Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

A .PfST WÍGYEI HIRL AP K 0 I O N K I A D, A S. A XIII. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1971. ÁPRILIS 25., VASÁRNAP GONDOK A KEFEGYARBAN Nagyarányú rekonstrukcióra van szükség A napákban tárgyalta az MSZMP monori községi vág- rejható bizottsága a Monori Kefegyár munkáját, sajátos nehézségeiket, gondjaikat. A kefegyár önállóan gaz­dálkodik 1963. óta, s ez elő­nyösnek mondható, ugyanak­kor azonban a műszaki fejlesztés, a beruházások, a külföldi megrendelések csökkenése sok gondot okoz a gyár­nak. Ezekről a kérdések­ről folyt a beszélgetés, őszintén, a gondok, ne­hézségek takargatása nél­kül. Tavaly novemberben —. amikor már teljesítették az éves tervüket, a gyár vezetői határozatot hoztak közösen a pártszervezettel: megtermelik az 1971-es első negyedévi bel­ső piaci igényeknek megfelelő raktári készletet. Ezzel elér­ték, hogy nem kellett elbo- csájtaniok azokat a munká­sokat, akiknek egyébként nem tudtak volna munkát adni. Ezt a raktári készletet az ARTEX akkor lekötötte, később visszamondta, így az év végén termelt kefék rak­táron maradtak. Másik gond: erre az évre sem tudták teljesen lekötni a kapacitásukat, mert a nagy­kereskedelem külföldről ho­zott be logarléceket és külön­böző kefetípusokat. Ugyan­akkor ismeretes, hogy a fael­látás mennyire rossz, eddig a legsilányabb fával voltak kénytelenek dolgozni. Ugyan­ekkor emelkedtek az alap­anyagárak, az import tömőanyag és a belföldi faanyag ár­emelkedése tavaly együt­tesen 800 ezer forintos többletkiadást jelentett. A kefegyár termékeit ugyanis nem adhatja drá­gábban. Más: az ÁRTEX informá­ciója szerint jelenleg a ma­gyar seprű- és kefeiparban 70 százalékos a leállás. A nyugati piac ugyanis teljesen kiesett, mivel a nyugati or­szágokban korszerű, új kefe­gyárak épültek, és olcsóbban szállítanak. Hogyan lehet kilépni ebből a körből? — ezt a kérdést tették fel a gyár vezetői ön­maguknak és a vb-tagok is a megbeszélésen. Nagyarányú rekonstrukciót kell végrehaj- taniok a közeljövőben, mivél közismert, hogy a Monori Ke­fegyár elavult, korszerűtlen műhelyeiben már nem lehet az igényeknek megfelelően dolgozni. Űj termékek gyár­tására is gondoltak a gyár vezetői, ezért már folynak a tárgyalások a TEXFA üzem vezetőivel, átvennék az orsók, vetélők gyártását — tehát bi­zonyos profilváltozásra gon­dolnak. Felvetődött egy monori üzlet létesítése is, mely­ben nemcsak keíeíéléket, partvisokat árusítanának, hanem javító-szolgáltató tevékenységet is végezné­nek — porszívó keféket, malomipari és műszaki keféket javítanának. Emellett előrelépés történt a korszerű műanyag kefetestak kísérleteivel is. Ezzel — ha beválik — sikerül a faalap- anyagellátás gondjait kikü­szöbölni. Mindent összevetve: a kefe­gyár évente 30 milliós terv­vel dolgozik, s hogy nincs előrelépés, az a felsorolt gon­dokkal magyarázható. Közös segítséggel, a nehézségek fel­tárásával és a jó megoldások alkalmazásával remélhető, hogy túljut nehéz helyzetén a közeljövőben a kefegyár. F. O. JOG ÉS BIZUOM Szombaton a monori MEZOGEP Vállalat első szavazóinak egyik beszéd­témája volt a mai szava­zás. Megkérdeztünk há­rom első szavazót, Nagy Katalint, Gyenge Terit és Dvorákovics Rózsát, mi­lyen érzés először élni a szavazati joggal? Azt válaszolták: úgy ér­zik, a választójog gyakorlá­sa is kifejezi, hogy a fiata­lok a társadalom egyen­rangú tagjai. Azt várják, hogy a jövő­ben többet törődjenek a monori fiatalokkal és biz­tosítsanak több, színvona­lasabb szórakozási lehető­séget. Mindhárman bíznak abban, hogy a jelöltek megkapják a szükséges sza­vazatokat, bíznak