Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
A szakmunkásképzésről tárgyal a vb Pénteken délelőtt 9 órai kezdettel a városi tanács kis tanácstermében ülésezik a városi tanács végrehajtó bizottsága. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után a Cegléden folyó ipari szakmunkástanuló kép- zésről tart beszámolót a szakmunkásképző intézet igazgatója. Végül egyéb ügyeket tárgyal a vb. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Húzózár, 600 ezer ruhához ötféle húzózár készül a ceglédberceli Egyetértés Tsz melléküzemében. Hazai és külföldi megrendelésre egyaránt szállítanak. A Szovjetunióból például negyedévre 600 ezer darab műanyag húzózárat rendeltek. A TERV: ABC ÁRUHÁZ Új, emeletes épület készül a következő években Cegléden, a Rákóczi út és a Szövetség utca sarkán. Az építkezés OTP beruházás lesz. A tervek szerint a földszinten ABC áruház kap helyet, csemege- és húsárú részleggel. A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS RfcSZ XV. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1971. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK A NEB megvizsgálta a tsz-ek építőbrigádjainak működését GONDOSKODJANAK A SZAKMUNKÁS-UTÁNPÓTLÁSRÓL IS! A járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság a napokban tartott ülésén a termelő- szövetkezetek építőipari tevékenységével foglalkozott. A vizsgálat során megállapították, hogy a termelőszövetkezetek építőipari brigádjai az elmúlt két-három év folyamán jelentős változásokon mentek keresztül. Ez a változás összefüggésben van azzal a kormányhatározattal, amely a termelőszövetkezetek építőipari tevékenységének fellendítését, a szűkös építőipari kapacitás növelését tűzte ki célul. A járás és város termelő- szövetkezeteiben minőségileg Jászkarajeiiőn tartották a „Három tavasz“ szavalóverseny járási A KISZ járási bizottsága az idei forradalmi ifjúsági napok programjában előkelő helyet adott a különböző kulturális műsoroknak. Ennek a keretében tartották meg valamennyi községben a „Három tavasz” címmel meghirdetett ifjúsági szavalóversenyeket. Az elődöntők legjobbjai április 4-én Jászlcarajenőn, a járási döntőben versengtek a végső helyezésekért. A döntőben nyolc község 15 fiatalja — köztük mindössze három fiú, a többi leány — emlékeztette a Jelenlevőket 1848-ra, 1919-re és 1945-re, ugyanis a kiírás értelmében a választott és előadott versek mondanivalóinak kapcsolódnia kellett a három évszámhoz, a „Három tavasz”-hoz. A jászkarajenői művelődési ház zsúfolásig megtelt klubjában az alábbi sorrend alakult ki a döntő résztvevői között: Első helyen holtversenyben Varga Jolán abonyi és Sirkó László albertirsai fiatal végzett, a második Üj Mária cse- mői, a harmadik Bújdosó Rozália jászkarajenői szavaló lett. Közvetlen utánuk következett Csupa Mariann Mike- budáról és Kemencei Lászlóné Dánszentmiklósról. A legjobbak díszes okleveleket és tiszteletdíjakat kaptak, amelyeket Magyar László, a járási KISZ-bizottság munkatársa adott át a boldog nyerteseknek. (M-r) és mennyiségileg számottevő eredmény mutatható ki, elsősorban a termelési volumen alakulásában és a kapacitás növelésében. A termelőszövetkezetek elsősorban saját gazdaságukban építenek. A műszaki felkészültség, a szakmai irányítás és a gépesítés terén nem mindenütt tartanak lépést a kapacitás növekedésével. Szakmunkás-ellátásuk megoldatlan, a szakembereket más építőipari szervektől vonták el és vonják el ma is. Szakmunkástanuló-képzéssel eddig nem foglalkozták