Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
4 1971. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK pisi «0.1 K^űiiap Olvasó népért tanácskozás Az országos könyvakcióvá terebélyesedik — legalábbis a törekvések szerint — az Olvasó népért mozgalom, amely az írószövetség kezdeményezésére bontott szárnyat, s ma már egy sereg érdekes kezdeményezésről adhat számot. Erről volt szó szerdán az írók klubjában, ahol a legkülönfélébb társadalmi szervezetek, intézmények által patronált Olvasó népért mozgalom országos koordinációs bizottsága munkaértekezletet tartott Fábián Zoltán főtitkár arról adott tájékoztatást, hogy ha a helyi sajátosságoknak megfelelő formát választják a könyvek népszerűsítésére — garantált a siker. Nagykátán például az úttörők vállalták, hogy serénykednek a könyvel?, az olvasnivalók terjesztésében. ígéretes kezdeményezése a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy a sorkatonák körében különféle irodalmi tárgyú szel- szellemi vetélkedőkkel fokozzák az olvasottságot. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság olyan listát, 45 könyveimet tartalmazó jegyzéket állított össze, amelynek alapján 1971 és 1972. októbere között olvasási, olvasottsági versenyt rendeznek. Fővárosi színházi esték A rosszul őrzött lány ASHTON- VARÁZSLA T AZ ERKELBEN Hát ezt a lányt valóban rosszul őrizte a mama. A hálószobába zárta, ahová viszont előzőleg a lány rejtette el szerelmesét. Végül a mama meg- engesztelődik, áldását adja az ifjú párra, bár a fiú szegény, és hoppon marad a gazdag kérő — naiv, romantikus történet a javából. Mint ahogy romantikus A rosszul őrzött lány sorsa is. Először a francia forradalom évében, 1789-ben mutatták be, Bordeaux-ban, zenéjét korabeli dallamokból ismeretlen szerző állította össze, azután átdolgozta Hérold, majd Hertel, végül Héroldhoz visszatérve Lanchbery. A történet naiv, a zene a legkevésbé klasszikus, mi indokolja voltaképpen az Erkel Színház választását? Sir Frederick Ashton személye. A világhírű angol, a mai balett klasszikusa és megújítója olyan pazar, varázslatos, jókedvű koreográfiát kerekített, Vendégjáték egy évtized után Dulcamara Monoron — Egy évtizede léptünk fel utoljára Monoron. Bevallom őszintén, nagyon izgulok. Vajon hogyan fogadnak bennünket ennyi év után? Most diákoknak fogunk játszani, és ez mindig különösen hálás feladat. Köszönet Gerő Igornak, a monori József Attila Gimnázium igazgatójának, hiszen az ő jóvoltából jött létre ez a mostani vendégjátékunk... H erezik Bertalan, az Állami 4 Déryné Színház megyei szer- ■Vező titkára. Az ő szavait filéztük, A társulat autóbusza a Madách térről elindult Mo- norra. Útközben a zenészek és a színészek egymásközti párbeszédéből is érezni lehetett ezt a kétséget, bár Donizetti: Szerelmi bájital című vígoperájának fülbemászó, dallamos muzsikája már fél sikert jelent, de egy színházi előadásnak rendkívül sok összetevője van... A megérkezés A monori művelődési ház «lőtt fékez az autóbusz. Az egyik farmemadrágos, kék- pulóveres díszletező azonnal odaszalad Herczik Bertalanhoz, és idegesen így szól: — Főnök, hiába erőlködünk, itt nem lesz előadás. Jöjjön, nézze meg ezt a színpadot. A szervező titkár is elcsodálkozott egy pillanatra, amikor benézett a nagyterembe. A színpadon levő függöny csaknem teljesen leszakadva. A pódiumon a deszka recseg, nyikorog. A két egymásba nyíló és eléggé szűk öltözőben székek rendezetlen összevisszasága. A sarokban lavór, rozoga kredenc és egy kisasztal. A sminket itt kell elkészíteni. A hét női és a kilenc férfiszereplő csak szorongva fér el. Nem is beszélve a zenészekről. Ök udvariasan megvárják, amíg a hölgyek jelmezbe bújnak, s csak azután kerül rájuk a sor. A színészek egy rossz szót sem szólnak. Skáláznak. Már gyülekezik a közönség. Az ember azonban akarva, akaratlanul is szégyenli magát. Miért kellett a színészeket két kis öltözőben összezsúfolni, amikor akad még több helyiség is a művelődési házban? Szerettünk volna néhány szót váltani a kulitúrház igazgatójával is. Sajnos, erre nem kerülhetett sor. Éppen szabadnapos volt. Nagy kár... Az előadás A Déryné Színház vállalkozása már önmagában is figyelemre méltó: operát eljátszani vidéken nem kis feladat. Nemegyszer értetlenséggel találkoznak, ennek alátámasztására hadd mondjunk el egy példát. Amikor a Baja melletti Csávoly községben adta elő ezt az operát a társulat, az ottani iskola igazgatója nem engedte el a gyerekeket az előadásra, mondván: mindenféle „szexdarabokat” nem nézhetnek meg a tanulók. Nos, Monoron — a gátló körülmények ellenére is — kitűnően pergő, gyors ritmusú előadást láthattunk, amely Kertész László rendező vitathatatlan érdeme. A szereplők közül a remekül éneklő és ko- médiázó Vajda Dezsőt említenénk meg először, aki Dulcamara vándor csodadoktor szerepében kiváló alakítást nyújtott. Adinát, a kellemes hangú Révész Ilona játszotta — sok temperamentummal. Ne- morinoként Iván Józsefnek, Belcore káplár szerepében Bordás Dezsőnek, Gianetta- ként pedig Szatmári Olgának tapsolhattunk. Igazságtalanok lennénk, ha nem szólnánk a szépen zengő kórusról. Felfigyelhettünk még egy jó alakításra: Falvay Erzsébet játszotta Dulcamara szolgálójának szerepét. Feketére mázolt arccal, szinte meg sem szólal a színpadon, mégis minden mozdulatával, pajkos grimaszával, fintorával mosolyt varázsol a nézők arcára. Rimanóczy Yvonne korhű, látványos jelmezeket tervezett, Wegenast Róbert díszletei jól érvényesültek a szűk színpadon is. A koreográfus, Ligeti Mária is kiemelkedő munkát végzett. A zenekart Lukács Lóránt vezényelte. A közönség A monori József Attila Gimnázium több mint háromszáz diákja, fegyelmezetten, nagy érdeklődéssel figyelte az előadást. Érzékenyen reagáltak minden mozzanatra, s látszott: a vígopera kiválóan alkalmas arra, hogy a fiatalokkal megszerettesse a komolyzenét. Mészáros Sva III-os gimnazista: — Most először jöttem el a Déryné Színház előadására. Még soha nem hallottam őket. Számomra ez a mai műsor egy kicsit a felfedezés öröme is... Szentiványi Júlia szintén harmadikos gimnazista: — Én eddig az Omega, az Illés és a Metró együttes zenéjét hallgattam. Kicsit félrehúztam. a szám, amikor elindultam az előadásra. De most utólag nyugodtan kijelenthetem: egy élménnyel gazdagabb lettem. Az előadás végén percekig zúgott a vastaps. Tegyük hozzá: teljesen megérdemelten. Dulcamara, Adina, Nemormo és a többiek ezen a délutánon belopták magukat a monori diákok szívébe. Falus Gábor melyben percenként pukkannak az ötle tpetárd ák. Operaházunk balettművé- szeit Ashton jobb keze, Miss Faith Worth tanította be Michael Somes közreműködésével, a próbavezető balettmester Seregi László volt. Az eredmény: az utóbbi esztendők legbrilliánsabb előadása. A táncosok parádés szerepeket kaptak és széles jókedvükben önmagukat múlták felül. Orosz Adél bájos, légies, virtuóz, és örömmel fedeztük fel kitűnő humorát. Szerelmesét Dózsa Imre alakította ragyogó forgásokkal és elegáns emelésekkel. Az anyát Ashton férfival játszatta, s ez önmaga is humorforrás. Pethő László ritka karikírozókészséggel, elementáris komédiázással élte bele magát abba, hogy ő tenyeres-talpas asszonyság. A sok kitűnő táncos között a legjobban Forgách József tetszett. Balett, pantomim, mi- mus remekbe szabott ötvözete volt alakítása, a kissé — nem is olyan kissé — ütődött gazdag kérő szerepében. (A párhuzamos előadásban e szerepeket Kan Zsuzsa, Róna Viktor, Fű lop Viktor és Sipeki Levente játssza.) Forral Gábor díszletei, Márk Tivadar jelmezei telitalálatok. A zenekart Pál Tamás és Fráter Gedeon vezényelte. Ám az előadás főszereplője, lelke, spiritus rectora Sir Frederick Ashton. A főpróbák és a bemutatók közönsége méltán ünnepelte nagy tapsviharral. A tapsokból bőven kijutott az előadás minden szíerep- lőjének is. Bruckner József Pedagógusok—brigádban Eredményeket ígérő kezdeményezés két iskolában A pedagógusok a ráckevei járás két iskolájában is szocialista brigádot