Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
6 ”"&Círlap mi. Április s., csütörtök NÉGYMILLIÓS TÁRSADALMI MUNKA A vecsési tanács vezetői tavaly ilyenkor szerényen úgy számították, hogy a község lakói mintegy 400 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek az év folyamán. Az eredmény ennek sokszorosa, pontosan 3 millió 387 ezer forint. Egy lakosra 173 forint érték jutott. Több lesz a kisiskolás Cegléden 1965-ben 4987 volt az általános iskolai tanulók száma. 1970-ben sokkal kevesebb: a város iskoláiba csak 3850 — tizennégy éven aluli — gyerek járt. Az ősszel kezdődő tanévben már létszám- emelkedés várható. Jelenleg egy-egy osztály létszáma 23— 25. Megrongált szemétkosarak A DÁV-nál hallottuk: az Idén és már tavaly is, jóval kevesebb kicsúzlizott és ösz- szetört villanykörtét kellett kicserélni Cegléden, mint az elmúlt években. A városgazdálkodási vállalatnál viszont panaszolták, hogy a huligán- kodó fiatalok a szeméttároló kosarakat rongálják meg és szerelik le. Pedig 1000 forintig terjedő pénzbüntetés róható ki a szabálysértőkre. Gidavásár Borsod megye egyes vidékein, mint a Sajó- és a Bánvölgyében fekvő falvaeskák- ban hagyományos húsvéti étel a bárány- és kecslkegida-pe- csenye. A miskolci vásártéren most húsvéti bárány- és gida- vásiárt tartottak. Albertirsa Több a helybeli munkaalkalom Tovább épül a nagyközség A negyedik ötéves terv időszakában Albertirsa nagyközség a városiasodás útjára lép. A tanács évek óta arra törekszik, hogy minél többen helyben találhassanak munkát, és különösen a nők számára legyen munkalehetőség a községben. A toliüzemben nyolcvanra nőtt a létszám, a Budapesti Kötő Hisz jelenleg 80— 100 embert foglalkoztat, de a további üzembővítésre is van lehetőség. A Szolidaritás Htsz eddig 100—120 munkással dolgozott, de új üzemében az cv végén már 180—200 embernek nyújt munkalehetőséget. A Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat is iitt helyezte el új telepét, ahol negyvenen kaptak munkát. Ügy számítják, hogy az év végén a helyben foglalkoztatott ipari munkások száma eléri a négyszázötvenet. Az utak és járdák építése ezentúl is fontos feladat. A negyedik ötéves terv fejlesztési programjában szerepel egy negyvenszemélyes községi bölcsőde felépítése, a vízhálózat kiépítése. Tovább javul a lakosság egészségügyi ellátása. Fogszakorvos, gyermekszakor- vos és nőgyógyász gyógyít majd a kisközségben. Felújítják az iskolákat, új tantermekkel bővítik a Tessedik iskolát, régi gondot enyhítenek a pedagóguslakások felépítésével. A nagyközségi tanács az elől sem zárkózik el, hogy — erejéhez mérten — anyagi támogatást nyújtson az ipari üzemek bővítéséhez. Ugyanúgy feladatának érzi, hogy a családi házak építéséhez megfelelő számú telekről gondoskodjék. A kereskedelmi hálózat további fejlesztése szintén szerelje! a tervekben. Élelmiszert árusító ABC áruházakra, korszerű vendéglőkre, az új településeken hús-, tej- és zöldségboltokra lenne szükség. Ezek a tervek átgondoltak, reálisak. Megvalósulásukkal javulnak az albertinsaiak életkörülményei. CEGLEDBEItCEL Játékgyár a tsz-ben Lányokat, asszonyokat várnak Ceglédbercel határában, a 4-es országos főútvonal mentén szép látvány az Egyetértés Tsz gazdasága. Az Alföldről észak felé haladva, itt már találkozni lehet a hegyek dim- bes-dombos hírnökével, a hegyvidék „kiskörmével”. Népes aszonycsapat indul ide, kora reggel, általában kerékpáron — télen gyalogosan. Délután két óra felé újabb sor érkezik a község felől, majd nem sokkal később megint asszonycsapat megy, most már a falu felé. A gazdaság a munkahelyük. Helyesebben a tsz itt működő melléküzeme. 