és a jövőre vonatkozóan sem tettek intézkedéseket ezen a téren. A termelőszövetkezetek építőipari tevékenységére még sokáig szükség lesz, de a meglevő gondokat meg kell oldani. Ezért is hozott a NEB — a többi között — olyan határozatot, hogy a szakember-utánpótlás érdekében a területi szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek közösen teremtsék meg a szakmunkástanuló-képzésre a lehetőséget. Tárgyalta a bizottság annak a vizsgálatnak az anyagát is, amelynek során a tanácsi szer veknél és intézményeknél ellenőrizték a költségvetési pénzeszközök felhasználását. A vizsgálat célszerű és takarékos felhasználásit állapított meg, a vizsgált szervek gazdálkodásuk színvonalát a rendelkezésre álló pénzeszközök észszerű felhasználásával emelik. Albertirsa nagyközségben merültek fel rendellenességek az építőipari költségvetési üzem korábbi tevékenységével kapcsolatban. A hibák megszüntetésére hozott intézkedések végrehajtása folyamatban van. (peresztegi) Káposztakonzervek A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi telepén az utóbbi hetekben rakott- és székelykáposzta konzer- vet csomagol huszonöt asszony. Naponta tizennyolcezer félkilós konzervet készítenek elő szállításra. A jelenlegi megrendelés teljesítésével összesen 115 ezer rakott- és 55 ezer székelykáposzta konzerv kerül ki a telepről. Foto: Apáti-Tóth Sándor A KISZ SZERVEZESEBEN: ifjúsági nagygyűlések első választóknak A választásokat megelőző jelölőgyűlések már minden községben lezajlottak. A KISZ most ifjúsági választási nagygyűléseket szervez. Azokat a fiatalokat hívják meg a gyűlésekre elsősorban, akik most, április 25-én élhetnek először szavazati jogukkal. A ceglédi járásban több mint 2800 az először szavazó, ifjú állampolgár. Az első nagygyűlést Nyársapáton rendezik, április 10-én, délután. A többi községben a következő két hétben zajlanak ezek a gyűlések. Abonyban április 17-én első választóknak bált rendeznek a nagygyűlés után. A TŰKOR UTCA VAN MEG HÁTRA Harmadszor is jelölték Fát ültettek, járdát, vízvezetéket építettek Az 54-es választókörzet jelölőgyűlésén egyszerre lendültek magasba a kezek, amikor Gál Mihályné neve elhangzott. A X. kerület, a Tömörkény, Tükör és Túzok utca lakói harmadszor tüntették ki bizalmukkal a 49 éves asz- szonyt. Gál Mihályné munkahelye a piac. A ceglédi Ma, VAROSIA SODO VAROSUNK Gyors ütemű iparosítás A CEGLÉDI GYÁRIPART á felszabadulás előtt mindössze hat malom, egy téglagyár, egy szeszfőzde és néhány, a kisipari műhelyeknél alig nagyobb kisüzem képviselte. A magyar gyáripar általános fejletlenségének ismeretében is feltűnő ez a nagyfokú ipari elmaradottság, hiszen jó néhány alföldi mezőváros ennél gyorsabb ütemben iparosodott. A szocialista iparosítás tehát alig számolhatott továbbfejleszthető, hagyományos iparágakkal, nem álltak rendelkezésre felhasználható épületek, gépi berendezések. Cegléd iparát szinte a semmiből kellett megte- ' remteni. Az 1950-es évek legelején a szocialista ipartelepítési politika eredményeként létrehozott vállalatok kezdetben főleg könnyűipari jellegűek voltak (ruhaipar). Emellett — a kedvező forgalmi helyzetet kihasználva — több nehézipari vállalat is alakult ebben az időben. E kezdeti iparosítás legpozitívabb hatása az volt, hogy egy évtized alatt sikerült felszámolni a munkanélküliséget, és munkába lehetett állítani a mezőgazdaság gépesítése miatt gyorsuló ütemben felszabaduló munkaerőt. Az 1956-os ellenforradalom után jelentős előrelépés következett; az 1950—1960-as években különösen sok új ipartelep alakult. 