Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XV. ÉVFOLYAM, 80. SZÁKI ÁRA 1 FORINT 1971. ÁPRILIS 4., VASÁRNAP Koszorúzások, megemlékezések, kitüntetések Benke Valéria mondott beszédet a rádióban és a televízióban Az SZKP XXIV. kongresszusa hétfőn folytatja munkáját A parancsnok a hősnek tiszteleg Országszerte folytatódtak a jubileumi ünnepségek. Ha­zánk felszabadulásának 26. év­fordulójára mindenütt fello- bogóztáik a házakat, színes de­korációk, feláraitok díszítik a középületeket. Szombaton délelőtt megko­szorúzták a budapesti Szabad­ság téri szovjet hősi emlék­művet (a képen). Az ünnepsé­gen megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt az MSZMP KB, az Elnöki Ta­nács és a kormány több tagja, politikai, gazdasági és kultu­rális életünk sok más vezető személyisége és a budapesti diplomáciai képviseletek tag­jai. Kürtszó harsant: L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Czinege Lajos vezérezredes, Riport a 3. oldalon Foto: Gárdos Kádár János Jerevánban Szoimbaton reggel az Ör­mény Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, az ör­mény kormánynak és a leg­felsőbb tanácsnak a meghívá­sára Moszkvából Jerevánba repült az SZKP XXIV. kong­resszusán részt vevő magyar pártdelegáció tagjai közül Kádár János, az MSZMP.KB első titkára, a küldöttség ve­zetője és Rapai Gyula, ha­zánk moszkvai nagykövete. Szép, tiszta időben, kelle­mes háromórás repülőút után, helyi idő szerint déli 12 óra­kor a szovjet, örmény és ma­gyar zászlókkal díszített je­reváni repülőtéren az örmény KP KB titkárai, az örmény kormány tagjai, a helyi társa­Az ötödik tanácskozási nap Gromiko a szovjet külpolitika főbb vonásairól dalmi, politikai és kulturális élet személyiségei fogadták az érkezőket. Népviseletbe öltö­zött fiúk és lányok helyi szo­kás szerint Örményország ke­nyerét, borát, sajtját, sóját kí­nálták a vendégeknek. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után a magyar de­legáció és a kíséretükben levő személyiségek ünneplő tíz­ezrek sorfala között szállá­sukra hajtattak. A delegáció délután felke­reste a helyi lámpagyárat, ahol magyar—örmény barát­sági nagygyűlést tartottak. Ezen beszédet mondott Kádár János, illetve Anton Kocsin- jan. A délutáni programban ezután ősi örmény kéziratok megtekintése, a népgazdasági kiállítás meglátogatása szere­pelt. Este a vendégek az ör­mény Állami Operaházban ünnepi hangversenyen vettek részt. honvédelmi miniszter társasá­gában — a koszorúzás színhe­lyére érkezett, majd a magyar és a szovjet himnusz elhang­zása ultán megkezdődött a ko­szorúzás. Az ünnepség, az In- ternacionálé hangjai után, a díszegység elvonulásával ért véget Ezt követően hasonló koszo­rú zási ünnepség zajlott le a Hősök terén, a magyar hősök emlékm ű vénél. Tegnap, az ünnep előestéjén felvonták az állami zászlót a Parlament előtti Kossuth té­ren; a magyar zászlót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóját pedig a gel­lérthegyi Felszabadulási em­lékműnél. A rádióban és a te­levízióban este 6, illetve 7 óra­kor hangzott el Benke Valé­riának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának ünnepi beszéde. Az Operaházban díszelőadást tartottak. A szovjet és a magyar ve­zetők üdvözlő táviratot váltot­tak a felszabadulás évforduló­ja alkalmából. Brezsnyev, Pod- gomij és Koszigin a szovjet nép nevében további sikereket kívánt a magyar népnek. Ká­dár János, Losonczi Pál és Fock Jenő választáviratukban „Pest megyéért” köszönetét mondtak a jókí­vánságokért. Andrej Gromiko és Péter János külügyminisz­tereik, Grecsko marsall és Czi­nege Lajos honvédelmi mi­niszterek szintén üdvözlő. táv­iratot váltottak. Szombat délelőtt a moszk­vai magyar