Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

I 1971. ÁPRILIS U CSÜTÖRTÖK TAVALYI HÓ Látszólag minden rendben van, a lehető legszabályosab­ban történt. Aki nem söpri el a portája elől a járdáról a ha­vat, azt meg kell büntetni. A szabálysértési eljárásnak vi­szont szintén megvannak a maga szabályai. Előírták a ha­táridőket, s így tovább. És mégsincs rendben, hogy jó né­hány helyen most küldik ki a határozatokat: mennyi bírsá­got kell fizetni azért, mert úgy karácsony táján hanyagok és lusták voltak, otthagyták a havat a járdán, nem törődve azzal, hogyan közlekednek majd a járókelők. Mert most, amikor süt a nap, vidul a határ, hol van már a tavalyi hó? A háztulaj­donos, aki éppen tavaszi teen­dőként a kerti gyümölcsfáit metszi, amikor a postás beko­pogtat hozzá a hivatalos írás­sal, káromkodik egyet, s nem érez mást, mint dühöt és bosz- szúságot. Az adott esetben azonban a szabálysértési eljá­rásnak nem ez a célja. Azért kell megbüntetni a hóeltakarí­tás elmulasztóit, hogy elkezd­jék a munkát. És hogy mások is lássák: ha nem teszik meg a kötelességüket, akkor nekik is fizetniük kell, akárcsak a szomszédoknak. Mi értelme a büntetésnek márciusban egy decemberi, viszonylag kicsiny, de akkor rendkívül sok nehéz­séget okozó szabálysértésért? Tulajdonképpen semmi. Sőt. A dolog a visszájára fordul. Mert a megbüntetett, meg az ismerősei elkezdenek gondolkodni. Tőlük azt követe­li meg a tanács, s a szabály­sértési előadó, mint „elsőfokú hatóság”, hogy minden reggel korán keljenek, s megfelelő időben, fél óra pontossággal elhányják a havat. Ezzel szem­ben azok, akik ezt megkövete­lik, hónapokig fektetik a leg­egyszerűbb ügyiratokat. Ha pedig így van, akkor tulajdon­képpen nem is olyan fontos az egész hóeltakarítás. Ha fon­tos lenne, akkor már másnap kijött volna a hivatalos pa­pír, a büntetéssel. S nem ak- kot^amikor hol-yan már a ta­valyi hó... ! A példa mutatja: nem mind­egy, hogy mikor tesszük ugyanazt. Közhely, hogy az élet rohan, a tempó gyorsul. Lgy tűnik azonban, hogy so­kan nem hajlandók tudomá­sul venni az idő szerepét. Tel­jesen nyilvánvaló pedig, hogy úgy általában teljesen mind­egy, mikor épül fel egy ABC- áruház egy új lakótelepen. Az ilyesmiben egy-két év nem nagyon számít, mert évtize­dekre emelik, s tizenöt-húsz esztendő múlva már senki nem fog rá emlékezni, hogy a be­költözés után két-három évig messziről kellett cipekedni a teli szatyrokkal. Mégis, két- három év kínlódás nagy idő. És hogy milyen nagy idő két- -három esztendő, az most de­rül ki igazán, amikor ránk köszöntött az égető óvoda­hiány. Ha három évvel ezelőtt, amikor a gyermekgondozási segély bevezetése nyomán ör­vendetesen kezdett nőni a gyermekáldás, már égetőnek tartották volna e gondot, ak­kor máris azzal a lendülettel láttak volna munkához, mint amilyennel ma igyekeznek szaporítani a kisdedóvók szá­mát. Ma, amikor kiderült, hogy egy mulasztást kell pótolni, amit nem lehet máról holnap­ra megtenni. Hát igen, sok mindenre mondhatjuk, hogy a megoldás­hoz idő kell, máról holnapra nem leket csodákat csinálni. De ez nem jelentheti azt, hogy máról holnapra nyugodtan pi­henhetünk és alhatunk. Ha nem is lehet mindent ma, azért valamit lehet és kell. A pártkongresszuson