1965 körül kialakult a város jelenleg is jellemző ipari szerkezete, amelynek fontos vonása, hogy a nehézipar jelentőségében megközelíti a könnyűipart, s mindkét ágazat számottevően meghaladja az élelmiszeripar jelentőségét. 1966—1970 KÖZÖTT nem alakult új ipari üzem. A III. ötéves terv során elért mintegy 38 százalékos termelésnövekedés a meglevő üzemek bővítésének, a közel 170 millió forint összértékű beruházásoknak az eredménye. E beruházások közül a nehézipariak a legjelentősebbek: az ÉVIG 3. sz. Kisgépgyáránál 36 millió forintot, a KÖZGÉP Vállalatnál 30 millió forintot fordítottak a termelés bővítésére. Jelentősen fejlődött az élelmi- szeripari ágazat is, főleg a Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat 37 millió forintos beruházása és a Húsipari Vállalat folyamatban levő rekonstrukciója révén. Az ipar hatékonyságának növekedését jól tükrözi a villamosenergia- felhasználás is: 1960—1969 között 3.3 millió kWó-ról 9,3 millió kWó-ra emelkedett a vil- lamosenergia-f elhasználás is: 1960—1969 között 3.3 millió kWó-ről 9,3 millió kWó-ra emelkedett a villamosenergiafogyasztás. A beruházásokkal, a berendezések korszerűsítésével párhuzamosan a foglalkoztatottak száma szintén jelentősen emelkedett: 1970-ben (valamennyi szektort s az építő- part is beleértve) 9272 ceglédinek biztosított megélhetést az ipar. A legutóbbi esztendők jelentős ütemű fejlődése a jövőre nézve is biztató tendenciákat hordoz. Több olyan vállalat, mely korábban főleg javítással foglalkozott, egyre több korszerű, új terméket készít. Néhány vállalatnál rendkívül kedvezően változott a termelésszerkezet: olyan termékeket állítanak elő, melyek mind a hazai piacon, mind az exportpiacon keresettek. Ennek eredményeképpen növekedett az export- termelés is. (1965—1969 között 142 millióról 210 millió forintra.) ÖSSZEFOGLALÓAN megállapíthatjuk, hogy a ceglédi ipar szerkezete szerencsés: mindhárom fó ipari ágazatban (nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar) rendelkezünk olyan üzemekkel, amelyek dinamikusan fejleszthetők. Különösen a nehézipar — «zen belül a gépipar — perspektívái biztatóak. Az élelmiszéripar- ban a vertikális rendszerű termelés és feldolgozás kibontakozása ígér biztató távlatokat a hústermelés és -feldolgozás, illetve a zöldségtermelés és -feldolgozás terén. Szilágyi Miklós (Folytatjuk) gyár—Szovjet Barátság Tsz elárusítóhelyén dolgozik. — Véletlenül csöppentem ebbe a funkcióba — mondta —, 1963-ban felszólaltam a jelöl őgyűlésen. Ügy látszik, nem rosszul, mert azon nyomban meg is választottak, illetve jelöltek tanácstagnak, örültem, de féltem is. Elsőnek a férjem gratulált, segítséget ígérve. Gondoltam, őrömében ígér... Mindketten elfoglalt emberek vagyunk, ő a Faipari Ktsz-ben dolgozik, nekem is van elég elfoglaltságom. Nyáron ötkor nyitok és késő délután jutok haza. — Hogy tudok én gyűlésekre járni, beszámolókat tartani? — Gondban voltam nagyon. Most már tudom: ha az ember akar valamit, ha nagyon várnak tőle valamit, minden belefér az időbe! Férjem, aki a népfront aktívája, átsegített az első nehézségeken. Az emberek bizalma, ragaszkodása meglepett és arra sarkalat, hogy a lehetőséghez mérten mindent megtegyek, amit tudok. Aztán rájöttem, hogy nemcsak idősek vannak a körzetemben. Munkáimba bevontam a fiatalokat. Hadd mondjam el, kellemesen csalódtam bennük! Lelkes kis csapatom van, amely a járdatelepítéstől a faültetésig