alakítottak, pedig nem mondta nekik senki, hogy csinálják. Többlet A modern kiskunlacházi iskolából már régebben szárny- rakelt a hír, hogy uszodát építenek, társadalmi munkában. Uszodát, egy falusi iskolában, amikor léteznek városok, ahol egyáltalán nincs uszoda — városi uszoda. Balogh Lászióné, a testnevelő tanár és úttörővezető elmondja, hogy rájöttek: minden tizedik gyerek tud csak úszni, tehát meg kellene őket tanítani, annál is inkább, mert itt van négy kilométerre a Duna Aztán hozzáteszi, hogy már hosszabb idő óta segít a sógorának a községi ÁFÉSZ brigádnaplóját vezetni, s közben elgondolkodott: szóval, hogy mi lenne, ha ... Mint a mesében... Ám az már nem mese, hogy a kiskunlacházi iskola tanulóinak több mint a 90 százaléka fizikai dolgozó gyereke, több mint a fele hátrányos körülmények között él, nyolc- kilenc százalék veszélyeztetett. Segítették őket eddig is, de úgy érezték, nem tudják a hátrányos helyzetben levőket — a többséget — annyira támogatni, hogy annak szembetűnő eredménye legyen. Miért nem tudják? Mert ez olyan óriási munka, hogy összefogás nélkül nem megy. Persze, a tantestületet egy akarat vezérelte, de ennek az akaratnak nem volt kikristályosodott szervezeti egysége, az erők szétforgácsolódtak. Akkor elhatározták, szocialista brigádot alakítanak, amelynek alapvető célja, hogy szervezeti keretet adjon a töb bletmunkának. Mi ez a többletmunka? Először: megállapítani, ki milyen mértékben szorul támogatásra, ehhez felmérés szükséges, amelyet a brigád végez. A felmérés alapján kezdik el a családlátogatásokat, ahol sokoldalú tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek körülményeiről és megismerik a szülőket. Mindezek alapján anyagi támogatásban is szeretnék részesíteni az erre rászorulókat. Ez az alap. Ebből nő ki az összes többi. Például: különórákat tartanának oroszból és matematikából a hátrányban levő gyerekeknek; minden szerdán autóbusszal kirándulást szerveznek Pestre, ahol múzeumokat látogatnának meg és a sportuszodában úszótanfolyamon tanítanák a gyerekeket úszni. S a tanárak túlterhelése? Balogh Lászlóné szerint any- nyira nincsenek túlterhelve, hogy ezt ne vállalnák. 18 KISZ-korú tanár alakította meg a szocialista címért küzdő brigádot, de néhány „öregebb” tanár már jelentkezett, ne hagyják ki őt sem... Önként A másik iskolában, a szigethalmiban azt mondja az igazgató, hogy ha önként vállalják, nem jelent túlterhelést. A 33 tanárból 30-an beléptek a brigádba. Most azon vitáznak, hogy egy vagy több brigád legyen. De a lényeg az, hogy úgy képzelik: ha az üzemekben lehetett a termelést fokozni a brigádmozgalommal, miért ne lehetne a pedagógia hatékonyságát is? Mert erre szükség van, hiszen Szigethalmon még több a munkásgyerek és még több a hátrányos és veszélyeztetett körülmények között élő. A pártszervezet és a titkár, Tóth Mihályné kezdeményezésére megalakult a brigád, kidolgozták a munkatervet, és megválasztották Olasz Ferencnét brigádvezetőnek. A cél: az új pedagógiai módszerek élterjesztése, a szülőkkel való kapcsolat javítása, az ún. problémás gyerekekkel való fokozottabb foglalkozás, a munkahelyi légkör javítása, egészséges kritikai szellem meghonosítása. Követők? A meglepetés erejével hathat ennek a két pedagógus brigádnak a létrejötte. Ám biztosak vagyunk benne, hogy követőkre találnak! B. Gy. — Szabó Kinga keramikusművész kiállításának megnyitójára április 3-án, szombaton 12 órakor kerül sor a Nagytétényi Kastély- múzeumban. Megnyitó beszédet mond Katona Imre, az Iparművészeti Múzeum osztályvezetője. Gyakori vendégek Szőttesek, menyasszonyi ruha Érdekes színfoltot jelent S zabol cs-Szatm ár megyében az ajaki népviselet. Any- nyira zárt, egyetlen községre korlátozódik, hogy nyomai még a szomszédos településen sem lelhetők fel. A népviselet alapja a nők vasárnaponként változó viselete. A hónap minden vasárnapján másmás ruhát hordtak. Az első vasárnapi ruha alapszíne fehér volt, majd a szín fokozatosan sötétebb árnyalatba ment át. A ruháikat sajátos nyákfodorral — mizlivel — díszítették. A különleges népviselet pontos eredete még ma sem tisztázódott. Legvalószínűbb az a feltevés, hogy a Heves megyéből ide letelepedett feles dohánykertészek hozták magukkal, még a múlt században. A nyíregyházi múzeum most megkezdte a népviseleti tárgyak gyűjtését. Legújabban egy vasárnapi leányruhát és egy menyasszonyi ruhát szerzett meg, mintegy 40 darab ajaki szőttessel együtt. A ruhákat a tervezett ajaki szobában állítják majd ki. E szoba falát is ajaki asz- szomyok festik majd ki. Emberek az erdőben Az ország fakitermelése mennyiségileg fedezi ugyan a hazad szükségletet, de minőségileg, választék szempontjából — nem. Behozatalra szorulunk. Fenyőfát és cellulózanyagot a Szovjetunióból, mahagóni és teak-fát pedig a fejlődő országokból vásárolunk. Az erdészettel foglalkozóknak ma a legfontosabb feladata: javítani az erdők minőségét, valamint növelni az erdőterületet. Ezt pedig csak gondos, távlati fejlesztési tervek alapján végezheti él a szakember. AZ ERDŐMÉRNÖK fiaitól ember, négy évvel ezelőtt végzett: az Erdészeti- és Faipari Egyetemen Sopronban. Nagyapja, édesapja szintén erdész volt: a szakma sze- retete családi hagyomány, de a hivatás szépségét mindenki csak külön-külön fedezheti fel magának. — Olyan ez, mint a csinos nő — helyesel az erdőmér- nök. — Igazi szépsége csak a teljes levetkőztetés után válik láthatóvá. — Hm... találó hasonlat. És mikor akar megnősülni? — Talán soha. Kemény, magános élet ez. A legközelebbi falu 6 kilométerre van ide. Városi lánynak nemigen fűlne a foga hozzá. Nézze, az erdő másnak kirándulóhely, nekem munkaterület. Ha térdig ér a hó, ha egész nap zuhog az eső, a munka akkor sem állhat meg Nálunk nagy a távolság a lakóhely és a munkaterület között. Nem szívesen laknák az emberek itt kinn az erdőben. — Maga is itt él.. I — Igaz, csakhogy az én esetem más. Én egyedül élek, család nélkül. Tudja mit, legyen a vacsoravendégein. Evés közben majd elbeszélgetünk. Az erdőmémök házában el- ámultam: a szoba egyik falát könyvespolcok borították. Szakkönyvek. Szépirodalmi és filozófiai művek. — Ez az én másik világom — magyarázta. — Az első, ott kinn van. Az erdő. Egy pohár pálinkát? Étvágygerjesztőnek. Iszunk? — Igyunk.' A vacsora egyszerű volt és mégis fenséges: tojásrántotta, borssal és paprikával jól meghintve. Az erdőmérnök rögtönözte. — A fűrészüzem villamosítva van, ezért vettem tv-t és rádiót. Ami érdekei a világból, azt idehozzák nekem. — És mi az, ami nem érdekli? — Amiért mások tülekednek: elismerő vállveregetás a főnöktől, apró kis panamák, az önös érdekek kiélése, társadalmi tülekedés... Nekem önálló munkám van: mag- és csemetetermelés. Erdőfelújítás, talajelőkészítés. Aztán mindezek helyszíni ellenőrzése. Sokszor rövid a nap, de főnököt néha hétszámra sem látok. Aztán szeretem meglesni az állatok életét. Izgalmas a létfentartáisórt vívott küzdelem: az erősebb csak annyit pusztít amennyi szükséges. — Honnan ez a keserű életszemlélet? — Keserű? Nem az, csak reális. Itt élek az erdőben, de azért van kapcsolatom a világgal, s jól ismerem azt. Karácsonyi István (Folytatjuk) A Csepel Autógyár kultúr- otthonának könyvtárát nemcsak az üzem dolgozói, a legifjabb korosztály, a környéken lakó gyerekek is szívesen és rendszeresen felkeresik. Foto: Gárdos Mozart ősbemutató az Iseumban A világon először Szombathelyen, az Isis szentélyében mutatják be Mozart egy méltatlanul elfelejtett művét, a „Thamos Egyiptom királya”, című oratórikus művet. A jeles római kori szentély nyári zenei programjában adják elő Devecseri Gábor Kossuth-dí- jas író prózai kiegészítésével egész estét betöltő mű-i ként, Huszár Klára rendezésében. A főszerepben Nagy Sándor fiatal baritonista lép a közönség elé. A próbák megkezdődtek. — Petőfi Emlékbizottság alakult Aszódon. A bizottság feladata, hogy a költő születésének 150. évfordulója alkalmából Aszódon megrendezésre kerülő ünnepségeket megszervezze és lebonyolítsa;
