Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
narr uEcret 'k-M'ívíhd 1971. ÁPRILIS 9., PÉNTEK A mocsarak földjén kezdték A tizennegyedik nyár Beszélgetés Rácsor Gyulával, az építőtáborok bizottságának titkárával Magyarország egy ritkán emlegetett vidékének, a Hanságnak nevét kapta szárnyra 1958-ban a hír. A KISZ kezdeményezésére az ország minden tájáról középiskolások, egyetemisták indultak a mocsarak földjére, hogy szívós munkával lecsapolják, termővé tegyék. Azóta minden nyáron — s az ország minden táján — felverik sátraikat a munkára önként vállalkozó fiatalok, s a Hanságban azóta sokezer méter csatornahálózat, sokezer hold termőföld tanúsítja az építők helytállását. Az idei nyáron a tizennegyedik alkalommal szervezi meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség az önkéntes ifjúsági táborokat. A tavalyi táborozások tapasztalatairól és az idei tervekről beszélgettünk Kácsor Gyulával, a KISZ KB munkatársával, az Építőtáborok Bizottságának titkárával. Tavalyi számadás — Az ifjúság különböző inunkaakciói közül a legnagyobb tömegeket megmozgató es legkiemelkedőbb jelentőségű a diákok nyári önkéntes táborokban végzet munkája. A táborozás a KISZ sajátos munkaakciója, amelyben azok a fiatalok vesznek részt, önként, akik egyébként még nem dolgoznak. Segítenek megvalósítani a termelési feladatokat, megedződnek a munkában. De a munka mellett sok színes, érdekes élmény vár rájuk. A környék megismerése, séták, kirándulások, a Balaton napfényes tája, találkozók, közös rendezvények a helyi KISZ- esekkel, környékbeli táboro- zókkal. Ifjúságpolitikai, ifjúságvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi és különböző kulturális előadásokkal, rendezvényekei teljes a táborozok programja. Emlékezetesek a politikai élet vezetőivel és más közéleti személyiségekkel — írókkal, művészekkel, sportolókkal — rendezett találkozók. Tavaly például meglátogatta a táborzó fiatalokat a többi között Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, dr, Di- mény Imre, dr. Csanádi György, Sarlós István, valamint Garai Gábor. Baranyi Ferenc, Galabárdi Zoltán, Tabi László, Petrovics Emil. Ami pedig a termelési eredményeket . illeti, tavaly is megállták a helyüket a fiatalok. A 45 építőtáborban összesen 42 861 fiú és lány fordult meg, s közülük 16 782-en az árvízi károk helyreállításában segítettek. Nos, több mint 2500 családi ház újjáépítése köszönhető ezeknek a fiataloknak, de az úgynevezett hagyományos táborokban is lelkesen, eredményesen dolgoztak. Többek | között 108 ezer köbméter földet mozgattak meg, 830 ezer négyzetméteren tereprendezést végeztek, illetve terepet , tisztítottak; mintegy 70 ezer j mázsa gyümölcsöt, zöldséget ' takarítottak be, részt vettek a leszedett zöldség és gyümölcs válogatásában, csomagolásában; 8 millió szőlőtőkét kötöztek és csonkoztak, 8 ezer holdon különböző növényápolási munkát végeztek el. ISápfényes előleg — Tudomásunk szerint nagyrészt már elkészültek azok a tervek, amelyek az idén megszervezendő építőtáborokra vonatkoznak. Talán így kaphatnánk „előleget” a nyárból? — A mozgalom hagyományaihoz híven az idén is vonzó, élményt adó táborokat I akarunk szervezni. Emellett j arra törekszünk, hogy az 1969- ben megfogalmazott továbbfejlesztési tervek értelmében új vonásokkal gazdagítsuk a mozgalmat a tervezésben, a vezetésben, a táboréletben. Az idén 40 központi szervezésű tábort hozunk létre, a népgazdaság különböző területeiről jelzett igény figyelembevételével. Mintegy 31 ezer táborozóra — egyetemistára, főiskolásra, középiskolásra és szakmunkástanulóra — számítunk az idén. A táborozás előkészítésében, mozgósításában nagy szerepet vállalnak a megyei, városi, járási KISZ-bizottságok. Arra ösztönzik az iskolai alapszervezeteket, hogy sajátos programokkal, műsorokkal, vetélkedőkkel készüljenek a táborozásra. A táborok sikere nagyrészt a vezetők, aktivisták rátermettségén, mozgalmi jártasságán múlik. Ezért arra