1967 végén 12-en indultak Budapestre, hogy elsajátítsák a lakatkészítés csínját-bínját. A Zár- és Lakatgyár ugyanis melléküzemet telepített a ceg- lédberceli tsz-ben. A tágas munkacsarnokban, amely a gazdaság központjában áll, 1969P éntek reggel kaptam a táviratot a kórháztól, hogy az öreg beadta a kulcsot — Bitang egy öregúr volt, az isten nyugosztalja — mondta a szomszéd. — Már nyugszik — mondtam. Az orvosát nem lehetett megtalálni, de ráakadtam egy másikra. — Fogadja őszinte részvétem — nyújtotta 6 kezét —, a holmikat átveheti az alagsorban. Aláírtam egy papirost. — A szappan nem keli — jegyeztem meg, és fogtam a cuccot. Becsöngettem. — A váróhelyiség balra van — dugta ki az brrát egy behemót fickó. Gumikesztyű fénylett a kezén. — Ebbe pakolják — mondtam, és a vállára hajítottam az ócska göncöt. — És a cipője? — nézett rám. — Nem volt neki. Tíz éve feküdt — mondtam. A várószoba keskeny volt és sötét, fülledt levegőjű, mintegy kripta. Az egyik széken cigányasszony visitozott. — Jájj, istenem! Négy rájkut hagyott itt. Ilyen jó zsembert sohásem találok. Ketten jöttek. A férfi volt vagy negyvenéves, az oldalbordája még a fele sem. — Részvétem — mondtam, ha már ide vetődtem. Rámbámultak. A fiatalasszony találta fel magát előbb. — Köszönjük! Köszönjük! — felelte. Kipréselt a szeméből egy könnycseppet és előhúzta a zsebkendőjét. — Drága anya volt, és jó anyós. Szegény férjem. Már csak én vagyok neki. — Nehéz halála volt. Sokat szenvedtünk vele — mondta a férfi és összenéztek. Egy falusi mama jött. Rátelepedett a má- fcik székre és felnyögött. — Kije volt? — kérdezte a fiatalasszony. — Az uram, a második uram. A rák tette a sírba. Már két éve nem tudott menni. De jó ember volt, igen, jó ember. Nem volt az mostoha apa. A környék legszebb szőlőjét hagyta a gyerekemre — mondta és lesütötte a szemét. Idős házaspár totyogott be. Az öregembernek kiesett a bot a kezéből. Felvettem. — Kösz... önöm! Ilyen gyerek volt az én fia ... am Is. Hú ... úsz éve nincs. Most a test... véremet... Hü ... milyen patáliát csinált még az ut... olsó nap is — dadogta. Megcsapott a borszag. Az öregasszony rár villantotta a szemét, aztán szavát se lehetett venni. A cigányasszony megint rákapcsolt. — Csák ne kéne élnem. Mér nem háltám toeg. Cigarettára gyújtottam. Szemrevaló kis nő libbent be. Térült-for- dult és megállapodott mellettem. — Részvétem — mondtam és megszorítottam a kezét. — Az isten vemé meg az ilyen bürokrata ben nyolcvanan kaptak munkát. Tavaly gazdáit váltott a melléküzem és készítményei is megváltoztak. Lakat helyett húzózárakat — ismertebb ne- zippzárat — készítenek azóta, az Elzett Fémipari Művek lemezgyárának. A húzó- záron kívül négyféle játék kerül ki az ügyes női kezek alól: itt szerelik a kis szürke, lend- kerekes műanyag egereket, miniautókat, törpeautókat. A múlt év nem volt zökkenőktől mentes. Hogy a melléküzemiek biztos