nagykövetség ve­zető beosztású diplomatái ko­szorút helyeztek el a Lenin- mauzóleumon és az Ismeret­len Katona sírjánál. A koszo­rúzáson jelen volt a szovjet külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulá­(Folytatás a 6. oldalon) Az SZKP XXIV. kongres­szusának küldöttei szombaton már jóval 10 óra előtt elfoglal­ták helyüket az impozáns kongresszusi palotában, hogy folytassák a központi bizott­ság beszámolója, a revíziós bi­zottság jelentése feletti vitát Alekszandr Kovalenkónak, ftz orenburgi területi pártbi­zottság első titkárának felszó­lalásával vette kezdetét a szombati tanácskozás. Az orenburgi területen sikeresen megvalósították a XXIII. párt- kongresszus irányelveit: az orszk—halilovói fémipari kombinátban kokszolóblokkot, hengerállványt és más aggre­gátorát helyeztek üzembe. Be­fejeződött egy bányászati dú­sító kombinát, valamint egy selyemipari kombinát első üzemegységének építése. A kő­olajtermelés majdnem kétsze­resére nőtt. Mihail Solohov, a következő felszólaló kijelentette: a szov­jet irodalom hangja messze túllépte a haza határait. Álta­lánosan elismert tény az, han­goztatta Solohov, hogy irodal­munk igen eszmei irodalom. Nincs olyan ország, amelynek irodalma e téren versenyez­hetne a mienkkel. Harcos sze­repét az irodalom és a művé­szet fejlődésének világfolya­matában elsősorban „kommu­nista eszmeiséggel és pártossá­gával való töltöttsége” hatá­rozza meg. Az író kijelentet­te, hogy éppen ez váltja ki „ideológiai ellenségeinknek és azok cinkosainak, a revizi.nis­PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! iáknak a dühödt hangját". Ezek, folytatta Solohov, szeret­nének rávenni bennünket ar­ra, hogy feladjuk a szocializ­mus és a kommunizmus meg- győződéses harcosainak szilárd állásait, hogy lemondjunk esz­meiségünkről és népiségünk- ről. A szónok ezzel kapcsolat­ban emlékeztetett Fischer egykori osztrák kommunistá­ra, aki különösen buzgólkodüi a szocialista realizmus „meg­döntésén”, Solohov felhívta a szovjet írókat, határozottan tá­madják a renegátakat és revi­zionistákat, állítsák szembe velük „kipróbált fegyverünket, _,enin soha el nem halványuló igazságát”. Kaysone Phcmvihan, a Lao- (Folytatás a 2. oldalon.) Tudósítás a 6. oldalon MA: Közéletünk demokratizálódása (2r-3. 0!da!) Békét akar a VII. A! Párttag, húszévesen (4. oldal) Negyedik kerület, cselédsor Témája: variációkkal a felszabadulás (5. oldal) Az űrhajós a vizet szereti (12. oldal) Kép es óra Tavasz. Moszkvában na­pok óta kellemes tavaszi napfény ragyogja be a vá­rost, amely zászlódíszbe öl­tözött a párt XXIV. kong­resszusa tiszteletére. A szikrázó napfény beragyog­ja a Kreml impozáns kong­resszusi palotáját is, amely­nek falai között ehhez a kedvderítő tavaszi napsü­téshez illő a hangulat. A beszédek és felszólalások optimista és mégis kritikus hangneme, a gondok őszin­te, kendőzés nélküli nevén nevezése, az új, korszerű megoldások szenvedélyes keresése — mindez együt­tesen kelti itt, a kongresz- szusi palotában a tavaszi megújulás bizakodó hangu­latát. Lenin-kép és óra. A ta­nácskozás egyetlen dísze az elnökség széksora mögött — már a XXII. kongresz- szusról is ismert — hatal­mas Lenin-portré. Az egyik erkély falán, szemben a színpaddal pedig egy óra. Lenin-kép és óra. Az MSZMP X. kongresszusán elhangzott záróbeszéd gon­dolatai, Kádár János szavai jutnak akaratlanul is az ember eszébe. Lenin mu­tatja az előre vezető utat, az óra pedig minden perc­ben figyelmeztet: az idő halad, s úgy kell igazítani lépteinket, hogy időben te­gyük meg mindazt, amit az élet tenni kér tőlünk. Ma Vácott: fogadalom tétel Ünnepel az ország

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents