Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

4 1971. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK pisi «0.1 K^űiiap Olvasó népért tanácskozás Az országos könyvakcióvá terebélyesedik — legalábbis a törekvések szerint — az Olva­só népért mozgalom, amely az írószövetség kezdeményezésé­re bontott szárnyat, s ma már egy sereg érdekes kezdemé­nyezésről adhat számot. Erről volt szó szerdán az írók klub­jában, ahol a legkülönfélébb társadalmi szervezetek, intéz­mények által patronált Olvasó népért mozgalom országos koordinációs bizottsága mun­kaértekezletet tartott Fábián Zoltán főtitkár arról adott tájékoztatást, hogy ha a helyi sajátosságoknak megfe­lelő formát választják a köny­vek népszerűsítésére — garan­tált a siker. Nagykátán pél­dául az úttörők vállalták, hogy serénykednek a könyvel?, az olvasnivalók terjesztésében. ígéretes kezdeményezése a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy a sorkatonák körében különféle irodalmi tárgyú szel- szellemi vetélkedőkkel fokoz­zák az olvasottságot. A Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság olyan listát, 45 könyveimet tartalmazó jegyzéket állított össze, amelynek alapján 1971 és 1972. októbere között olva­sási, olvasottsági versenyt rendeznek. Fővárosi színházi esték A rosszul őrzött lány ASHTON- VARÁZSLA T AZ ERKELBEN Hát ezt a lányt valóban rosszul őrizte a mama. A há­lószobába zárta, ahová viszont előzőleg a lány rejtette el sze­relmesét. Végül a mama meg- engesztelődik, áldását adja az ifjú párra, bár a fiú szegény, és hoppon marad a gazdag ké­rő — naiv, romantikus törté­net a javából. Mint ahogy romantikus A rosszul őrzött lány sorsa is. Először a francia forradalom évében, 1789-ben mutatták be, Bordeaux-ban, zenéjét kora­beli dallamokból ismeretlen szerző állította össze, azután átdolgozta Hérold, majd Her­tel, végül Héroldhoz visszatér­ve Lanchbery. A történet naiv, a zene a legkevésbé klasszikus, mi in­dokolja voltaképpen az Erkel Színház választását? Sir Fre­derick Ashton személye. A vi­lághírű angol, a mai balett klasszikusa és megújítója olyan pazar, varázslatos, jó­kedvű koreográfiát kerekített, Vendégjáték egy évtized után Dulcamara Monoron — Egy évtizede léptünk fel utoljára Monoron. Bevallom őszintén, nagyon izgulok. Va­jon hogyan fogadnak bennün­ket ennyi év után? Most diá­koknak fogunk játszani, és ez mindig különösen hálás fel­adat. Köszönet Gerő Igornak, a monori József Attila Gim­názium igazgatójának, hiszen az ő jóvoltából jött létre ez a mostani vendégjátékunk... H erezik Bertalan, az Állami 4 Déryné Színház megyei szer- ■Vező titkára. Az ő szavait filéztük, A társulat autóbusza a Madách térről elindult Mo- norra. Útközben a zenészek és a színészek egymásközti pár­beszédéből is érezni lehetett ezt a kétséget, bár Donizetti: Szerelmi bájital című vígope­rájának fülbemászó, dallamos muzsikája már fél sikert je­lent, de egy színházi előadás­nak rendkívül sok összetevője van... A megérkezés A monori művelődési ház «lőtt fékez az autóbusz. Az egyik farmemadrágos, kék- pulóveres díszletező azonnal odaszalad Herczik Bertalan­hoz, és idegesen így szól: — Főnök, hiába erőlködünk, itt nem lesz előadás. Jöjjön, nézze meg ezt a színpadot. A szervező titkár is elcso­dálkozott egy pillanatra, ami­kor benézett a nagyterembe. A színpadon levő függöny csaknem teljesen leszakadva. A pódiumon a deszka recseg, nyikorog. A két egymásba nyíló és eléggé szűk öltöző­ben székek rendezetlen össze­visszasága. A sarokban lavór, rozoga kredenc és egy kisasz­tal. A sminket itt kell elké­szíteni. A hét női és a kilenc férfiszereplő csak szorongva fér el. Nem is beszélve a ze­nészekről. Ök udvariasan megvárják, amíg a hölgyek jelmezbe bújnak, s csak az­után kerül rájuk a sor. A szí­nészek egy rossz szót sem szól­nak. Skáláznak. Már gyüleke­zik a közönség. Az ember azonban akarva, akaratlanul is szégyenli ma­gát. Miért kellett a színésze­ket két kis öltözőben össze­zsúfolni, amikor akad még több helyiség is a művelődési házban? Szerettünk volna né­hány szót váltani a kulitúrház igazgatójával is. Sajnos, erre nem kerülhetett sor. Éppen szabadnapos volt. Nagy kár... Az előadás A Déryné Színház vállalko­zása már önmagában is figye­lemre méltó: operát eljátszani vidéken nem kis feladat. Nem­egyszer értetlenséggel talál­koznak, ennek alátámasztásá­ra hadd mondjunk el egy pél­dát. Amikor a Baja melletti Csávoly községben adta elő ezt az operát a társulat, az ot­tani iskola igazgatója nem en­gedte el a gyerekeket az elő­adásra, mondván: mindenféle „szexdarabokat” nem nézhet­nek meg a tanulók. Nos, Monoron — a gátló kö­rülmények ellenére is — ki­tűnően pergő, gyors ritmusú előadást láthattunk, amely Kertész László rendező vitat­hatatlan érdeme. A szereplők közül a remekül éneklő és ko- médiázó Vajda Dezsőt említe­nénk meg először, aki Dulca­mara vándor csodadoktor sze­repében kiváló alakítást nyúj­tott. Adinát, a kellemes han­gú Révész Ilona játszotta — sok temperamentummal. Ne- morinoként Iván Józsefnek, Belcore káplár szerepében Bordás Dezsőnek, Gianetta- ként pedig Szatmári Olgának tapsolhattunk. Igazságtalanok lennénk, ha nem szólnánk a szépen zengő kórusról. Felfi­gyelhettünk még egy jó ala­kításra: Falvay Erzsébet ját­szotta Dulcamara szolgálójá­nak szerepét. Feketére mázolt arccal, szinte meg sem szólal a színpadon, mégis minden moz­dulatával, pajkos grimaszával, fintorával mosolyt varázsol a nézők arcára. Rimanóczy Yvonne korhű, látványos jelmezeket tervezett, Wegenast Róbert díszletei jól érvényesültek a szűk színpa­don is. A koreográfus, Ligeti Mária is kiemelkedő munkát végzett. A zenekart Lukács Lóránt vezényelte. A közönség A monori József Attila Gimnázium több mint három­száz diákja, fegyelmezetten, nagy érdeklődéssel figyelte az előadást. Érzékenyen reagál­tak minden mozzanatra, s lát­szott: a vígopera kiválóan al­kalmas arra, hogy a fiatalok­kal megszerettesse a komoly­zenét. Mészáros Sva III-os gimna­zista: — Most először jöttem el a Déryné Színház előadására. Még soha nem hallottam őket. Számomra ez a mai műsor egy kicsit a felfedezés öröme is... Szentiványi Júlia szintén harmadikos gimnazista: — Én eddig az Omega, az Illés és a Metró együttes ze­néjét hallgattam. Kicsit félre­húztam. a szám, amikor elin­dultam az előadásra. De most utólag nyugodtan kijelenthe­tem: egy élménnyel gazda­gabb lettem. Az előadás végén percekig zúgott a vastaps. Tegyük hoz­zá: teljesen megérdemelten. Dulcamara, Adina, Nemormo és a többiek ezen a délutánon belopták magukat a monori diákok szívébe. Falus Gábor melyben percenként pukkan­nak az ötle tpetárd ák. Operaházunk balettművé- szeit Ashton jobb keze, Miss Faith Worth tanította be Mi­chael Somes közreműködésé­vel, a próbavezető balettmes­ter Seregi László volt. Az eredmény: az utóbbi eszten­dők legbrilliánsabb előadása. A táncosok parádés szerepe­ket kaptak és széles jóked­vükben önmagukat múlták fe­lül. Orosz Adél bájos, légies, virtuóz, és örömmel fedeztük fel kitűnő humorát. Szerelme­sét Dózsa Imre alakította ra­gyogó forgásokkal és elegáns emelésekkel. Az anyát Ashton férfival játszatta, s ez önmaga is humorforrás. Pethő László ritka karikírozókészséggel, ele­mentáris komédiázással élte bele magát abba, hogy ő te­nyeres-talpas asszonyság. A sok kitűnő táncos között a leg­jobban Forgách József tet­szett. Balett, pantomim, mi- mus remekbe szabott ötvözete volt alakítása, a kissé — nem is olyan kissé — ütődött gaz­dag kérő szerepében. (A pár­huzamos előadásban e szere­peket Kan Zsuzsa, Róna Vik­tor, Fű lop Viktor és Sipeki Levente játssza.) Forral Gá­bor díszletei, Márk Tivadar jelmezei telitalálatok. A zene­kart Pál Tamás és Fráter Ge­deon vezényelte. Ám az előadás főszereplője, lelke, spiritus rectora Sir Fre­derick Ashton. A főpróbák és a bemutatók közönsége mél­tán ünnepelte nagy tapsvihar­ral. A tapsokból bőven kiju­tott az előadás minden szíerep- lőjének is. Bruckner József Pedagógusok—brigádban Eredményeket ígérő kezdeményezés két iskolában A pedagógusok a ráckevei járás két iskolájában is szo­cialista brigádot alakítottak, pedig nem mondta nekik sen­ki, hogy csinálják. Többlet A modern kiskunlacházi is­kolából már régebben szárny- rakelt a hír, hogy uszodát építenek, társadalmi munká­ban. Uszodát, egy falusi isko­lában, amikor léteznek váro­sok, ahol egyáltalán nincs uszoda — városi uszoda. Balogh Lászióné, a testne­velő tanár és úttörővezető el­mondja, hogy rájöttek: min­den tizedik gyerek tud csak úszni, tehát meg kellene őket tanítani, annál is inkább, mert itt van négy kilométerre a Duna Aztán hozzáteszi, hogy már hosszabb idő óta segít a sógorának a községi ÁFÉSZ brigádnaplóját vezetni, s köz­ben elgondolkodott: szóval, hogy mi lenne, ha ... Mint a mesében... Ám az már nem mese, hogy a kiskunlacházi iskola tanu­lóinak több mint a 90 száza­léka fizikai dolgozó gyereke, több mint a fele hátrányos kö­rülmények között él, nyolc- kilenc százalék veszélyeztetett. Segítették őket eddig is, de úgy érezték, nem tudják a hátrányos helyzetben levőket — a többséget — annyira tá­mogatni, hogy annak szembe­tűnő eredménye legyen. Miért nem tudják? Mert ez olyan óriási munka, hogy összefogás nélkül nem megy. Persze, a tantestületet egy akarat vezé­relte, de ennek az akaratnak nem volt kikristályosodott szervezeti egysége, az erők szétforgácsolódtak. Akkor elhatározták, szocia­lista brigádot alakítanak, amelynek alapvető célja, hogy szervezeti keretet adjon a töb bletmunkának. Mi ez a többletmunka? Elő­ször: megállapítani, ki milyen mértékben szorul támogatás­ra, ehhez felmérés szükséges, amelyet a brigád végez. A fel­mérés alapján kezdik el a csa­ládlátogatásokat, ahol sokol­dalú tapasztalatokat szerezhet­nek a gyerekek körülményei­ről és megismerik a szülőket. Mindezek alapján anyagi tá­mogatásban is szeretnék ré­szesíteni az erre rászorulókat. Ez az alap. Ebből nő ki az összes többi. Például: különórákat tar­tanának oroszból és matema­tikából a hátrányban levő gyerekeknek; minden szerdán autóbusszal kirándulást szer­veznek Pestre, ahol múzeumo­kat látogatnának meg és a sportuszodában úszótanfolya­mon tanítanák a gyerekeket úszni. S a tanárak túlterhelése? Balogh Lászlóné szerint any- nyira nincsenek túlterhelve, hogy ezt ne vállalnák. 18 KISZ-korú tanár alakította meg a szocialista címért küz­dő brigádot, de néhány „öre­gebb” tanár már jelentkezett, ne hagyják ki őt sem... Önként A másik iskolában, a sziget­halmiban azt mondja az igaz­gató, hogy ha önként vállal­ják, nem jelent túlterhelést. A 33 tanárból 30-an beléptek a brigádba. Most azon vitáznak, hogy egy vagy több brigád le­gyen. De a lényeg az, hogy úgy képzelik: ha az üzemek­ben lehetett a termelést fo­kozni a brigádmozgalommal, miért ne lehetne a pedagógia hatékonyságát is? Mert erre szükség van, hiszen Szigethal­mon még több a munkásgye­rek és még több a hátrányos és veszélyeztetett körülmé­nyek között élő. A pártszerve­zet és a titkár, Tóth Mihályné kezdeményezésére megalakult a brigád, kidolgozták a mun­katervet, és megválasztották Olasz Ferencnét brigádvezető­nek. A cél: az új pedagógiai módszerek élterjesztése, a szülőkkel való kapcsolat javí­tása, az ún. problémás gyere­kekkel való fokozottabb fog­lalkozás, a munkahelyi légkör javítása, egészséges kritikai szellem meghonosítása. Követők? A meglepetés erejével hat­hat ennek a két pedagógus brigádnak a létrejötte. Ám biztosak vagyunk benne, hogy követőkre találnak! B. Gy. — Szabó Kinga kerami­kusművész kiállításának megnyitójára április 3-án, szombaton 12 órakor kerül sor a Nagytétényi Kastély- múzeumban. Megnyitó be­szédet mond Katona Imre, az Iparművészeti Múzeum osz­tályvezetője. Gyakori vendégek Szőttesek, menyasszonyi ruha Érdekes színfol­tot jelent S za­bol cs-Szatm ár megyében az ajaki népviselet. Any- nyira zárt, egyet­len községre kor­látozódik, hogy nyomai még a szomszédos tele­pülésen sem lelhe­tők fel. A népviselet alapja a nők va­sárnaponként vál­tozó viselete. A hónap minden va­sárnapján más­más ruhát hord­tak. Az első va­sárnapi ruha alap­színe fehér volt, majd a szín foko­zatosan sötétebb árnyalatba ment át. A ruháikat sa­játos nyákfodor­ral — mizlivel — díszítették. A különleges népviselet pontos eredete még ma sem tisztázódott. Legvalószínűbb az a feltevés, hogy a Heves megyéből ide letelepedett feles dohányker­tészek hozták ma­gukkal, még a múlt században. A nyíregyházi mú­zeum most meg­kezdte a népvise­leti tárgyak gyűj­tését. Legújabban egy vasárnapi le­ányruhát és egy menyasszonyi ru­hát szerzett meg, mintegy 40 darab ajaki szőttessel együtt. A ruhákat a tervezett ajaki szobában állítják majd ki. E szoba falát is ajaki asz- szomyok festik majd ki. Emberek az erdőben Az ország fakitermelése mennyiségileg fedezi ugyan a hazad szükségletet, de minősé­gileg, választék szempontjából — nem. Behozatalra szoru­lunk. Fenyőfát és cellulóz­anyagot a Szovjetunióból, ma­hagóni és teak-fát pedig a fejlődő országokból