elkülönül a későbbi gótikus átépítés és bővítés nyomaitól. Valamikor egy zömök, szinte széle- hossza egy román templomocs- ka állt itt. De eluralkodtak rajta a gótikus elemek, amelyek — a bizonyára romjaiból újjáépített és kibővített (Zsigmond király idejében, az 1400-as évek elején) templomot ma már erősen jellemzik. Ebből a2 időből maradt a gyönyörű kőbe épített szentségház (pasto- fórium) a szentély bal oldalán. — A jellegzetesen román-gótikus templomot azonban századok múltán erősen „barokki- zálták.” S így is maradt az utolsó időkig, amíg a szinte újjáteremtő restaurálás (1966— 1967) fel nem üdítette a régmúltat. Többen megkockáztatják már a merész kijelentést: „Az ország egyik legszebb temploma.. Nagybörzsönynek is, de a magyar régmúltnak is másik. ! gyönyörű, románkor) emléke a ( Szent István templom. Bámulatosan szép a dombtetőre való kihelyezettsége is a község '■ kapujában, a börzsönyi hegyek nyugati lejtőjén, belátható Innét a Börzsöny magas vonulata és tiszta időben a Kárpátok láncolatának jó szakasza... És ez a templom mióta nézi már a tájakat! Az 1200-as évek elejéről, de talán még korábbról. Tény, hogy stílusa — szak- vélemény szerint — franciaromán. Ameddig az emlékezés visszamegy, mindig temetői templom volt. S mint ilyen, a XVI. század végétől körfal futja ökrül, s a mintegy 150 , négyzetméternyi térségű teme- ' tőt zárja be. Az erős, sakktáblaszerű díszítéssel körülölelt két szinten nyílásos toronyhoz viszonylag kicsi, mégis arányos hajó csatlakozik, majd ehhez a szűkített apszisos szentély. Talány marad mindenkor a szentély külsején, a szép faragványú pár- kányzaton körben elhelyezett keleties típusú emberfej-áb* rázolás. Az időette, öreg templom őrködik, de még inkább az őnála is idősebb falu felett, amelynek .népe védte, óvta századokon át... \l idő afenhfl fordult. Nagy- börzsönyben nemrégen megif- jult ősi templomai körül az élet sietve elöregszik. Csak 10 év alatt mintegy 300-zal csökkent a lakosság (1600-ról 1300- ra). Több modern intézmény serkenteni akarja az itteni életet, de a falu biológiai ereje fogyatkozóban van. A modern technika sok-sok áldásával rálátogatott Nagybörzsönyre is, ennek ellenére például az iskolára kötelezettek létszáma is majdnem egy harmadával esett Tragikus paradoxon a valaha tájközpontot jelentő, Zsigmond idejében a bányavárosok között számon tartott nagy múltú község felett: úgy fejlődik, hogy — visszafejlődik. Vagy talán még élet sarjad a valamikor ezüstbányával gazdag községben, frissült életkeringésével? Nehéz kérdés. Különösen annak, aki ezt a réges-régi, gazdaságilag is, kulturáltságban is kiváló, hagyományt őrző, viruló falut szívébe zárta ... Dum spiro, spe- ro! Míg elünk, reméljünk — Nagybörzsöny jövője felől is. A nagybörzsönyi múltból idézgetve, befejezésként hálával kell megemlékezni az Országos Műemléki Felügyelőségről, amely nevéhez méltó szakértelemmel, gondossággal, anyagi áldozatokkal tette lehetővé, hogy a két Árpád-kori templom ilyen ékesen, frissen hozza felénk e községnek is, de nemzetünknek is történelmi múltját. Dr. Szappanos Béla — Halló! Tűzoltók? — Igen — arra riadt fel, hogy „igen”-t mond, kezében a telefonkagylóval, a szürke félhomályban. — Sürgős, nagyon sürgős. Ég a paplan, a párna, most belekapott a heverőbe, egy parázs leesett a szőnyegre, a lángok közelítenek a telefon felé. Rohanjanak. — Halló! Téves — mormogja. — Rohanjanak. Fátyol utca 6., második emelet. Tegnap vettem a bútort, öt évig gyűjtöttem — a női hang zokogásba fullad — bevetem magam a lángok közé, ha nem rohannak. — Halló! Téves — s nem tudja letenni a kagylót. — Egek, tudja mi az, égek. Vizet, vizet, vizet. Jöjjenek. Elváltam, öt éve, most berendezkedtem, erre leég minden. öt évig zsíros kenyeret ettem, meg tejet ittam, a hasam felpuffadt, különben lesoványodtam, s maguk meg nem jönnek ... — Halló! Téves — lerakja a kagylót. Hajnali hat óra. Alszik tovább. — Halló! Bévétée? Kérem a kettes üzemrész vezetőjét. — Téves — leteszi a kagylót, visszamegy a fürdőszobába. — Halló! Bévétée? Kérem a kettes... — Téves — mondja bosszúsan és tenné le a kagylót. — Halló! — kiabál a .férfihang — ne játsszunk, a feleségem szül... Lerakja a kagylót, rohan a fürdőszobába. Megszólal a telefon. Borotválkozik tovább. A telefon cseng. Borotválkozik. A telefon rendületlen. Odarohan. — Halló! Téves! — kiabál a kagylóba. — Idefigyeljen, én felkeresném magát, a fene a pofáját és leöntöm sósavval — üvölti a férfihang. — Nem érti, a feleségem három vetélés után most végre szül, három orvos van mellette, császármetszés, kapcsolja a ... Levágja a kagylót. Azonnal felberreg a készülék. — Értse meg, maga idióta, hogy téves! — ordítja. — Leszúrom, érti, felnyársalom, ha nem kapcsolja a kettes üzemrészt, mert nem tudok munkába menni, a feleségem vérzik, három vetélés, nem érti, gyereket akarok — és elcsuklik a hangja. Kihúzza a dugót. Elkészül. Mielőtt elmenne, visszateszi a dugót. Azonnal felcseng a készülék. — Halló! Szia, Jancsikám — csicsereg egy hölgy. — Tudod, a határidő. — Téves! — Jaj, ne haragudjon, nem a 22 ... — De az, mégis téves. — Na, most már aztán elmész... — Téves változik meg a nő hangja —, szólok a Dezsőnek és belédvágja a kis gyöngy- háznyelűt. Délután hatkor találkozunk, és hozod magaddal a hét Adyt. Odavágja a kagylót. Elrohan. Amikor délután hazaérkezik, cédulát talál a postaládájában: „Hatkor várlak az Orgonában, Jancsi, térj észre és hozd a hét Adyt, lejárt a határidő. Ha nem, nyársrahúzunk.” Belép a szobába és megszólal a1 telefon. — Halló! Szia, Jancsikám. Mit szólsz, a telefonszám után kikutattuk a címedet. Nahát, albérlő vagy, ezt eddig titkoltad. Megkaptad a levelet? — Kérem, ez téves, magukat a Jancsika behúzta a csőbe — próbál tárgyilagos lenni. — Szóval, te vagy a Jancsi cinkosa. Hát akkor hozd el te a hét Adyt. Ha nem, bekopogtatunk hozzád. Kis hülye! Kicsaltátok a pénzt, hogy szereztek a húgomnak albérletet, aztán lefektettétek, utána pedig eltüntetek, az a kis-. lány meg az idegosztályra került, öngyilkos lett, hát azért kell a pénz, a mi pénzünk, hogy kihozzuk onnan. Remegve csapta le a kagylót. Kihúzta a dugót. Negyed hétkor csengettek. Odafutott a telefonhoz, tárcsázta a rendőrséget. — Halló! Rendőrség? — Téves! — leteszik a kagylót, ismét tárcsáz. — Halló! Rendőrség? — Téves, ez tűzoltóság — lerakják á kagylót. Három éles csengetés hasít a fülébe. ’ — Halló! Rendőrség? — kiáltja. — Tűzoltóság, mint az előbb. — Kérem, jöjjenek ... — az ajtócsengő most már szakadatlanul szól. — Kérem, jöjjenek vagy telefonáljanak a rendőrségnek. Életveszély. — Ég valami? — Nem, meg akarnak ölni. — Ez rendőrségi ügy, kérem — és leteszik a kagylót. Most már rúgdossák az ajtót, ököllel verik. — Halló! Tűzoltóság? — tárcsázza a rendőrség számát. — Igen. — Kérem, jöjjenek, ég az ágynemű, a bútor, öt évig gyűjtöttem rá. Most született a kisgyerekem, három vetélés után császármetszéssel. Lassan elborítják a lángok a szobát. Kérem, rohanjanak. Ég a lakás, a kisgyerek bömböl, úgy szerettem volna egy gyereket és most végre megvan, de elpusztul a lángokban, kérem, én szegény vagyok, nincs pénzem, ráadásul 3500 forinttal tartozom, hét Adyval, jöjjenek ... — A címet mondja. — Oskola utca 17. A dörömbölés befejeződik. Mély csend. Hirtelen felvijjog a tűzoltóautó szirénája. Léptek dübörgése á lépcsoház- ban. Megnyomják a csengőt. Kinyitja az ajtót. — Téves — mormogja, azután összeesik. Berkovits György