keresethez jussanak, 108 hold kukorica kapálását vállalták. Amikor a harmadik negyedben sem javult a munkaellátás, sokan búcsút mondtak a kis üzemnek és igyekeztek mielőbb ismét munkát találni. Az év végén már volt munka bőven. Csak munkás volt kevés. Ez az év sokkal jobban Indult. A tsz szerződést kötött öt évre, a munkát adó, új partnerrel. Igény van, anyag van — csak épp munkás kellene még. A szerződéskötés biztosíték arra, hogy a bizonytalanságot okozó zökkenők nem ismétlődnek, hiszen a folyamatosság mind a két fél érdeke. Jelenleg hetven, nyár elejére már nyolcvan munkást tudnak alkalmazni, a harmadik negyedévre pedig akár kétszáz dolgozóra is szükségük lenne. A jelenlegi épület mellett már fémépítőelemek jelzik, hogy új csarnok készül. A ceglédberceli melléküzemben az év első három hónapjában 70 ezer miniautót, több mint 50 ezer guruló egeret készítenek és sok ezer húzózárat. A műanyagból készített húzózárnak hazai és külföldi piacon egyaránt sikere van. Szovjet rendelésre egy negyedév alatt 600 ezer darabot kellene szállítaniuk. Alapanyagot rendszeresen kapnak, — csak még több munkáskézre lenne mielőbb szükségük. (e. k.) Galgatej Vácszentlászló első ipari üzemét, a tejfeldolgozó és -értékesítő önálló közös vállalkozást, népszerűbben a Galgatej- társulást hatmillió forintos költséggel négy termelőszövetkezet (a valkói Űj Élet, a zsámboki Petőfi, a dányi Magvető és a vácszentlászlói Aranykalász) hozta létre. Az üzem a négy alapító szövetkezet tehenészetének napi 8— 8500 liter tejét dolgozza feL A tervek szerint a vállalkozáshoz csatlakozik napi négyezer literes tejtermelésével a túrái szövetkezet is. Ezzel a megoldással kielégítenék a gödöllői járás igényeit, sőt a fővárosba is jutna napi 3000 liter tej. Először pasztőrizálják a tejet.. utána a laboratóriumban megvizsgálják... ŐSZINTE RÉSZVÉT palikat! összevissza küldözgetik az embert. Először a temetkezési vállalatnál voltam, és azt mondták, itt kell kezdeni. Maga kit temet? — Egy rokonomat — mondtam. — Nem valami bánatos. — Valaha még megvoltunk. Aztán meghibbant és rengeteg zűrt kavart. — Én az apámat Vele sem volt nyaralás az élet. A nővéremékkel lakunk, de azt mondják az okosok, nekünk jár a lakás, mert mi gondoztuk. — Nem értek hozzá — mondtam. Valaki a lépcsőházban fütyörészett. Két hosszú hajú, farmemadrágos suhanc robbant be. A magasabbik álla felett nyúlszáj éktelenkedett. — Hol van hulladiszpécser? — kérdezte. — Jéghokizik! — röhögött az alacsonyabb. — Mit képzel ez, itt fogunk kirügyezni?! — csattant fel a magasabbik és a faluvégi fakereszten lógó rozsdás pléhkrisztust emlegette. Ez most idegesített. — Nyusziszáj! Ne arénázzatok, mert ráfáztok. Ezt itt nem lagzi! — léptem hozzá. Elvörösödött és zsebéhez kapott. — Hagyd azt a rugós kést! Törékeny- a csuklód — mondtam. — Erős vagy, hapsikám — állt mellém az alacsonyabbik. — Kint is ilyen erős leszel? — Most nincs időm csecsemőket babusgatni. Estefelé lépjetek ki ide a térre — intettem —, eldúdolok nektek egy áltatódalt. — Szívdöglesztő lesz... Majd megadjuk hozzá a kísérőzenét — vigyorgott — Jó, jó, de most nyugi! — mondtam. — Ha nem leszel ott, megtalálunk! — kaj- tantotta meg a kést a nyúlszájú. Befutott a fehér köpenyes és megkaptuk a papírokat. A felvételi irodába