vásáro­lunk. Az erdészettel foglalkozók­nak ma a legfontosabb fel­adata: javítani az erdők mi­nőségét, valamint növelni az erdőterületet. Ezt pedig csak gondos, távlati fejlesztési ter­vek alapján végezheti él a szakember. AZ ERDŐMÉRNÖK fiaitól ember, négy évvel ez­előtt végzett: az Erdészeti- és Faipari Egyetemen Sopron­ban. Nagyapja, édesapja szin­tén erdész volt: a szakma sze- retete családi hagyomány, de a hivatás szépségét mindenki csak külön-külön fedezheti fel magának. — Olyan ez, mint a csinos nő — helyesel az erdőmér- nök. — Igazi szépsége csak a teljes levetkőztetés után vá­lik láthatóvá. — Hm... találó hasonlat. És mikor akar megnősülni? — Talán soha. Kemény, magános élet ez. A legközeleb­bi falu 6 kilométerre van ide. Városi lánynak nemigen fűlne a foga hozzá. Nézze, az erdő másnak kirándulóhely, nekem munkaterület. Ha tér­dig ér a hó, ha egész nap zu­hog az eső, a munka akkor sem állhat meg Nálunk nagy a távolság a lakóhely és a munkaterület között. Nem szí­vesen laknák az emberek itt kinn az erdőben. — Maga is itt él.. I — Igaz, csakhogy az én esetem más. Én egyedül élek, család nélkül. Tudja mit, le­gyen a vacsoravendégein. Evés közben majd elbeszélge­tünk. Az erdőmémök házában el- ámultam: a szoba egyik falát könyvespolcok borították. Szakkönyvek. Szépirodalmi és filozófiai művek. — Ez az én másik világom — magyarázta. — Az első, ott kinn van. Az erdő. Egy pohár pálinkát? Étvágyger­jesztőnek. Iszunk? — Igyunk.' A vacsora egyszerű volt és mégis fenséges: tojásrántotta, borssal és paprikával jól meg­hintve. Az erdőmérnök rögtö­nözte. — A fűrészüzem villamosít­va van, ezért vettem tv-t és rádiót. Ami érdekei a világ­ból, azt idehozzák nekem. — És mi az, ami nem ér­dekli? — Amiért mások tüleked­nek: elismerő vállveregetás a főnöktől, apró kis panamák, az önös érdekek kiélése, társa­dalmi tülekedés... Nekem ön­álló munkám van: mag- és csemetetermelés. Erdőfel­újítás, talajelőkészítés. Aztán mindezek helyszíni ellenőr­zése. Sokszor rövid a nap, de főnököt néha hétszámra sem látok. Aztán szeretem meg­lesni az állatok életét. Izgal­mas a létfentartáisórt vívott küzdelem: az erősebb csak annyit pusztít amennyi szük­séges. — Honnan ez a keserű élet­szemlélet? — Keserű? Nem az, csak reális. Itt élek az erdőben, de azért van kapcsolatom a vi­lággal, s jól ismerem azt. Karácsonyi István (Folytatjuk) A Csepel Autógyár kultúr- otthonának könyvtárát nem­csak az üzem dolgozói, a leg­ifjabb korosztály, a környé­ken lakó gyerekek is szívesen és rendszeresen felkeresik. Foto: Gárdos Mozart ősbemutató az Iseumban A világon először Szombat­helyen, az Isis szentélyében mutatják be Mozart egy mél­tatlanul elfelejtett művét, a „Thamos Egyiptom királya”, című oratórikus művet. A je­les római kori szentély nyári zenei programjában adják elő Devecseri Gábor Kossuth-dí- jas író prózai kiegészítésé­vel egész estét betöltő mű-i ként, Huszár Klára rendezé­sében. A főszerepben Nagy Sándor fiatal baritonista lép a közönség elé. A próbák meg­kezdődtek. — Petőfi Emlékbizottság alakult Aszódon. A bizottság feladata, hogy a költő szüle­tésének 150. évfordulója al­kalmából Aszódon megren­dezésre kerülő ünnepségeket megszervezze és lebonyolítsa;

Next

/
Thumbnails
Contents