Kádár elv­társ zárszavában figyelmezte­tett bennünket az idő szerepé­re. Minden órának jelentősé­ge lehet. És mégis, sokan csak ötéves tervekben, években, vagy éppen negyedévekben gondolkodnak. Megszokott do­log a határidők módosítása, vagyis hosszabbítása. A rövi­dítés ritka, mint a fehér hol­ló. Sokszor úgy tűnik, hogy miközben gyorsan megoldandó problémákkal kell számol­nunk, nagyon is ráérünk. Pe­dig nem érünk rá. A közmondás is azt tartja, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Fele annyit ad az, aki kés­lekedik. Még akkor is, ha egyébként joga van nem si­etni, mert a rendeletekben vagy a szerződésben előírt maximális határidőn belül ma­rad. Lassan természetes, hogy az előírt legnagyobb idő a gyakorlat. Pedig erről szó sincs. Olyan gyorsan kell in­tézkedni, dolgozni, amilyen gyorsan csak lehet, de a ha­táridőn belül feltétlenül, i A gyorsaság nem boszor­kányság? Sajnos, úgy tűnik, hogy az. Jobban kellene siet­nünk. Jobban becsülnünk a múló időt. Hogy az intézkedé­sek teljes mértékben elérjék céljukat, akkor és ott segít­senek, ahol szükség van rá­juk. És már azért is, mert a lassú munka miatt sokszor többet kell dolgozni. Márpedig a célunk az, hogy többet pi­henhessünk. Ezt azonban csak akkor tehetjük meg, ha többet végzünk. A megoldás: gyors, jobb, célravezetőbb munka. Olyan, aminek láttára az em­bernek nem az jut eszébe: hol Van már a tavalyi hó... (laikus) Bénye sötétben A bónyei utcákon hosszú idő óta hol égnek a villa­nyok, hol nem. Van, amikor három-négy utca is vaksö­tét egész este, egtüz éjsza­ka. Legutóbb a Jókai és a Temető utcában nemcsak a közvilágítás mondott cső­döt — hanem elaludtak a lakásokban levő villanyok is. Sőt: a tanácstagi jelölő­gyűléseket is gyertyavilág­nál kellett megtartani. A transzformátorral lehet va­lami baj. De hogy lehet az, hogy az ÉMÁSZ a helyi tanácskirendeltség heten­kénti bejelentésére sem reagál? Pedig az ember azt hinné, hogy éppen ez i t vannak, éppen ez lenne a dolguk ... HOL SZÓRAKOZZANAK A FUTALOK? Több élelmiszerüzletet kérnek a kisalagi asszonyok Fót kdsatagi részén a jelölő- gyűléseken szép számmal vet­tek részt a községrósz lakói. A felszólalók elismeréssel beszéltek az elmúlt taná­csi ciklus eredményeiről, a korszerű villanyvilágításról, a Kisalagon felállított olaj- kútról, a napközi megindításá­ról, a vízvezeték-hálózat épí­téséről, a belvízveszélyt meg­szüntető csatornahálózat léte­sítéséről. A további fejlődés éjieké­ben sokan emeltek szót sür­gető, megoldásra váró felada­tokról. Valamennyi jelölőgyűlésen hangsúlyt kapott az iskola Ceglédi vízkutatók Nevük van a KGST-ben A szocialista országok gaz­dasági segítő tanácsában is­mert neve van a ceglédi Víz­kutató és Fúró Vállalatnak. A KGST-n beiül ugyanis csak ez a vállalat foglalkozik 300—400 méteres fúrásokhoz szükséges berendezések gyártásával. A nemzetközi kapcsolatok kiépí­tésében, a „szellemi export­ban” része van a ceglédi vál­lalatnak. Tíz éven át tartó mongóliai munkája végére nemrég tett pontot. Tavaly egy ' fúrómesterük Jemenben volt. A vállalat központja most Jugoszláviával épít ki kapcso­latokat. Szakember-clőképző A ceglédi városi tanács ipa­ri csoportja a szakmunkáspót- lás érdekében több üzemben szervezett és szervez ezután is szakmunkás előképző tanfo­lyamot. Jelenleg hat ilyen tan­folyam működik, ahol hegesz­tőket oktatnak. bővítésének azonnali szüksé­gessége. Kaszás Jánosné pél­dául elmondta: 47 új elsőst kellene jövőre egyetlen osz­tályban fogadnia az iskolának. Ezt 1971-ben képtelenségnek tartja, és nagyon szeretné, ha az illetékes szervek cseleked­nének az iskolabővítés érde­kében. Az iskolabővítés mellett a legtöbben az áldatlan és sokszor bosszúságot okozó autóbuszközlekedés meg­javítását sürgették. Hasonlóképpen több hozzá­szóló hangsúlyozta, hogy a kisalagi részen orvosi rende­lőt kellene létesíteni, hiszen most még van olyan része a községnek, ahonnan több mint 2 kilométert kell megtenni a rendelőig. Csaboda Ferenc szót emelt a művelődési lehetőségek ja­vításáért. Jelenleg Kisalagon zárva van — életveszély miátt — a kultúrház; s ezért több mint kétezer ember mozi és kultúrház nélkül van. Hova menjenek, hol szórakozzanak a fiatalok? Talán az italbolttá degradált Hársfa-vendéglőbe? Péket, tejboltot, jobb üz- _ leti ellátást az italbolt he­lyett! — hangzott az asszonyok kí­vánsága, s jogosan, hiszen he­tenként talán csak tonnákban lehetne mérni, amit a kisalagi családanyák a 8 órai munka után a fővárosból cipelnek ha­za. A fejlődés érdekében az emberek életének szebbé, könnyebbé tétele érdekében emeltek szót a kisalagi jelölő- gyűléseken.-k. -e. PRIMÓRHAJRÁ Egy hónap múlva: korai saláta, paprika, retek Az átszervezett MÉK zök­kenő nélkül biztosította a la­kosság téli zöldségellátását. Almát az ország más helyei­ről is szerzett a szükséglet ki­elégítésére. — A zöldségfélék idei ter­meltetésére — mondotta ér­deklődésünkre Irházi Gyula „Vizsgázik" a világítás A VBKM 3. sz. gyárában elkészí­tették a Népsta­dion új fényszó­róinak első példá­nyát. A nagy tel­jesítményű, nap­fény színhőmér­sékletű világítás lehetővé teszi a színes tv-adások közvetítését is. Az első példány sike­res próbája után megkezdik a soro­zatgyártást. A kö­zeljövőben 200 reflektor a jelen­leginél ötszörösen erősebb fénye vi­lágítja majd a pá­lyát az ’esti mér­kőzéseknél. ceglédi kirendeltségvezető — a termelőszövetkezetekkel megkötöttük a szerződéseket. Az igényeknek megfelelő nagy tételeket termel és szállít ré­szünkre a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság, a Vörös Csillag és a kocséri Oj Élet és több más járásbeli tsz. Csak a paprika és a dinnye terme­lése mutat visszaesést. Keres­sük a megoldást ezek beszer­zésére is. — A termelőszövetkezetek kertészeteiben mindenütt élénk lendülettel dolgoznak a primőr zöldségfélék, a korai saláta, paprika, hónapos retjük és a korai paradicsom terme­lésén. Az első nagyobb szál­lítmányokat, főleg a salátából, április második felében vár­juk — mondotta a MÉK ve­zetője. K. L. — Czóbel Béla Kossuth- díjas festőművész kiállítá­sának ünnepélyes megnyitá­sára április 3-án, szombaton délután 4 órakor kerül sor a Műcsarnokban. Megnyitó beszédet mond: Németh La­jos, a művészettörténet­tudományok doktora. A DUTRA 110 LE-s homlokrakodó Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt komoly gon­dot okoz a rakodás. A negyedik ötéves tervben kijelölt fel­adatok (lakásépítés, utak karbantartása, az úthálózat bővíté­se, a mezőgazdaság nagymérvű gépesítése stb.), megoldása egyúttal komoly mennyiségű földmunka és egyéb anyagmoz­gatási munkák elvégzését is jelenti. Az ország jelenlegi hely­zetében nemcsak az iparban van munkaerőhiány, hanem a mezőgazdaságban is. Nem valószínű, hogy a helyzet jelentő­sen javulna. A termelékenységnövelés tehát csakis a gépesí­téssel képzelhető el. Ezért jelent komoly segítséget az emlí­tett feladatok megoldásánál a Vörös Csillag Traktorgyár kol­lektívája által konstruált, új, 110 LE-s homlokrakodó. A gép kialakításánál szerepet játszott az is, hogy a traktorgyár profiljába az ilyen nagyságú rakodógépek gyár­tását megfelelően be lehet illeszteni. A kanál űrmérete 1,5 m3, ami azt jelenti, hogy a gép, a motor, a hajtómű, a járószer­kezet stb. vonatkozásában a rakodás műveletéhez speciálisan kialakított szerkezet. Rendkívüli segítséget jelent a mezőgaz­daságban a gumós és szemes termények, a különböző trágya­féleségek rakodásánál, mert terepjáró képessége révén a leg­nehezebb talajjal is megbirkózik, és az időjárás viszontagsá­gai sem befolyásolják alkalmazását. Az építő- és az útépítő- iparban komoly segítséget jelent nagy földtömegek mozgatá­sánál, mert a kanál emelési ideje: 7 mp, billenési ideje: 3 mp, a nagy és gyors teljesítmény biztosítéka. A kanál alakja biztosítja a megfelelő töltési fokot és miután a kanalat az egész emelési tartományban 50°-ra lehet kibillenteni, ez egy­úttal a jó ürítés garanciája is, A gép ízeltkormányzósú, ami azt jelenti, hogy fordulat­ban is csak két nyomon halad és fordulási sugara is kicsi, te­hát fordulékonysága nagyon jó. Az ízelt kialakítás előnye még, hogy a rakodást kevesebb manőverezéssel oldja meg a gép, mert aránylag kisebb területen is könnyebben tud mo­zogni, Tetszés szerinti munkavégző szerkezetek kapcsolhatók az egységes motorral, hajtóművel stb. ellátott taghoz a kor­mánycsukló másik oldalán. A gépnek két munkasebessége van: 0-6 km/ó és 0-12 km/ó között, fokozat nélküli nyomatékátvitellel. Ezzel lehetővé válik a nehezebb és a lazább talajok megmunkálása. A fo­kozat nélküli nyomatékátvitel hidrodinamikus nyomatékváltó­val történik, ami azt is jelenti, hogy alacsonyabb a kerékki­pörgések fordulatszáma, tehát kevésbé gyorsan kopik a gumi. A kerekeken mélybordázatú gumi van, ami a gép terepjáró- képességét növeli. Külön rendelésre 19,5x24-es gumit is fel­szerelnek. A rakodógép legfontosabb része a hidraulikus rakodó- berendezés. Három részből áll: kanál, emelő- és billentő me­chanizmus, hidraulikus működtető kör. A gép maximális sza­kítóereje 9 tonna, míg a maximális emelőerő a felső pontban 4 tonna. A vezetőt közvetlenül a kormánycsukló mögött he­lyezték el, olyan magasságban, hogy megfelelően beláthassa a szállító jármű rakterét. A gép gazdaságosságára jellemző, hogy 1 m3 föld ki­emelése kétszerte kevesebbe kerül, mint más, hasonló nagy­ságrendű gép alkalmazásánál. Világszínvonalon készült konst­rukció, amelyet a Vörös Csillag Traktorgyár szerkesztő kollek­tívájának műszaki tudása és több évtizedes gyakorlati tapasz­talata hozott létre. A DUTRA 110 LE-s homlokrakodó a jövő­ben nélkülözhetetlen lesz nemcsak a mezőgazdaságban, ha­nem az ipar számos területén is. (x) I

Next

/
Thumbnails
Contents