törekszünk. hogy a legmegfelelőbb pedagógusok, tanárjelölt egyetemi hallgatók, ICISZ-funkcio- náriusok kerüljenek erre a posztra. A táborozások előkészítésében ,„új.vonás” a táborszervezői rendszer. A táborszervezőket a leendő parancsnokok közül választottuk, akik saját táboruk számára „verbuválják” a fiatalokat, s még a tanévben megismerkednek velük egy-egy KISZ-gyűlésen, klubfoglalkozáson. Megtisztelő jutalom — Azt hiszem, érdemes megemlíteni, hogy a KISZ KB értékes, megtisztelő jutalmakat ad a legjobban munkálkodóknak. A KISZ KB emlékzászlaját, illetve oklevelét azok az iskolák, intézetek kapják, ahonnét a legtöbb kiválóan dolgozó fiatal érkezik a táborba. A brigádversenyben legjobb eredményt elért fiatalok turnusonként, minden munka- verseny-értékelés alkalmával pénzjutalomban részesülnek. Minden fiatal, aki egy turnust végigdolgozott, megkapja az építőtáborok emlékjelvényét. Aki az idén már a negyedik alkalommal vesz részt táborozáson, a központi bizottság dicsérő oklevelét, az ötödik táborozok pedig a KISZ KB iranykoszorús jelvényét kapják. A „veterán” táborozok közül a legkiválóbbak egyhetes jutalomüdülésben vehetnek részt Végül hadd jegyezzem meg, hogy a KISZ KB intéző bizottsága a közeljövőben néhány, az építőtáborokkal kapcsolatos kérdésben hoz döntést, s az új elképzelések, tervek szerint az eddigieknél is színesebb, mozgalmasabb nyarak várnak a fiatal építőkre. Szapudi András Diákolimpia Az elmúlt évekhez hasonlóan, ebben az esztendőben is részt vesznek középiskolásaink a hagyományos nemzetközi diákolimpiákon. A XIII. matematikai olimpiát ezúttal a szlovákiai Zsolnán rendezik július első felében. Hazánkat nyolctagú csapat képviseli. A „válogatott” keret felkészítésével Reiman István, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa foglalkozik. A végleges csapatot a hazai középiskolai tanulmányi versenyek eredményének figyelembevételével júniusban állítják össze. Ott lesznek a magyar fiatalok a július 2. és 11. között Szófiában sorra kerülő V. nemzetközi fizikai diákolimpián is. A fizikai olimpikonok is megkezdték már az „edzést”. Kaszáskút A sárospataki Rákóczi-várban az idén tovább folytatják az ásatásokat és feltárásokat. A legérdekesebb munkákra a vár legrégibb épületében, a Vörös-torony alagsorában kerül sor. Ebben a helyiségben van a híres Kaszáskút, amelyhez izgalmas népmonda fűződik. Eszerint hajdan ebben a kútban — amelyet alagút kötött összje a Bodroggal — hajtották végre a halálos ítéleteket. A kút üregéből éles 'kaszák álltak ki, amelyek a bedobott áldozatot szétdarabolták. Az eddigi kutatások azonban bebizonyították, hogy a Kaszáskút a vár vízellátását szolgálta. Az ismeretlen mélységű víznyerőhely az évszázadok során eltömő- dött. Kitisztítása bonyolult munkát igényel, mert víz- szintjét mindenkor a Bodrog vízállása határozza meg és emiatt a törmelék nagyobb részét víz alól kell „kibányászni”. Emellett a törmeléket úgy kell eltávolítani, hogy a különböző korokban keletkezett rétegek szerint csoportosíthassák az esetleges leleteket. Ezt a munkát a miskolci Neptun víziklub könnyűbúvárai vállalták. Az idei programban szerepel még a Belsővárt és az Olaszbástyát ösz- szekötő XVI. századból származó híd maradványainak felkutatása és a várnegyed 1541- ben épült úgynevezett vízikapujának helyreállítása. Ezzel a munkával kezdetét veszi a Bodrog felé néző középkori városfal teljes feltárása. Híres művészek, nagy muzsikusok A TV KÉPERNYŐJÉN Híres művészek, nagy muzsikusok szerepelnek a tv képernyőjén a következő hetekben, hónapokban. Április 18-án tv-produkció „vázolja” Komlóssy Erzsébet művészportréját. A Benczédy Ágnes szerkesztette programban a Trubadúrból, az Aidából, a Carmenból, valamint a Sámson és Delilából hangzanak el áriák. Emil Gilelsz szovjet zongorista április végén lesz vendégünk. A róla készült filmben Bach-, Chopin-, Sztravinszkij-, Rahmanov- és Sosz- takovics-műveket játszik. A komolyzenei közvetítések tervében ott találjuk Fálvay Sándor stúdió-hangversenyét. „Lemezalbum” címmel a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat legszebb felvételei elevenednek majd meg a képernyőn. A közreműködő hangszeres szólisták: Mező László, Kocsis Zoltán, Döme Jenő, Berkes Kálmán, Tarjáni Ferenc, az énekesek pedig Házy Erzsébet és Melis György. Rákóczi és a természettudományok oktatása A sárospataki tudományos gyűjtemény nagykönyvtárában a város múltjának kutatói újabb adatokat találtak a hazai természettudományok oktatásának kezdetéről. Előkerültek azok az iratok, amelyek bizonyítják, hogy II. Rákóczi Ferenc 1709-ben magához kérette a várba Simándi Istvánt, az akkori református kollégium nagyhírű, természettudományokat oktató professzorát. Simándival bemutattatta magának azokat az eszközöket, amelyeket a fizika tanításának demonstrálására használt; a laterna magicát, a különböző távcsöveket, kísérleti eszközöket. Simándi István, alti Hollandiában tanult, s 1708-ban került a pataki kollégiumba, ezeket a szemléltető tárgyakat Hollandiából hozta, majd később néhány eszközt sárospataki mesteremberekkel készíttetett él.' Ma nyílik a szovjet űrkiállítás Ma nyitja meg kapuit az Iparművészeti Múzeumban a szovjet űr-kiállítás. A nagyszabású bemutató szenzációkkal várja majd a látogatókat. Az érdeklődőik többek között megtekinthetik a Szojúz űrhajó orbitális és visszatérő egységét, a Venera—3. automat: kus bolygóközi állomást és a Luna 16-ot és visszatérő egységét. A képén: a Luna—16 haldraszálló egysége, amely sima leszállást hajtott végre a Föld útitársán és 78 órás ott- tartózkodás után visszatért a Földre. Jók-e a tankönyvek? Modernizálják a matematika oktatását Az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai felmérik a tantervek és tankönyvek hatékonyságát. A didaktikai tanszék bekapcsolódott egy nagyszabású nemzetközi vizsgálatba :-bnhék* iéfcérf lehetőst-g nyílik arra, hogy tanulóik tudását összehasonlítsák a hasonló korú külföldi diákokéval. Kiderül majd, hogy az ismeret- szerzésben milyen szerepe van a hivatalosan előírt tantervnek és az iskolán kívül szerzett tudásnaik. Egy másik vizsgálattal a biológiai tanítás hatékonyságát mérik fel, a tapasztalatokat felhasználják egy új tantervkoncepció kidolgozásához. A komplex matematikai kisér- letbeÁ: málr isáéz általános iskolai osztály tanulói” vesznek részt. Ez a matematikaoktatás gyökeres tartalmi és módszertani modernizálását jelenti. Népszerű az egész napos iskola, néhány éves kísérlet után már több vidéki városban áttértek az egész napos módszerre. Sosem okulunk? Hétpróbások üzemága — Hat év kényszerpihenő (Ki)forgatókönyv az életből ellesve Alacsony, vékony, negyven körüli, kopaszodó férfi, bilincsben vezetik elő. Hosszabb ideje börtönben van, de ez a körülmény nem viselte meg: élénk, mozgékony, talpraesett, olykor arrogáns válaszokat ad. Szmodics Gézi előélete a vádirat szerint, röviden: 1933- ban született, általános iskola után technikumban érettségizett; műszaki tanfolyam, katonaság. 1955-ben szerel le, ekkor huszonkét esztendős. Építésvezetői, műszaki ellenőri beosztásban alkalmazzák, egymásután több helyen. 1964. márc. 19-én előzetes letartóztatásba kerül társadalmi tulajdont károsító sikkasztás, hűtlen kezelés és egyéb bűntettek miatt. ítélet: 4 év és hat hónap szabadságvesztés. Erkölcsi bizonyítványa szerint eddig hat esetben büntetve — közli a Pest megyei Főügyészség által kiadott, 1970. május 29-i dátumú vádirat Szmodics Géza bíróság előtt elmondott életrajza: a tárgyalás időpontjában a kiskunlac- házi Rákóczi Tsz építésvezetője, havi jövedelme 4500 forint, vagyona egy fél családi ház, két kiskorú gyermeke 1955— 56-ban született, tartásdíjat fizet utánuk. Büntetve volt: 1952- ben közokirathamisítás, 1953- ban társadalmi tulajdont károsító csalás és okirathamisítás, 1954-ben katonaságtól való önkényes eltávozás miatt, 1963—64—65-ben összeszedett 4 év és tízhónapi