mindenből részt vállal. Az idén már 260 fát ültettünk el! Eddig 800 méter betonjárdát építettünk és becsületesen kivettük a részünket a vízvezetékhálózat építéséből is. Az idén még a Tükör utcaiak kérését kellene teljesíteni, ök is vízvezetéket szeretnének, ősszel az egyik fogadóórán — amit írásban is rögzitettünk — elhangzott az ígéret: „segít a körzet”. A tanácson múlik, hogy sikerül-e. Gál Mihályné egyik jelölője mesélte: a jelölőgyűlésen már együtt volt a körzet, amikor az ajtóban megállt egy idős néni. Szemével végigpásztázta az elnöki asztalnál ülőket, majd jó hangosan azt mondta: — Rossz helyen járok, nem látom a Katit! — és kifordult az ajtón. Kati, vagyis Gálné úgy ment utána, megnyugtatni, hogy itt van ő is. A néni ezután elégedetten helyet foglalt mellette... (csat—) felújítanak, bővítené:; a Ceglédi Állami Tangazdaságban A szociális beruházások száma szaporodik ebben az évben a Ceglédi Állami Tangazdaságban. Jelentősebben a ceglédi, a cifrakerti és a kecskés- csárdái üzemrészt korszerűsítik. A ceglédi kerületben 30 műhelyi dolgozó és 60 traktoros számára építenek modern öltözőt, mosdót. A cifrakerti üzemrészben a szerviz fűtését átalakítják, bővítik a szociális helyiségeket. A sertéstelep és a gépműhely előtt, az országút mentén fedett autóbuszvárót építenek. A kecskéscsárdai kerületben felújítják a munkásszállást, bővítik a tehenészeti telep öltözőjét és mosdóját. * Torták, kalácsok A kenyeret, péksüteményt árusító boltokban megjelentek ismét az ünnepre szánt fonottkalácsok, előregyártóit piskóta torták. A sütőipar és a cukrászüzem igyekszik kielégíteni a város és a környező települések igényeit az egymást követő két munkaszüneti napra. ASZTALITENISZ G. Bíró a „húszak" bajnoka Vácon rendezték meg a hagyományos „húszak” versenyét, ahol Pest megye legjobb férfi felnőtt versenyzői indultak. A CVSE asztaliteniszezői közül Farkas, Kude- lich I, Kudelich 11 és Bodrogi nem indult el a „húszakon”. G. Biró biztosan, vereség nélkül szerezte meg az első helyet, a nyolc mérkőzésen mindössze két játszmát vesztett. Pest megyében változatlanul a vasutas versenyzői a legjobbak. Csomós 6. lett, számára szokatlan, új ütővel játszott, különben akár a dobogón is végezhetett volna. Kudelich II és Bodrogi ugyanekkor Debrecenben ifjúsági egyéni versenyen vett részt. (—reán) Birkózás NONSTOP VERSENY SZOLNOKON Április 4-én Cegléden rendezték meg Pest megye szak- szervezeti egyéni és csapatversenyét. Szinte valamennyi Pest megyei együttes képviseltette magát. Az indulók magas színvonalú mérkőzéseket vívtak. A CVSE 11 ifjúsági birkózót indított, közülük hat helyezést szerzett. 48 kg-ban: 2. Pálóci Pál, 52. kg-ban: 1. Diósi Pál, 65 kg-ban: 2. Kézdi János, 75 kg-ban: 2. Nagy Ferenc, 81 kg-ban: 1. Szűcs István, 87 kg-ban: 2. Mester Ferenc. összetett pontversenyben: 1. Ceglédi VSE, 2—3. Abony, Dunakeszi. Ugyanekkor Szolnokon tartották meg a „Tisza kupa” úttörőversenyét Az „A” és „B” kategóriában összesen 230-an indultak el, közöttük 14 ceglédi. 35 kg-ban: 1. Kovács Béla. Nyolcszor mérkőzött, a 30 induló közül hetet tussal, egyet pontozással vert meg, így súlycsoportjában jó teljesítménnyel lett az első. Halasi Sándor negyedik lett. Utolsó találkozóján a későbbi harmadik ellen döntetlenre birkózott, így hibapontjaik száma azonos volt. Mérlegeléssel szorult le a dobogóról. Nehézsúlyban: 2. Utassi István. ö az első ellenféllel szemben ért el döntetlent és szintén mérlegeléssel maradt le a jobb helyezésről. ' (—reán)