még be kellett menni. — Ezek elbánnak magával — mért végig a kis nő. — Ahhoz kevés spenótot ettek — mondtam. — Tessék?... Miért beszél ilyen halkan? — kérdezte. — Mert nem lehetek slágerénekes — feleltem. — Maga tetszik nekem — közölte. — Hétfőn délutános a férjem. Találkozhatnánk?!... Miért hallgat? — Bosszant, hogy megelőzött — mondtam. — Hétfőn várom, az Abbáziában. Háromkor. A temetkezési vállalathoz elzavartam a húgomat. Szürkületkor zsebrevágtam a bokszeremet. A tér kihalt volt, lógtak a felhők. Egy árva taggal sem találkoztam. „Bolond világ ez, mindenkinek csak a szája jár. Nem érdekes. A kicsike biztosan ott lesz az Abbáziában. Még szép, hogy eljön” — gondoltam és bevágódtam a talponállóba egy korsó sörre. Lukács Ferenc ... végül a svájci gyártmányú Bertopack gép segítségével csomagolják. Foto: Gárdos Édesebb vizek felé? Hazai vizeken eddig ismeretlen halfajtát fedeztek fel a Balatonban a tihanyi Biológiai Komáromban kezdték meg Településhálózat-fejlesztési koncepció 2000-ig A Minisztertanács nemrégiben jóváhagyta az egész országra kiterjedő egységes területfejlesztési irányelveket. A határozat 2000-ig előírja hazánk város- cs községhálózatának tudatos, tervszerű fejlesztését. A korszerű településhálózat kialakításához szükséges, hogy az ország számos körzetében elkészítsék az általános rendezési terveket is. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízására a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet már hozzákezdett a nagyszabású munkához. Elsőnek Komárom környékének általános rendezési tervét készítik el. A Minisztertanács határozatára ugyanis Komáromot azok közé a körzetek közé sorolták, amelyeket kiemelten fejlesztenek. Az általános rendezési terv elkészítéséhez nagyszabású felméréshez kezdett szerdán Komárom, Szőny és Almásfüzitő térségében az intézet. Először a lakosság és a járművek mozgását vizsgálják. Felmérik a három helységből ki-, illetve bejáró dolgozók adatait, a lakosság utazási igényeit, szokásait. A nagyszabású adatgyűjtésbe bekapcsolódtak a KISZ-fiatalok, az iskolák tanárai és diákjai is. Intézet munkatársai. A neogo- bins fluviatilis néven ismert hal jobbára az Aldunan és a Fekete-tenger kevésbé sósvízű öbleiben található. A Dunán felúszva, a Sió-csatornán át került a Balatonba. Az új halfajta megjelenése a Balatonban megerősíti azt a megfigyelést, amely szerint 30—40 éve a Fekete-tenger környékéről megkezdődött egyes víziállatok észak felé vándorlása. A hazai vizekben megtelepedett vándorkagylókon kívül számos rákfijía, így a pontusi bolharák és újabban a nálunk eddig ismeretlen halfajta megjelenése jelzi a vándorlása folyamatot. KÖZMŰALAGÚT Pesterzsébet városközpontjában építik meg Budapest első közműalagútját — döntötték el a városházán. Ha a közműalagút beválik, a különböző vezetékek javítása, felújítása, a felszíni közlekedés korlátozása, az utcai burkolat felbontása nélkül is elvégezhető. IIOCY KEVESEBB LEGYEN AZ INGÁZÓ Vecsésen — a jelek szerint — egyre több a helyi munka- lehetőség. Munkaerőt keres a VIZÉP, a fehérnemű ktsz, a vegyesipari kitsz, a gázüzem, a két termelőszövetkezet melléküzemei, és munkás kell majd a most épülő MA VAD feldolgozó üzemébe, a szákfeldolgozóba, s a szintén most épülő új kenyérgyárba. j