szabadságvesztést, legutóbbi büntetését 1970. október 9-től 1971. január 18-ig töltötte, azóta előzetes letartóztatásban van. Szmodics vallomásából: — Egyik előző büntetésemből 1969. szeptember 19-én szabadultam. Néhány hét múlva a Rákosvölgyi Tsz építés- vezetőül alkalmazott. Itt rövidesen felmondtam és átmentem a kiskunlacházi Petőfi Tsz-hez. A Petőfi Tsz nem kért erkölcsi bizonyítványt, csak amikor ez-az kiderült a múltamról, szólított fel az elnök, hogy én mondjak fel... A Petőfi Tsz-be úgy kerültem, hogy a Rákasvölgyétől eljőve, éppen érdi házamat építettem, amikor felkeresett Bella László, Csopoti Zoltán, később Me- létei Barna Gyula. — Elmondták, hogy megalakult a lacházi Petőfi Tsz kiegészítő üzemként működő építőrészlege, csak embereket és munkát kell szerezni, a fizetés 6—7 ezer forint, jó a társaság is. Meléteit még a körzeti börtönből ismertem — ő is melléküzem! ügyben ült —, Csopotit pedig az V. kerületi HKI-nél ismertem meg korábban, ő ott követett el bűn- cselekményt. Megkötöttük a munkaszerződést művezetői beosztásra, 450 embert kellett toborozni az új részleghez — áthoztam a Rákosvölgye Tsz embereit, részben belőlük alakult a VIII. számú építőrészleg, ezt én vezettem, az egész ágazatot meg Melétei Barna Gyula. Együtt állítottuk össze a béreket, állapítottuk meg a munkabérelőlegeket, az elszámolást. A felméréseket, az elszámolást, a teljesítmények igazoltatását a megrendelővel én végeztem. A vádiratból: A kiskunlacházi Petőfi Tsz kiegészítő üzemága 1969-ben alakult, ugyanez év nyarán már önálló üzemág, hét önálló részleggel, üzemágvezető Melétei Barna Gyula. Bérmunkajelleggel dolgoznak, azaz anyag, gépek, egyéb szolgáltatás nélkül. Melétei alkalmazta Szmodicsot és bízta meg Bellát és Csopotit új részleg megszervezésével. Szmodics a Rákosvölgye Tsz-től embereket csalt át, és ottani munka- viszonya alkalmából került kapcsolatban a Vegyiműveket Szerelő Vállalattal is, ahonnan bérmunkát szerzett a Petőfi Tsz építőüzemének. 1969. június 17-én alvállalkozói szerződést kötnek a Vegyiműveket Szerelő Vállalattal — a Petőfi Tsz részéről aláírók: Bella, Csopoti, Szmodics. A megrendelő biztosít anyagot, gépet, a tsz-üzemág hatvan fizikai dolgozót. Augusztusban az új részleg újabb brigádokkal bővült, szaporodott a munkahelyek száma is. Szmodics: — Elvezetem én a részleget műszaki csoportvezetők nélkül is! — mondtam. — Ekkor Melétei Bellát és Csopotit más részleghez helyezte át... Szmodics órabére kezdetben 14, de ekkor már 16.50 plusz harminc százalék volt, és napi tizennégy órákat számolt el. Ezzel sem elégedett meg. Augusztusban úgy készítette el a műszaki becslésre és a foglalkoztatottak átlaglétszámára alapozandó előlegszámlát — hogy a nagy igyekezetben megkettőződött az azonos munkahelyen azonos időszakban végzett termelési eredmény. Az egyik változat végösszege 108 ezer forintra, a másiké 240 ezer forintra sikeredett. Csömör Eleknek, a VEGYSZER főépítésvezetőjének jutott a magasabb összegű — ő az eltúlzott számlát csökkentette is ötvenezer forinttal. De nem tudott róla, hogy vállalatánál ugyanezt a termelést más összegről mással is elfogadtatja Szmodics (némileg érthetetlen ügyvitelnek köszönhetően ...). Így sikerült a duplikát számlán, a csökkentés ellenére is összesen 95 ezer forintnyi többletet „kihoznia”. Egy másik számlán a meglevőnél nagyobb dolgozólétszám feltüntetésével 20 ezer forintot ügyeskedett ki. Ment minden, mint a karikacsapás, senki semmit nem vett észre, a Vegyiműveket Szerelő Vállalat kifizette, a tsz felvette az előlegeket, és ezekből kiindulva számította és fizette ki a dolgozók járandóságát. Szeptember végén kellett Szmodicsnak összeállítani az addig végzett munkák, kb, egymillió-százötvenezer forintnyi végleges számláit. Külön gépírónőt is kapott Melétei- től; 1969. szeptember 29-én be is nyújtotta a végszámláikat; vagyis szabályszerű időpontban. Hogy valami azért legyen szabályszerű is. Hosszadalmas és bonyolult i