a jelöl­tekben, akiket személyesen is jól ismernek. K. I. VASÁRNAPI MOZAIK Kiváló propagandisták jutalmazása Csütörtökön délután benn- sőséges ünnepséget rendeztek a megyei pártbizottságon Le­nin születésének 101. évfordu­lója tiszteletére, s ebből az alkalomból Lenin-emlékpla- kettet nyújtottak át a legki­válóbb pártpropagandisták­nak, köztük monori járásbeli­eknek. Emlékplakettet kapott Gutái Pál ecseri tanácselnök, Gondos István gyömrői nyug­díjas, dr. Fodor István, a Mo­nori Járási Tanács igazgatási osztályának vezetője, Simon Gyula monori gimnáziumi ta­nár, Pásztor Antal, a monori járási könyvtár vezetője, Do- bossy Lászlóné, a PEVDI mo­nori üzemének vezetője és Várkonyi Miklós vecsési ta­nácsi dolgozó. Több mint 150 ezer forint jutalékot fizetett ki eddig tagjainak az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ, a múlt évi vásárlások után. A tagok többsége átvet­te a vásárlási utalványt, s be is váltotta, többen még nem jelentkeztek érte. Öten az ötezerbél Olajkút épül Pilisen A Pilis és Vidéke ÁFÉSZ egy új olaj- és benzinkutat épít Pilisen, a kölcsönzőbolt­tal szemben. A költségek a tervek szerint megközelítik a félmillió forintot. A kutat sze­retnék még a fűtési idény kezdete előtt üzembe helyez­ni. PILLANAT FELVET EL 4 A munkásvonaton Jó idő van, az egyik utas lehúzza az ablakot. Bár ne tette volna, ezt a tényt ugyanis a vele szemben ülő idősebb hölgy felháborodással veszi tudomásul. — Húzza fel az ablakot! — Mi az, talán fázik? — Nem. — Hát akkor? — Mit gondol, én szemben ülök a menetiránnyal, min­den korom beszáll, nézze meg a kardigánom! Cserél­jünk helyet, akkor majd ma­ga is megtudja! Emez úgy látszik tudja, mert nem cserél helyet. Fel­ugrik, s olyan erővel rántja fel az ablakot, hogy még a kocsi is beleremeg. A nagykátai vonalon tör­tént mindez, s történik na­ponta. A monori vonal utasai ilyen jelenetek miatt már nem bosszankodnak. Ott vil­lanymozdonyok húzzák a vo­natokat. J. I. 350 forint jutalmat kapnak a múlt évi eredményes hulla­dékgyűjtésért a MÉH Vállalat megyei központjától a monori 51. számú Ady Endre úttörő- csapat tagjai. SZÁRAZHEGY Eleven, zölden zsendülő erdő ölelésében fordul az út Mo- norról Szárazhegy irányába. Távolabb friss szántás, a trak­torok mögött magasan száll a barna por. Magaslaton va­gyunk, ahol évszázados harc­ban van az emberi igyekezet a napszítta, szélverte homok­kal. Mondják, a Gellérthegy szintjén járunk errefelé. Acsá- di Árpád, a Monori Állami Gazdaság kerületi igazgatója és Szűcs István telepvezető a határban vannak, az Állami Biztosító képviselőivel, a szél okozta homokkárokat mérik fel... Óriási eredmény — ezt min­denki mondja a környéken —, Nyilatkozik az édesapa Erzsiké a televízióban Szerdán kora este igen so­kan nézték Üllőn a televíziót. A TV-Galéria műsorában Sza­bó Erzsébet üvegtervező ipar­művész kapott országos nyil­vánosságot Az üllőiek érdek­lődését nemcsak a i művészet iránti vonzalom keltette fel, hanem elsősorban az a tény, hogy Szabó Erzsébet üllői. Édesapja most is Üllőn lakik, nyugalmazott fűtő, a budapes­ti törvényszék dolgozója volt A tv-műsor kapcsán kerestük fel és kértünk rövid nyilatko­ztot tőle. — Erzsiké a gimnázium el­végzése után iparművészeti fő­iskolára iratkozott be, s ami­kor végzett, tanulmányait Prá­gában folytatta. Fiatalabb ko­rában a festészet vonzotta, s végül mégis az üvegtervezés­nél kötött ki. A budafoki és a tokodi üveggyárral lépett kap­csolatba, nekik tervezett. A moszkvai magyar követségen az üvegfalat Erzsiké tervei alapján készítették el, s ezzel kapcsolatban kint járt a Szov­jetunióban. Mostani kiállítá­sa nem az első nyilvános be­mutatkozás, a Csók István Ga­lériában több kiállításon sze­repeltek munkái. Beszélgetésünk közben elő­került néhány szép pohár, vá­za, hamutartó. És egy bekere­tezett kis festmény. — Ezt még akkor csinálta, amikor álmai még a festészet­hez vonzották — mondta az édesapa. — De az idő tovább haladt, s nem eredménytele­nül. Néhány éve megkapta a Munkácsy-dijat, nem mint fes­tő, hanem mint üvegtervező iparművész. Szabó Erzsébet Budapesten lakik, férje mérnök, két gyer­mekük van, egy fíú és egy kislány. EM hogy a gazdaság saját erejé­ből és munkaeszközeivel kitű­nő minőségű bitumenes bekötő utat épített a 4-es műúttól át a gazdasági központon, egé­szen a bényei határban levő sertéstelepig. Nem kell már a mérhetetlen sarat vagy a fe­neketlen homokot taposni em­bernek, gépnek. A MÁVAUT külön autóbuszjáratot indított be. amely a szárazhegyi gye­rekeket viszi, hozza a monori- erdei iskolához. Néhány évvel ezelőtt mindez álomnak tűnt, ma valóság. A régi, szétszórt épületek között szerényen húzódik meg az irodaépület. Szűcs István telepvezető elmondja: a szá­razhegyi kerület a közelmúlt­ban szorosabb kapcsolatot léte­sített a dánszentmiklósi kerü­lettel. Mindkét helyen nagyobb méretekben foglalkoznak sző­lő- és bortermeléssel. Az otta­ni munkagépek itteni segítsé­ge lehetővé teszi, hogy az or­szágos hírű szárazhegyi, mi­nőségi fajborok termelése zök­kenőmentes legyen. A száraz­hegyi palackos borok szinte kizárólag exportra mennek, itthon csak „mutatóba” marad belőlük valamennyi... A 244 hold szőlő nem régi telepítés, 5—6 éve terem, s így még szép jövőnek néz elébe. A szárazhegyi kerülethez 715 hold szántóterület tartozik. A kukorica vetéssel a hét elejé­re végeztek, ez a nagy újság itt. Ezzel valószínűleg kevés gazdaság dicsekedhet még... Az üzemi konyha felől jó il­latokat hoz a szél. Nagy Félné konyha vezető Pilisről jár Szá­razhegyre, 11 éve végzi mun­káját, közmegelégedésre. A konyhán a szőlőmunkák dan­dárja idején gyakran 150 sze­mélyre is főznek. Most éppen ízletes körömpörkölt rotyog a hatalmas lábasokban. A gazdaságnak saját vágó­hídja van, amely állandó friss hússal látja el a konyhát és válogatott jó falatokkal a reg­geliző munkásokat. („Nálunk a reggeli: sajt, töpörtö, főtt hús, kolbász. Ez jól megüli a gyom­rot, ezen lehet dolgozni") Hő­tartó nagy edényekben viszik ki a határba dél tájt a friss ételt, melyből egy nap sem hiányzik valamilyen formában a hús. Szinte magától gurul a jármű a szárazhegyi dombról le, Monori-erdő felé. F. J. ötezer fiatal szavaz először ma a monori járás­ban. Közülük mu­tatunk be öt ül­lői első szavazót. Noszka István bejáró munkás Miskolrzi Ferenc bejáró munkás Béky Benő bejáró munkás Pólyák Mária bolti eladó Béres Rozália bolti eladó Péterffy felvételei Megvan az időpont! A Ma­gyar Rádió Kabarészínháza május 4-én, este vendégszere­pei Gyomron. A közreműkö­dők között találjuk az ismert humoristákon kívül Psota Irént és Major Tamást is. Több mint öt éve dolgozik a gazdaságban a Monori Ál­lami Gazdaság dolgozóinak kétharmad része. Tavaly ki­váló dolgozó jelvényt, illetve jutalmat 53-an, miniszteri ki­tüntetést 4-en kaptak. Néhány kérdéssel fordultunk Kása Károlyhoz, a Gombai Közös Községi Tanács vb-el- nökéhez. A téma: a fiatalok. Milyenek az életkörülményeik a három községben-, Gombán, Bényén, Káván, s milyen vál­tozások várhatók az elkövet­kező években, a IV. ötéves tervben? — Természetesen minden fejlesztés, amit végrehajtot­tunk, a fiatalok érdekében is törtölik, kiemelnék azonban egyet-kettőt ezek közül. Minden évben húszezer forintot fordítunk a műve­lődési házon keresztül a fiatalok kulturális igényei­nek jobb kielégítésére. Amire különösen büszkék lehetünk, Bényén rövid időn belül megnyílik az új klubkönyvtár. Gombán az utóbbi időben pezsgőbb az élet a művelődé­si ház környékén, Bényén és Káván azonban eddig jófor­mán alig beszélhetünk kultu­rális, szórakozási lehetőségek­ről. Bényén a klubkönyvtáron kívül rövidesen elkészül a mű­velődési otthonban egy korsze­rű presszó, kávai terveinkben pedig egy klubhelyiség kiala­kítása szerepel. — Több fiatal él a három községet övező tanyákon, a ta­MAI MŰSOR Tudományos ismeretterjesztő előadás Hétfő, Vecsés, szülők aka­démiája, 4. sz. általános isko­la, 17.30 órakor: Hogyan szer­vezzük meg gyermekeink ott­honi tevékenységét? Hogyan előzzük meg gyermekeink unatkozását, előadó: Dankó Anna. Az előadás nyilvános, azon bárki részt vehet Mozik Ecser: Magasiskola. Gomba: Kezdő katonakoromban. Gyömrő: Kasztiliai sólyom. Gomba: A sah táncosnője. Maglód: Magasiskola. H: Egy kínai viszonttagságai Kíná­ban. Mende: Egy kínai vi­szontagságai Kínában. H: Magasiskola. Monor: Ho­rizont. H: Maga tetszik ne­kem. Nyáregyháza: A gyilkos a házban van. H: Erotissimó. Péteri: Modesty Blaise. Pilis: A feketeszakáll szelleme. H: Gyöngyvirágtól lombhullásig. Tápiósáp: Szerelmesfilm. Tá- piósüly: Ne búsúlj. Úri: Kitö­rés. Üllő: Gyöngyvirágtól lombhullásig. H: Kaleidosz­kóp. Vasad: Távol a naptól. Vecsés: Vihar délen. H: Egy férfi, aki tetszik nekem. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Halmi Géza, Monoron, Gombán, Bényén és Káván: dr. Balogh József (Monor, Ady Endre út), Mo- nori-erdőn, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csanálosi József (Vasad), Pi­lisen: dr. Illanicz Elemér, Ül­lőn: dr. Balázs László, Vecsé- sen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János ut­cai. I nyai élet azonban már — a jelek szerint — nem nekik va­ló. Ezt bizonyítja, hogy egyre többen költöznek be a közsé­gekbe, főleg Gombára, yan vonzóereje Farkasának is, na­gyon jó az állami gazdaság üzemegysége, jók a kereseti lehetőségek. S az sem mellé­kes, hogy pár ezer forintért elég jó házakat lehet ott kap­ni. Mi tervezzük, hogy hama­rosan bevezettetjük a farkasdj házakba a villanyt — A fiatalok többsége be­járó dolgozó, elsősorban természetesen a fővárosba járnak dolgozni. Az utóbbi időben közülük elég sokan jöttek haza, találtak mun­kát a termelőszövetkezet­ben, főleg a melléküze­mekben. Az elkövetkező években szeretnénk a szol­gáltató ipart lényegesen fejleszteni, ide is várjuk őket. — Fiatalokról lévén szó, be­szélnünk kell a fiatal értel­miségiekről is, elsősorban a pedagógusokról. Nagy gond járásszerte a pedagógus-ellá­tottság, s ez alól ez a három község sem kivétel. Talán csak Bényén kielégítő a helyzet. Sok a képesítés nélküli peda­gógusunk, igaz, legtöbb j üli; már levelező tagozaton végzi a tanítóképzőt, a főiskolát. Bí­zunk abban, hogy ha végez­nek, azután is itt maradnak, hisz’ jó részük helybeli, vagy környékbeli. Anyagi lehetősé­geink, sajnos, végesek, meg kell mondjam őszintén, nincs pénzünk szolgálati lakások építésére, s ez nehezíti a gond teljes megszüntetését. — Az elmúlt tanácsciklus­ban is szép számmal vet­tek részt a fiatalok a köz­életben, most pedig úgy tűnik, hogyha megválaszt­ják őket, a tanácstagok 35 —28 százaléka lesz fiatal. Velük együtt könnyebb lesz megoldani a három község gondjait. Velük, és végered­ményben értük. Vereszki János Férfi és női munkaerőt felvesz a ME KDEI TÉGLAGYÁR A fiatalok és a jövő Klubkönyvtár nyílik a közeljövőben Bényén Klubszoba Káván — Sokan hazajönnek Pedagágusgondok

Next

/
Thumbnails
Contents